Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-13 / 245. szám

HUSEZsJ 1988. október 13., csütörtök BAzavetés idején a tapasztalatokról Előtérben a minőség, a gazdaságosság Bizakodás Hiján Gondokkal Eredmények nélkül is lehet béremelés? Fölindultán, ugyanakkor a kétségbeesés hangján hív­ta fel szerkesztőségünk telefonügyeletét a minap a BHG Híradástechnikai Vállalat 8-as Számú Békéscsa­bai Gyárának egyik dolgozója. Ugyan, járjunk már utána, mi is az igazság a vállalatnál kialakult minden­féle mendemondából. Ilyen feszültségteljes munkahelyi légkörben, a teljes bizonytalanságban ugyanis képtelen­ség dolgozni, ha egyáltalán érdemes még kézbe venni a szerszámot, mivel néhány elszánt dolgozó már a mun­kabeszüntetést is kilátásba helyette. „Ki mint vet, úgy arait” — tartja a közmondás. Ezekben a napokban kerül a földbe a búza magja megyénkben. Ezért érdemes tehát vissza- pllllanitanii az idei búzater­mesztés jól hasznosítható ta- pasiztalataiira. Megyénkben meghatározó szerepe van a gabonafélék termesztésének. Ezen belül a búza a legna­gyobb területen termesztett növény, a számitóterüLet egy- harmadát foglalja el. Békés megye búzából az utóbbi tíz évben az országos mennyiség 10-11 százalékát takarította be évente. Az említett egy évtizedből hét esztendőben az ország 19 megyéje közül nálunk termett a legtöbb búza. Az idén 125 ezer hek­tárról több miint 700 ezer tonna kenyér gabonát takarí­tottak be a nagyüzemek. Kedvezőnek tekinthető, hogy a korábbi évekhez ké­pest csökkent a különbség a legmagasabb és a legalacso­nyabb hozamot elérő gazda­ságok között. Ez a rnutató- száim az állami gazdaságok­ban 1,12-szeiresi, a termelő­szövetkezetekben 2,08-saoros. A talaj tulajdonságait rész­ben kifejező aranykoroná­ért éik szerint vizsgálva a ter­méseket, megállapítható, hogy aiz értékszám-növeke- déssel a termés hektáron­ként 20-450 kilogrammal emelkedik a megyei növény- egészségügyi és talajvédel­mi állomás felmérése sze­rint. A jobb talajokon ke­vésbé ingadozik a termés­átlag. A talaj mellett jelentős a hatása a termésre az időjá­rásnak is. Az előző évek, különösen az 1986-os száraz ősz tapasztalatai alapján a gazdaságok tavaly magasabb esi naszám mali vetették él: a gabonáit. A viszonylag jó őszi és téli időjárás optiimá- liiisi, több helyein pedig ennél sűrűbb búzaáillományt eredményezett. így helyen­ként előfordultak buja fol­tok, tótolarészek. Később a nagy :tőá!lllomány megdőlést Okozott, ami felhívja a fi­gyelmet a szárszilárdító anyagok használatának főm tossógára. Előnyös, hogy a talaj mű­velésben jelentős változás történt aiz előző évekhez vi­szonyítva. A szántással végzett talaj-előkészítés ará­nya lényegesen csökkent, Figyelemre méltó kezde­ményezésről tanúskodik me­gyénkben az a felhívás, melyre a megye kerttulajdo­nosai pályázhattak, ha úgy ítélték meg, lakókörnyezetük rendezettebb, esztétikusabb az átlagnál. Való igaz, hogy mi, ma­gyarok sokszor megcsodáljuk a szemet gyönyörködtető nyugat-európai települések, kis falvak, városok rende­zett, oázisnak tűnő kertjeit, parkjait, zöld pázsitjait. Pe­dig pihentető környezetünk kialakításához inkább igény és esztétikai érzék kell, mintsem tömött pénztárca. Nos, ha nincs is évszázados hagyománya hazánkban a lakókörnyezeti kertkultúrá­nak, azért az emberek ilyen jellegű igényét, szépérzékét különböző módon fejleszteni lehet és kell is. Erre a nemes feladatra vállalkozott a megyében kö­zös összefogással és némi anyagi * hozzájárulással a megyei tanács mezőgazdasá­gi osztálya, a Hazafias Nép­front és a Vöröskereszt me­gyei bizottságai, az Agroker, a Mészöv és a megyei mű­velődési