Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-05 / 238. szám
NÉPÚJSÁG Egy döntés háttere 1988. október 5., szerda D megyei pártbizottság vitája a megújulásról Mint arról lapunkban Is beszámoltunk, szeptember 30-án fllést tartott a megyei pártbizottság. Több napirend megtárgyalása után tájékoztatót hallgatott meg az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó megyei feladatokat megfogalmazó július 7-i megyei párthatározat végrehajtásáról. Hosszas vita után a testület elfogadta a jelentést, és állást foglalt abban, hogy a végrehajtást meg kell gyorsítani, a novemberi pártbizottsági ülésen pedig a pártbizottságot és munkabizottságait személyi összetételében is megújítják. Megállapították, hogy a július 7-i dokumentum alkalmas a megye előtt álló társadalmi, gazdasági, ideológiai és egyéb folyamatok megújítására. Ezért megyei pártértekezlet összehívását nem javasolták. A döntés hátteréről a kővetkezőkben számolunk be. Először ismertetjük dr. Lovász Matildnak, a megyei pártbizottság titkárának tájékoztatóját a megyei pártbizottság július 7-i ülésén elhatározott feladatok végrehajtásának jelenlegi állásáról Lovász Maliid beszámolója A megyei pártbizottság július 7-i ülésén egyhangúlag elfogadta az országos pártértekezlet határozataival összhangban lévő, a ■megye társadalma előtt álló, a megye fejlődését elősegítő, meggyorsító feladatait — mondotta az előadó. — A feladatok hangsúlyozzák a politikai rendszer megújítását, a korszerű gazdaságfejlesztést csakúgy, mint az ideológiai élet változtatását. Közöttük egyaránt találhatók napi, rövidebb távú és hosszúbb távú feladatok. A feladatok figyelembe veszik a megye reális lehetőségeit, kerülve az illúziókat, olyanokat, amelyek megvalósításához vagy már most is adottak, vagy megteremthetők a szükséges feltételek. A megyei pártbizottság feladattervének megvalósítása elkezdődött, a határidők szerint folyamatos, sőt néhány területen azok gyorsabban valósulnak meg a tervezettnél. Ugyanakkor az eltelt idő alatt újabb olyan gondok merültek fel, amelyekkel feladatainkat ki kell egészíteni, néhány helyen pontosítani, gyorsítani. Ezért a végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy a feladatterv végrehajtásának eddigi eredményeiről, tapasztalatairól, az új feladatokról tájékoztatja a pártbizottságot, és kéri, hogy néhány kérdésben gyorsítsa fel a feladatok végrehajtását. Az elhatározott feladatok közül már megvalósítottuk: A A megye gazdaságának fejlesztésébe ^ sikerült több területen az idegentőkebevonás, amelyek közül jelentősebbek az Orosházi Üveggyár vegyes vállalati szervezete, a Gyulai Húskombinát korszerűsítése, és az Amerikai Egyesült Államokban működő közös vállalat létrehozása. A Az ipari gazdálkodó egységek szerve- v zeti, irányítási rendszerének továbbfejlesztési irányairól, az ezzel kapcsolatos megyei feladatokról döntött a pártbizottság. O A megyei pártbizottság és a végrehajtó bizottság határozatait felülvizsgáltuk és a hatályát vesztett határozatokat érvénytelenítettük. A A tagfelvételi munkáról, a pártból v való kikerülésekről a pártbizottság tájékoztatást kapott. A pártoktatás tartalmi korszerűsítése *' a most működő szervezeti lehetőségeken belül megtörtént, megtartottuk a párt- oktatási év tartalmi előkészítését. 