Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-04 / 237. szám
1988. október 4., kedd o Erősödik a területi kamarai érdekképviselet Vitamint nyal a telién A különböző érdekképviseleti szervek közül az utóbbi években talán leginkább a Magyar Gazdasági Kamara hírneve nőtt. A munkaadók ismert és elismert érdekképviselőjévé vált,- s szerepe egyre nagyobb a gazdálkodó egységek működési feltételeinek alakításában. A Kamara céltudatosan törekszik szaporodó feladatainak minél eredményesebb megoldására, s ennek érdekében belső szervezetének „modernizálása” sem gond. A területi bizottságok munkája egyre figyelemreméltóbb, megalapozza az elképzelést, miszerint nagyobb önállóságot és jogot kapjanak. Az önálló, területi érdekeket képviselő kamarák létrehozása a közeljövő célja, olyannyira, hogy a területi bizotságok közül kettő, a dél-alföldi és az észak-dunántúli január elsejétől -- kísérleti jelleggel — önálló kamaraként működne. De nézzük, hogyan értékelhető általában a Kamara területi bizottságainak eddigi munkája? A nyolcvanas évek elején, a megalakulást követően az alapfunkciók — érdekképviselet, érdekközvetítés, érdekegyeztetés — ellátásán volt a hangsúly. Az elmúlt 2-3 évben \ viszont már a regionális gazdaságitársadalmi tevékenységben való részvételt tűzték ki célul. Ezen -túlmenően az erősen változó közgazdasági környezet, a gazdasági mechanizmus tervezett módosításai kapcsán egyre inkább megfogalmazódó igény, hogy a területi bizottságok is segítsék a kamarai vélemények formálását. A gazdálkodó szervezetek pedig azt szeretnék, ha a területi bizottságok jobban közreműködnének — a különböző adottságok figyelembe vételével — a szomszédos megyék közti munkamegosztás fejlesztésében, a régióhoz tartozó vállalatok kapcsolatainak bővítésében. Ezek az elképzelések meghatározók a területi bizottsági munka fejlesztésében. A megyei tanácsokkal való munkakapcsolatot együttműködési megállapodások rögzítik, a felek rendszeresen egyeztetik munkaterveiket. Leginkább a kereskedelem területén alakult ki az együttműködés, a vásárok, termékbemutatók szervezése során. Ugyanakkor nem mondható el, hogy a Kamara képviselőit rendszeresen meghívnák a különböző tanácsülésekre, még akkor sem, ha olyan fontos döntések meghozataláról van szó, mint például a területfejlesztésre a tanácsok kezelésére bízott pénzeszközök elosztása. A területi tervezési folyamatokba elsősorban a megyei tanácsokon keresztül kapcsolódhatnak be a bizottságok, ennek gyakorlatáról azonban még nemigen beszélhetünk. Ugyanakkor a területi bizottságok tagvállalati köre az elmúlt egykét esztendőben jelentősen bővült, többnyire kereskedelmi, mezőgazdasági-élelmiszeripari és szolgáltató cégekkel. A kamarai munkában a gyáregységekkel való foglalkozás is fokozott hangsúlyt kap mostanában. A hagyományos kamarai funkció, az érdekképviselet terén pedig egyre gyakrabban vetődik fel a tanácsi irányítású vállalatok és a vezetők érdekképviseletének megoldása. Az érdekközvetítés viszont háttérbe szorult, amit részben magyaráz, hogy a különböző ágazati minisztériumok közvetlen fórumokat teremtettek erre. Ami az egyes vállalatok • közti érdekegyeztetést illeti, a területi bizottságok túl vannak az első lépéseken. Ebben egyébként meghatározó szerep jut az egyre-másra alakuló gazdaságkorszerűsítési b izottsá goknak. A területi bizottságok külgazdasági tevékenységében jelentős a határmenti gazdasági együttműködések fejlesztése. Jugoszláv-magyar viszonylatban ez kiemelkedő, jól fejlődik az osztrák— magyar reláció is, a magyar —csehszlovák kapcsolatok bővítését azonban közgazda- sági tényezők gátolják. (Eltérő vállalatirányítási rendszer, nagy magyar külkereskedelmi aktívum stb.). Mindenesetre a területi bizottságok célja az is, hogy a jövőben alakuló regionális külkereskedelmi szervezetekben részt vegyen. S, ha már a jövőről van szó, a törekvések közt figyelemre méltó az, hogy a területi bizottságok kellő önállóságot és jogot kapjanak a térség fejlődését érintő kérdések előkészítésében, a döntésben és a végrehajtás ellenőrzésében. Természetesen ehhez meg kell teremteni a megfelelő tárgyi és személyi feltételeket is, ami garantálja, hogy az önállósággal minden tekintetben és funkcióban élni tudnak a leendő területi kamarák. Mindez persze nem megy egyik napról a másikra, de a kezdeti lépések már megtörténtek. Egyre több megyében épül ki a Kamara munkatársi hálózata, erősítve a térségben működő tagvállalatok és a területi bizottságok kapcsolatát. S, hogy milyen lesz a folytatás, az