Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-31 / 260. szám

NÉPÚJSÁG 1988. október 31., hétfő A Szent Jobb Egy év mérlege A tótkomlósiak baráti körének közgyűlése Amikor évekkel ezelőtt néhány tucat lelkes Lokál- patrióta kezdeményezésére megalakult a Tótkomlós — — Slovensky Komlós — Barátainak Köre, alig fér­tünk a régi, kultúrháznak is használt, ám néha még ma is szolgáló „Kisbirtokos” nagytermébe. Kétszáznál többen jöttünk össze, s azt reméltük, sokkal keveseb­ben sose leszünk. Aztán ta­valy az új művelődési ház ugyancsak nagytermében már „lötyögtünk”, az idén pedig — október 29-én, szombaton — voltunk vagy ötvenen a tanácsháza nagy­nak éppen nem mondható tanácstermében. Lehetne so­pánkodni, értetlenkedni a megkopott lelkesedés miatt, hiányoflini a tavaly, tavaly­előtt még faliuszeretetüket fennhangon hirdetőket. Ám egyiket sem érdemes, egy­részt mert hovatovább ter­mészetesnék kell elfogad­nunk alapvető emberi tulaj­donságokat , nekib u zd u 1 ást és ellfóisul't jószándékot és jó kifogásokat, másrészt a megmaradt maroknyi csapat leikcsodásban, t enn.iak arás ­ban pótolja a nagy tömeget. És ez a lényeg! Ez a cselekvőkészség jelle­mezte a szombati közgyűlést is, amelyen elsőként dr. Tóth Mátyás, a baráti kör elnöke száméit be egy esz­tendő munkájáról, eredmé­nyeiről, a közgyűlést meg­előző bizottsági ülésről. Ez A nyilvánosság intézmé­nyeinek megújítását, a szó­lás- és sajtószabadság érvé­nyesülésének elősgítését tűz­te ki céljául a Nyilvánosság Klub országos egyesület, amely szombaton alakult meg. A Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetemen tartott alakuló közgyűlés résztvevői — a nyomtatott és elektronikus sajtó mun­utóbbiaik sem tétlenkedtek az elmúlt egy évben, számos javaslatot dolgoztak ki a nagyközség gazdasági, kul­turális, hagyományőrző munkájának segítésére. Az egyik legjelentősebb, hogy a falu újratelepítésének 250. évfordulójára, mely 1996- ban esedékes, tudományos igényű könyv készül. A 800 oldalasra tervezett mű elké­szítésére húsz szerzőt kér­nek fel1, történészeket, nép­rajzosokat, a nemzetiségi kultúra ismerőit. . A nagyközség az idén is hallatott magéiról, jelentős esemény volt a műemlék evangélikus templom felújí­tás utáni felszentelése, vala­mint Tótkomlós bemutatko­zása Budapesten', a kőbá­nyai Pataki István Művelő­dési Házban. A különböző kiállítások, kulturális prog­ramok révén — melyek szervezésében a helyi veze­tők mellett a baráti körnek, főként budapesti szekciójá­nak volt nagy szerepe — so­kan új ismereteket szerez­hettek a fejlődő nagyköz­ségről. Az idén kapott szárnyra a hír — és igaz! —, hogy Toldii Miklós huza­mosabb időt töltött a mai nagyközség határéiban. En­nek emlékére a népi hősnek a Nemzeti Galéria tulajdo­niában lévő szobrát rövidie- sen elhelyezik Tótkomlóson. Ugyancsak számos program- mali járult hozzá a falu hí­rének öregbítésiéhez a bé­kát ár sa i, tár sad a lornt u d ósok, írók — megvitatták, majd elfogadták az egyesület alap­szabály-tervezetét, s a fő célkitűzéseket tartalmazó alapi tólevelet. Ebben