Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-11 / 243. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. OKTÓBER 11., KEDD Ára: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM A Vili. szlovák kongresszus előkészületei Szarvason Évtizedek óta a megkülön­böztetett figyelmesség kö­zéppontjaiban él' és dolgozik, építi:, szépíti városát a Szarvason éllő szlovákság. Anyanyelvén tanul, művelő­dik, intézi ügyes-bajos dol­gait, de a város különböző munkahelyein is hivatalos­sá vált a szlovák nyelv használata. Folytán János, a szlovák tannyelvű általános iskola igazgatója, az orszá­gos szlovák szövetség vá­lasztmányának -tagja a nem­zeti kisebbség VIII. kong­resszusának előkészítéséről elmondotta, hogy a város nagy becsben és köztiszte­letben tartja a Szarvason élő szlovákság kultúráját,' nemzetiségi szokásait. Min­den lehetőséget megad a hagyományok ápolására, je­lentős anyagiakkal hozzájá­rul az alföldi szlovák k"!tú­ra fenntartásához, fejleszté­séhez. Példának említette a város kétnyelvű pávakörét, melyben a szlovákok mel­lett, azokkal együtt a ma­gyar anyanyelvűek is igen eredményesian közreműköd­nek a nemzetiségi népszo­kások, hagyományok ápolá­sában. Ez a pávakör nem­zetközi sikereket ért el a csehszlovákiai Gyetván tar­tott folklórfesztiválon. A másik együttes Tessedik ne­vét viselt. Velük a televízió legutóbbi Ki mit tud? mű­sorában találkozott az or­szág. Műsoruk kötődött a szarvasi népszokásokhoz. Szarvasnak az Ezüstszőlők és a siratói határrészében szlovák klubok működnek. Figyelemre méltó, hogy a pozsonyi televízió és film­gyár Szarvason és környé­kén forgatott, az Al,földön élő szlovákság népszokásait rögzítették, Az is a nemzeti' kisebbség tiszteletét jelenti, hogy a városi tanácsnál az ügyfelek szlovákul is előadhatják személyes, vagy éppen köz­érdekű ügyeiket. A szlovák nyelv és kultúra ápolását immár évtizedek óta a he-j lyi nemzetiségi általános is-' kólában tudatosan szervezik a felnövekvő generáció szá­mára. Ez az intézmény te­rületi feladatokat is ellát. Mellette szlovák diákotthon is működik, melynek re­konstrukciós bővítése folya­matban van 25 millió forint f el használásával. öss zesen 170 gyermeknek biztosíta­nak kollégiumi elhelyezést. Tulajdonképpen ezekről az eredményekről adtak szá­mot tegnap a városi tanács . nagytermében tartott nem­zetiségi megbeszélésen, ahol a VIII. szlovák kongresszus szarvasi küldötteit megvá­lasztották és ellátták hasz­nos tanácsokkal!. D. K. Minisztériumi elismerés a Gyulai Várszinháznak Nívódíjak a művészeknek Az őszi kőszínházi szezon kezdetén, amikor már ob­jektív távolból lehet ráte­kinteni a nyári színházi be­mutatókra, akkor adják át már hagyományosan Buda­pesten a Fészek Klubban a gyulai várszínházi nivódí- jakat. Erre ezúttal tegnap került sor. A Békés Megyei Tanács művelődési osztályá­nak nívódíját Vámosi László osztályvezető adta át Csurka László, Jászai-díjas színművésznek Csurka Ist­ván: Megmaradni drámájá­ban nyújtott kimagasló ala­kításáért. Nemcsak Károly színművésznek, Gosztonyi János: Andrási út 60. című drámájában nyújtott kima­gasló alakításáért. Gyula Város Tanácsa „Várszín- házért”-díjban részesítette Mészöly Katalin Liszt-díjast, a Magyar Állami Operaház magánénekesét, Kodály: A székelyfonó című dalművé­ben nyújtott