Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-12 / 244. szám

' \ 1988. október 12., szerda Nyugdíjasokról — nyugdíjasoknak Jó napot kívánok, hogy tetszik lenni? A Békéscsabai Konzervgyárban a nyugdíjasok száma 546. Többségük a megyeszékhelyen lakik, de bejártak ide Vésztőről, Dobozról, Békésről, Gyuláról és a kör­nyékbeli tanyavilágból. Milyen körülmények között él­nek, hogyan segíti őket egykori munkahelyük? Erről beszélgettünk ölyüs Imréné közművelődési előadóval, a nyugdíjasklub vezetőjével. II szerződéses fegyelem tapasztalatai a Békéscsaba és Vidéke áfésznél — Huszonkét éve dolgo­zom a gyárban. Három mű­szakos segédmunkásként kezdtem, később bérelszá­moló illettem és a szakszer­vezet kultúrfel'előse. Jól1 is­merem az embereket, szere­tek másoknak örömet sze­rezni. A közművelődési tör­vény megjelenése óta dol­gozom ebben a tisztségben. Nagyon sajnálom, hogy a nyugdíjasklubot csak öt év­vel ezelőtt hoztuk létre, de jobb későn, mint soha! Na­gyon jó az együttműködés a nyugdíjasklub tagjaival, so­kat segít munkáinkban Gu- bucz Lászlóné, az szb nyug­díjasfelelőse. A friss nyug­díjast, Török Imrénét pedig 1988. január elsejétől azért alkalmazza a vállalat, hogy rendszeresen látogassa az idős embereket, ismerje meg életkörülményeiket, puha­tolja ki: miiben lehetünk se­gítségükre. Mert ezek az ön­érzetes öregek nem szeret­nek panaszkodni, kérni, szé­gyenük a szegénységüket. Amikor az iparban sze­gény alföldi városban létre­hozták a konzervgyárat, a mezőgazdaságból, a háztar­tásból jöttek első munkás­ként az asszonyok. Nem vol­taik már fiatalok, többségük­nek alig sikerült összegyűj­teni a nyugdíjazáshoz szük­séges 10 évet. Rendkívül ne­héz körülmények között rakták le a gyár alapjait. Akkoráiban esős, havas ud­varban dolgoztak, cipelték a súlyos, sáros ládákat, a nyá­ri nagy hőségben pedig sza­kadt róluk a verejték. Amit lehet, megteszünk az idős emberekért, hiszen értünk, a mi jövőnkért dolgoztak. Minden anyagi segítségnél többet ér nekik, ha bekopog Törökné: — Jó napot kívá­nok, hogy tetszik lenni? Hogy szolgát az egészsége? — Szeretetre vágynak, há­lásak minden: apró figyel­mességért. Nagyon sok az egyedülálló, beteg, kisnyug­díjasunk, velük megkülön­böztetett figyelemmel fog­lalkozunk. Gondos vizsgálat alapján adjuk a rendkívüli segélyeket a legjobban rá­szorulóknak, a 70 éven fe­lüli cukorbetegeknek pedig évente “kétszer gyógyszerse­gélyt javaslunk. A rendkí­vüli nyugdíj-kiegészítésre folyamatos a felterjesztés. A rendszeres segélyt két anya­gi forrósból kapják: cso- portvagyonból, illetve az ak­tív dolgozók kommunista műszakjainak bevételéből1. Szerencsére dolgozóink hoz­záállása nagyon jó: egyszer ők is lesznek nyugdíjasok, ha megérik! A szakszerve­zeti csoportvagyonból 1987- ben például 185-an részesül­tek segélyben, 1988-ban vár­hatóan 245-en. A kommunis­ta műszak forintjaiból 1987- ben 150-en, 1988-ban 200-an kapnak segélyt. Segítünk a tüzelőbeszerzésben, az egész­ségügyi ellátásukban, a konyháról ők is hordhatják az ebédet, részt vehetnek a kedvezményes áiruvásó'rain- kon. A ínyugdíjaskliub minden hónap utolsó keddjén tart­ja programját. Év elején mindenki kap egy naptárt, az események dátumát be­keretezem számukra és ők nagy izgalommal készülnek. Az egyik néni mesélte: ő úgy készül a klubba, mint­ha templomba menne. Az ilyen kijelentéseket nem le­het meghatódottság nélkül hallgatni. Dr. Szűcs Ágnes üzemorvosunk szintén meg- különibözitetett szeretettel bánik az idős emberekkel. Előadásokat tart számukra az időskori betegségekről, az egészséges életmódról. A diabetikus előadás alkalmá­ból kóstolóval egybekötött bemutatót rendeztünk a ga­bona-, a tej- és a baromii- ipar termékeiből. Nagy si­ker volt! A nők és anyák napját együtt ünnepeljük, a nyug- díjastallálkozót — melyen segélyt is kapnak — kará­csony előtt tartjuk, hogy érezzék a „nagy család” sze- retetét. Szívesen jönnek egy- egy egész napos programra a szanazugi üdülőnkbe. Ha gyárlátogatásra megyünk, büszkék arra, hogy valami­kor ők is itt dolgoztak, ahol ma modern gépek, gépsorok segítik a termelést, a válla­lat 3-szor nyerte el a Ki- váló Vállalat címet, biirto­kosa a Termelési Nagy díj­nak. Aktív dolgozó korukban — főleg a vidékiek — jófor­mán a lakás és a munka­hely között közlekedtek, nem volt idejük megismerni iá város nevezetességeit. Most városnéző sétáinkon megnéz­zük a Munkácsy Múzeumot, a táj házat, a templomot. Voltunk a Megyei Művelő­dési Házban, a Lenin Tsz- ben és a Békési Kosárfonó klubjában, mindenütt szere­tettel fogadtak minket és ez nagyon jólesett. Valóságos „törzsgárda” alakult a klub­ban, 80-120-an eljönnek a foglalkozásra. A régi mun­katársak kiscsoportokba ve­rődnek, ha valaki hiányzik, aggódnak egymásért: mi történhetett vele, hiszen a piacon még azt mondta, hogy jön, Egy-három napos kirán­dulásokra megyünk. A vál­lalat autóbuszt, a szakszer­vezet anyagi segítséget ad ehhez. Jártunk már Eger, Pécs, Esztergom., Székesfe­hérvár, a Balaton környé­kén, Budapesten^ a Hajdú­ságban, és másutt. Egyéni és csoportos üdül­tetést biztosítunk az idős emberek számára. Negyedik éve vesszük igénybe tavasz- sízail két hétre a Velíencei- tóniál az Édosz-üdüKt. A részvételi díj 840 forint, eb­ből a szakszervezet 500 fo­rintot magára vállal, a vál­lalát adja a buszt. Én is ve­lük megyek és nagyon gaz­dag programokat szerve­zünk, ismerkedünk a kör­nyékkel. Azt szeretnénk, ha még többen jönnének és ré­szesei lehetnének ennék a nem mindennapi pihenés­nek, szórakozásnak. Soha nem feledem el, az első ki­rándulásunkon szomorúan sóhajtott egy néni: „Be kár, hogy eddig nem léptem át Békés megye határát...” Hálásak, szeretetne vágynak, érdemes értük dolgozni. Ők nem akarnak „adósok" maradni, október első felé­ben kommunista műszakot vállaltak paprikatisztításra, -feldolgozásra. Végszóra három fehér kö­penyes nyugdíjas dolgozó lép a szobába. Amikor meg­tudják, honnan jöttem, kó­rusban mondják: —, Mi nagyon sok segít­séget kapunk a vállalattól. Ha mindenütt ennyit törőd­nének a nyugdíjasokkal, nem llenne annyi. elesett, szomorú, magányos öreg .. . Ary Róza Szövetkezetünk évek óta igen jelentős erőfeszítéseket tesz a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének se­gítésére. Ez a segítség meg­nyilvánul különböző kedvez­ményekben, például ingye­nes tenyészanyag, kedvez­ményes takarmány- és hitel- nyújtásban. Jelenleg már több mint ezer kistermelő­vel állunk szerződéses