a töb­bi között hangsúlyozzák: a klub küzd azért, hogy a tár­sadalmi élet minden terüle­tón érvényesüljön a véle­ménynyilvánítás, a bírálat, az alternatív elképzelések és késcsabai szekció is. „Nem a község vezetői helyett, vagy őket megkerülve, ha­nem velük együtt, az egész települést segítve akarunk dolgozni a jövőben is” — összegezte beszámolóját a baráti kör elnöke. A továbbiakban Juhász Pál, a nagyközségi tanács elnöke adott tájékoztatót a falu életéről. Elmondta töb­bék között, hogy a szűkülő anyagi lehetőségek ellenére is fejlődött a község. Befe­jeződött a reumatológiai szakrendelő felújítása, s így évente 20 ezer beteget tud­nak ellátni. Elkészült a 600 adagos napközis konyha, is­kolákat újítottak fel, csator­názás, útépítés, a fürdő víz­ellátásának javítása van fo­lyamatban. A község köz­pontjának három meghatá­rozó épülete közül kettő — az említett evangélikus templom és a tanácsháza — már régi szépségében lát­ható, a Komló felújítása kö­vetkezik. Mindez jelzi a fej­lődést, a hagyományápolást, az itt működő gazdasági egységek, az itt élő és az el­származott emberek össze­fogását. Ez utóbbiakat tö­möríti a baráti kör, mely­nek segítségére a jövőben is számítanak — mondta a tanácselnök, s megköszönte az eddigi munkát. A közgyűlést baráti va­csora zárta. S. F. programok előterjesztésének és népszerűsítésének joga, s hogy maradéktalanul meg­valósuljon a vitaszabadság. A közgyűlésen felolvasták azt a köszöntő levelet, amit a Nyilvánosság Klub Egye­sület felügyeletét vállaló Pozsigay Imre államminisz- ter intézett a résztvevőkhöz. A megalakult egyesület 9 tagú vezetőséget választott. A Pécsett szombaton és vasárnap rendezett nagysza­bású egyházi-társadalmi ün­nepséggel — magyarok, né­metek, horvátok és szerbeit közös tisztelgésével — ért véget a Szent Jobb féléves országjárása. A kétnapos pécsi megemlékezésen lerót­ták kegyeletüket az ereklye előtt a szomszédos Horvát­országból és Ausztriából a főpapjaik, papjaik vezetésé­vel érkezett zarándokok is. Kegyeletes hagyománnyá vált, hogy állam- és egy­házalapító királyunk halálá­nak kerek évfordulóján — ötvenévenként — különbö­ző helyszíneken bemutatják a fennmaradt jobb kezét. Az idei emlékező esztendőben Esztergomból, a Magyar Ka­tolikus Egyház központjá­ból, István király szülőhe­lyéről és koronázó városá­ból indult útjára áprilisban az ereklye, amely Veszp­rém, Eger, Kalocsa, Pannon­halma, Szombathely, Vác, Székesfehérvár, Győr, Sze­ged és Máriapócs székesegy­házaiban, baziliikáiban tar­tott tiszteletadás után érke­zett az utolsó helyszínre, az ősi dunántúli püspöki vá­rosba, Pécsre. A püspökség csaknem két­száz egyházközsége nevében dr. Cserháti József megyés­püspök köszöntötte a Szent Jobbot, majd dr. Tekeres Miklós orvosprofesszor, a Hazafias Népfront városi bi­zottságának elnöke mondott ünnepi beszédet. Az ünnepségen — a ma­gas egyházi méltóságok, az egyházmegye papjai mellett —. ott voltak Baranya me­gye és Pécs város politikai és társadalmi vezetői, az Ál­lami Egyházügyi Hivatal or­szágos és helyi képviselői. Vasárnap