Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-01 / 235. szám
1988. október 1., szombat o Szükségesnek tartom a szakmai ismeretek bővítését Ez év nyarán új parancsnokhelyettest neveztek ki a Békés Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokságon, Csepregi Péter őrnagy személyében. A most 41 éves katonatiszt Mezőberényben született; s általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait ott is fejezte be. Majd egy évig sorkatonai szolgálatot teljesített a Magyar Néphadsereg díszezredében. Közben felvették a Kossuth Lajos Katonai Főiskolára, amelyet jó eredménnyel végzett el 1971-ben. Innen a békéscsabai tiszthelyettes-iskolába került, ahol előbb parancsnokhelyettese, azután parancsnoka lett az egyik alegységnek. Az alakulatát ké-' sőbb áthelyezték Tápiósze- csőre. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémián folytatott tanulmányok sikeres befejezését követően egy magasabb egység törzsében látta el feladatát Cegléden. De mindig vissza akart kerülni Békéscsabára, és erre 1984ben nyílt lehetősége. Azóta a megyei hadkiegészítő parancsnokságon teljesít szolgálatot. Az ifjúsági ifnoz- galomban folyamatosan tevékenykedett, és még ma is tagja a pártalapszervezet vezetőségének. Felesége, akivel 1973-ban kötött házasságot, a növényvédő állomáson könyvelőként dolgozik. Egy fiuk van, s ő az általános iskola nyolcadik osztályába jár jelenleg. Az újonnan kinevezett parancsokhe- lyettes kora ifjúságától kezdve szereti a könyveket, különösen a szépirodalmi műveket. A horgászáson kívül kedvenc hobbija a bélyeggyűjtés. Küugyanis ez a téma mindig érdekelte. Arra a kérdésre, milyeneknek látja a mai fiatalokat, a következőket mondta: „Sajnos, a fizikai felkészültség dolgában rosszabbodott a helyzet. Az ifjabb nemzedékek keveset mozognak, a televízió, a video és a számítógép nézése, illetve használata miatt. A mai fiatalok többet tudnak a világtól, mint • az én generációm tudott abban a korban. A politikai eseményekről is tájékozottabbak, de ez bizonyos érdektelenséggel párosul. Éppen ezért nekünk, hivatásos katonáknak az a feladatunk, hogy a néphadseregbe bevonult fiatalokkal megértessük: milyen társadalomban élnek és mit védenek. Vagyis egyik fő célunk az, hogy helyes úton tudjuk vezetni a sorköteleseket. Ennek érdekében a magam részére is szükségesnek tartom a szakmai ismeretek bővítését és szinten tartását, valamint a beosztással járó teendők alapos megismerését és ellátását.” — y —n Az aszály ellenére is bizakodnak a vésztőiek * A Vésztői Körösmenti Tsz 1988-ra 42,8 millió forint nyereség elérését tűzte ki célként. Hogyan állnak a terv megvalósításával? — Az időjárás nem mondható, hogy jó volt, de az sem. hogy nem kedvezett. Az biztos, hogy tavasszal csak 450-500 hektáron volt belvíz, míg az előző években 3000-5000 hektáron pusztított — mondja Nyilas Károly elnök. — Most nem volt fdéli fagykár, míg 1987-ben ezer hektár ősziárpaveté- sünk és 1900 hektár búza vetésünk teljes egészében kifagyott. Tavaly valamivel több mint 81 millió forintos elemi kár érte szövetkezetünk növénytermelését az aszállyal együtt, míg a jelenlegi kiesés éppen csak hogy meghaladja a 15 milliót. A növénytermelés tehát jó évet zárt, búzából 5650ikg/.ha termést értünk el 3000 hektár vetésterületen. Jelenleg a napraforgó betakarítása folyik, melyet 970 hektáron termelünk. Ügy látjuk, hogy hektáronként meglesz .a 2 tonnás termés. A kender betakarításával napokon belül végzünk. A termés minden