Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-14 / 271. szám
NÉPÚJSÁG 1988. november 14., hétfő Látogatóban egy nagycsaládnál „Most már reménykedem.. Tótkomlós, a fejlődő nemzetiségi település Irta: Juhász Pál, a nagyközségi tanács elnöke A lépcsőn lefelé baktatva azon gondolkodom, vajon hány asszonynak 'lenne még ennyi lélkiereje, mint ennek az álíacsony termetű Szilád gyiinénak? Mi biztosítja csa- tádösszetartó hitét, 'kitartáséit? Korábban már a Vöröskereszt városi vezetőségénél felhívták a figyelmemet, ha gyermekeit rendesen nevelő nagycsaládosokról szeretnék írni, a megyeszékhelyen lakó Szilágyi Sándorékat feltétlenül keressem meg. A napi rohanás, a számtalan esemény mellett erre nem maradit idő. Azután 'levél érkezett a szerkesztőségünkbe Szilágyi Krisztián és szüléi affláíráBsalt s ez felielévení- tette a régi szándékot. Szilágyiék tagjai a nagycsailá- dosok országos egyesületének. Rendszeresen járnak Budapestre. A vasút segítségét, a szabadjegyet köszönték meg levelükben, miért ez számukra szinte az élletet jellenti. A fővárosba nem csak egyszerűen értekezni utaznak, hanem kilencéves fiukat, Krisztiánt viszik kéthetenként gyógykezelésire. Decemberben lesz éppen egy esztendeje, hogy először próbálkoztak a ma már eredményesnek mutatkozó kúrával. Krisztián mozgássérült és epilepsziás, egy idejében fel nem fedezett terhesség alatti rubeöla- fertőzés következményeként. Az orvosok és szüléi mindent megtettek érte, számára is nyitva állt az út. mehet az egészségügyi gyermekotthonba. Ott szakemberek gondoznék, próbálkoznának önellátásra nevelésével. Édesanyja, a család azonban vállalta, hogy otthon a testvérei mellett, (két Három éve, amikor megyénk környezetvédelmi mintamegyévé fejlesztésének programja először szóba került, a leginkább sürgető, és megoldásira váró feladat a megyénkben keletkező veszélyes, vagy különleges kezelést igénylő hulladékok elhelyezése volt. Annak ellenére, hogy Békésben — a kialakult ipar- strutktúra folytán — aránylag kis mennyiségű veszélyesnek minősíthető hulladék keletkezik, a szakemberek mégis fontos teendőként jelölték meg egy tárolóbázis létrehozását. Békés megyében — az üzemek bevallása szerint — évente mintegy 50 ezer tonna veszélyes hulladék keletkezik, s ebből körülbelül 1500 tonnányi olyan szemét, amivel az üzemek egyelőre nem tudnak mit kezdeni: hasznosításuk, vagy ártalmatlanításuk ma még megoldatlan. Legnagyobb meny- nyiségben foszfátiszapról, krómtartalmú galván iszapról, és nyomdafesték-maradékról van szó. E hulladékokat az üzemek jelenleg saját telepeiken tárolják így, vagy úgy... A nem megfelelő, szabálytalan tárolás miatt több cég kényszerül környezetvédelmi bírságot fizetni. Persze a különböző veszélyességi fokozatú hulladékok mennyisége az új technológiák bevezetésével évről évre változhat. Hiszen, amit ma még veszélyes hulladéknak minősítenek, az lehet, hogy már holnap akár nyersanyagként is hasznosítható. Megyénkben tehát néhány évvel ezelőtt a létesítendő veszélyes hulladéktároló- helyének kiválasztásához talajléhy és egy fiú tartozik még a családhoz) Krisztiánt is nevetik. — Mérlegeltük, mi a jobb a szóimára — meséli az édesanya. — Ügy döntöttünk, itthon maradok vele, a férjem pedig még többet dolgozik, hogy az anyagiakat valahogyan előteremtse. A nagycsaládosok egyesülete itt Békéscsabám is szervezkedik, gyermakünnepe- ket, ruhacsere-akciót (rendeznék. Tartjuk