Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-15 / 272. szám

1988. november 15., kedd o IgMiUMTd---------------------------------------­F elemelkedő mikrokörzetek Az utóbbi években több minden történt az elmara­dott térségek fejlesztésében, mint a felszabadulás óta eltelt évtizedekben. Kor­mányprogram született a hátrányos helyzetű telepü­lések népességmegtartó ké­pességének megőrzésére, amely a megyei és a helyi tanácsokra, üzemekre és vállalatokra, szövetkezetekre bízta a feladatok meghatá­rozását, a gazdasági fellen­dülést szolgáló vállalkozások állami támogatása rendsze­rének kimunkálását és egy olyan pályázati szerkezet életre hívását, mely az esz­közök leghatékonyabb mű­ködtetését állította elérendő célként. Az irányítás egyál­talán nem rejtette véka alá azt a szándékát, hogy a nép­gazdaságnak kedvező folya­matok támogatását tartja és tekinti első rangú feladatá­nak. Indokolta a folyamat fel­ismerését az a tény, amelyet a párt XIII. kongresszusára készülő Békés megyei párt­értekezleten feltártak a csök­kenő lélekszám okainak elemzésekor. A megye há­rom mikrokörzetében — az északkeleti, az északnyugati és a délkeleti határrészben: Geszt, Biharugra, Ecsegfal- va, továbbá Lökösháza, Ke- vermes térségében — még a megyei általános képnél is súlyosabb volt a helyzet. Szó szoros értelemben fenn­állt egyes községek elnépte­lenedésének gyakorlati megvalósulása. Kezdetben a helyi munkalehetőségek hiá­nya miatt bekövetkezett in­gázást a tömeges elvándor­lás váltotta fel. A munka­erő elsősorban a távoli vá­rosokban, a közeli, ener­gikusan fejlődő községekben talált menedéket. Történt ez azért is, mert a mezőgazda­ság szocialista átszervezése Után néhány évvel a helyi termelőszövetkezetek nem vállalták a lakosság teljes körű foglalkoztatását úgy, ahogyan azt korábban ígér­ték. Súlyosbította a helyzetet, hogy az 1968-as reformfo­lyamatból csak az állami előírások kaptak a falura zöld utat. A politika halla­ni sem akart olyan mai tí­pusú törekvésekről, melyek a szövetkezetek integráló te­vékenysége nyofnán az utób­bi években gyökeret eresz­tettek, társadalmi méretek­ben is hasznosnak minősül­tek. Ráadásul a szabályozó- rendszer ugyanolyan tőke­erős gazdaságnak tekintette a három mikrokörzetben gazdálkodó szövetkezetei, mint a kedvező körülmé­nyek között működőket. így az a kevéske jövedelem, melyet egy-egy jó évjárat alkalmával elértek, nem sa­ját gazdaságuk fejlesztését szolgálta, hanem a közpon­ti alapok erősítését. így a szabályozás is negatív irány­ba sodorta ezeket a közös­ségeket. Még két évtized sem kellett ahhoz, hogy a nagy fellendülést követő években a nem kellően át­gondolt intézkedések révén valójában kilátástalanná vált a három mikrokörzet lakosságának helyzete. Vala­mi olyasmi kezdődött, me­lyet közvéleményünk az er­délyi magyarság helyzetével kapcsolatban ma felháboro­dással fogad és elítél. Mindezek felismerése tet­tekre sarkallta, az ország és a megye vezetőit. Program született az elmaradott tér­ségek népességmegtartó­képességének megőrzésére. Az ezzel összefüggő sokol­dalú munka társadalmi mé­reteket öltött. Két év alatt egy egész sor intézkedés született, és minden vala­mirevaló, alulról jövő kez­deményezés támogatást ka­pott. A fontossági sorrend kritériuma volt: hol legége­tőbb a helyzet, hol, minek ért meg a feltétele? Az anyagi lehetőségek számba­vételével azután elkezdődött az elmaradottsággal küsz­ködő területek iparosítása. Nyolc-tíz varrógép egy helyre telepítése, kiselejte­zett kötő- és szövőgépek, -székek falura költöztetése azonban