központ. — összesen 58 ezer fo­rint értékű ajándékot osz­tunk ki a legsikeresebb pá­lyázóknak — mondja Szele­előtérbe helyezték az ener­giatakarékos, tárcsás talaj­művelést a nagyüzemek. Napjainkban a szakembe­rek véleménye szerint a mű­velőutas technológia jeLent- hetd a jövőt, a búzatermesz­tésben. Az -idén a vetett te­rület aránya 10-15 százalék volt, elsősorban az oroshá­zi, mezőkowácsiházi körzet üzemeiben, a Bage területén alkalmazták ezt a -technoló­giát. A vélemények egyér­telműen arra utalnak, hogy ahol a technikai háttér adott, ott a művelőutas tech­nológia bevezetése célszerű és indokolt. Az egyik tegsarkalatosabb pontja a gabonatermesztés­nek a műtrágya-felhasználás. Sajnos évek óta csökken megyénkben a műtrágya- felihasaniálllás. Az ország-os át­lag 337 kilogramm hektá­ronként vegyes hatóanyag­ban kifejezve. Ennél jóval kisebb, mindössze 260 kilo­gramm körüli a megyei át­lag. A műtrágyaad-ag csök­kenése ebben aiz évben a terméseredményben nem okozott látványos változást, de hosszú távon a talajok termőképességének csökke­néséhez vezet. A szeptember eleji műtrágyaár-emelés ugyancsak kedvezőtlenül érintette a pénzügyi hiány­nyal küszködő, több éve aszállyal sújtott gazdaságo­kat, A felhasznált műt-rá- gyaadag a vizsgálatok alap­ján, különösen a termelő- szö vetkezetek bon csö'kk ént nagyobb arányban. A levéltrágyázás termésre gyakorolt hatása a vizsgála­tok szerint pozitív. Ennek ellenére elsősorban pénzügyi okok miatt 1988-ban már csak a búzaterület 40 száza­lékán végeztek levéltrágyá­zást megyénkben. Elsősor­ban cintk^ és rézhiányt mu­tatnak ki a gazdaságok zö­méiben. A legnagyobb gondot a gyomirtás okoizta az üze­mekben. A gyomiirtószer- elliáfiásban jelentkező gondok tovább nehezítették a nö­vényvédelmi szakemberek dolgát. Bár a korszerű tech­nológia ellőtéribe helyezi az őszi gyomirtás szükségessé­gét, ezt csak kis területen alkalmazzák a nagyüzemek. A jövőben nagyobb gondot ikelil fordítani az őszi gyom­irtásra a gazdaságokban. Az kovszki László, a szervezők egyike, aki egyébként a me­gyei tanács erdészeti és ter­mészetvédelmi szakfelügye­lője. — Nem is gondoltuk, hogy ilyen szép számmal pá­lyáznak az emberek felhívá­sunkra. A 64 bejelentett hob­bi-kertet, pihenőkertet, gaz­dasági udvart egyenként, külön-külön szemlézte és pontozta a szakbizottság. A kertészeti és agronómiái szempontok szerinti zsűrizés két -napon át tartott. Nem volt könnyű dolgunk, főleg azért, mert valamennyi pá­lyázó igazán csodálatos kör­nyezetet varázsolt otthona köré. S már most, az ünne­pélyes eredményhirdetés előtt kijelenthetem, hogy kezdeményezésünkből jövőre már az egész megyére kiter­jedő kertmozgalom lesz. Hi­szen számtalan újabb érdek­lődő keres fel bennünket le­vélben és telefonon, akiknek sajnos azt kell mondanunk, hogy már csak jövőre pá­lyázhatnak. A zsűri három első díjat ad -ki a haszonkert, a disz­kért és a falusi kert kategó­riáiban. Mindösszesen tizen­három helyezett kap igen ér­tékes jutalmat. Ezen túlme­nően két különdíj is gazdá­ra talál majd. igazsághoz az is hozzátar­tozik, hogy jelenleg nehéz -beszerezni a herbicideket, s ezek áira- is igen magas. A megyében 44 búzafaj- tiáí vetettek 1987-ben, ebből 17 fajta ezer hektár feletti vetésterületet fogilailit el. Je­lentősen csökkent a jugo­szláv fajták területe, ezzel szemben nőtt a szegedi faj­ták aránya. Gondot okoz, hogy évről évre, ha csak kis mértékben is, de romlik a búzák minősége. Bár beve­zették a minőség szerinti át­vételt, ennek kedvező ha­tása eddig nem érvényesül eléggé a fajtaszerkezetben. Az idei őszön arra k-elll tö­rekedni a gazdaságoknak, hogy