velük a kapcsolatot, hiszen közösek a gondjaink. Nálunk a kisebbik lény nagyon szeret varrni, ő ellátja a családot ruhával, inkább csák a pénz beosztása egyre nehezebb! Ebben pedig a nagycsaládosok egyesülete sem sokat tud segíteni. Rendezett, szép lakásban ellnek Szilágy iék, . látszik a háziasszony gondos munkája. Az édesapa, az ügyes asztalosmester ötletei a lakótelepi egyhangúságot felfrissítik, megszépítenek egy-két régebbi bútordarabot. A lakás havi részletei, a fűtés költségei, a megélhetés, bizony nem kerül kevésbe. Igaz, nevelési segély, csallá- di pótlék, támogatás próbál versenyt futni az árakkal, enyhíteni a család gondjain. Bár ahogyan az édesanya meséli, a segítségre hivatott szervezetek, társadalmi aktívák gyakran csak ígérik a támogatást, és a jó szándékot gyakran a sértődöttség váltja fel1. A család gondjait bizony csak az értheti * meg igazán, aki helyzetüket átéli és nem bürokratikusán ..ügyintéz”. Meggyőződésem, hogy ezek a családok valóban megérdemlik a társadalom minden lehető segítségét. Gyermekeiket nemtani kutatások kezdődtek. Mivel Békés megye területe a Kárpát-medence egyik legmélyebb pontján fekszik, különösen nagy veszélyeket jelenthet ezen hulladékok tárolása, elhelyezése. A kutatások figyelembe vették a belvízi viszonyokat, az ár- vízvédelmi, tájvédelmi, lakossági szempontokat. Megyénk déli része — a Maros hordalékkúpjának köszönhetően — értékes ivóvízkészletet rejt, ezért erre a területre nem telepíthető hulladék- tároló. A megye középső- és északi része pedig a Körösök menti árvízveszélyes terület miatt nem jöhetett szóba. Ezen a környéken csak aránytalanul magas, mintegy 100 millió forintos költséggel lehetett volna megfelelő, üzembiztos átmeneti tárolót építeni. Erre akkoriban sem országos, sem megyei pénzeszköz nem volt. A Környezetvédelmi- és Vízgazdálkodási Minisztérium elképzelése szerint a veszélyes hulladékok ártalmatlanítására egy országos kezelőhálózat létrehozása vált szükségessé. E hálózat három regionális égetőműből és hat végleges lerakóhelyből állna. Ezenkívül minden megyében létesülne egy-egy átmeneti tároló. A veszélyes hulladéktárolók építése szigorú biztonsági feltételeinek elsősorban a geológiai adottságok miatt nehéz eleget tenni. A szakvélemények szerint az Alföldön a Szolnok megyei Kétpó és Kuncsorba környékén, a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz területén találták meg az e célra legmegfelelőbb helyet. Mivel a tárolók létesítésére tett kezdeményecsaik úgy engedik neki a vi- 'lóiginak, hogy valahogy majd elboldogulnak. Szakmáit adnak a kezükbe, beosztásra, munkaszeretetre, takarékosságra neveMk őket. A nagyobbik fiunk még csak ötödik osztályos, de már dicsérte a tanár bácsi, hogy neki is olyan ügyes a keze, mint az apjának — mondja büszkén Szilágyiné. Közben Krisztiánt öleli, aki nehezen engedelmeskedő kezével, édesanyját simogatja, majd toliam után nyúl'. Nagy teljesítmény ez már, csakúgy mint az, hogy egyszer 'talán járni is megtanul, egy korábbi eredményes műtét és a folyamatos gyógykezelés eredményeként. — Dételőttünfcémt bevásárolok, a kocsijában' Krisztiánt is ’maigammái viszem — folytatja az asszony, majd elhalkul a hangja —, bizony előfordulj, hogy megszólnak ójz emberek;, főként a gyerekek. Falun, valáhogy másként tartoznak össze a szomszédok, segítőkészebbek, mint itt a lakótelepen. Bálr, van .sok jó tapasztalatom lis. Amikor például Budapestre utazom, és beérkezik a vonat háromnegyed kilenckor, déliig, ezt az egyre nehezedő gyereket le sem tudom tenni. Az emberek egí'tenék lie és felszállni a vonatra, a villamosra, átadják a helyüket, cipelik a táskámat. A kezelést az útmutatások álapján itthon én folytatom. Kicsit megnyugodtam. 