kevésnek minősült a tulajdonképpeni cél el­éréséhez. így nem véletlen, hogy voltak, akadtak halva­született vállalkozások. Az elavult technika mellé fa­lun sem lehet senkit oda­ültetni. Ahová viszont kor­szerű berendezéseket szállí­tottak, ma két műszakban ülnek a gépek mellé! Nagy tanulság ez, de főként az, hogy a szorgalmas falusiak a modern technikával már exportra is dolgoznak. Hát igen, így lett volna értelme az egész vállalkozásnak! Hátráltatta az elmaradott térségekben folyó iparosítá­si munkát az oda felszere­lést adó és a szervezetet működtető vállalatok veze­tőinek igen sajátos néző­pontja is. Sok esetben a vi­déki kis üzemecske nem volt egyéb a „gyarmatnál”, mivel a falun minden ol­csóbb volt, mint a város­ban, így ezt a helyzeti előnyt a vállalat bér- és szo­ciális gazdálkodásában ki is használták. Ezt tanúsítan­dó: az ingázók még ma is szívesebben járnak, utaz­nak mindennap városi mun­kahelyükre, minthogy a községükbe települt üzemben vállaljanak rendszeres mun­kát. Mára egyértelművé vált, hogy az elmaradott térségek gondját nem a 10-15 főt foglalkoztató üzemek old­ják meg. Bár jó* hogy már ilyenek is vannak! A fog­lalkoztatáspolitikában min­den eddiginél jobban szá­mításba kellene venni a he­lyi termelési lehetőségeket, és a mezőgazdaság szerke­zetének korszerűsítésében a háztájinak nagyobb szere­pet kellene juttatni. Ez le­het a legolcsóbb, a leghaté­konyabb és a legeredmé­nyesebb „ipartelepítés” azok­ba a községekbe, melyekben foglalkoztatási problémák felvetődtek. Számos jó ta­pasztalat igazolja, ahol ezt a tevékenységet elismerik, segítik, kevesebb az ingázó, a névleges munkanélküli, mint ott, ahol ettől eltekin­tettek. A szövetkezetek új szervezeti formákat hozhat­nak létre olyan növények termelésére, melyek sok ké- aimunkát igényelnek. A kon­zervgyár és a hűtőház kö­zelsége egy sor lehetőséget kínál, melyet vállalkozók hiányában más megyék la­kossága élvez. Sajnos még sokan nem ismerték fel a mezőgazdasá­gi termelés idény jellegéből származó előnyöket. A ta­vasztól őszig tartó munka­végzéssel járó szervezeti for­mák jelentőségét, s a ma­radék idő családra fordítha­tó részarányának fontossá­gát. Napjainkban, amikor a mezőgazdasági termelés előtt egyre megalapozottabb jövő áll, az elmaradott térségek gazdasági fellendítésében fontos szerephez jut az ága­zat. A helyzeti előnyök ki­használására jó megyei pél­dáink vannak, melyek bizo­nyítják, ahol a fejlődéshez és a fejlesztéshez ezt az utat választották, ott az embe­rek, a családok szülőhelyü­kön maradtak, ott élnek és boldogulnak. Talán még annyit, hogy ilyen megfon­tolásból a megyei szervek­hez egyetlen pályázat sem érkezett, noha ilyet is tá­mogattak, elfogadtak volna. De visszatérve eredeti gondolatainkhoz: a hátrá­nyos helyzetű települések népességmegtartó szerepé­nek megőrzésére, elmond­hatjuk, hogy az ipartelepí­tési lehetőségeket a megye jól kihasználta. A Békés megyei vállalatok és szövet­kezetek új, fejlődőképes te­lephelyeket létesítettek. Okányban a Mezőberényi Faipari Szövetkezet, Eleken a Gyulai Szabók Ipari Szö­vetkezet, Bucsán a Békési Fontex, Biharugrán a Bé­késcsabai Unicon, Nagy- gyantén a Budapesti Szellő­ző Művek, Kevermesen a Budapesti Patex és az Oros­házi Mezőgép, a Szarvasi Szirén Dévaványán, a Bé­késcsabai Kötöttárugyár Geszten, a Körös Kazán­gyártó és Gépipari Vállalat Ecsegfalván segített munka- alkalmat teremteni. Ezek mellett számottevő a megyei tanács erőfeszíté­se az érdekelt települések infrastruktúrájának fej­lesztésében: az út-, a tele­fonhálózat, a kereskedelmi ellátás