idők legkisebbje, 7-7,5 tonna hektáronként. Az aszály rendkívül megviselte, és a betakarításkor kapott sok eső pedig a minőséget lerontotta. Szójából 1350 hektárt vetettünk, az aszály nagyon megfogta a növényeket, így csak az 1,7 tonna hektáronkénti termést látjuk betaka- ríthatónak. Kukoricából 1660 hektárt vetettünk, amely ugyancsak sokat szenvedett az aszálytól de reméljük, hogy 4 ton- na/ha termést ad. Állattenyésztésünk is igen jól alakul. A sertéságazat 13 millió, a juhászat 11 millió forint fedezeti eredményt teljesít. A háztájiba kihelyezett sertéshizlalás is több mint 5500 kész hízót ad, tehát az állattenyésztés ebben az évben is rekordot teljesít. A műszaki főágazatunk annak ellenére hogy a gép- alkatrészek ára szinte állandóan növekszik és július 1-jével megemelték a gázolaj árát is 4 forinttal kilogrammonként nem költ el többet mint tavaly, mert minden alkatrészt, amit csak lehet, felújítunk. Az ipari tevékenységeink is a tervet tudják teljesíteni, és így az év végén 40-50 millió forint nyereséggel tudjuk az évet zárni. Rendkívül sok függ attól, milyen lesz az októberi időjárás. Ha minden héten kétszer, háromszor esni fog, a betakarítást csak jelentős költségtöbblettel és kevesebb terméssel tudjuk elvégezni, és ez a végelszámolásnál 10 millió forintot is jelenthet. V. L. Hétvége Gyomaendrődön Valamikor januárban kérdeztük meg Gyomaendrődön a művelődési házat: milyen programokra hívják-várják Gyoma és Endrőd (tehát Gyomaendrőd) lakóit a két kul- túnházba? Kilenc hónap nagy idő, megmagyarázható tehát, ha újra érdeklődünk: és mi lesz most, a hét végén? ' A telefonvonal túlsó végén Papp Endréné igazgatóhelyettes. Készséges, mi több örömmel veszi az érdeklődést. Ezt a megjegyzést azért tesszük, mert nem találkozunk minden esetben (sőt az esetek többségében nem) készséges örömmel, ha művelődési intézményeink hétvégi eseményeiről kérdezősködünk. A gyomaendrődi igazgatóhelyettes ott kezdi, hogy a zenei világnap alkalmából kórustalálkozót szerveztek a gyomai központban, péntek estére. Ez igen jól sikerült, habár hiányolható, hogy a gimnázium és a 2. sz. általános iskola kórusa (szaktanár hiányában) pillanatnyilag szünetelteti tevékenységét, így aztán péntekre sem tudott benevezni. Ott voltak még a zeneiskola növendékei is, összességében jól sikerült esten adóztak a zenei világnapnak. — Szombaton kezdődik a már tavaly is bevált video- diszkó-sorozat — mondja az igazgatóhelyettes —, 350-400 fiatal is a vendégünk ilyenkor. A diszkót Nagy Zoltán vezeti, ő a „diszkólovas”. — Ami fontosabb az, hogy a helyi népdalkor most készül megalakulásának 15. évfordulójára. Ennek jegyében hívták meg vendégségbe a dévaványai népdalkört. Találkozójuk vasárnap délután kezdődik és addig tart, ameddig jól érzik magukat. — Az endrődi házban is lesz valami? — Nagy kérdés előttünk, hogy amíg a gyomaiak szívesen járnak a művelődés házába, addig az endrődiek nem. Nagy nehezen tudtunk megszervezni egy kezdő társastánctanfolyamot, magyarul, tánciskolát a felső tagozatos általános iskolások részére, Megyeri László tánctanár vezetésével. A jelek szerint harmincán kezdik az iskolát, nem kevesen, de nem is sokan... — Mi újság még? — Csak annyit, hogy a hétközbeni napok is zsúfoltak, elsősorban munkával. Rengeteg erőfeszítésünkbe kerül, hogy a legkülönbözőbb programok jegyeit eladjuk, íróasztaltól nem lehet dolgozni manapság. így aztán járjuk a munkahelyeket, ez most a népművelés. Az az igazi, amit tanítanak, arra