délelőtt ünne­pélyes nemzetiségi istentisz­teleteket tartottak a Szent Jobb előtt. A hívők közül sokan nemzetiségi népvise­letben jelentek meg, s anya­nyelvükön mondták el az imákat, énekelték el a mise- énekeket; német, horvát és magyar nyelvű főpapi isten­tiszteletek követték egymást. Megalakult a Nyilvánosság Klub Mezőkovácsházán Kábeltévé a várospolitika szolgálatában Megalakult az MDF orosházi szervezete A közös, felelősségteljes gondolkodás, a magyarság jövőképét veszélyeztető vál­ságjelenségekből való józan kiútkeresés, a társadalmi párbeszéd felvállalása, a mo­rális tisztaság igénye jelle­mezte annak a félszáz em; toernek a szándékát, akik tegnap délelőtt 10 órakor az orosházi városi nagykönyv­tárban gyűltek össze, hogy megalakítsák a Magyar De­mokrata Fórum Orosházi Táncsics Mihály Csoportját. A Magyarországon működő közel 40 alternatív szervezet mellett ennek a helyi fó­rumnak a tagjai is keresik — ahogy az alapító levelük­ben megfogalmazták — az országos Magyar Demokrata Fórum-mozgalom ideiglenes alapszabályában feltüntetett célkitűzésekkel összhangban a társadalmi megegyezést és a párbeszéd kialakítását, va­lamint annak kezdeménye­zését a helyi körülményeket figyelembe véve. (Nem mondva le az ország, vagy nemzetközi vonatkozású kér­désekben történő állásfogla­lásról sem.) Az új szervezet — szellemi sokrétűséggel, közcselekvő, politizáló ma­gatartással — kíván hozzá­járulni a társadalmi reform sikeres végigviteléhez. Az alakuló ülésen a tagok egyet­értettek abban, hogy társa­dalmunk „bajainak” azon­nali orvoslására nincs mód, de a közös felelősség kitel­jesedésével kulturális, gaz­dasági, stb. nehézségeink is megoldhatók lesznek. Nemrég arra lettem figyel­mes', hogy Mezőkovácshá­zán a Mozaik áruház kira­kata előtt óráról órára kd- sebb-nagyobb a csoportosu­lás. Közelebb mentem; mi érdekes van a kirakatban? A kíváncsi tekintetek három televízióban a különböző adóról sugárzott műsorokra szegeződtek nagy érdeklő­déssel. Kérdés nélkül is megtudhattam, hogy a vá­rosban elkezdődött a kábeL televíziózás. A nézélődők több kérdést is feltettek szinte egymásnak: mikor le­het rálköttetnii, mennyibe ke­rül, milyen adásokat lehet fogni stb.? A kérdések meg­válaszolására és az előzmé­nyek megismerése végett ke­restük fel Szarvas Attilát, a városii tanács elnökhelyette­sét. — Mikor határozta el a ta­nács a kábeltévé kiépítését? — A városi tanács hosszú tá vú fejlesztési tervében már szerepelt a kábeltévé meg­valósításai, feladatként. Igaz, mindez a tervcilkilus második felére volt tervezve, de a tanács, a gazdasági egysé­gek és a 'lakosság összefo­gásának eredményéként si­kerű lit korábban megvalósí­tani. Mezőkovácsházán a kábeltévé létesítésének két alapvető Oka volt. Az él'ső a szórakozás, szórakoztatás, a második a nyílt várospo­litika továbbfejlesztése. Ter­mészetesen a vezetés az utóbbi fontosabb lehetőséget szeretné elisiősorban kihasz­nálni. — Milyen meggondolások vezették önöket a kivitele­zésben? — A lakosság közvetlen részvételét a közügyek in­tézésében mindenképp