javításában, s nem utolsósorban az egészséges ivóvízellátás feltételeinek ki­alakításában. Nagy és széles ez a program, melyből két év alatt azért valósulhatott meg sok minden, mert a lakosság igényelte, támo­gatta életkörülményeinek ja­vítását. Dupsi Károly A Gyomacoop Kisszövetkezet MEGNYITOTTA RUHÁZATI ÜZLETÉT Békéscsaba, Czuczor utca 5/1. sz. alatt. Női, férfikabátok, -nadrágok, ruhák, blúzok olcsó áron! Értesítjük t. fogyasztóinkat, hogy Békés—Körösladány 20 kv-os gerincvezeték III. szakaszát 1988. november 15-én FESZÜLTSÉG ALA HELYEZZÜK. A létesítményen elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes és tilos! Démász-üzemigazgatóaág, Békéscsaba II Villamos Szakértői és Szakipari Kisszövetkezet, Szeged, Gyulai Kirendeltsége gyulai, illetve békéscsabai lakosú, lehetőleg gépkocsival rendelkező villanyszerelőket keres felvételre azonnali belépéssel, magas kereseti lehetőséggel. Cím: Gyula, Rákóczi F. u. 10. Telefon: 62-465 (munkanapokon). A Szőlő kőrút nagyon jó, csak felüljáró nélkül semmit sem ér Utak, járművek, emberek Orosháza közlekedési helyzete átlagos. Az eddig megvalósított forgalmi vál­tozásokkal a város áteresz­tőképessége megnőtt, a bel­ső forgalmi rend megjavult. Ezzel párhuzamosan azon­ban egyes csomópontokban sokszor anarchikus állapotok uralkodnak. Egyik legkriti­kusabb terület a Huba és a Rákóczi út csatlakozása. Niem jobb a helyzet a Kos­suth Lajos utca—Rákóczi út kereszteződésében, valamint a Győri Vilmos tér—Tán­csics u. csomópontjában sem. A városközpont részle­tes rendezési terve szerint ezeken a helyeken „az álla­potokat átmenetinek kelt te­kinteni”. Mi a véleménye egy ma- gánemibemiek, aki ráadásul nap mint nap száz kilomé­tereket autózik? Beszélgető- partnerem Pécsi László oros­házi Rádió taxis: — Hétköznap csúcsidőben — délután 3 és 5 óra tájban — áldatlan állapotok ural­kodnak a Rákóczi utca—Hu­ba utca kereszteződésében. Bármerre megy az ember, mindig veszély leselkedik rá valamelyik irányból. Ilyenkor a lehetetlent kísérli meg az az autós, aki úgy dönt, hogy a Huba utcáról balra nagy ívben kanyaro­dik a Rákóczi útra — mond­ja a fiatalember. — Közle­kedésbiztonság szempontjá­ból Orosházán ezt a keresz­teződést tartom az egyik legkritikusabb pontnak. Itt csak a jelzőlámpa segítene a jelenlegi helyzeten. Másik veszélyes csomópont a Csil­lag Áruház előtt van, — A városközpont gépjár­műforgalma jelentősen csök­kent azóta, hogy új nyom­vonalra terelődött a 47-es számú főközlekedési út. A közlekedési helyzet további javulását eredményezte az egy éve átadott Szőlő körút. Erről mi a véleménye? — Valóban, a Szőlő körút nagyon jó, csak éppen fe­lüljáró nélkül semmit nem ér. A malom melletti so­rompó (egy kis túlzással) a nap 24 órájából 15 órán át zárva van. Sokszor fenn­akadást jelent ez a közle­kedésben. Az Iglói úti so­rompónál is mindennapos a gépjárművek torlódása. — Milyennek ítéli meg Orosháza úthálózatát? — A belváros útjai elfo­gadhatóak, viszont a város­ból kivezető utak hullámo­sak, gödrösek, kátyúsak. Ami még szemet szúrt nekem: élég sok a központban a földes, poros utca. Bizony akadnak még bur­kolatlan utak a városban, annak ellenére, hogy az ut­catársulásos útépítések ide­jét éljük. A városi tanács 1988-ban a Teréz, a Jászai- Horváth és a Zombai utcá­ban végzett aszfaltozási munkákat. Milyen sikerrel? Erről egy illetékes, a Zombai utca egyik lakója számol be: — Hozzájárulásként min­den háztulajdonosnak tíz­ezer forint körüli összeget kellett befizetnie. Pénzün­kért csak annyit kértünk, hogy az úton korlátozzák majd a forgalmat. Ez