Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-11 / 243. szám
1988. október 11., kedd o IZUilUktitö Az első hónap után a I _____________________ „ Családi Otthon”-ról Az egyéni összevont vagyonbiztosítási módozatok rendszerét több mint 30 évvel ezelőtt kezdte bevezetni az Állami Biztosító, s ma ez országosan 3,2 milliós biz. tosítási állományt képez. Az eltelt évtizedekben a lakásbiztosításban három módozati csoport váltotta egymást. A fejlődéssel igyekezvén lépést tartani, korszerűsítette a pénzintézet a módozatokat, és kockázatvállalásban, szolgáltatásban is törekedett többet nyújtani. Ám az utóbbi időben a követelmények, a körülmények gyorsan változtak, s a lakásbiztosítás ezekkel már nem tudott lépést tartani. Ekkor lépett az Állami Biztosító, amely idén szeptember elsején vezette be a „Családi Otthon biztosítás” elnevezésű új módozatát. — Még az előzményeknél maradva; megyénkben is tapasztalható volt-e, hogy az élet sürgeti a változást? — kérdeztük bevezetőül Zoltán Tamástól, az Állami Biztosító Békés megyei igazgatójától, akit azért kértünk egy rövid beszélgetésre, hogy megtudjuk, mi történt, milyen a megyei fogadtatása az ügyfelek körében az egy hónapja bevezetett új lakásbiztosításnak. — Igen, mindenekelőtt a kár oldaláról volt tapasztalható a sürgető késztetés, hiszen a korábbi díjhoz kapcsolt kártérítés elavult — mondta Zoltán Tamás. — Évről évre számottevően nőtt a kárhányad, vagyis a beszedett díjak és a kártérítésre kifizetett összeg aránya egyre rosszabb lett, országosan a kárkifizetés ősz- szege meg is haladta a díjbevételét. A meglevő konstrukciók már nem tették lehetővé, hogy az ügyfelek közmegelégedésére szolgáljunk, gyakori és jogos elégedetlenséget szült, hogy például a tönkrement, megsemmisült holmit, tárgyat, berendezést, mondjuk elégett bútordarabot nem új áron térítettük — erre a régi konstrukcióban egyszerűen nem volt lehetőség —, s az is hozzátartozik, hogy a rendkívül alacsony díj ellenében mód se nagyon. Maguk az ügyfelek erre nemegyszer azt válaszolták, készek lennének többet is fizetni a biztonságukért, de erre nem volt lehetőség. — Szeptember elsején vezették be az új „ÁB Családi Otthon” nevű biztosítást. Megítélése szerint ez menynyiben felel meg az. igényeknek, vajon az első tapasztalatok szerint találkozik-e a lakosság igényeivel? Kezdjük a sort — miután ezt kiemelte az előbbiekben —, az új értéken való térítéssel. — Az új lakásbiztosítás legfőbb jellemzői között említem, hogy lehetővé teszi a különböző biztosítási igények önálló kielégítését, az ügyfél, kívánságaihoz igazodó szerződés megkötését. Az újérték-biztosítás kár esetén az utánpótlás fedezetére nyújt szolgáltatást, tehát annyit fizetünk, amennyibe a tönkrement holmi, berendezés, tárgy kerül, napi áron. Rugalmasan kezeljük az inflációs hatásokat, követjük az értékváltozást. Hadd emeljem ki külön is, hogy ennek a módozatnak két összetevője van, külön szerepel benne az épület, építmény és külön a benne levő ingóság biztosítása. Mindezeken túl kiegészítő biztosítások is köthetők, külön például balesetre, üveg-, vízkárra. Azt hiszem, .ebből is kiviláglik, hogy ügyfeleink lényegében „összeválogathatják” a számukra legmegfelelőbb biztosítási „csomagot”. — Nyilvánvalóan mindez többe is kerül. Beszéljünk a