kap­csolatban. A szerződéssel termeltetett áruk skálája szerteágazó. Partnereink foglalkoznak zöldség, gyü­mölcs, nyúl, galamb, ba­romfi, tojás, méz és egyéb mezőgazdasági termékek előállításával. A különböző kedvezmé­nyek biztosítása mellett szövetkezetünk gondot for­dít a szerződéses fegyelem megtartására. Szabályzatot is készítettünk a különböző szerződéskötésekre. Az eltelt 4-5 évben azt tapasztaltuk, hogy jelentős mértékben javult a szerző­déses fegyelem, a termelők­kel együtt kölcsönösen megtartottuk a szerződésben foglaltakat s ez igen kedvező hatással volt a termelés nö­vekedésére. Sajnálattal tapasztaltuk azonban, hogy egyes terme­lők az országban kialakult keresleti és kínálati viszo­nyok miatt egyoldalúan, enyhén szólva „felrúgják” ezeket a szerződéseket, an­nak ellenére, hogy szövetke­zetünktől jelentős anyagia­kat vettek fel a termelés folytatásához. Ebben az évben nagymér­tékben romlott a szerződéses fegyelem a tojástermelés, a húslibanevelés és a tollérté­A levegőn kívül a civili­záció hulladékainak leg­főbb gyűjtőhelye a víz. A szennyeződések legfőbb for­rása a mezőgazdaság (benne a rovarirtó szerek, műtrá­gyák stb.), az ipar (a külön­féle szerves és szervetlen, illetve szintetikus kémiai vegyületek) és a háztartá­sok (fekáliák, mosószerek). A szervetlen vegyületek, mint például az ásványi sók (nátrium-, káliumvassók stb.), a szénsav és a kar­bonátok a víz természetes komponensei közé tartoznak, ezeket külön-külön, kis kon­centrációban is, különleges kémiai reakciók útján ki le­kesítéssel foglalkozók kö­zött. E három terméknél a keresleti és kínálati viszo­nyok miatt jelentős igény mutatkozik — különösen a II. félévben —, így a szer­ződésekben meghatározott felvásárlási áraktól a sza­badpiaci ár igen eltér. Van olyan termelő, akinek több százezer forint értékű alap­anyagot és takarmányt biz­tosítottunk, az előállított li­bát mégis más úton értéke­sítette. A felvett, illetve szö­vetkezetünktől kapott előle­get nem fizette vissza. Az egyik kevermesi termelő 1200 libát vitt ki szövetkeze­tünktől nevelésre, a terme­léshez több mint 200 ezer forint értékű takarmányt kapott, a libákat ő is más úton értékesítette, és tarto­zását nem rendezte. Egy másik termelő a szövetkeze­tünkhöz leszerződött tollat más úton értékesítette, an­nak ellenére, hogy jelentős értékű takarmányt biztosí­tottunk a termeléshez. Tar­tozását az értékesítés után nem rendezte. Olyan terme­lők is vannak, akik egysze­rűen nem adják át az árut, amikor megjelenünk átvé­telre. Tisztában vagyunk azzal, hogy a kereslet—kínálat a piac alapvető meghatározója, de semmi körülmények közt nem lehet indok egy meg- • kötött szerződés egyoldalú felmondása. A szövetkeze­tünk által ajánlott szerző­déses feltételek birtokában a termelő eldöntheti, hogy óhajt-e szerződést kötni, vagy vállalja annak kocká­zatát, hogy szerződéskötés nélkül termel. A már emlí­het mutatni. Viszont nagy nehézséggel jár a vízben ol­dott szerves vegyületek azo­nosítása. Ezek a természetes vízben „idegen testként” je­lentkeznek. A biológiai bom­lás eredményeképpen jórészt széndioxiddá, illetve nitrá­tokká oxidálódnak. A szerves eredetű szeny- nyeződések sokféle anyag­ból tevődnek össze. Ezek egyenként