Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-01 / 261. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. NOVEMBER 1., KEDD Ara: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 261. SZÄM Összehívták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságát Ámint arról már korábban hírt adtunk, november elsejére összehívták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését. A Politikai Bizottság javaslatára a testület jelentést vitat meg a belpolitikai helyzetről és a párt feladatairól, illetve megtárgyalja a népgazdaság 1988. évi várható fejlődéséről, az 1989—90. évi gazdaságpolitika fő vonásairól és eszközrendszerérői szóló jelentést. A Központi. Bizottság ülését követően — illetve már a napirendek vitája után — a közvélemény a sajtó útján részletes tájékoztatást kap a testület munkájáról, a vitáról, a kialakított állásfoglalásokról. t A SZOT elnökségének ülése Hétfőn ülést tartott a SZOT elnöksége. A testület november 4-re, péntekre ösz- szehívta a Szakszervezetek Országos Tanácsát. Javasolta, hogy a szaktanács következő ülésén foglalkozzék időszerű gazdasági, társadalmi témákkal; szervezeti és személyi kérdéseket vitasson meg; s döntsön az Országos szakszervezeti tanácskozás összehívásáról, munkaprogramjáról. A szakszervezetek háromnaposra tervezett országos értekezletének időpontjául az elnökség december 2—4-ét javasolja. Az elnökség megvitatta a jövő évi népgazdasági terv- javaslatban foglaltak várható hatásait a dolgozók élet- színvonalára. Megállapította, hogy változatlanul jelentős eltérés van a kormányzati elképzelések és a szakszervezetek igényei között a terv egyes, a dolgozókat közvetlenül érintő kérdéseiben. Az alapvető fogyasztási cikkek áremelésének kompenzálására tett szakszervezeti javaslatok közül többen a fix összegű ellentételezés mellett szóltak, mert mint mondták, a bérek meghatározott százalékú emelése éppen azok számára jelentene legkevésbé megoldást, akiknek a legalacsonyabb a bére, s akiket az áremelések leginkább sújtanak. A fix összegű kompenzálásra többféle lehetőség is kínálkozik; abszolút összegben — a korábbi húspénzhez hasonlóan —, vagy az adórendszer változtatásával, az alkalmazotti kedvezmény emelésével. A szakszervezetek a létminimum alatti nyugdíjak esetében az áremelések teljes körű kompenzálását tartják szükségesnek. Egytestíiletes pártbizottság alakult Szarvason Megújuló munkamódszer és stilus A Szarvasi Városi Pártbizottság ez év júliusában levélben kereste meg tagjait, a közvetlen irányítású pártszerveket, alapszervezeteket, írják, mondják el javaslataikat a helyi pártélet korszerűsítésével:, . megújulásával kapcsolatban. Szenvedélyes, sokoldalú, elkötelezett vitáikat követően augusztus 24- én kibővített pártbizottsági ülés foglalt állást amellett, dolgozzák ki a végrehajtó bizottság nélküli egytestűié-, tes pártmunika féltételeit és munkamódszereit. Elbeszélgettek a pártbizottsági tagokkal, vállalják-e a megváltozott körülmények közötti megnövekedett felelősségű munkát. Hatan kérték felmentésüket a testületi tagságból. A párt bizottsági tagok munikahélyi vagy területi alapszervezetétől is megkérdezték, mennyire elégedettek pártbizottsági képviseletükkel. A felsőbb pártszervek a szarvasiak kérésére kísérleti jelleggel engedélyezték a XIV. kongresszusig az egytestű letes formára való áttérést. A pártbizottság augusztusban úgy ítélte meg, hogy a városban nem indokolt pártértekezlet ösz- szehívása. Azóta viszont ellenkező információk is érkeztek a testülethez. A párttagságot foglalkoztató kérdésekről tegnap, október 31-én tárgyaltak. Vitáira bocsátották, legyen-e vagy sem Szarvason pártértekezlet.A kibővített pártbizottsági ülésen dr. Sonkoly János, a városi pártbizottság első titkára irányította a vitát, amelyen a város és a területhez tartozó községek 40 pántszer vének, közel 2200 párttagnak a véleményét tolmácsolták a párttitkárok. Nagy Jenő, az MSZMP Békés Megyei titkára, valamint a többi meghívott ezen az értekezleten sokféle és sokoldalú eszmefuttatást hallgatott végig. A számos hozzászóló véleményét összesítve összeszámolták az alapszervezetekben a pártértekezlet mellett és ellene szavazókat, valamint a tartózkodókat. Megközelítőleg 3Ó—70 százalékos aráinykülönbség alakul ki a pártértekezlet megtartása mellett, illetve ellen. Mindkét véleményt válilók gondolatai azonban sugallták, hogy a nemrégiben megválasztott pártvezetést képesnek érzik a pártélet megújítására, — A kisebbségi véleményeket, amelyek az értekezlet megtartását javasolták, sem szabad figyelmen