biz­tosítani kiél®. A lakosság vé­leményének felmérése nél­kül a tanács sem tudja be­tölteni társadalmi rendelte­tését. Ha nem is tudjuk el­érni mindazt, amit egyes ny ugat-európai városokban megvalósítottak a saját adó- és visszajelző rendszer ki­építésévé! (ahol szinte pilla­natokon bel® teljes körű népszavazást lehet tartani), azért a helyi adók is jeíeni- tős előrelépést jelentenek. A visszajelző rendszer techni­kailag kiforratlanabb megol­dásaival ugyanúgy elő lehet készíteni a társadalmi, a te- liepüléspolitikai kérdéseket és azok eldöntését. Ilyenek például! a tanácsrendeletek, fontosabb szooiál-, ifjúság- és kereskedelempolitikai döntések, valamint ezen döntéseknek a lakosság kö­rében történő érvényesülé­se. A kábeltévé jó lehető­séget ad, és mindenképp szükséges a kölcsönös in­formációcseréhez. — Kérem, mondjon né­hány, az embereket is érin­tő konkrét adatot a tévével kapcsolatban. — A mezőkovácsházi ká­beltévé tanácsi lebonyolítás­ban készül nyugatnémet pro­fesszionális kivitelben. Az antennarendszer és a fejál­lomás pénzügyi fedezetét a gazdasági egységek adták össze. A szerelési munkála­tokat a Telekabel: kisszövet­kezet kezdte meg. A háló­zat az egész településre ki­terjedi. Elkülönített tanácsi számlára érkeznek a befi­zetések. A gépi és kézi föld­munkákat központilag vé­gezzük. A lakosság a veze­tékrendszert és az ehhez kapcsolódó technikai költsé­geket fedezi. Utcatársulások formájában egész utcák, vagy utcarészek bekötését szervezhetik meg szeptem­ber 21-től úgy, ha a meglé­vő lakások 60 százaléka alá­írja a szerződést. Ebben aiz évben körülbelül 5 kilomé­ter vezeték .épül meg a la­kótelepeken és öt nagyobb szervezettségű utcában. A b evezetiéshez hitellel'vétel i lehetőséget ad a takarékszö­vetkezet. A várható hozzá­járulás 10 ezer forint lesz. Ezért a pénzért pilanatnyi- illaig nyolc csatornát nézhet­nék az igénylők (köztük a városi csatornát). A továb­biakban ez a csatornarend­szer még bővíthető. — Hol lesz mindennek a központja? — A 'központi stúdió és a városi adás központja a ré­gi járási hivatal épületében kap helyet. Az adó fenntar­tásához szerződést kötött a tanács a gazdaságii egysé­gekkel. Halasi Mária Hz országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvény módosításának, társadalmi vitáinak novemberi ütemterve Békés megyében Megyénkben is október 24-től november 20-ig tartják az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvény módosításának társadalmi vitáit a HNF-bizottságok szervezésében. Az ehhez szükséges javaslatok valamennyi népfrontbizottság titkáránál megtalálhatók. A törvényterve­zetet és a módosításra vonatkozó tudnivalókat a Magyar Nemzet október I7-i száma közölte, a főbb gondolatokat tartalmazó információk pedig a Békés Megyei Népújság aznapi számában jelentek meg. A népfront arra kéri az ál­lampolgárokat, hogy aktívan vegyenek részt a módosítással kapcsolatos társadalmi vitákban. Ideje Helye Vitavezető NOVEMBER 2., SZERDA Sarkad, Lenin tér 4., dr. Sipos Lajos NOVEMBER 3., CSÜTÖRTÖK 18 óra Pusztaaottlaka, kultúrház, Kutasi