legtöbbször nem is azonosíthatók. így a víz minőségének, illetve szeny- nyeződési fokának megítélé­se céljából olyan átfogó módszerekre van szükség, amelyek egyrészt az összes előforduló szerves vegyüle­tett piaci körülmények elle­nére is állítjuk, hogy a szer­ződés alapvető biztonságot jelent a termelőnek még ak­kor is, ha az abban rögzí­tett feltételek esetenként kedvezőtlenebbek a szabad­piaci feltételeknél. Ahhoz, hogy a szerződé­ses fegyelem megszilárdul­jon. és biztonságot jélent- sen a termelőnek és termel­tetőnek, az nemcsak rajtunk múlik. Megítélésünk szerint meg kellene találni azokat az eszközöket, melyek to­vább szilárdítják a termelők és a termeltetők kapcsola­tát, és útját állják a szélső­séges magatartás kialakulá­sának. Az 1988. január 1-jén bevezetett jövedelemadó kapcsán azt tapasztaljuk, hogy a lakosság köréből egy­re többen kívánnak foglal­kozni mezőgazdasági terme­léssel. Ennek jelei már most mutatkoznak, és ebből kö­vetkezik, hogy a jövő évben még több termelővel kerü­lünk kapcsolatba. Felké­szültünk arra. hogy a ter­melőknek több mezőgazda- sági termék előállítását ajánljuk. Amikor a szerződéses fe­gyelemről beszélünk, ter­mészetesen elnézést kell kér­ni azoktól a termelőktől, akik már évek óta becsület­tel teljesítik szerződésben vállalt kötelezettségüket, akik jól és szervezett mun­kával segítik a szövetkeze­tét közösségi céljaink meg­valósításában. Szőke László, a Békéscsaba és Vidéke Áfész felvásárlási osztályvezetője tekre vonatkoztathatók, más­részt mennyiségi megállapí­tásokat tesznek lehetővé. A víz és a szennyvizek vizsgálati módszerei eléggé sokrétűek. E módszerek az organoleptikus vizsgálatoktól (szag- és ízpróbák) a bio­lógiai vizsgálatokon keresz­tül (biológiai oxigénfogyasz­tás, halakon végzett toxici- tás-meghatározások) a ké­miai kimutatási reakciókig és a fizikai—kémiai vizsgá­latokig terjednek. Ezek kö­zül a legnagyobb jelentő­ségre a biológiai és kémiai összmeghatározási módsze­rek tettek szert. Az organo­leptikus vizsgálatok csak ki­vételesen alkalmasak a víz vizsgálatára, minthogy a szóban forgó vegyül.eteknek csak kis része érzékelhető íz vagy szag szerint. Mit tartalmaz a szennyvíz? Aki már ült az új Wartburgban... A karosszéria alig változott Az idei Budapesti Nem­zetközi Vásár egyik szenzá­ciója volt az új Wartburg személygépkocsi. A már évekkel ezelőtt meghirdetett házasság a Volkswagen gyárral — igaz hosszas vá­rakozás után — végre meg­szülte „gyermekét”, a négy­ütemű, benzinnel üzemelő motorral szerelt Wartburg 1.3 típusú személygépkocsit. Az őszi BNV-n már érintés- közeibe került a jármű, amit a látogatók közül na­gyon sokan szemügyre is vehettek, bár jó néhányan megpillantva a látszólag vál­toztatás nélkül hagyott ka­rosszériát, legyintve, csaló­dottan távoztak. A Mogürt Külkereske­delmi Vállalat és a MER­KUR belföldi forgalmazással foglalkozó kereskedelmi vál­lalat szervezésében az új gépkocsi megismerése céljá­ból a közelmúltban 21 fős magyarországi szakemberek­ből álló csoport járt az NDK-beü Eisenachban, a Wartburg gyár városában. A delegáció tagjai közt volt Zentai György, a Békéscsa­bai Autójavító Vállalat igaz­gatója is, így hát őt kér­deztük meg az ott szerzett