Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-27 / 257. szám
1988. október 27., csütörtök A színész dolga az igazságérzet is Jelenet a várszínházi előadásból: Csurka László nívódíjban, Fülöp Zsigmond Öze Lajos- díjban részesült Fotó: BS'a Ottó Pártélet Okányban ü döntés felelősségéről egy kisközségben A Békés Megyei Tanács -művelődési osztályának nívódíját az idén Csurka László Jászai-díjas színművész kapta meg Csurka István Megmaradni című drámájának gyulái várszínházi előadásában nyújtott kima- gasilő alakításáért. Budapesten, a Nemzeti Színházban most próbálják a darabot; hétfőn^ október 31-én lesz a kőszínházi bemutató. A kitüntetett Csurka Lászlóval telefonon beszéltünk. — Művész úr, gratulálunk a nívódíjhoz! Vajon mit jelent a fővárosi színház tagjának a gyulai nyárig játékokért kapott elismerés? — Mint minden díj, kitüntetés kedves gesztust, örömöt természetesen. Nem hiszem, hogy külön választja bárki is a fővárosi meg: a vidéki szereplésért járó elismerést. Nem gondolok különbségre. Tudja, sosem a díjaik az igazi határkövek. A munka, az a fontos. A díj a sikert jelenti, de nem azért csinálj uik aiz egészet. .. — A Megmaradni című dráma bemutatója után különösen sok vita folyt a politikai aktualitás és a művészi színvonal kapcsolatáról, ön hogyan vélekedik erről? Természetesen nem egyetemi, főiskolai diplomáiról van szó, hiszen a Békéscsabai 2. Számú Általános Iskolái tanulói — Szűcs Anikó, Szentes Kinga és Hajdú Máté — még csak negyedik osztályba járnak. Hogy mégis diplomások? Ennek is megvan a története. Beszéljenek erről ők, maguk! Anikó: „Még első osztályosok voltunk, amikor eljött hozzánk a:z iskolába dr. Tóthné Nagy Beatrix. Elmondta, hogy az ifjúsági házban ő vezeti a Szászszor- szép képzőművészeti szakkört, melynek foglalkozása— Ha már így, keményen teszi fel a kérdést, nem cáfolom, van benne valami. A darab hirtelen készült. Magam is azon voltam, hogy minél hamarabb kerüljön a közönség elé. Ebből következik, hogy nyilvánvalóan akadnak az írásműnek épp úgy, mint az előadásnak, gyengéi. Vagyis bizonyos esztétikái értékek meglkér- dőjelezhetők. Mégsem tény- d rámáról van egyszerűen szó. Ez a darab azért íródott, hogy felnyissa az emberek szemét, hogy felkavarja az Olvasót, a nézőt. Ezt a szándékot fontosnak és nemesnek tartom, éppen ezért méltatlannak azt, hogy több kritika ebből az irányból kezdte boncolgatni, és a hibáiról beszélt elsősorban. Ha nagyon aláposan vizsgálódunk, a leghíresebb remekműveknél iis találunk hiányosságokat. Én kezdettől a darab mélilétt voltom, és mielőbbi bemutatásáért; az ügy szolgálatát, a hatást tartottam a legfontosabbnak. — Hogyan szolgálhatja a színművész az ügyet? Mi a dolga a mai világban? — Minden korban ugyanaz, azt hiszem. A régi görögöknél éppúgy, mint ma, ha in szívesen látna minket is. El is mentünk...” Kinga: „És mennyi mindent tanultunk azóta ! Hol a jövőbe utaztunk, hol a múltba látogattunk el képzeletben!. És lerajzoltuk, lefestettük élményeinket. Máskor a színházba mentünk, és a látott jéleneteket kellett rajzlapra vetni,” Máté: „És volt, hogy kimentünk a ligetbe is ... Év végén a legjobb munkákat kiválogatta a szakkörvezetőnk, közösen címet adtunk nekik, Csák ezután küldte el arra a Szivárvány élnevevan igazságérzete a színésznek, akkor a jó ügyet szolgálja. Ma is ez a feladat: ál- ffiástfoglalni, a jobbat megmutatni, azt szolgálni. Az érzések, a mosolyok, azok minden korban egyformák. — ön apai ágról békési, anyairól erdélyi származású; és a testvére erdélyi magyarságról szóló drámájában főszereplő. Könnyebb vagy nehezebb így a játék? — Elég régen színészkedem már, így különösebben nem érintett meg ez a többszörös kötődés. Tálán, amikor ezt a szöveget mondom, közelebb áll hozzám, jobban értem:, jobban megértem. Egyébként ugyanúgy meg kell tanulnom, ahogyan pé/1- dá'u t Shakespeare-1 is ... November elején kezdődnek az olvasópróbái egy másik Csutka-darabnak, a Majálisnak a Játékszínben, s azt én rendezem. A fiataléin elhunyt, igen tehetséges parasztíróról szól, Szabó Istvánról, aki a szerző jó barátja volt. Budapesten ez lesz az első rendezésem. — Sikeres bemutatókat kívánunk! Niedzielsky Katalin zésű nemzetkö zi gy érmék - rajz- és iparművészeti pályázatra és kiállításra, melyet 1986-ban hirdetett meg a zánikai úttörőváros.” Anikó: „Ezt követően augusztusra mindhárman meghívást kaptunk Zánkána, de egyedül én mentem él a ki- lléncnapos