bizony alig van idő. Főleg, ha meg akarunk élni. . . Magyar alkotások az európai fihndfjért Első alkalommal osztják ki ez év őszén az Európai filmdíjat. Magyarország a „Legjobb játékfilm” kategóriába Szabó István Hanussen című alkotását, a „Legjobb fiatal filmes” kategóriába pedig Tarr Béla munkáját, a Kárhozatot nevezte be. A benevezett filmek közül héttagú bizottság választja ki azokat az alkotásokat, amelyek a nemzetközi zsűri elé kerülnek. Az előkiválasztó bizottságban részt vesz Mészáros Márta filmrendező. Az Európai filmdíj különböző kategóriáiban november végén kerül sor a nyilvános díjkiosztásra. iga:z-e az a hír, hogy a dunai vízlépcsők elrontották az osztrák .ivóvízkészletet. A hír nem felel meg a valóságnak — mondja házigazdánk. — A vizsgálatok szerint nem romlott a vízminőség. Sem az ivóvízé, sem a Dunáé. Ez utóbbié egyébként másodosztályú, ami feltétlenül jónak mondható. A folyóvíz minősége a duzzasztott térben sem romlott, annak ellenére, hogy itt lelassult a vízmozgás, és kevesebb oxigént kap a víz. De a kisebb áramlás sok olyan baktériumot ülepít le, amelyek megtisztítják a vizet. — Hallott-e a nagymarosi vízlépcső körüli vitáról, és mi a véleménye róla? — 'hangzott a következő kérdés. — A Nagymaros körüli vitáról tudok — kezdi válaszát Wagner úr —, de részleteiben nem ismerem. Hasonló mozgalom bontakozott ki ellene, mint amilyen nálunk pár éve a hamburgi vízlépcső ellen. (Aminek építését az osztrák kormány elnapolta, új tervek készítésére és új nyomvonal kijelölésére kötelezve a tervezőket — a szerk.) Nekem meggyőződésem, hogy a vita csak látszólag folyik műszaki és ökológiai kérdésekről, valójában politikai ügyről van szó. Mindenki tudja, hogy a víz a legolcsóbb és a legkörnyezetkímélőbb energiaforrás, és a vízlépcső lehetőséget nyújt a természet kedvező irányú átalakítására. Kora délután van málr, amikor búcsút veszünk házigazdáinktól'. Irány Bécs. A kikötőben senki nem vár bennünikét. Még azok az osztrák környezetvédők sem, akik a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer ellen tüntető transzparensekkel és röpcédulákkal — élükön egy ;,echte” magyar gróffal' —eddig minden képviselőcsoporthoz kijöttek. Ügy látszik, későn, kaptak „drótot” magyar barátaiktól. A pár órás bécsi szabad időt igazán kemény program követi: a kétnapos út 'tapasztalatainak megbeszélése. Vagyis hogyan értékelik a képviselők a látottakat. Otthonról is érkeztek vendégek: Cservenka Ferencné, az Országgyűlés alelhöke és dr. Perezel György, a vízügyi és környezetvédelmi tárca miniszterhelyettese, akitől Vi- segnádon váltunk ell Elsőként Németh Ferenc, a 9-es számú választókerület orosházi képviselője kér szót. Arról beszél, hogy meggyőződése szerint a vízlépcső körüli vita nem gazdasági és ökológiai természet#, hanem - politikai. Bírálja a kormányt és a vízügyi szakembereket, amiért a nyilvánosság előtt nem szálltak vitába az építkezés ellenzőinek — most a képviselők is meggyőződhettek róla — sokszor laikus és szakmailag megalapozatlan véleményével). A képviselő az egyoldalú tájékoztatásért a sajtót is hibáztatta. Cservenka Ferencné ekkor közbeszólt: — Kérem, tudjanak róla, voltak itt kinn újságírók, rádiósok és tévések is. De amikor hazamentek, telefonon megfenyegették őket, hogy ne próbáljanak írni a látottakról. Akik mégis megpróbálkoztak vele, azok egy részét a szerkesztők állították le. Itt nem tisztességes eszközökkel folyik a küzdelem. Németh Ferenc befejezésül a következőket