Jánosné 14 óra Gyula, HNF-székház, dr. Lúczi József NOVEMBER 4., PÉNTEK 17 óra Orosháza, Asztalos J. utcai pártház, Farkas Pál NOVEMBER 8., KEDD dr. Farkas Pál dr. Fábry Károly dr. Sós Sándor Gellai Béla Sipos Töhötöm (egyházi) 18 óra Körösladány, műv. ház, Féjérné Herbert Ilona NOVEMBER 10., CSÜTÖRTÖK 15 óra Szarvas, Szabadság u. 36., Pakainé dr. Szabó Éva 18 óra Mezőberény, műv. ház, dr. ifj. Baukó Márton 14 óra Békésszentandrás, tanács, 14 óra Gyula, városi tanács nagyterme, dr. Takács Lőrinc 14 óra Gyomaendrőd, HNF-székház, dr. Kolbusz Judit 18 óra Körösladány, tanácsház, Berki Imre 15 óra Nagyszénás, műv. ház, Nagy Éva 17 óra Orosháza, Kiosz, Könd u., 14.30 Sarkad, cukorgyári műv. ház, 17 óra Mezőhegyes, ált. műv. ház, 18 óra Dévaványa, tanácsháza, NOVEMBER 9., SZERDA 15 óra Gyomaendrőd, Kossuth u. 2., NOVEMBER 11., PÉNTEK 14 óra Gyomaendrőd, Lenin u. 1/1., dr. Kulcsár László 16 óra Gyomaendrőd, Lenin u. 16., dr. Katona Gyula NOVEMBER 14., HÉTFŐ 14 óra Kunágota, pártszékház, Nádházi László 16 óra Battonya, tanácsháza, dr. Bognár Antal 17 óra Sarkad, KM-telephely, Anti út, * dr. Csizmadia Miklós 17 óra Sarkad, Lenin tér 4., dr. Fábry Károly 18 óra Körösladány, könyvtár, Fejérné Herbert Ilona 14.30 Gyomaendrőd, ipari szakmunkásképző, dr. Kolbusz Judit (ifjúsági) 14 óra 18 óra 18 óra 15 óra 17 óra 15.30 Békéscsaba, tanács, nagyterem, Kevermes, kultúrház, Nagy bánhegyes, pártház, Szarvas, Plastolus Szöv., Körösújfalu, tanács, Szeghalom, ifj. és úttörőház, dr. Kovács Zoltán Damsik Jánosné Czanik Ferenc Kugyela Mihályné Kuszái János dr. Lúczi József NOVEMBER 15., KEDD 17 óra 16 óra 14 óra Sarkad, Lenin Mgtsz, Gyulai út 2., Lfpták András Kardoskút, tanácsháza, Tóth Árpádné Tarhos, ált. iskola, Fazekas Gáborné NOVEMBER 16., SZERDA 18 óra Dombiratos, kultúrház, Damsik Károly NOVEMBER 17., CSÜTÖRTÖK 16 óra Újkígyós, műv., otthon, Bálintné dr. Tamás Piroska NOVEMBER 18., PÉNTEK 14 óra Kaszaper, pártház, Szlamcsik Jolán NOVEMBER 21., HÉTFŐ 18 óra 18 óra Tarhos, ifjúsági ház, Magyarbánhegyes, tanácsház, Fazekas Gáborné Magony Margit Demonstráció a vizlépcsű ellen A környezetvédelmi világ­nap alkalmából a Budapesti Műszaki Egyetem előtti par­kolóban, a Duna-parton gyűlést tartott vasárnap több környezetvédő csoport, szervezet. A Duna védelmét, a nagy­marosi építkezések leállítá­sát és a vízlépcső tárgyában népszavazás kiírását köve­telték a megmozdulás szó­nokai. A kormány és az Országgyűlés állásfoglalásait bírálva hangoztatták, hogy nem szabadna a nemzeti ér­téknek számító táj feláldo­zásáról dönteni egy gazda­sági elképzelés kedvéért. A gyűlésen, amelyen mint­egy másfél ezren vettek részt, aláírásokat gyűjtöttek „társadalmilag ellenőrzött népszavazást” kérve a nagy­marosi vízlépcső ügyében. A délutáni gyűlést köve­tően este fáklyás felvonulást tartottak, ugyancsak a nagy­marosi vízlépcső megépítése elleni tiltakozás jegyében. A felvonulás több ezer részt­vevője a Margit-hídról a budai rakparton, majd a Lánchídon át vonult a Már­cius 15. térre.

Next

/
Thumbnails
Contents