elsősorban a- jó sütő­ipari értékű, a külpiacon jól értékesíthető búzákat ter­messzenek. , Még egy fontos -területről szólunk. Ez pedig a betaka­rítás. Az idén 790 kombájn dolgozott a -megye gabona­tábláin. Sajnos évről évre romlik a betakarítógépek műszaki állapota, mindez növeli a veszteségeket, és a költségeket. A becslések sze­rint az egyes táblákon oly­kor 200-300 kilogramm búza is kint marad hektáronként. Ha mindezt be tudnánk szállítani a tárolókba, je­lentősen emelkedne a hek­táronkénti hozam. Napja­inkban a gazdaságok zömé­ben erősen romlott a búza jövedelemtermelő képessége. Megyei átlagban hektáron­ként 2-2,5 ezer forint nye­reséget ad a búza. A leg­jobb üzemekben elérheti a jövedelem az 5-6 ezer fo­rintot is hektáronként, de nem ritkák azok a szövet­kezetek sem, ahol nullá kö­rül aláikul- a- nyereség. Az országnak szüksége van a Békés megyében- meg­termelt búzáira-. A gazdasá­gosság és a minőség javítá­sa a búza felvásárlási árá­nak a nemzetközi piaci vi­szonyokhoz igazodó alakítása sokat segíthetne a megye szövetkezeteinek, állami gaz­daságainak pozícióján. Nap­jainkban, amikor oly sokat beszéLünk az értékviszonyok változásáról, akkor a m-ező- gaizdasági termékeknél is a világpiaci árhoz igazodó ru­galmas hazai árak bev sze­lesére -lenne szükség;. Verasztó Lajos — Am szívünk szerint minden pályázó kertjét sze- ' rettük volna valamilyen for­mában elismerni, hogy mél­tányoljuk -a bátorságot, a részvételt meghirdetett moz­galmunkban — jegyzi meg Szelekovszki László. Mindenesetre ha nem is kaphat mindenki anyagi, vagy erkölcsi elismerést, azért a kétkezi munkával ki­alakított harmonikus pihe­nőkertek nyugalma, a gyü­mölcsösök és kiskertek friss, zamatos termése pótolhatat­lan ajándék, melyre rohanó és dráguló életünkben egy­re nagyobb szükségünk lesz. r. K­A gyár Temető sori üzem­csarnokában a szakszerve­zeti bizalmiakat kérdeztem meg elsőként; mi van a le­vegőben? Milyen sérelmeket tettek szóvá a dolgozók, mi­ről beszélnek az emberek az üzemben ? Csuvarszki János, a szer­számüzem, Elekes Lajos, a tmk, Bánhunyadi Róbert pe­dig a meoüzem dolgozóinak a képviselője. Az égető gon­dokat így foglalják csokor­ba: — Tudomásunk szerint a békéscsabai gyár 30 millió forintos termeléslemaradás­sal küszködik, ami egyre bi­zonytalanabb, hogy a hátra­levő két és fél hónapban pó­tolható lenne. A hátrány csökkentését a vállalat ve­zetése a túlóráztatással pró­bálja megoldani. Csakhogy ilyen teljesítményelszámolás és bruttósítás mellett a BHG dolgozóinak nem éri meg túlórát vállalni. Úgy érez­zük, hogy még annyi nettó bevételünk sem származik a túlmunkából, mint tavaly, de amit megérdemlünk, abban sem vagyunk biztosak, hogy megkapjuk, mert mi lesz, ha nem lesz nyereséges a válla­lat? Ami még nagyon irritálja a dolgozókat, hogy a három­negyedéves lemaradás elle­nére a vállalat közép- és fel­sőbb szintű vezetése 1000— 5000 forint közötti alapbér- emeléseket kapott. Mire föl, ha nem teljesítettük a ránk bízott feladatokat? A dolgo­zók azt beszélik, hogy ezzel a vezetők csupán biztosítani kívánták makognak az egyébként termelési ered­ményektől függő prémiumo­kat, látva azt, hogy a válla­lati eredmények alapján az idén erre nemigen lesz mód­juk. De hogyan járulhatott hozzá a párt- és a szakszer­vezet? Márton József, a BHG békéscsabai gyárigazgatója öthetes távoliét után — to­vábbképzésen vett részt — kissé meglepetten hallgatja az általam tolmácsolt pana­szokat, észrevételeket, nyu­godtan mondhatjuk, váda­kat, melyek főleg a vállalat első számú vezetői ellen szól­nak! Hamarosan kerekasztal- beszélgetéssé vált eszmecse­rénk, amelyen részt