'látom a hatását, talán valamennyire rendbe tehetjük ezt a gyereket. Régebben öiyan rémálmaim voltak, nemegyszer sírva riadtam fel. Most már reménykedem ... Bede Zsóka zések Békés, Bács-Kiskun és Csongrád megyében nem jártak sikerrel, ezért a felsorolt megyék vezetői a kétpói hulladéklerakó megvalósítását kezdték szorgalmazni. Az építkezéssel kapcsolatos megyei tanácsi feladatok és állásfoglalások meghatározása céljából az érintett megyék vezetői ez év májusában megállapodást írtak alá. A Szolnok megyei tanács épületében nemrég ismét találkoztak Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Szolnok megyék tanácsának elnökhelyettesei, valamint az érintett üzemek és vállalatok képviselői, s megállapodtak többek között a létesítmény szervezeti és finanszírozási feltételeiben. Ügy döntöttek, hogy a létesítmény megvalósítását leginkább a részvény- társasági forma segítené. Ennek megalakításán már dolgozik egy előkészítő bizottság. A tervek szerint a tároló 25 éven át, évente 10 ezer köbméter hulladékéit tudna fogadni. A tervek elkészítése után az építkezés első üteme 1989. második félévében kezdődne. A létesítmény felépítésének jelenleg becsülhető teljes költsége mintegy 700 millió forint lenne, mely összeg 60 százaléka állarrfi pénzeszköz, 40 százalékát pedig a négy megye területén működő érintett gazdaságok részvénytársaság formájában állják. Az október 26-i tájékoztató szerint Kétpó, illetve Kuncsorba lakosai nem tartottak „népszavazást” e kérdésről. A tervezet szerint viszont a beruházás költsége tartalmazza a helyi lakosság életkörülményeinek javítását, és az érintett település infrastruktúrájának fejlesztéséhez szükséges pénzt is. Az első tárolóknak 1990 nyarára kell elkészülniük. Hornok Ernő Tótkomlós szlovák nemzetiségű nagyközség. 1746-ban Rudnyánszky báró jobbágyai voltak azok az ősök, akik az akkori Komlós-pusz- tán telepedtek le, és teremtették meg mai lakóhelyük alapjait. Az ő munkájukat, kultúrájukat viseli ma is a község. A szlovákság meghatározó lett a nyelv és a vallás tekintetében egyaránt. A felszabadulás előtt a község gazdasági és társadalmi képét nagyban meghatározta, hogy a viszonylag nagy létszámú (11 ezer fő feletti) község kis határral, mindössze 9679 hold földterülettel rendelkezett. A kifejezetten mezőgazdasági jellegű település lakosságának 35 százaléka nincstelen agrárproletár volt. Az ipari foglalkoztatás manufaktúra jellege miatt nem volt számottevő. A község haladó és forradalmi hagyományai nagy múltra tekintenek vissza, hisz az agrárszocialista munkáskor 1891-ben jött létre, és kezdte meg tevékenységét. A század elején megalakult a szociáldemokrata párt helyi szervezete, majd 1935-ben az ifjúsági tagozat vállalta a fiatalok politikai nevelését. A felszabadulást követően, 1944. november 14-én megalakult a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete, mely irányítója volt az eseményeknek. E rövid bevezető után a mai Tótkomlósról. A nagyközségi rangot 1970-ben kapta meg a település, lakóinak száma ma 8280 fő, melyből 4400 az aktív kereső, 1830 az eltartottak és 2050 a nyugdíjasok száma. A