4% A reformgondolatok elmélyítésére fel- V használtuk Grósz Károly főtitkár, Pozs- gay Imre államminiszter, Andics Jenő és dr. Petrovszki István KB-osztályvezetők megyei látogatását. A testületi ülésekről a határozatnak megfelelően tájékoztatást adunk a Békés Megyei Népújságban, a nyilvánosság ezen eszköze garantálja, hogy a megye közvéleménye gyorsan és részletesen tájékozódhassák a megyei politikai döntésekről. A A megyei pártbizottság kinevezte a ■tájékoztatási koordinátort, Hüttner Vilmos, a PMO vezetőjének személyében. A A „Megyei Tájékoztató” megújult tar- W talommal és formával megjelenés előtt áll, s így a megyei döntések rövid idő alatt eljutnak az alapszervezetekhez, kiegészítve azokat az alapszervezeti munkához szükséges egyéb információkkal. £' l a megyei pártbizottság határozott ar- ” ról is, hogy él a nyilvános testületi ülések lehetőségével is, amennyiben a tárgyalt napirendek általánosabb érdeklődés- , re tartanak számot. A feladattervben elhatározott tennivalók jelentős részének megoldása hosszabb időt igényel. Ez adódik abból, hogy a döntés előkészítéséhez alapos megismerő, feltáró tevékenység szükséges, reális helyzetképet adó elemzések, tudományos megalapozás. E tevékenységet ellátó munkacsoportok megalakultak, a munkaprog- 1 ramók elkészültek, a munka beindult. Itt meg kell jegyeznünk, hogy hibát kö- ■ vettünk el. A megyei sajtó nem kellően követte a megyei pártbizottság feladattervének megvalósítását. Kívánatos lenne a megvalósulás folyamatának is nagyobb nyilvánosságot adni, hogy oszlassák azokat a véleményeket — amelyeket sajnos központi vezetőink megjegyzései alapján egyesek a megyében is emlegetnek —, hogy a megyehatáron megállt az országos pártértekezlet szorgalmazta megújulás és reform. E területen sokkal következetesebbnek kell lennünk. Az elért eredményekről, a munkában tanúsított helytállásról, a cselekvő, dolgukat tévő emberekről elterelődött a figyelem. Gyakran azok tüntetik fel magukat reformerként, akik a politikai megújulás jelszavával újabb és újabb vitafórumokat szerveznek. A mérce a feladatok elvégzése, közöttük is első helyen a termelésben felmutatott eredmény lehet. A hatékonyan dolgozó ember az igazi reformer. A megyei pártbizottság munkabizottságot küldött ki, hogy vizsgálja a megyei párt- bizottság munkájának gyakorlatát, munka- módszerét és munkastílusát, s tegyen javaslatot az ezzel kapcsolatos további feladatokra, a korszerűsítésre. A bizottság munkáját még nem fejezte be, de a párt- bizottság tagjaival folytatott elbeszélgetés hozott olyan tapasztalatokat, amelyekről már most tájékoztatni kell a testületet, hogy ebben az irányban induljon el egy közös gondolkodás és cselekvés. A pártbizottság tagjainak a véleménye megegyezik abban, hogy: □ A testületi tagokat jobban be kell vonni a pártbizottság által megjelölt feladatok megvalósításába a megye egész területén. A végrehajtás megszervezésében, a megvalósulás folyamatának ellenőrzésében a pártbizottság tagjainak szerepe legyen a meghatározó, az apparátus pedig ahhoz teremtse meg a feltételeket, hogy a testületi tagok kellően felkészülten vehessenek részt ebben a munkában. Kérik a ■testületi tagok, hogy egy-egy feladat megvalósítása előtt egyénileg, vagy különböző csoportokban, leginkább a területi elv figyelembevételével kapjanak megfelelő előkészítést, konzultációs lehetőségeket munkájukhoz. I I Egységes volt a testületi tagok vélerné- '—' nye az alapszervezeti vezetőségek alacsony felkészültségi szintjéről, az új feladatokhoz új módon való alkalmazkodási készség hiányosságairól. Javasoljuk, hogy az Oktatási Igazgatóság dolgozzon ki egy rövid és hatékony programot a vezetőségek felkészítésére, s azt a körzetközpontokban szervezett továbbképzéseken adják tovább. A tematika a napi politikai gyakorlat adta feladatok megoldásához nyújtson elsősorban konkrét segítséget. I I Az apparátus munkájának felülvizs- — gálata során az új apparátusi feladatkörök meghatározása