kívül hagynunk — mondta dr. SonkoLy János. A pártértekezlet mellett érvelők kifogásolták, hogy a tagság a pártbizottság összetételét és munkáját kevéssé ismeri. Sokan összekeverik a függetlenített apparátust a párt- bizottsággal'. Számos városfejlesztési és várospolitikai kérdés tisztázásra vár. Az ellenzők véleménye szerint öt hónappal az országos pártértekezlet után ne újabb értekezletek kel kössék le energiáikat, hanem a megújult összetételű helyi pártvezetés korszerűsítő programja alapján dolgozzanak. Nincs értelme, nem megfelelően előkészített, elhamarkodott értekezletet összehívni, újabb programot kidolgozni, amikor hamarosan élérkezik a XIV. párt- kongresszus Ideje. A városi pártbizottság a véleményeket összegző első titkár által előterjesztett javaslatot fogadta él, s ez a következő: a városi pártbizottság az augusztus' 24-i döntése állapján, folytatja az való áttérést, ehhez kéri a tagság támogatását. Nem hívja össze a városi pártértekezletet, viszont programjában felgyorsítja a tartalmi, szervezeti és a személyi változásokat. A javaslatot mindössze egy tartózkodással egyhangúlag fogadta eí a testület. Egy hónapja juttatták az alapszervezetekhez a vitaanyagot, amely a Szarvasi Városi Pártbizottság murj- kájámaik, ' munkamódszerének, munikastílusának fejlesztésére vonatkozik. Az egytesfülietes, végrehajtó bizottság nélkül működő párt- bizottság megalakul Szarvason. Ez közvetlenül irányító politikai testület lesz, amelynek tisztázták . feladatait, hatáskörét, döntési mechanizmusát és összetételét. Munkáját állandó munkabizottságok és szakmai csoportok segítik. Alapelvük, hogy az alapszervezetekben dolgozó párttagok véleményét minél hamarabb hasznosíthassa a testület,, de a pártbizottság tevékenységével is tisztában legyen a ■tagság. Folyamatos legyen a. tanácsi testület és a városi pártbizottság információcseréje. A tanácsi önállóság megtartása mellett a pártbizottság munkájában az elvi politikai irányítás a fő célok és elvi követelmények meg jelölését jelenti. A testület a vitaanyagot kisebb módosításokkal és az alternatív javaslatok külön- külön megszavaztatásával elfogadta. Ezt követően felmentette a végrehajtó bizottság tágjait, majd kijelölte azokat a pártszervezeteket, amelyék . a pártbizottságba delegálhatnak tagokat a lemondok és hiányzók pótlására. A testület végezetül elfogadta három hónapra a munkatervét. Bede Zsóka Átalakulóban a mezőgazdasági integrációs szervezetek Az élelmiszergazdaságban jövőre várhatóan mintegy ezer, együttműködő szervezet alakul át, választ a jelenlegitől korszerűbb működési formát. Egy részük — az új társasági törvény szellemében — átlép a jogi személyiségű gazdálkodó egységek közé, vagyis az egyszerű gazdasági társaságból közös vállalatot, korlátolt felelősségű társaságot (kft-t), vagy részvénytársaságot alapít. Olyan formációt választanak, amelyben az anyagi eszközök a korábbinál jobban hasznosulnak, a befektetett tőke jelentős osztalékot, nyereséget hozhat. Az újjáalakuló szervezetek, amelyek mezőgazdasági termelésre, élelmiszer-feldolgozásra, illetve szolgáltatásra egyaránt vállalkoznak, a tömegtermelés mellett a termékek minőségének javításában is érdekeltebbé válnak. A MÉM területén több mint 1100 együttműködő szervezet jött létre az elmúlt évtizedekben, köztük több mint 60 termelési rendszer, Valamint számos agráripari egyesülés, közös vállalat, gazdasági társaság. Hozzávetőleg egyharmaduk élelmiszerfeldolgozásra vállalkozott, a többi ipari, építőipari, illetve szolgáltató tevékenységgel foglalkozó gazdasági társaság. Ezek jelentős részét a különféle tulajdonformával működő állami gazdaságok, élelmiszeripari vállalatok, erdőgazdaságok, ipari üzemek és szövetkezetek közösen alapították. Együttműködésük a legutóbbi felmérés szerint összességében eredményes. A jövőben kialakuló, illetve átalakuló új gazdasági szervezetek működésére az eddiginél is inkább a vertikális integráció lesz a jellemző. A mezőgazdasági üzemek részvénytársaságaiban, közös vállalataiban a résztvevők — tagsági viszonyuk révén — egy szervezeten belül vállalkoznak a mezőgazdasági alaptevékenységre, feldolgozásra és értékesítésre. Alakulóban van máris több olyan gazdasági társaság. amelynek kutató-fejlesztő intézet, termelő vállalat, feldolgozó, illetve értékesítő cég is résztvevője. Bizottságának egytestű letes munkára Koszorúzás Károlyi Mihály szobránál és sírboltjánál Az 1918-as polgári demokratikus — őszirózsás — forradalom győzelmének 70. évfordulója alkalmából hétfőn délelőtt koszorúzási ünnepséget