vett Nagy István főkönyvelő, Po- roszlai Mihály alapszerveze­ti párttitkár, Pepó Pál alap­szervezeti szb-titkár és Szpe- vár Lászlóné, a vállalat sze­mélyzeti és szociális osztály- vezetője. — A BHG békéscsabai gyárában az előirányzotthoz képest valóban 30 millió fo­rintos a termeléslemaradás. Ennek több — vállalaton belüli és kívüli — oka van. Egyfelől a központi gyárunk nem kapta meg azokat a de­vizális kereteket, illetve csak jelentős késéssel, amiből az importalkatrészeket be lehe­tett szerezni. Emiatt az ösz- szeszerelt termékeinket is csak késve tudjuk értékesí­teni. Az idei terv előkészíté­se során úgy ítéltük meg, hogy mivel a vállalatnál ha­gyománya volt a vgmk-nak, s a nehezebb életkörülmé­nyek miatt az emberek igénylik majd a túlmunka- lehetőséget, valamint jelen­tősen megnőtt a gyártmá­nyaink iránti kereslet, kapa­citásainkat jócskán megnö­veltük. A bővítést emellett azért is tartottuk fontosnak, hogy szakembereink több mindenhez értsenek, mert ma ez nem hátrány. A köz­pontunktól több gyártmány­profilt elkértünk, s megho­nosítottunk a békéscsabai gyárnál, hogy ezzel is több­letjövedelem-szerzési lehe­tőséget teremtsünk dolgozó­inknak. Mára sajnos beiga­zolódott, hogy „túlterveztük” magunkat. Csökken a túl­órázni vágyók száma — ál­lapítja meg az igazgató. — A dolgozók azért van­nak felháborodva, hogy a nem körültekintő bruttósítás miatt egyszerűen nem éri meg a túlórázás, jóllehet a pénzre szükségük lenne ... — fordulok a főkönyvelőhöz, Nagy Istvánhoz. — A nálunk is végrehaj­tott vállalati átlagszintű bruttósítás sehol az ország­ban nem garantálja az elő­ző évi nettó keresetet. Főleg nem a magasabb jövedelmek esetében, így a 40-50 forin­tos órabesorolásúaknál sem. A törvényben előírt alapbér­bruttósítás januárban a BHG-nál is megtörtént, ami átlagban 10,9 százalékot je­lentett. A műszakpótlék, a túlóra, a készenléti pótlék, a teljesítményszázalék azonban egyénenként válto­zó, ezért azt előre nem tud­juk garantálni, hogy min­den dolgozónk fillérre pon­tosan megkapja, ami jár ne­ki. Éppen a konfliktusok el­kerülése érdekében az első három hónap után újra vizs­gáltuk a bruttósítást, s olyan rendelkezést hoztunk, hogy a 300 forintnál nagyobb el­térést hasonva kifizetjük dolgozóinknak, ne kelljen az év végéig várniuk. A száz­százalékos teljesítményt meghaladó bért, valamint a műszak- és túlórapótlékokat 10 százalékkal bruttósították fel. Folyamatosan figyelem­mel kísérjük dolgozóink bér- elszámolását, s ha az indo­kolt, akkor korrigáljuk a fi­zetésüket. Csupán érdekes­ségként említem meg, hogy az egyébként számítógépes könyvelés mellett külön a bruttósítás kapcsán felme­rülő .kérdések kivizsgálását, kezelését kézi könyveléssel is ellenőrizzük. — Az elégedetlenség még­iscsak kialakult. Nem lehet­ne valamilyen egyszerűbb bérelszámolást bevezetni, amely nem utolsósorban a dolgozók túlóra-érdekeltségét is megnövelné? — Vállalati szinten több­féle számítógépes bérelszá­moló programot kipróbál­tunk, szinte mindegyik cső­döt mondott. Kitételünk volt az is, hogy az elkészült bér- számfejtést minden dolgo­zónk megértse, könnyen tud­ja ellenőrizni keresetét. Azonban én nem ebben lá­tom az elégedetlenség okát. Véleményem szerint a dol­gozóink azt sérelmezik a legjobban, hogy a korábbi években az MHSZ-szel ki­alakult szerződéses munka után járó plusz pénzüket senki sem bruttósítatta. Az ezért a munkáért járó pénz pedig beleszámít a dolgozó teljes évii jövedelmébe. — Ám nemcsak ez okozza a túlórától való ódzkodást, hanem az a kialakult gya­korlat is, hogy az igazán jól jövedelmező (150 forint kö­rüli órabérű) célfeladatot csak azok