kimagasló tel­jesítményéért, valamint Sza­kácsi Sándor színművészt, Gáspár Margit: A császár messze van című drámájá­ban nyújtott kimagasló ala­kításáért. A díjakat dr. Szigeti Zol­tán, Gyula Város Tanácsa elnökhelyettese adta át. A Gyulai Várszínház által ala­pított Öze Lajos Díjat — a közönségszavazatok alapján —, elsőként Fülöp Zsigmond érdemes művész kapta meg. A Művelődési Miniszté­rium államtitkára, Stark An­tal köszöntő levelében a kö­vetkezőket írta Havasi Ist­vánnak, a Várszínház igaz­gatójának: „A Gyulai Vár­színház negyedszázadon át vált a magyar szabadtéri színjátszás egyik legjobb, legmarkánsabb profillal ren­delkező műhelyévé, a ma­gyar történelmi dráma és a modern magyar dráma fon­tos otthonává, egész színját­szásunk megújulást előse­gítő fórumává. Mindennek kialakításában, irányításá­ban ennek immáron negyed- százados érdemei vannak. A nemes ügy fáradhatatlan szolgálatáért fogadja elisme­résünket, és köszönetünket.” Ugyancsak a minisztérium köszönő levelét és nívódíját kapta 200 ezer forinttal a Várszínház kollektívája. Ha­sonló köszönőlevelet kapott Sík Ferenc művészeti vezető és Bakó József díszletterve­ző. b. o. Tanácskozás az ipari szövetkezetek jelenéről és jövőjéről „A magyar gazdaság mélyében alig érzékelhető válto­zás, bizonytalan és ellentmondásos irányítási magatar­tás közepette jöttünk össze mérlegelni munkánkat, ke­resni jövőbeni mozgásterünket. A reformgondolat jegyében születő szabályozás és az intézményi átalakítások rendszerszemlélet híján eddig még nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Sőt, nemegyszer a gazdasági ellentmondásokat kiélez­ték, csökkentve a kibontakozás társadalmi bázisát.” E szavakkal kezdte a Bé­kés Megyei Ipari Szövetke­zetek küldöttközgyűlésére készült írásos jelentés szó­beli kiegészítését dr. Süme- ghy Csaba, a Kiszöv titká­ra. A tegnap délután meg­tartott küldöttközgyűlésre meghívott 136 képviselő kö­zül 87-en vettek részt. Je­len volt a közgyűlésen Kiss Sándor, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának titká­ra, és Pálmai Antal, az Okisz-elnökség tagja is. A felszólaló a továbbiak­ban szólt az ipari szövetke­zetek 1988. I. fél évi tényle­ges, valamint az idei év várható gazdálkodásáról. Mint mondotta a szövetke­zetek kedvezően reagáltak az irányt mutató népgazdasági szabályozásra: rubelelszá­molású exportjuk bázisszin­ten maradt, míg a konverti­bilis növekedett. Még az ez évi szabályo­zással birkózunk; nyögjük az általános forgalmi adó és_ személyi jövedelemadó ad­minisztratív terheit, miköz­ben az alapanyagárak még mindig emelkednek, s az importkeretek már-már las­san elfogynak. Nem szűntek meg a likviditási problé­mák. Miközben a rendelési állomány az ár, a technika, az anyagok, költségek már rég eldöntötték az idei tel­jesítményeket, mindennapi munkákban már időt kelle­ne szakítani a jövő évi sza­bályozás, a szövetkezetek 1989. évi gazdasági mozgás­terének felmérésére is — hívta fel a küldöttek figyel­mét dr. Sümeghy Csaba. A hozzászólásokban Ta­mási Géza, a Békés Megyei Építőipari Szövetkezet elnö­ke szóvá tette a lassan már elviselhetetlenné váló bü­rokrácia értelmetlenségét. Csupán a saját szövetkeze­tére hivatkozva elmondta, hogy az adminisztrációcsök­kentésével körülbelül 1 mil­lió forinttal lehetne szűkíte­ni