lakosság 40 százaléka szlovák nemzetiségű, melyre jellemző a nagymérvű asszimilációs folyamat. Nekünk, ma élőknek feladatunk, hogy e nem kívánatos folyamatot megállítsuk, és nemzetiségünket a nyelv ápolásán, a hagyományok őrzésén keresztül fenntartsuk. Ennek eszközeként a nemzetiségi közoktatást és a közművelődést állítjuk központba. A szlovák tannyelvű általános iskola, valamint az óvodák nyolc szlovák nemzetiségi csoportjának feladata, hogy a beszédfejlesztést maximális módon erősítse, és alakítsa ki sajátos eszközeivel. A művelődési központ és községi könyvtár feladata, hogy a szlovák nyelvet és kultúrát, néphagyományokat terjessze, ápolja. A közel 40 éve működő művészeti csoportok (népi tánc, népdalkor, cite- razenekar) műsorai is ezt szolgálják. A nagyközség gazdálkodásában meghatározó a mező- gazdasági ágazat, amely a foglalkoztatottságot és a termelés nagyobb hányadát biztosítja. Ezek: az 1949-ben alakult Viharsarok Mgtsz, az 1950-ben alakult Haladás A Kunágotai Bercsényi Termiélőszövetkezet jjépüze- mie mintegy 200 dolgozót fogliallkoztait. Főként speciális gépszerelőkben van hiány és kevés az autójavító szakmunkás. Az 1988-na tervezett öt MTZ-tralkitor beszerzése nem valósult meg, * de sikerült megvásárolni két Rábáit. A kombájnok viszonylag jó állapotban vannak és számuk hattail gyarapodott az idén. Mgtsz, az 1961-ben alakult Kossuth Mgtsz, valamint a szövetkezeti közös vállalatok, az 1967-ben alakult Tojástermelő Közös Vállalat és az 1970-ben alakult Sertéshús-termelő Közös Vállalat. Az ipari ágazatot — az 1947-ben alakult kisipari szövetkezetekből — a mai vegyesipari szövetkezet és az 1952-ben alakult népművészeti és háziipari szövetkezet képviseli. A mező- gazdasági és ipari ágazatok évi termelési volumene 1,5 milliárd forint, és 2000 embert foglalkoztatnak. A nagyközség kereskedelmi hálózatát a helyi áfész alkotja. Két pénzintézet, az OTP helyi fiókja és a takarékszövetkezet áll a lakosság rendelkezésére, és látja el az ilyen irányú igények kielégítését. A községben olyan üzemek is vannak, melyek központjai nem itt, hanem Békéscsabán, Orosházán, Mezőkovácsházán vannak. A nagyközség gazdálkodó egységeinek értékelése — a VII. ötéves terv két és fél évének elemzése kapcsán — a közelmúltban megtörtént. A legfontosabb megállapítás, hogy a gazdasági szabályozórendszer változásának hatásai negatívan érintették az üzemeket. A gazdálkodóegységeknek komoly gondot jelent, hogy az elért színvonalat tartani tudják. A középtávú terv szerkezetében változott m^g, és várhatóan változni is fog a tervidőszak végéig. Ami nagyon pozitív minden gazdálkodó szervezetünknél, az az, hogy rentábilisak tudtak maradni, és ezzel egyrészt a saját, másrészt az egész település pozícióját meg tudták őrizni. Szólni kell még a nagyközségi tanács tevékenységéről, Ez év január elsejével közvetlen megyei irányítás alá vont nagyközség lettünk. Ügy érzem, hogy zökkenőmentesen megoldottuk az átszervezést, melyet az is bizonyít, hogy a hatósági munka ellen kifogás sem a felsőbb szervek részéről, sem pedig a lakosság részéről nem történt. A megyei tanács vezetői és osztályai a segítségnyújtás jó példáját adták. A tanács létszáma a korábbi évekhez képest — a megnövekedett feladatok ellenére — sem nőtt. Két tisztségviselő és 20 fős apparátus látja el a feladatokat. A nagyközség 1988. évi egységes pénzalap-bevételi, illetve kiadási előirányzata: 46 millió 561 