díjtételekről. Eddig átlagosan 300 forint volt a lakás- biztosítás évi díja. Vajon most menyit kell fizetnem, ha történetesen van egy 70 négyzetméteres új lakásom, mondjuk egy négyszintes épületben? — Ha ajánlataink alapján az optimálisát kívánja választani, akkor ennek a lakásnak az éves díja 5-700 forint, és ehhez jön az ingóság biztosítása. Itt, ha egy átlagos lakásról van szó, tehát nincs luxusberendezés, nincsenek nagy egyedi értékű tárgyakat, akkor 350-400 forint az évi díj. Természetesen, az ingóság értékét az ügyfél határozza meg. Javasoljuk még a kiegészítő biztosításokat is, ezek nem jelentenek számottevő kiadást, hiszen a felelősségbiztosítás például mindössze 36 forint évente. — Ezért az 1000-1100 forintért, mint ügyfél, mire számíthatok? — A lakásnál a kártérítés felső határa ebben a konkrét esetben 1 millió 300-350 ezer forint. Nyomban hadd tegyem hozzá, hogy a lakás- biztosításnál nem a lakás napi piaci forgalmi értéke a kártérítés alapja, hanem az eredeti állapotba való helyreállítás költségét számítjuk. Még közelebbről: lehet, hogy a szóbanforgó lakás pillanatnyilag a szabadpiacon eladható 1 millió 700 ezer forintért, ugyanakkor egy esetleges kár után, ha mondjuk teljesen újjá kell építem, a költség — kalkulálva a szükséges építőanyagot stb. — nyilván nem azonos a lakáspiaci árral. Az ingóságról : a szóbanforgó Családi Otthon biztosításon belül választhat az ügyfél, hogy egy átlagos lakásberendezés értékének megfelelő összegen, úgynevezett típusbiztosítást köt, vagy pedig a nagy értékekre kidolgozott csoportot választja, s itt akár többmilliós értékeket, festményeket, szőnyegeket, bútorokat is biztosíthat. Természetesen, e két megoldás együtt is alkalmazható. — Megyénkben milyen fogadtatást tapasztalnak, mekkora az érdeklődés? — Néhány ezer „Családi Otthon” biztosítást már megkötöttek megyénkben, azt hiszem, nem túlzók, ha nagy érdeklődésről beszélek. Szeptember elején dolgozóinkat felkészítettük, az apparátus teljes körű tájékoztatást kapott, hogy mindenre pontos választ tudjanak adni munkatársaink. Minden, korábbi lakásbiztosítással rendelkező ügyfelünket — 132 ezer 760 régi lakásbiztosítást kezelünk — folyamatosan személyesen felkeresünk, de természetesen várjuk a hozzánk fordulókat a fiókjainknál és a takarékszövetkezeteknél is. ahol bejelenthetik igényeiket, tájékozódhatnak, és kérésükre napokon belül felkeressük őket. T. I. Tájékoztató az ipari szövetkezetek idei terveiről A közelmúltban látott napvilágot az a beszámoló, mely a Békés Megyei Ipari Szövetkezetek idei első fél évi tényleges, illetve az 1988-as esztendő várható gazdálkodásáról, valamint a szövetkezetpolitikai mozgalmi munkáról szól. A jelentésből kitűnik, hogy ezen időszak alatt jelentősen megnövekedett a kisszövetkezetek száma megyénkben. Míg az elmúlt év első felének végén a kisszövetkezetek aránya 37 százalék volt, az idei első 6 hónap végéig ez az arány 62 százalékra változott. Az ipari szövetkezeti szektor bruttó termelési értéke 294 millió forinttal, 9,1 százalékkal haladta meg a tavalyi eredményeket. A növekedés elsősorban a már emelített szövetkezetek számának bővülésével, valamint néhány ágazat teljesítményfokozásával magyarázható. Az eddig beérkezett adatok alapján készült előrejelzések szerint az idén a szövetkezetek