mondta: — Hogy szükség van a vízlépcsőre, arról meggyőződtem. Hogy szépen fel lehet építeni, és a környékét rendbe tenni, arról is. Szükség van az energiára, és javítani kell a hajózás feltételeit is. Ezek ténykérdések. Most már ne azon vitatkozzunk, hogy visszafordítható-e a folyamat, hanem azon, hogy a legteljesebben és a lehető leggazdaságosabban épüljön meg a vízlépcsőrendszer. Ez utóbbiakat többen megerősítették. Amiatti aggodalmuknak adtak hangot, hogy „jó magyar szokás” szerint lespórolhatnak egyet s mást a beruházásból, ami végzetes lehet. Ha nem jutna például pénz a szennyvíztisztítókra, akkor tényleg veszély fenyegeti az ivóvízkészletet, s ha elmarad a parkosítás, a területrendezés és más hasonló járulékos beruházás, akkor valóban elcsúful a Duna-kanyar. Pontosan és teljesen másol- jiálk le a gneifensbeini erőművet, a környezetével együtt .— követelték a képviselők. Púja Frigyes, a 8-as számú választókerület képviselője gazdasági és erkölcsi okokra hivatkozva szólította fel társait az építkezés befejezésének támogatására. „Egy nemzetközi szerződést nem lehet széttépni’’ — hangsúlyozta, és offenzívebb magatartást követett a kérdésben a kormánytól is, meg a tárcától is. Dr. Szabó Imre Hajdú-Bihar megyei képviselő, megyei tanácselnök nem kömtörfalázott: — Kételkedve jöttünk ide. S most is csak azt tudom mondani, hogy ha most kellene dönteni, ebben a szegénységben arról, legyen vízlépcső vagy ne, lehet, hogy nem szavaznám meg. De most már csak előre lehet menni, az építkezést be kell fejezni. Bármilyen más döntés erkölcsi, politikai és gazdasági kárt okoz az országnak. Vegyük már végre észre, hogy nekünk ellenfeleink vajinak, politikai ellenfeleink, akik ezt a vízlépcsőt tűzték a zászlajukra. Egy Komárom megyei képviselő arra a tudathasadásos állapotra hívta fel a figyelmet, hogy miközben a Duna mentén (Komárom, Győr-Sopron és Pest megyében) élők nyugodtak és legfeljebb amiatt aggódnak, hogy ki ne húzzák a tervből a szennyvíztisztítókat, mások az ügyben közvetlenül nem érintettek, prptes- tálnak az építkezés ellen, sokszor fogadatlan prókátorként az ő nevükben is. Vass Józsefné, a 15-ös számú választókerület sarkadi képviselője hasznosnak ítélte meg a tanulmányutat. „Engem meggyőztek a látottak — mondta —, de az ország még nincs meggyőzve. Ahhoz, hogy támogató szavazatunkat elfogadják, a népet is meg kell győzni.” Egy Pest megyei képviselő megerősítette a Vassné álltai mondottakat: „A zöldektől, vagy kékektől majdnem több információt kaptam, mint hivatalos helyről.” (Azokra a levelekre is utalt, amelyeket az építkezés ellenzőitől rendszeresen kapnak a képviselők — a szerkó Többen követelték végezetül, hogy a 'kormány vonja le a tanulságokat a történtekből. Többek között azt, hogy így nem lehet nagyberuházást előkészíteni. De van. min gondolkodniuk — vélték a honatyák — a tájékoztatáspolitika .irány ítói- nak is. Például választ kereshetnének arra a kérdésre, hogy ki't és milyen érdeket szolgálnak egyes sajtó- orgánumok. Bécsbeni, azon a motoroson, amély annak a Széchenyinek a nevét viseli, akit a Duna szabályozásiáért legalább annyi intrika ért, mint manapság a vízlépcső építőit, semmi nem dőlt el. Hiszen a hivatalos szavazás még hátra van, Mindenesetre azt senki nem foghatja a képviselőkre, hogy nem tudják, miről döntenek. (Vége) Árpási Zoltán A partot virág, díszcserje és térplasztika teszi hangulatossá lönösen a hajózással kapcsolatos sorozatokat gyűjti, Csepregi Péter őrnagy