egy „elöregedő utca”. Sok az idős ember, a közeli lakó­telepről pedig sok gyerek jön ide játszani. Az emberek nyugalma, a gyerekek biz­tonsága megkívánná a te­herautók kitiltását. Beszélgetéseik során többszőr elhangzott a for­galomszervezés, és az ezzel járó közlekedésbiztonság. Orosházán számtalan cso­mópont jelent veszélyt a gépkocsivezetőkre, a gyalo­gosokra és a kerékpárosok­ra. A kritikus helyeken mi­lyen intézkedések várhatók? Kérdésünkkel Komlósi Ist­vánt, az orosházi rendőrka­pitányság közlekedési alosz­tályának vezetőjét kerestük meg. — A város közlekedési helyzete nem jobb, de nem is rosszabb az országos át­lagnál. Gondjaink a többi kisvároséhoz hasonlóak. Orosházán a 47-es számú főközlekedési út átvezető szakasza a legforgalmasabb. Itt autóznak legtöbbet a ru­tinos helybeliek is, és azok is, akik először járnak ezen a vidéken. A váratlan köz­lekedési szituációk gyakran balesettel végződnek. A Rá­kóczi—Huba—Móricz— Vásárhelyi út csomópontjá­ban indokolt a lámparend­szer kiépítése. A városban 150 sérüléses baleset törté­nik évente. A belváros, pon­tosabban a főutca forgalma az utóbbi időben tovább nö­vekedett annak ellenére, hogy a tehergépkocsikat az illetékes hatóságok kitiltot­ták innen — mondja Kom- íósi István. — Az aszfalt­burkolat is felújításra szo­rul. Itt tervezik egyébként — éjszakai órákban — a személygépkocsi-forgalom lezárását. A központi részen túl a Tótkomlós felé vezető út városi szakaszát is a túl­zsúfoltság jellemzi. Az ipar­telepekre sokan kerékpárral járnak .ki, sok baleset adó­dik figyelmetlenségük mi­att. Ezen az útvonalon a ke­rékpárút jelentene megol­dást. — A baleset okozói fiata­lok vagy idősebb emberek? — Harminc százalékuk idős kerékpáros, a másik korosztály, a 16-18 éves fia­talok, akik virtusikodó ma­gatartásukkal nemcsak saját maguk,, hanem mások testi épségét (életét) is veszélyez­tetik. Sebességtúlllépés, a gépkocsi rossz műszaki álla­pota és a rutin hiánya mi­att nemrég egy halálos ki­menetelű és két nagyon sú­lyos baleset is történt a vá­rosiban. Csete Ilona Uj munkaügyi szolgáltatások A munkaügyi szolgáltatá­sok fejlesztésére a közeljö­vőben országos munkaerő­piaci központtá szervezik át az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal Munkaügyi In­formációs központját. Ennek a szervezetnek eddig is az egyik legfontosabb feladata az volt, hogy elemezze a munkaerőhelyzet változását, a munkaerőkereslet és -kí­nálat alakulását. Alapvetően ezt a tevékenységét fejlesz­tik tovább új szolgáltatások­kal a munkaügyi irányítás­ban részt vevő állami és ta­nácsi szervezetek, valamint a munkáltatók és a lakosság számára. Az újjászerveződő központ a már meglevő statisztikai adatgyűjtő és szolgáltató rendszerét kiegészítve jelen­tős segítséget nyújthat az intézményes érdekegyeztetés eredményes működtetéséhez. Eddig ugyanis sok gondot okozott, hogy a különféle tervező, irányító és érdek- képviseleti szervek más és más forrásokból származó adatokkal, vagy éppen hiá­nyos információkkal dolgoz­tak, érveltek. A tervek szerint a jövőben ez az in­tézmény szolgáltatna részük­re adatokat és sajátos in­formációigényüket is kielé­gítené. A Videoton Elektronikai Vállalatnál a galvánüzemekböl kikerülő nehézfémeket tartalmazó víz tisztítására új berendezést létesítettek. Az óránként 90 köbméternyi megtisztított víz 60 százalékát a nedves technológiájú üzemek részére visszanyerik. Megkezdték az NSZK- ból vásárolt technológia alapján működő üzemrész próbáját Fotó: Kabáczky szilárd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents