Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-17 / 274. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. NOVEMBER 17., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,80 forint XLni. ÉVFOLYAM, 274. SZÁM Orosházára költözik a világszínvonal Megalakult a Hunguard Float-íiveg Kft., a legnagyobb magyar—amerikai vegyesvállalat Sápi Lajos, az Üvegipari Müvek vezérigazgató-helyettese, a Hunguard Kft. ügyvezető igazgatója készül a szerződést aláírni, jobbján William Davidson, a Guardian elnöke és tulajdonosa Fotó: Kovács Erzsébet Az angliai székhelyű Pil- kington Brothers cég munkatársai az ötvenes évek végére dolgozták ki a világszerte floatüvegként ismert, úsztatott technológiai eljárást, amely tehetővé tette az optikailag torzításmentes síküveg előállítását. Az új technológia elsősorban a tőkeerős, nagy járműiparral rendelkező országokban terjedt el a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején. Napjainkban kizárólag ez a technológia képviseli a világszínvonalnak megfelelő minőségű síküveg előállítását. A technológia elterjedése a hetvenes évek közepén — az energiaár-robbanásnak köszönhetően is — rendkívüli módon felgyorsult. A hetvenes évek végére Nyu- gat-Európában megszüntették a hagyományos eljárással történő síküveggyártást, s ily módon a továbbiakban csak a floatüveg vált érté- kesíthetővé. A magyar üvegipar is ezzel az új helyzettel került szembe, amikor is az Üvegipari Művek a hetvenes évek végén megvizsgálta egy esetlegesen Magyarországon létesítendő floatüveggyárrtó üzem lehetőségét. Az akkori elemzések szerint e világszínvonalú technológia magyarországi megvalósítását a szűkös beruházási keretek is akadályozták. A nyolcvanas évek második felében alakult ki hazánkban az a gazdasági környezet, amely egyre inkább ösztönözte a külföldi töke bevonását az energia- t akar ékos, v ilágszínvonala t képviselő és a tőkés piacokon jól értékesíthető termékek gyártásaira. Az Üvegipari Művek több jelentős floatüveggyártó partnerrel folytatott tárgyalásokat. Végül is úgy döntöttek, hogy a legkedvezőbb teltételeket ajánló, s a világ floatüveggyártásában kiemelkedő helyet képviselő Guardian Industries amerikai cég európai beruházásait koordináló, teljes tulajdonú leányvállalatává 1, a luxemburgi székhelyű Guardian Europe-val Orosházán valósítja meg a magyarországi floatüvegigyártás bázisát vegyesvállalati formában. A konkrét tárgyalások két éve kezdődtek el, s tegnap délelőtt megalakult a Hunguard Float-üveg Kft., amely 49 százalékban a Guardian Europe, 51 százalékban pedig az Üvegipari Művek tulajdona. A Hunguard az Orosházi Üveggyár síküveggyártó egységét alakítja át korszerű floaitüveggyárrá. A beruházás tervezett összköltsége 115 mlMió dollár lesz. A munkáltatok a tervek szerint 24 hónap múlva fejeződnek be úgy, hogy az átépítés alatt — 6 hónap kivételével — a termelés a jelenlegi technológiával zavartalanul folyik. A termelés elindulása után az Oroshá- -zán gyártott floatüveg 45 százalékát a Guardian Europe kereskedelmi hálózatán keresztül a tőkés piacokon garanciával értékesíti. A termelés teljes felfutása után Magyarország jelentős floatüveg-ex portőrré válik. Mindezek tegnap délután hangzottak el Budapesten a Ramada Szállóban, azon a sajtótájékoztatón', amely után az alapítók ünnepélyesen is aláírták a Hunguard Float-üveg Kft. dokumentumait. Az érdekelitek mellett többek között a Budapest Bank Rt. képviselői is kézjegyükkel láttáik el azt a kölcsönszerződést, melynek értelmében a kft. 2,4 milliárd forint értékű hitelt nyújt a beruházáshoz. Az ünnepségen részt vett magyar részről Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes. Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter. Sápi Lajos, az Üvegipari Művek vezérigazgató-helyettese, a kft. ügyvezető igazgatója. Szabó Miklós, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának első titkára, amerikai részről többek között William Davidson, a Guardian elnöke, Richard Alonso, a Guardian alellnö- ke, Alen Shlang jogtanácsos, Jim Moore, a Lux- guard ügyvezető igazgatója, valamint hazánk amerikai nagykövetségének képviselői. A tegnapi ünnepélyes aláírásokkal tehát hazánk egyik legnagyobb magyar—amerikai vegyes vállalata alakult meg. (William Davidson, a Guardian elnöke interjút adott lapunknak, amit szombati számunkban közlünk.) B. A.—H. E. Fotó: Kovács Erzsébet Elemezték az ország pénzügyi és hitelhelyzetét A Parlament Ipari Bizottsága Juhász Mihály elnökletével tartott tegnapi ülésén a kormány stabilizációs gazdasági munkaprogramjának végrehajtásáról, a vállalkozási nyereségadóról, a központi műszaki fejlesztési alapról szóló törvényjavaslatról, továbbá az adó- és árrendszer-módosításnak az iparban tapasztalt hatásairól tanácskozott. Az írásos jelentésekhez és előterjesztésekhez Harsányi Imre, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese fűzött kiegészítést. Mindenekelőtt elemezte az ország pénzügyi és hitelhelyzetét. Elmondta, hogy az idei bruttó adósság- állomány 17 milliárd, a nettó pedig 10,4 milliárd dollár. Ez a nemzeti jövedelem 85 százalékának megfelelő összeg. A jövő évben hiteltörlesztésre kétmilliárdot, kamatfizetésre további egymilliárd dollárt kell fordítani, miközben a gazdaság 6,5 milliárd dollár exportbevétellel számol. Jelentős tehertételt jelent majd az importliberalizálással összefüggésben a tervezett 5,5 milliárd dollárnyi behozatal. Így az országnak további _jelentős hiteleket kell felvennie, az adósságállomány a ’90-es évekre tovább nő. Ez egyébként az idén 500 millió dollárral emelkedett, s bár jövőre ennek felét tervezték, de a növekedés várhatóan hasonló lesz az ideihez. Ugyanakkor az előadó kedvezőnek értékelte az idei exporteredményeket: a külkereskedelmi egyenleg jelenleg több mint 250 millió dolláros aktívumot mutat, szemben a múlt évi 380 milliós passzívummal. Annak érdekében, hogy jövőre tovább javuljanak az eredmények, a belföldi fogyasztás újabb csökkentése szükséges, valamint a vállalati jövedelmek nagyobb elvonása, mert — mint mondta — a vállalati források az idén mérséklődés helyett inkább emelkedtek. A Tervhivatal elnökhelyettese szólít arról is, hogy várhatóan tovább szűkül a szocialista országokkal az árucsere lehetősége, annál is inkább, mert partnereinkkel kiegyenlített áruszállításokra törekszünk, s a közelmúltban a szovjet külkereskedelmi cégek is visszamondták jelentős magyar exporttételeket. Varga Béla pénzügyminiszter-helyettes mindezzel összhangban az eredetileg 50 száza lékosra tervezett vállalkozási nyereségadót eleve 55 százalékosra javasolta a képviselőknek. Azt is kifejtette, hogy mivel számos adó megszűnik, összességében a központosított elvonások aránya így is mérséklődik. Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke elmondta, hogy a kutatásfejlesztési programokat hazáinkban 40-42 százalékban központi forrásból fedezik, ez az arány hasonló a nyugat-európai országokéhoz. Törvényt alkotni szükséges annak érdekében, hogy az alapokba való befizetések és a felhasználások kedvező irányba rendeződjenek át. A napirenden felsorolt témákról ezután együttes vitát folytattak a bizottsági tagok. A gyakran szenvedélyes hangú felszólalások közül a legtöbb az osztalékfizetést tette szóvá, mások információkat sürgettek az ország hitelfelvételeiről és annak felhasználásáról. Az elnöklő Juhász Mihály végül is szavazásra bocsátotta az előterjesztéseket. A bizottság egyhangúlag elfogadta a műszaki fejlesztési alapról szóló törvényjavaslat előterjesztését. A vállalkozási nyereségadóról szólót öt ellenszavazattal oly módon fogadták el, hogy még az 50 százalékot is soknak tartják, ha a helyzet átmenetileg emelést igényel, azt elfogadják, de az osztalék fizetését