a kiadásokat. Ezért java­solta az adminisztratív lét­szám országos felülvizsgála­tát. Kiss Sándor, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának titkára szólt arról az átme­neti, jelenleg nehézségekkel küszködő állapotokról, amelyben ma a szövetkezet­nek élni, némelyiknek „túl­élni” kell. Mint mondotta, a vadonatúj reformista és a régi merev szabályozórend­szerek még együtt élnek s emiatt valóban nehezen ki­bogozható kusza helyzet ala­kul ki. De arra intette a szövetkezetek elnökeit, hogy bízzák magukat a józan ész diktálta irányvonalra, ne burkolózzanak pesszimiz­musba. A szövetkezetek mű­ködőképességét mindenkép­pen próbálják biztosítani. A küldöttgyűlés az írásos beszámolót, a hozzászólások­kal, szóbeli kiegészítésekkel együtt egyhangúlag elfogad­ta. Ezt követően Székely László, a Kiszöv elnöke, a küldöttközgyűlés levezető el­nöke felsorolta azt a négy újonnan alakult kisszövet­kezetet, amelyek felvételüket kérték az Ipari Szövetkeze­tek Békés Megyei Szövetsé­gébe. A jelenlevők egyhan­gúlag elfogadták Kiszöv-tag- nak a Békéscsabai Munka- védelmi Szolgáltató Kisszö­vetkezetet, a Gyulai Dürer Idegenforgalmi és Szolgálta­tó Kisszövetkezetet, Gyoma- endrődi Praktik Ipari Szol­gáltató és Értékesítő Kisszö­vetkezetet és a Békéscsabai Primer Innovációs Környe­zetvédelmi Tervező- és Szol­gáltató Kisszövetkezetet. A küldöttgyűlés végezetül a Kiszöv-elnökség tagjai közé választotta — Bőd Antal he­lyére — Hajtmann Zoltánt, a Gyulai Szabók Szövetke­zet elnökét. (bacsa) Orosházi Unior Szolgáltatás és termékgyártás egy helyen Az Orosházi Univerzális Szolgáltató Ipari Szövetke­zet az utóbbi években nem­csak szolgáltatói tevékeny­séggel foglalkozik, hanem — a gazdaságossági követelmé­nyek miatt — ipari: termék- gyártással1 is. Ennék az üzemnek fő profilja a kü­lönböző típusú gázkazánok, pb-gázüzem eltetésű grillsü­tők, gázmérőóra-szekrények és egyéb szerelvények gyár­tása, egyed,i megrendelések teljesítése. A növekvő igények, a ha­tékonyság követelményei a kereskedelem területén is az előbbrelépést sürgetik. Ép­pen ezért a szövetkezet ar­ra törekszik, hogy mind téLL jeseibb körű kiszolgálásban részesítse megrendelőit. Ilyen meggondolásból együttmű­ködő partnereikkel közösen hiánypótló kereskedelmi egységeket helyeznek üzem­be, mint például az Unior— Ramovill energetikai szak­üzlet, a bútorbolt a Táncsics utcán és Rufci-butik a Győri Vilmos téren. A szövetkezet központjában raktáráruház és — az Alföldi Tüzép Vál­lalattal közösein — egy min­tabolt üzemel. A kereskedelmi egységek­ben megvásárolt anyagok, eszközök beépítését, karban­tartásét a szolgáltatói mun­kát ellátó szakemberek vég­zik. — esi — Az ügyes IBM rajzológép kezelőjével munka közben Fotó: Veress Erzsi Bemutató az Agrobernél Segít a rajzológép Ma már a számítógép egy­re több területen válik az ember segítőjévé. Évekkel ezelőtt még kevesen gondol­ták volna, hogy a legbonyo­lultabb műszaki rajzok el­készítését is segítik a szá­mítógépek. Az Agrober bé­késcsabai irodája az idén szerezte be azt a korszerű IBM—PC AT számítógépet, am elyniek size,rkesz tő-raj zoló programja a terv bonyolult­ságától függően néhány perc vagy óra alatt elkészí­ti a pontos műszaki rajzot. Tegnap a Békés Megyei Gépipari Gazdasági Társa­ság és az Agrober közös szá­mitógépes