termelési értéke várhatóan meghaladja majd a 7 milliárd forintot, s ez lényegében megegyezik a tavalyi év azonos időszakában elért eredményekkel. Az ágazati megoszlást vizsgálva a gépgyártás és a villamosipari ágazatban visszaesés, a híradástechnikai és vákuumiparban, valamint a vegyiparban jelentős növekedés tapasztalható. A többi ágazatban a bázisszint körüli teljesítések várhatók. A Békés megyei szövetkezetek ez évre várható ösz- szes értékesítése megközelítőleg 9 százalékkal haladja majd meg az előző időszak értékeit. Növekedést elsősorban a nem rubel elszámolású exporttól és a belkereskedelem bűvülésétől lehet Figyelem! Kabát- és mindennemű nőiruha-vásárt tart a Szolter, Az Alföldi Tüzép Vállalat Békéscsaba, mezőkovácsházi telepe kézi rakodású áruk beszállítására SZERZŐDÉSES MAGÁNFUVAROZŐT Bajza u. 15. sz. alatt. KERES. Az árusítás ideje; • Érdeklődni a telepen, 1988. október 12-én Mezőkovácsháza, Árpád u. 2. 8 órától 15 óráig. Kelifi bölcsességgel Újra kellene gondolni az agrárpolitikát Ki, hogyan képzeli el vajon napjaink agrárpolitikáját, agrártermelésünk jövőjét? Van-e szükség változásra, és ha igen, akkor mi indokolja az agrárpolitika újrafogalmazását? A Budapesti Agrárgazdasági Kutatóintézet közgazdászai, akik évtizedek óta figyelemmel kísérik, elemzik a szocialista nagyüzemekre alapozott agrártermelést, így látják ma a kérdést. Veszélyes utakon... ... jár már évek óta az agrárszabályozás. Ennek ellenére a folyamatosan nyíló agrárollót, a fokozódó központi elvonásokat az ágazat tolerálta, vagyis kigazdál- kodta — kezdi mondanivalóját dr. Balogh Ádám tudományos főosztályvezető. — Ám napjainkban az ágazat utolsó vésztartalékait is felélte. S ha az új szabályozás miatt megszűnik a tízmilli- árd forintos állami támogatás, lehetetlen lesz elvárni, hogy az üzemek talpon maradjanak. így nfem marad más megoldás, mint a fogyasztói árban érvényesíteni az előbb említett összeget. Ez azonban súlyos társadalompolitikai és szociális következményekkel járna, melynek kockázatát nem vállalhatjuk. Egyébként — véleményem • szerint — a mezőgazdasági támogatások leépítése és termelői árasí- tása igazán merész lépés. Nincs példa rá egész Európában. Egyetlen fejlett mezőgazdaságú ország sem merte ezt megkísérelni. Magyarország elsőként... ... vállalkozott erre a veszélyes lépésre. A hazai torz költség- és árviszonyok között azonban a mezőgazdasági termelés teljesen visszafejlődhet — mondíja dr. Szajkó Pál tudományos munkatárs. Igaz, a költség- és áranomália miatt nálunk a központi támogatás igazán nem is tölti be azt a funkciót, amit egy fejlett agrártermeléssel bíró gazdaságban be kellene hogy töltsön. Az agrártámogatások szerepe, hogy a termelő, ár- és piaci viszonyoktól függetlenül, mindig legalább annyi árbevételhez jusson, amennyi elengedhetetlen az újratermeléshez. A többlet- bevétel központosítása éppen azt szolgálja, hogy a mezőgazdaságban megtermelt tőke ne áramoljon át más, nagyobb nyereséggel kecsegtető szférába. Sikeres év esetén ugyanis a termelő nem hajlandó tartalékolni, vagy a mezőgazdaságba fektetni pénzét — egy profit- orientált gazdaságban ez természetes dolog —, hanem prosperáló kereskedelmi vagy ipari tevékenységben kamatoztatja. II vállalkozás speciális feltételeit... ... sem veszi figyelembe évek óta