kaphatják meg, akik a vállalatnak már le­dolgoztak legalább húsz túl­órát. — Mivel a túlórát nem erőltethetjük senkire — mondja Pepó Pál —, ezzel szerettük volna ösztönözni dolgozóinkat a több plusz munka vállalására. Ma már nem olyan világban élünk, hogy el lehessen rendelni a túlórát. Legfeljebb megkér­hetjük, esetleg többszörösen is agitáljuk a dolgozót a többletmunka vállalására, melyet a mi vállalatunk így tud honorálni. Gyakran azonban az is vitát szül, hogy differenciálunk a munkák között. Sokszor szakmailag szinte azonos feladat közül is rangsorolni kell. Ahhoz, hogy 30-40 em­bernek pluszmunka-lehető­séget tudjunk nyújtani, 4-5 kiszolgáló személyzetet job­ban meg kell fizessünk, mint az egyébként indokolt len­ne, de nélkülük az a 30-40 sem tud dolgozni. A túlmun­kák többsége ma már piaci mechanizmus szerint „bér­alkuval” oldódik meg. Egy- egy fontos szállítási feladat előtt célprémiumokat tű­zünk ki a határidők betartá­sa érdekében. Mivel azon­ban ezek a célprémiumok, mozgó bérek is jövedelem- adó alá esnek, egyre nehe­zebben találunk embert, aki­nek megéri a plusz munkát vállalni. — Nemcsak a túlórára, de a vezetői posztokra is egyre nehezebben találunk alkal­mas jelentkezők — kapcso­lódik beszélgetésünkbe Szpe- vár Lászlóné. S ez a téma szorosan illeszkedik a veze­tői körökben végrehajtott bérintézkedésekhez is. Ko­moly vezetőgondokkal küzd a vállalat. Ennek egyik oka, hogy vállalati, de megyei szinten is a legalacso­nyabb alapbérekkel rendel­keztek az irányítók. A vég­rehajtott béremelés ellenére a BHG gyárai között tovább­ra is az utolsók között kul­log a fizetésekben a békés­csabai. A termelésből ki­emelt egy-egy termelésirá­nyítónak maximum 5 forint órabéremelést tudtunk ad­ni, s ezért a többletért szin­te senki sem vállalta, hogy 20-30 ember munkájáért ke­zeskedjen, ráadásul beosztá­sánál fogva ő már nem is vállalhatott plusz munkát. — Alkalmas, rátermett vezetők nélkül, akik irányí­tani képesek a termelést, nem élhet meg egy vállalat sem. Ahhoz, hogy a kollek­tíva dolgozni tudjon, igenis szükség van egy szervező, irányító, végrehajtó appará­tusra, s azt nem lehet elvár­ni senkitől, hogy ezért a hi­vatásért kevsebbet kapjon, mint ha a termelésben egy­szerűen csak dolgozna.- A műszaki vezetőknek ezt a fizetésemelését a vállalat­nak erkölcsileg és politikai­lag is -vállalnia kellett, még hogy ha ez nem is váltott ki egybehangzó elismeréseket. — Ráadásul ezekkel a bér­emelésekkel sem tudtuk biz­tosítaná vezetőinknek a ta­valyi nettó keresetét. így hát szó sincs arról, miszerint bebiztosítottuk volna veze­tőinknek a prémiumot, mert a mozgóbérük — a fizetésük 20 százaléka — továbbra is az elért eredmények függvé­nye — tette hozzá az igaz­gató. — Csupán megnyugtatásul annyit még el kell mondjak, hogy a vezetőik béremelésére fordított összeg nem szűkí­tette a dolgozók kereseti le­hetőségét, s tartalékaink van­nak arra az esetre, ha ne­tán a gyáregység veszteséges lenne, a bruttósítás kapcsán adódó bérlemaradásokat dol­gozóink hiánytalanul meg­kapják — mondta Márton József. . * * * Az igazgató zárómondatá­ban kételkedni nincs okunk, sem jogunk. Abban sem tu­dunk közreműködni, hogy több túlórát vállaljanak a BHG dolgozói, hiszen ez mindenkinek a magánügye, hogy latolgassa, kinek mennyiért éri meg egy mun­kát elvégezni. De az eset kapcsán egy tanulság min­denképpen levonható. A nyíltabb, demdkratikusabb üzemi tájékoztatás, a dolgo­zók bevonása a vállalati ügyek intézésébe, nagyobb esélyt ad a konfliktusok el­kerülésére. Bacsa András Környezetünk szebb legyen... ...Békés megyei pályázatok

Next

/
Thumbnails
Contents