bemutatóját Sze­gedről és Kecskemétről jött szakemberek is megismer­hették. Argyelán György főmér­nök bevezetőjében azokról a törekvésekről szólít, amelyek a minél hatékonyabb és gyorsabb tervezői feladat végrehajtását szolgálják. Az Agrober békéscsabai irodája több számítógépet szerzett be a munka megkönnyítésé« re, s még további IBM-gé- peket kívánnak vásárolni. Simon Ferenc szakosztály­vezető részletesen szólt a költségvetés-készítési prog­ramjukról. Sajnos gondot okoz az anyagárak gyakori és gyors változása a tervek készítésekor. Ma még Com­modore 64-es gépeken fut­tatják He a programokat, de remélik, rövidesen a na­gyobb teljesítményű IBM- gépek segítik munkájukat. Körösi András a résztve­vőknek bemutatta a terve­zési programot. Az irodában raízo,lógép segítségével ké­szülnek a különböző szárí­tó-, terménytároló és állat­tartó épületek műszaki raj­zai. Befejezésül a kérdések­re válaszolt a szakember. v. 1. Ülést tartott az Országgyűlés Külügyi Bizottsága Szűrös Mátyás elnökleté­vel tegnap ülést tartott az Országgyűlés Külügyi Bi­zottsága a Parlament Gobe­lin-termében. A tanácskozá­son részt vett Jakab Róbert- né, az Országgyűlés újonnan megválasztott alelnöke is. A testületet Demeter Sán­dor, a Parlament nemzetkö­zi kapcsolatok főosztályának vezetője tájékoztatta a Var­sói Szerződés parlamenti el­nökeinek berlini találkozó­ján született, a tagállamok parlamentközi szervezetének megalakítását körvonalazó tervről. A bizottság sokol­dalúan megvitatta egy ilyen szervezet létrehozásának cél­szerűségét. Ügy foglalt ál­lást, hogy helyes részt ven­ni konzultáción,, hogy meg­ismerkedjünk a terv céljai­val. Ezért a kérdések tisztá­zása érdekében küldöttség vesz részt a közeljövőben Varsóban megtartandó szak­értői konzultáción. A külügyi bizottság aján­lásokat fogadott el személyi kérdések ben, majd köszöne- té| fejezte iki Jakab Róbert- nének, a bizottság eddigi titkárának a testület érde­kében végzett következetes, szorgalmas és pontos mun­kájáért. Az ülésen Boldizsár Iván (országos lista) Fehér Könyv kiadását kezdeményezte az emberi jogok rortiániai hely­zete tárgyában, különös te­kintettel a magyar nemzett kisebbség körülményeire. A bizottság felkérése alapján szakértők vizsgálják e kez­deményezés megvalósításá­nak lehetőségiét. Amatőr művészek elismerése A KISZ Központi Bizott­sága, a Művelődési Minisz­térium, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal1, valamint az OKISZ nívódíjat adományo­zott azoknak az amatőr mű­vészeti csoportvezetőknek, akik a korábban kiírt és az amatőr művészeti tevékeny­séglet támogató pályázatuk alapján a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó,ttáik. Nívódíjban részesült Lesz- kovszki Albin, a sárbogárdi Petőfi Irodalmi Színpad ve­zetője; Csík Istvánná, a de­recskéi Cirip és Szivárvány gyermek-néptáncegyüttes ve­zetője; Merényi György, a budapesti Várkonyí György Úttörő- és Ifjúsági Ház kép­zőművészeti körének vezető­je; Kozma László, a nyár- báltori ütőhangszeres együt­tes vezetője; Szappanos Ist­ván, a kecskeméti Erdei Fe­renc Művelődési Központ képzőművészeti szakkörei­nek vezetője és Kneifel Im­re, a székesfehérvári Tildn- kó népzenei együttes vezető­je­A nívódiíjakat tegnap ad­ták ált a KISZ ‘KB székha­zában.

Next

/
Thumbnails
Contents