mellett foglalkozni kell a politikai szervezetek intézményei - (az Oktatási Igazgatóság, a KISZ-iskola, a szakszervezeti iskola, a. Tanácsi Továbbképző) korszerűsítésével, az összevonás lehetőségével, kimutatva az intézmények működésének jelenlegi tartalmi sajátosságait, anyagi, tárgyi és személyi feltételeit, s az összevonással járó várható előnyöket és hátrányokat. Ebben legyünk élenjárók, vállalva a kockázatot, a tévedés lehetőségét. □ Kérik a testületi tagok, hogy az egyes határozatok megvalósításáról ne csak testületi munkatervek alapján adjunk számot, hanem a politikai szükségletek szerint folyamatosan, megnövelve ezáltal a „Különfélék” napirendi pont jelentőségét. Sokan felvetették, hogy az alapszervezetekben őszinte, nyílt politizálásra van szükség, ahol kapjon nagyobb teret a cselekvésre, termelésre, az eredményes munkára irányuló agitáció. Ebben a korábbinál vállaljon nagyobb szerepet minden párt- bizottsági tag, minden pártmunkás. a Sürgető feladatként említették a pártfegyelem megszilárdításának szükségességét. Az a helyzet tarthatatlan, hogy hovatovább a pártnak a legnagyobb ellensége önmaga. Például a párton belül többet vitatkoznak a többpártrendszerről, mint a párton kívül. S aki rendre, fegyelemre int, könnyen megkapja környezete bírálatát, mely szerint konzervatív. I | Az elbeszélgetések szempontjai között 1—1 eredetileg nem szerepelt, de mindenki érintette a pártértekezlet kérdését. A párt- bizottság tagjainak döntő többsége azt vallja, hogy a megyei párértekezlet összehívása nem szükséges. Elmondták, hogy a július 7-én elhatározott feladatterv jó, tartalmazza azokat a legfontosabb társadalmi, gazdasági, ideológiai feladatokat, amelyek ma a megyében meglévő problémák megoldását leginkább szolgálják és szolgálhatják. Ügy ítélik meg, hogy most nem az értekezlet szervezése, hanem elhatározott feladataink megoldása, mindennapi munkánk során a megvalósítás felgyorsítása az elsődleges politikai feladat. Egy esetleges pártértekezletre való készülés a már meghatározott feladataink tartalmas megvalósításáról vonná el a figyelmet, az erőket, s ezáltal tovább halogatná sürgős gondjaink megoldását. Igaz, hogy menet közben újabb feladatok is megjelenhetnek, és meg is jelennek, de azok megoldásának megszervezésére a pártbizottság folyamatosan képes. A személyi feltételek javítására vonatkozó elképzelésekről beszélgetve a testület tagjai közül néhányan önként ajánlották fel jelenlegi tagságukat beosztásuk, lakóhelyük időközbeni megváltozására hivatkozva, illetve voltak olyanok iis, akik úgy ítélik meg önmaguk eddigi tevékenységét, hogy nem ■tudtak önhibájukon kívül — kellően eleget tenni pártbizottsági tagságukkal járó kötelezettségeiknek, illetve olyanok is voltak, akik koruk miatti fáradtságukra hivatkozva ajánlották fel pártbizottsági tagságukat arra alkalmasabbaknak. Ezekben a kérdésekben — javasolták — az októberi pártbizottsági ülésen, a bizottság jelentése /megtárgyaLása során döntsünk, s akkor küldjön ki a pártbizottság jelölőbizottságot, hogy az a megüresedett helyekre megfelelő javaslatokat 'készítsen a novemberi párt- bizottsági ülésre. S így személyében is megújuló pártbizottság folytathatja a megkezdett munkát. A pártbizottsági tagok közül négyen annak a véleménynek adtak hangot, hogy elismerve a pártbizottság eddigi megújulási készségét, a feiadattervet csakúgy, mint az 1985-ös megyei pártértekezlettől érzékelhető jelentős változásokat, mégis szükség ■lenne megtartani a közeljövőben a megyei pártértekezletet. Indokaik szerint a megyei pártbizottság nem jogosult arra, hogy önmaga tevékenységét