benyomásairól. — A Wartburg gyár szak­emberei részletesen bemu­tatták az új autótípusnál al­kalmazott valamennyi mű­szaki változtatást. Ami a leglényegesebb változtatás, az az autó „lelke”, a motor. A korábbi kétütemű motor helyett á megbízhatóságáról, üzembiztonságáról ismert 1300 köbcentiméteres Volks­wagen Golf-motort — vál­toztatás nélkül — a gépko­csi hossztengelyére merőle­gesen, azaz keresztbe helye­zik az új Wartburgba. A 44 kilowatt teljesítményű mo­tor benzinellátó berendezése üzemanyag-takarékos, és a benzin^levegő keverékképző szerkezete környezetkímélő. A gépkocsi 6,4 literes száz kilométerenkénti üzem­anyag-fogyasztása 90 km/ó haladási sebességnél garan­tált! A gyár a motor élet­tartamát, üzemszerű haszná­lat mellett — kisebb karban­tartási, beállítási műveletek­től eltekintve — legalább 150 ezer kilométer futástel­jesítményig szavatolja. — Az új motor beépítése miatt nyilván óhatatlanná vált néhány egyéb módosítás is. — Természetesen. Az , al­váz éppen a motor méretei következtében változott. A személygépkocsi első nyom­távja 100, a hátsó pedig 60 milliméterrel lett szélesebb. Ez viszont egyben kedve­zőbbé tette a gépkocsi me­netstabilitását. A megválto­zott alváz-, s a nyomtáv­méretek ellenére a két első sárvédő, homloklemez, a motorházfedél, a csomagtér- fedél, és a hátfal mérete jellegében, de formájában is a külső szemlélő számára alig érzékelhetően változott. A gépkocsi kormányművén viszonylag apróbb módosítá­sok vannak. Ezekbe a Wart­burgokba új, négyfokozatú, „botváltás” sebességváltókat építettek. — Mint általában minden új konstrukciónak, úgy gon­dolom, az új Wartburgnak fs vannak sebezhető pont­jai. — Sajnos, nem változott a korábbihoz képest a fékbe­rendezés, pedig a négyütemű motor adta lehetőséggel, a vákuumos fékrásegítő beépí­tése javította volna a fék­működtetés hatékonyságát. Ami pedig a „hagyományos” karosszériát illeti, a vendég­látóink elmondták, hogy a gyár elképzelései szerint 1990-től megkezdik az új tí­pusú önhordozó szerkezetű karosszéria gyártását, mely­lyel azt ígérik, hogy a gép­kocsi külső formája teljesen megváltozik majd. — önnek módjában állt néhány kilométert is meg­tennie az új Wartburggal. Milyen érzésekkel szállt ki a próbaút után? — Észrevehetően sokat ja­vult az új Wartburg dinami­kája, menettulajdonsága. A négyütemű motor adta „mo­torfék” egyértelműen ked­vezően befolyásolja a gép­kocsi menetdinamikáját, va­lamint a közlekedésbizton­sági feltételeket. — Azontúl, hogy megis­merkedtek az új Wartburg 1.3 típusú személyautóval, utazásuk programjában sze­repelt, hogy információkat gyűjtsenek ezen autók maj­dani garanciális javításához. Hogyan tudnak erre felké­szülni? — A' német gyári megbí­zottak tájékoztatása szerint az új típusú Wartburgok 1989. áprilisától, májusától jelenhetnek meg a magyar- országi közutakon. Mivel vállalatunk is tagja annak a vevőszolgálati hálózatnak, amely a Wartburg gépko­csik garanciális javításával van megbízva, természetesen nekünk is fel kell készül­nünk szakmailag az új típu­sú autók fogadására. Úgy vélem, eddig az időpontig lesz elegendő lehetőségünk a szakmai továbbképzésre. Bacsa András A Volkswagen Golf-motor röntgenképe

Next

/
Thumbnails
Contents