ezer forint. Ebből a működési költségvetés előirányzata: 43 millió 624 ezer forint. Fejlesztésre maradt: 2 millió 937 ezer forint. Látványos fejlesztésekre nem számolhatunk, amit őszintén elmondtunk a laEzankívül két teherautóval és hét pótkocsival’ nőtt a 'gépjárműpark. Sajnos, részben 'pénzügyi okok miatt lassullt lie a fejlesztés üteme. Aliikat részből rossz az ellátás. Elsősorban' a futómű- vekkel, féderkötegek k el és gumikkal van sok probléma, amelyet úgy próbálnak megoldaná, hogy a leselejtezett gépeket helyben bontják szét, illetve igyekeznek érkosságnak a különböző fórumainkon. Meggyőződésem, hogy az őszinteségnek köszönhetjük a lakosság támogatását. Anyagi eszközeink szűkös volta a község gazdálkodó egységeit — még a saját nehéz körülményeiket számításba véve is — arra késztette, hogy segítségünkre legyenek. A tanácsi és nem tanácsi szervek együttműködése folytán anyagi és társadalmi munkafelajánlással jelentős segítséget nyújtanak számunkra. Hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy a sajtó nyilvánosságán keresztül köszöneterpet fejezzem ki nekik ezért. Ennek az együttműködésnek, jó hozzáállásnak köszönhető, hogy községi szinten teljes egészében kiépített a villanyhálózat, az ivóvízhálózat, a földgázvezeték. Amire büszkék vagyunk, hogy vannak olyan lehetőségeink és értékeink, amelyek nem sok településen adottak. Ilyen például a Rózsa fürdő a maga gyógyvizével. ahol kialakítást nyert a reumatológiai szakrendelő a vizesmasszázs-kezelések- kel. Értékeink: a műmléki evangélikus barokk templom a közel kétszáz évével, valamint a szép környezetű faluközpontunk. Van szlovák tanyamúzeumunk, tájházunk, valamint néprajzi gyűjteményünk, melyek reprezentálják községünk értékeit a település kezdetétől. Távlati elképzeléseink — melyek egybeesnek a lakossági igényekkel — a község további fejlődését szolgálják. Infrastruktúránk javításával a népességmegtartó képességünket biztosítani tudnánk. Melyek ezek? Szilárd burkolatú úthálózat fejlesztése, távközlési hálózat bővítése, szennyvízhálózat további kiépítése, járdák, közvilágítás korszerűsítése, köztisztasági feladatok megoldása. Az oktatás területén szorgalmazzuk a középiskolai oktatás valamilyen formáját, mert ennek több vonzata is van a község arculatának megváltoztatására. Sok mindent fel lehetne még sorolni, de nem szeretném, ha elképzeléseinket a mai helyzetben irreálisnak ítélnénk meg a felsorolásuk alapján. Bízom abban, hogy ez a színes, sokarcú nemzetiségi nagyközség, Tótkomlós méltó helyet és rangot tud kivívni magának az elkövetkezendő években. Azok az emberek, akik e helyet lakják, munkájukkal eddig is és ezután is mindent megtesznek a község fejlődéséért. Ez a közös tevékenység inspirálója kell legyen politikai, gazdasági, államigazgatási dolgozó és vezető részére egyaránt. tékesíteni. Szerencsére van lehetőség a kooperációra is a környékbeli termelőszövetkezetekkel. Nyáron át lehetett hidalná a gondokat. Minden 'kampánymunka során, ügyeleti szolgálatot tartottak a műhelyekben és a raktárakban. Az őszi szállítások idején viszont előfordul, hogy hiány mutatkozik gépjárművekben. Az úgynevezett rendszergépekből háromra lenne szükség ahhoz, hogy a növénytermesztési ágazat meg tudjon felelni a mai követelményeknek. Ezek megvásárlásához azonban valuta kellene. —y—n Tároló a kétpói határban Négy megye hulladéka Beszerzési gondok a kunágotai tsz gépiizemében