megítélje, hogy abban megfelelő korrekciókat hajtson végre, csupán a pártértekezlet oldhatja meg ezt a feladatot, így a .testűiét önmegújítását is. Az is elhangzott, hogy a megyei pártértekezlet demonstratív jellegénél fogva mindenki számára nyilvánvalóvá teheti a megye szándékait a reformok, a megújulás útján, függetlenül attól, hogy ennek a megújulásnak a programja a feladarttervünk- ben már adott. Az is elhangzott, hogy a megváltozott körülmények fogják kikényszeríteni a piárténtekezletet. Szóba került az is, hogy több helyről' érkezett olyan jelzés, miszerint az alapszer- vezetek, a párttagság is kezdeményezi a megyei pártértekezlet megtartását. Ez utóbbival kapcsolatosan tájékoztatjuk a pártbizottságot, hogy eddig négy alapszervezet olyan állásfoglalásáról tudunk, amelyben támogatnák a megyei pártértekezlet összehívását. Ezeken kívül az Orosházi Üveggyár párt- bizottsági ülésén fogalmazták úgy, hogy szükségesnek tartják — illetve a békéscsabai pb-ülósen egy meghívott javasolta1, a gyulai pártbizottsági ülésen p>edig ketten. Erre vonatkozó állásfoglalás az utóbbi testületi üléseken nem született. A beszélgetéseken az is felvetődött, hogy várjuk mag még a hátralevő pártbizottsá- gi üléseket, s ezek ismeretében csak a következő ülésünkön döntsünk e kérdésben. Ezzel1 kapcsolatban elmondtuk, hogy ez a feladatok végrehajtásától elvonja energiánkat;, tovább fokozva a bdzonytalanségpt. Kérem a pártbizottságot, hogy a tájékoztatót vitassa meg és döntsön a felvetődött kérdésekben. Hozzászólások A vitában1 18 pártbizottsági tag és meghívott mondta el véleményét, javaslatát a megújulásról, a belpolitika időszerű, kérdé- . sairőlí a párt helyéről, szerepéről, a különböző autonóm szervezetekről, a megyei feladatokról és állást foglaltak egy esetleges megyei pártértekezlet összehívásáról. Felszólalt dr. Gonda József, Zalai György, Széli László, Kasuba István, Pataki István (meghívott), Baukó Mihály, Farkas László, Káli József, Szabó Béla, Miskucza Péter, Kovács János, dr. Arpási Zoltán, Frank *Ferenc, Csatári Béla, Gyuris Jenő, Kunos Sándor (meghívott), Olajos Imre és Nagy Jenő. Az első hozzászóló kifejtette: azt tapasztalja, hogy^ egyesek a pántot valamilyen formában az önmiozgatás irányába igyekeznek nyomni, hogy ezzel eltereljék a figyelmet a hatalmi, a gazdasági kérdésiekről. Az MSZMP nincs olyan helyzetben, hogy ezekkel foglalkozzon, mert dolgozni kell, a jövőről van szó. Egy másik felszólaló javasolta: a kialakult helyzetről tartsanak beszámolót a megyei pántbizottság következő ülésén. Véleménye szerint aggasztó, hogy hellyel'-közzel gazdasági életünk alá- ósása folyik, követelőznek, holott jól tudják: nincs anyagi realitása. Nem az a gond, hogy különböző nézetek látnak napvilágot, de elgondolkoztató, hogy szó nélkül megyünk el mellettük. Adjunk nyilvánosságot a velünk szemben álló nézeteknek, de ne hagyjuk azokat válasz nélkül. Hiszen ebből látja a tagság, hogy hova igazodjon. A felszólaló úgy vélte: minden kérdést meg lehet oldani a megyei pártbizottság ülésén. , Többen annak a nézetnek adtak hangot: a párttagok döntő többsége nem akar megyei' pártértekezletet. Véleményük szerint egyesek úgy akarnak személyi változásokat, hogy a városi, vagy a megyei pxárttitfcáro- kat nem is ismerik. Elgondolkoztató, hogy észérvek alapján már alig van vita. A mostani pártbizottsági ülésen azonban felelős eszmecsere folyik erről a kérdésről, érvek hangzanak él. Az országos pártértekezlet határozatainak a végrehajtásához idő keik Máris elkezdődött valami:, s az irány kedvező. Olyan vélemények iS' elhangzottak, hogy a párt nem arról beszéli, amiről