a januárban induló kísérlet tapasztalataitól is függ majd. —szi— Gyártja a nagybánhegyesi tsz Különböző javaslatok al&pján licencvásárlással jutott el 1982-ben a Nagybánhegyesi Zalka Máté Terme- ilősizövetkiezethez az úgynevezett nyaiótömbgyártás lehetősége. Jó üzleti érzéket bizonyít, hogy a termelés- fejliesztés érdekében a nagybánhegyesi tsz gazdasági társulást alakított 'ki á de- c&i és a Pélti Egyetértés Tsz- etokéL — Tulajdonképpen mi ez a termék? — kérdeztük Horváth Endrét, a nagybánhe- gyesi tsz elnökét. — Ennek az a lényege, hogy a szarvasmarha ásványianyag- (elsősorban foszfor-) igényét elégíti ki mono- kalcium-foszfát formájában. Az adalékanyagokat présgépen formáljuk tömbbé, amit egyszerűen csak a jószágok élé raknak. Az adagolás a szarvasmarhára van bízva, a só tar tatom igénye által. Amennyi sót fogyaszt, ugyanannyi ásványi anyag kerül a szervezetébe. A napi fogyasztás 30 és 60 deka között mozog]. Egy tömb 7-8 kilogrammos. — A saját felhasználás mellett eladásra is készítenek? — Természetesen, hisz ez is gazdasági hasznot jélent. 1988-ban 800 tonnáit értékesítünk.. Jelenleg Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun megyében látjuk el a nagyüzemeket és kistermelőket. — Van-e lehetőség még tovább lépni? — Ez évben dupla menynyiséget sikerült értékesíteni, de a kapacitásunk mintegy 1200 tonnára ad liehető- séiget. Megemlíthetjük azt dsk hogy a Terimpexszeli >i!s tárgyalunk exportügyben, ami 400 tonna árut érintene. Igény szerint lehetőség van speciális ásványi anyagok és vitaminok adagolására is. Erre volt már példa, amit egyidejűleg a gazdaságoknak elkülönítve gyártottunk. Készítettünk árut juhok részére és vadgazdálkodóknak is, egyedi megrendelésre. Jelénr l)eg is kapható például rum- enzimes és enzim nélküli termék. h. M. A járműipar újdonságai a BNV-n Az idei őszi BNV-n a szocialista autóipar több újdonságot is bemutatott. Hiányzott ugyan >a csehszlovák járműipar standjáról a Skoda Favorit, s így a legnagyobb érdeklődést az új 1300 köbcentis Volkswagen-licenc alapján készült motorral felszerelt Wartburg váltotta ki. A kissé ódivatúnak számító karosszéria apróbb változtatásokkal tovább tartja a formáját, ám az új Wartburg menettulajdonsága a nyomtáv bővítése miatt -is — a tesztek szerint — sokat javult. A motor élettartamát 150 ezer kilométerre méretezték. Üzeme csendes, szelepeit automatikusan maga állítja be, elektronikus gyújtását nem kell karbantartani, gyertyáit, olaját és olajszűrőit 15 ezer kilométerenként ajánlatos cserélni. Tankjába 92-es oktánszámú benzin való, s fogyasztása a gyári adatok szerint, 90 kilomé- ter/óra sebesség mellett 6,5 liter 100 kilométeren. A kocsit egyébként már gyártják, s évente mintegy 70-75 ezer készül belőle. A hazai sajtóban már megjelent, hogy az NDK-ban körülbelül 32-33 ezer márka az ára. Hogy -nálunk mikor és mennyiért -lesz kapható, még nem tudni pontosan. * * * A BNV-n mindig -nagy érdeklődés kíséri a szovjet autóipar kiállítását. Ez érthető is, hiszen a hazai autóellátás elsősorban a szovjet autógyártásra épül. Ezt jelzi az is, hogy a ma hazánkban forgalomban lévő Ladák száma több mint félmillió. A svájci Automobil! Revue című szaklap közlése alapján a szovjet autóipar tavaly 1 millió 332 ezer személygépkocsit gyártott. A mostani BNV-n az érdeklődők megszemlélhették az új Moszkvicsot és Zaporozsecet, valamint az ötajtós Lada Samarát. . Megtudtuk, hogy most készítik elő sorozat- gyártásra a Mini Ladát, a VÁZ—1111-et. amely kéthen- geres, 650 köbcentis motorjával amolyan „népautónak” ígérkezik. * * * A még gyermekcipőben sem járó hazai „autógyártók” is bemutatkoztak a BNV-n. Láttuk a Hódgép műanyagból készült, kétszemélyes. háromkerekű városi járgányát, valamint a Tiszántúli Autójavító Vállalat fejlesztésében készült, Csathó József által formatervezett, Sigma -névre hallgató városi kisautót. * * * Az idei BNV-n is megszemlélhették az érdeklődők többek között a japán és a nyugatnémet „autócsodákat”, a Mitsubich-i-ket, a Nissanokat, az Opeleket és a BMW-ket is, amelyek néhány autókereskedéssel is foglalkozó hazai cégnél megvásárolhatók, de csak val-uAz új 1300 köbcentis négyütemű Wartburg kívülről... A régi — traktorként emlegetett — Zaporozsecre szeren cséré egyáltalán nem hasonlít az új A Moszkvics karosszériája is megváltozott tame A Tiszántúli Autójavító Vállalat Sigma nevű városi kisautója A japán Nissan Fairlady. Sokak szerint inkább ilyen kocsikat kellene összeszerelni Magyarországon Fotó: Kovács Erzsébet ... és belülről