a hazai hitel- és kamatpolitika — veszi át a szót ismét dr. Balogh Ádám. — A mezőgazdasági termelés soha nem lehet igazán vállalkozás. Biológiai törvényszerűségei és a föld korlátolt mennyisége miatt. Nálunk azonban az agrárüzemek az iparral analóg pénzügyi feltételek között dolgoznak. Pedig, ha jól átgondoljuk, az ipari termeléseknek nincsenek olyan objektív korlátái, mint a mezőgazdaságnak. Az állattenyésztésen belül a kisállat- tenyésztés ágazatánál teljesülnek csak a vállalkozás kamat- és hitelfeltételei. Itt ugyanis gyorsabb a tőkeforgás. Súlyos helyzetben van ma a forgó tőkét hosszú ideig lekötő kérődzők ágazata. Hiszen több mint két évig tart a termelési ciklus. Várható, hogy az egyoldalú nyereségérdekeltség miatt az üzemeknek ebből az ágazatból lesz legcsábítóbb kivonni pénzüket, és kötvénybe, vagy egyéb más vállalkozásba fektetni. Nyereség- vagy termelésorientált... íí. ... legyen-e az agrárágazat, az alapos mérlegelést kíván — kapcsolódik beszélgetésünkhöz dr. Ráki Zoltán agrárközgazdász. — Mint kollégám mondta, á kizárólag nyereségérdekeltséget számon kérő új szabályozást nem érdekli, milyen tevékenységből jön a haszon. Ennek a szemléletnek alapvetően az agrártermelés meny- nyiségére van veszélye. Hiszen arra ösztönzi az üzemeket, hogy fokozatosan vonják ki pénzüket a mezőgazdasági termelésből. Pedig valójában — éppen az alacsony jövedelmezőség miatt — olyan szabályozásra lenne gzükség, amely azt garantálja, hogy az agrárszektorban mezőgazdasági termelés legyen, s ebből meg is tudjon élni az üzem. A természet biológiai egyeosúlya... ... is felborulhat — magyarázza okfejtését Ráki Zoltán. A kérődzők létszám- csökkenése egymagában is gondot okozhat. Hiszen egyre kevesebb alomtrágya termelődik majd. A ma még • csak környezetszennyező sertés-hígtrágya a kieső mennyiséget nem tudja helyettesíteni. Sajnos, bármennyibe kerül majd a műtrágya, használatára rákényszerülnek az üzemek. De vajon lesz-e elegendő tej, s tiszta ivóvíz az országban? Az élelmiszer-gazdaságot és az agrártermelést ma sajnos még mindig kizárólag gazdasági kategóriaként kezeljük. Pedig nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni ökológiai sasjátosságait sem. S mi úgy gondoljuk munkatársaimmal, hogy a sokak által megújulásra érett agrárpolitikát megfelelő bölcsességgel úgy kellene újrafogalmazni, hogy mindkét tényező kellő figyelmet kapjon. Biztonsági szelepként... ... működik a népgazdaságban az agrárágazat még ma is, annyi gúzsba kötő szabályozás és elvonás ellenére — mondja Balogh Ádám. — Egymagában kitermeld az ágazat az ország összes devizaadósságának kamatterheit. Exportjával nemcsak fedezni tudja konvertibilis importigényét, de jelentős többletet is letesz a népgazdaság asztalára. Ám, ha a termelést további fékekkel és pénzügyi restrikciókkal sújtjuk, félő, nemcsak az ágazatban okozunk több évig helyrehozhatatlan károkat, hanem a népgazdaság ' fizetési mérlegében is. Mi, kutatók, közgazdászok, igenis azt valljuk, agrárpolitikánkat alapjaiban kell megváltoztatni és újragondolni, de oly módon, hogy a termelés, a vállalkozás, a településfejlesztés, a táj kultúra, a környezetvédelem, a foglalkoztatáspolitika és a devizatermelő képesség kellő súllyal kapjon helyet az új programban. Rákóczi Gabriella Fotó: Kovács Erzsébet