kellene. Az egész ország vitatkozik, nyilatkozatok hangzanak el1, olykor felelőtlenül. Legyen, vagy né legyen pártértekezlet? Ezen tépe- lődnek, de ennél söklkaL nagyobb horderejű kérdések vannak napirenden, mint p)éi- dául a gazdaság talpraállíitása. A kétkezi munkásokat, egyszerű párttagokat nem a pártértekezlet foglalkoztatja. Arra is oda keltene figyelni, hogy milyen körök szorgalmazzák a pártértekezlet összehívását. Mindez a pártmunkások 'Lejáratásai holott éppen segíteni kellene őket. Ha p>edig valaki nem felel meg a posztján^ vissza kell hívnál. De ehhez nincs szükség pártértekezletre. Figyelemre mélltó volt azoknak a véleménye, akik az alapszervezetekkel foglalkoztak. Hangsúlyozták: a helyzet sokkal gyorsabb és átfogóbb megújulást követel a páirtalapszevezetektőL és ez nem bízható spjomtán megújulásra. Az irányító szervezeteknek kteliene akcióba lépni, hogy az alap>- szervezétek mozgásba jöjjenek, önvizsgálatot tartsanak. Azt viszont figyelembe kell venni, hogy vitakultúránk negyvenéves rossz hagyományt őriz. Igény van arra is, hogy az apparátus, a választott testületek tagjai szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki az ai&pszervezetekkel, a párttagokkal!. Olyan megjegyzés is elhangzott: „Nem tudom megítélni, hogy legyen-e megyei párt- értekezlet vagy sem”. Azt állította viszont, hogy érzése szerint a pártbizottság a július 7-i ülés óta nem tett meg mindent a határozat megvalósításáért. Szerinte meg kellett volna kérdezni az alapszervezetóket •is. A párt vezető szerepe nem úgy érvényesüli, hogy megállapítja saját magáról: a párttagok bevonásai nélkül is képes megújulni!. A vitában természetesen javaslatok is elhangzottak. Az egyik pártbizottsági tag azt indítványozta: a megyei pártbizottság fogalmazzon meg egy felhívást a kommunistákhoz, s a beérkezett észrevételek alap>- ján alakítsa ki álláspontját a pártértekez- ■lietet illetően. Másikuk arról szólt: ma már nem az a kérdési, hogy kelil-e pártértekez- llet, hanem: eikerülbető-e? A válasz szerinte egyértelmű: a pártértekezlet összehívását lehet húzni-halasztani, de nem elkerülhető, mert a párt nem tudott választ adni néhány olyan kérdésre, amit megfogalmazott az országos pártértekezleten, s amelynek megválaszolásáról határozott. Csökkent a bizalom a párt iránt és a biza-' lom helyreállításának egyetlen lehetséges módja a pártértekezlet. Javasolta: napolja el a döntést a testültet, tájékozódjon és egy hónap múlva döntsön. Vagy: hozzon radikális személyi döntéseket a pártbizottság; hívja vissza1 a végrehajtó bizottságot és határozzon arról, hogy a testület egyhiarma- dát megújítja. Végül hadd álljon itt egy elemzésnek is beillő felszólalás, amely érveket és ellenérveket sorakoztatott fél. A pártértekezlet összehívása ellen szól, hogy ma a cselekvésen van a hangsúly. A feladatterv zömében a harmadik és a negyedik negyedévi tennivalókat fogalmazza meg, amely még előttünk van. Ugyanakkor divat manapság pártértékezletről beszélni. A kádercseréket folyamatosan végre lehet hajtani. A pártértekezlet összehívását indokolja viszont, hogy romlik a hangulat a lakosság körében, amelyet az információs jelentések is jieieznak. Érdemi változások nem látszanak megyéinkben, a gazdaságpolitikai program 1987. szeptemberében készült, azóta sokat változtak a körülmények. Széle- _ sedik a pxxlitikai intézményrendszer, és nem' mehetünk él szó nélkül a tagkönyvcsere alkalmából folytatott eszmecserék tapasztalatainak megszívlelése mellett. Ezekre a kérdésekre választ kell adni. A pántárte- kezllet jó alkalom 'lenne a pártegység demonstrálására. Seres Sándor — Tóth Ibolya