rendeztek Károlyi Mihály, Magyarország első köztársasági elnöke szobránál és sírboltjánál. A forradalom vezéralakjának Kossuth Lajos téri szobránál Stadinger István, az Országgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet. Felidézte Károlyi Mihály életútját, majd így folytatta; — A magyar október igazi népforradalom volt, tömegerejét a szervezett munkások és fellázadt katonák alkották, akik egyetlen éjszaka, vérontás nélkül megdöntötték a korhadt régi rendszert. Október 31-én megalakult az első magyar népkormány a Nemzeti Tanács tagjaiból. — E forradalom több történelmi feladatot is megoldott. Mint nemzeti forradalom, győzelmes volt, hiszen elérte, amiért a magyarság évszázadok óta, elmondhatatlan áldozatok árán sikertelenül harcolt. Elérte az Ausztriától való különválást, a Habsburgok végleges tróm fosztását, Magyarország függetlenségét, a köztársaságot. A magyar, október az ország történetében először teremtette meg a demokratikus Magyarországot. Megvalósult a gyülekezési, szervezkedési, szólás- és sajtó- szabadság, az első igazán demokratikus választójogi reform, a nőkre is kiterjedő általános választójog. Az első magyar népköztársaság kormánya földreformot is kidolgozott; ennek során Károlyi Mihály saját birtokán 34 ezer holdat osztott fel a földnélküli parasztok között. — Károlyi Mihály tudatosan a szervezett munkásságra, a szociáldemokráciára építette politikáját. Azt a nézetet hirdette, hogy há teljesen radikális forradalmi kormány alakul, amely földet oszt és szocialista államot teremt, ez a nemzeti kisebbségekre is nagyobb vonzerőt gyakorolhat, mint a szomszéd országok nemzeti propagandája. Már ekkor elkezdődött az „átsimulás” a szocialista ahogy akkor mondták: szociális — forradalomba, amely 1919, március 21-én ezért is győzhetett vértelenül. Károlyi Mihály nagy érdeme, hogy politikájával mindkét forradalom vértelenségét segítette, ami — meglehet, kétszer is — polgárháborútól mentette meg az országot. — Már ő is feltette azt a kérdést, amit manapság any- nyit hallunk: mi lesz Magyarországgal a jövőben ? Válaszát nemcsak elfogadhatjuk, de erőt és hitet meríthetünk belőle a mi mai küzdelmeinkhez: „Európában és a világon másképp fog megvalósulni a szocializmus, mint ahogy azt a XIX. századi forradalmárok elképzelték, de mindenképpen be fog következni ., Az első Magyar Népköz- társaság elnökének szobránál a beszéd után koszorút helyezett el a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi és Budapesti Bizottsága nevében Fejti György, a KB titkára és Barabás János, a budapesti pártbizottság titkára (képünkön),, az Országgyűlés nejében Stadinger István és Jakab Ró- bertné, az Országgyűlés al- elnöke; az Elnöki Tanács és a Minisztertanács nevében Eleki János, az Elnöki Tanács tagja és Urbán Lajos közlekedési miniszter, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében Kállai Gyula elnök és Huszár István főtitkár, a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében Sólyom Ferenc titkár és Petrák Ferenc alelnök. Megkoszorúzták a szobrot Budapest Főváros Tanácsa és a Károlyi Mihály Társaság képviselői. A megemlékezés virágait elhelyezték a fővárosi fiatalok is. Ezután az ünneplők a Mező Imre úti temetőben a győztes polgári demokratikus forradalomra és Károlyi Mihólyra emlékezve megkoszorúzták a politikus sírboltját. Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. Megnyílt a Sárréti Népfőiskola „A Péter András Gimnázium kezdettől fogva természetes kötelességének érezte, hogy a Sárrét vidékén a dán népfőiskolák mintájára egy magyar szellemű népfőiskola megszervezésével próbálkozzék. Sajnos, ennek a feladatának a megvalósításához sem tudott korábban hozzáfogni (anyagiak hiánya miatt)... Szeghalom ennek az elhanyagolt, nágy magyar vidéknek, a Sárrétnek a középpontja, elsőrendűen alkalmas nemcsak egy gimnázium, hanem egy népfőiskola megszervezésére is” — olvashatjuk Nagy Miklós igazgatótól, a szeghalmi gimnázium 1941/42. tanévről szóló évkönyvében, de akár a most nyíló Sárréti Népfőiskoláról is írhatta volna. A népfőiskola megnyitó ünnepségére tegnap este 6 órakor került sor Szeghalmon, a városi művelődési központ tanácskozótermében. Vígh Györgyné, a művelődési központ igazgatója köszöntötte az érdeklődők népes táborát és a vendégeket, köztük dr. Becsei Józsefet, a Békés Megyei Tanács elnökhelyettesét, a földrajztudományok kandidátusát. A bevezető után sor került a jövő év márciusáig tartó előadás-sorozatból az elsőre, amelyet dr. Becsei József tartott Szeghalom településföldrajza címen. — ml —