semmiképpen. A határozatban aggodalmát fejezte ki az ipari bizottság a kormány eddig tett intézkedéseivel kapcsolatban, de nem értett egyet azzal a képviselői javaslattal, hogy elégedetlenségét fejezze ki a kormány egyéves munkája iránt. A Lökösházi Haladás Tsz és a Gyulai Kötőipari Vállalat közös fenntartású kötődét üzemeltet Lökösházán. Ezt egy volt gazdasági épületben helyezték cl, ahol az idén már hatszázezer sapkát készítenek exportra. Jellemző, hogy a kötéshez szükséges anyagot motringban kapják, így ők maguk gondoskodnak a fonal orsózásáról is. Dollák Zita orsózógépre helyezi a motringot Fotó: d. k. Belpolitikai előadás-sorozat Tótkomlóson Az MSZMP nagyközségi bizottságának szervezésében aktuális belpolitikai kérdésekről előadás-sorozat kezdődött Tótkomlóson, Az első rendezvényre, amelyen részt vett dr. Lovász Maliid, a megyei pártbizottság titkára is, tegnap délután került sor a művelődési központban. Ezen Karasz Györgyné, helyi párttitkár köszöntötte a megjelenteket, köztük dr. Petrovszki Istvánt, az MSZMP KB osztályvezetőjét, aki a párt helyzetéről és a további tennivalókról tájékoztatta a több száz érdeklődőt. Bevezetőjében szólt arról, hogy a májusi pártértekezlet óta is tovább folytatódik a megújulás. De utalt arra, hogy — egyesek állítása szerint — „a párt ebben a folyamatban lemaradt; sokan nem tudják, milyen irányba kell menni; valamint demoralizálódott és dezorganizálódott ez a szervezet". Az előadó kiemelte, hogy a magyar kommunistákat a 70 éves tapasztalat, az eszmerendszer, a megvívott küzdelem összeforrott csapattá kovácsolta, amely a nép körében is tiszteletnek örvend. A jelenlegi gazdasági helyzet nem rózsás, ám a politikai élet pezsgő és sokszínű lett. Sok áldozatot kell hozni az elkövetkezendő években ahhoz, hogy az ország elindulhasson a fejlődés útján. A Központi Bizottság osztályvezetője ezután a párt belső életével, az alapszervezetek előtt álló feladatokkal foglalkozott. Itt az a legfontosabb, hogy az alapszervezetekben kommunista közösségi élet folyjon. A párttagok a nekik és környezetüknek jelentős kérdésekkel foglalkozzanak; a munkaidőben pedig dolgozni kell, és arra késztessék a gazdaságvezetőket, hogy a lehető legeredményesebb legyen a termelés. Befejezésül a választások témájáról esett szó. majd a feltett kérdések megválaszolása következett. * —y—n Bizottság alakult az alkotmány felülvizsgálatára Megtartotta tegnap alakuló és egyben első munkaülését az MSZMP Központi Bizottsága mellett létrehozott, az alkotmány felülvizsgálatának elvi-politikai irányítását végző bizottság. N A testület — amelynek elnöke Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára — megállapította: az eddigi kutatási eredmények egyértelművé teszik, hogy az alkotmány lényeges tartalmi és szerkezeti átalakítása indokolt, ezért új dokumentum kidolgozását javasolja. A bizottság szükségesnek tartja, hogy jövendő alkotmányunk ne elsősorban deklaratív jellegű legyen, hanem közvetlenül is alkalmazható, valódi jogszabályként tartalmazza — a jelenleginél részletesebben — a társadalmi-politikai rendszerre, a gazdasági rendre,, az állampolgárok és közösségeik alapvető jogaira, továbbá — az államhatalmi ágak elválasztásának elve alapján — az államszervezetre vonatkozó rendelkezéseket. BÉKÉS MEGYEI Tótkomlós'! hót a NÉPÚJSÁG Ilyen ,még nem volt Tótkomlóson; nyílt pártbizottsági ülést szervezett a pártbizottság. A téma: a községi párt- propaganda és agitáció eredményessége, megújulása, a népfront helyi szervezetének munkája, a népfrontvezetők kritikus beszámolója. A vártnál kevesebben jöttek el, a találkozó mégis tanulságos, hasznos volt. A hozzászólók véleménye nyílt és kendőzetlen; egységes, igaz, hatásos propagandamunkáit, programot várinak a politikától. A félévenként újra és újra megrendezésre kerülő nyílt pártbizottsági ülésről lapunk 4. oldalán olvashatnak.