táborba. Kingá- ékhoz vendéglők mentek, azért nem jött, Máté meg éppen akkor utazott Egerbe. Szóval én ott vettem át az aranydiplomát rajzaimért.” Kinga: „Én a tanév elején tudtam meg, hogy ezüstdiplomát kaptam. Egyébként nemcsak hárman nyertünk Békéscsabáról, hiszen Pap Évi, aki már nem jár a szakkörbe, ugyancsak aranydiplomás lett. Ezt a pályázat katalógusában Olvastuk, örülünk az ő sikerének is.” Máté: „Nekem nem ez az aranydiiploma az első sikeres pályázatom, hiszen alkoholéi lenes plakáttervemért korábban egy prágai utat nyertem. Az volt csak a szép, repülőn utazni! Ha azt mondják, azt rajzoljak, amihez kedvem van, mindig ezt az utat idézem fel.” A diplomák egyelőre az iskola vitrinjébe kerülnék, hadd tudja meg „ország-világ”. miilyen jól szerepelitek ők hárman-, a 4. a-bólL Csak később vihetik haza, ám addig is bátran elmondhatják: kilencévesen sikerült megszerezniük az éllső diplomájukat. N. Á. Fotó: Gál Edit Jelentős munkásmozgalmi múltú község Okány, s agrártelepülés jellege mellett is erősen él a hagyomány;az emberek közéleti érdeklődése. Rendszeresen hallgatják a rádiót, olvassák az újságokat, figyelemmel kísérik az országban zajló vitákat. Ezt igazolta a községi pártbizottság titkára, Szívós László is, amikor a szervezettségről, pártépítő munkájukról, az itt élők nyitottságáról beszélgettünk. — Néhány éven át az értelmiség érdeklődése visszaesett a községben — mondta —, s ennek személyes oka is volt. Ma már az ország és a falufejlesztést támogatóknak újra a bázisát jelentik nálunk, elsősorban a péda- gógus-pártalapszervezet. Hiba volna a párt erősségét a számszerűségben kutatni, hogy hány új tagot vettünk fel, hányán vagyunk? Voltak, akik kiléptek, úgy érezték, nem értenek egyet a mozgalmi célokkal, nem tudnak, vagy nem -akarnak lépést tartani a változásokkal. Ettől persze senkiből nem vált ellenség, ezért az országért és faluért dolgoznak tovább is. A féltés, az aggódás viszont egyre több emberben megfogalmazódik. Féltik azt, amit megteremtettünk, a tsz eredményeit, a magánboldogulás lehetőségeit. Kis ország vagyunk: miért kell állandóan bizottságokat összehívni, újra és újra tárgyalni, elemezni azt, ha nem fogy a tojás, nem Egy debreceni tanár nyugdíjba megy és munkához lát... A családi iratok rendezgetése közben támadt ötletet — tudniillik, hogy megpróbálja kideríteni családjának, a Gyuriczáknak eredetét — hat esztendőn át tartó, kemény munka követte. Kitartó kutatás, országjárás, levéltárakban, egyházi hivatalokban porosodó anya- könyvek lapozgatása vitte közelebb a célhoz, a múlt felderítéséhez. Azt azonban maga a szerző, Gyuricza Antal sem sejtette, hogy munkájának eredménye több, mint 400 oldalas könyv formájában, tehát nyomtatásban sokak számára válik hozzáférhetővé. A vaskos kéziratot kezembe véve, bevallom nem számítottam érdekes olvasmányra (még ha a saját családom lenne! — gondoltam), ám kellemesen csalódtam. Bármily hihetetlenül hangzik, már a kutatás menetének leírása lekötött. A különböző források feltárása, a megszerzett információk összevetése, a következtetések levonása, mind érdekes Pénzbe se kerül Jó volna olyannak tartani a televíziót, amilyennek a régimódi szólás a nőket, mármint, hogy szép asszonyban kicsi hiba nem nagy kár. De mégsem lehet. Hiába öröm ugyanis, ha javul ia műsor a jobbnál jobb természettudományos, történelmi és egyéb ismeretterjesztő filmekkel, mint például Az élő bolygó sorozat, vagy az Ábrahám gyermekei, amikor valami más bosszúságot okoz. Pusztán azért, mert amit az egyik kezével ad, lazt a másikkal nyomban elveszi h tévé. Az egyik kéz beszerez, vásákell külföldön a burgonyánk. Ésszerű, gyors intézkedésekre van szükség. A falusi ember tűrőképessége nagyobb ugyan a városinál, a tartalékai is nagyobbak voltak. Ezek kimerülőben vannak, most már mi is az ABC- áruházból élünk! A drágulást egyre jobban érezzük. — Miről vitatkoznak a falun élők? — "Sokat beszélgettünk a fórumainkon a társasági és az egyesületekre vonatkozó törvényekről, a gyülekezési javaslatról. Először persze mindig magyarra kell fordítani ezeket az anyagokat. Érthetővé tenni az emberek számára azt a kacifántos hivatali, jogászi fogalmazást. Nem hiszem, hogy ez csak az okányiak gondja. A demokratikus viták egyik alap- feltétele, hogy a vitatkozók értsék, miről beszélgetnek. — Hogyan képzelik el a pártélet megújulásának helyi feladatait? — Nagyon sokat vártak az emberek a pártértekezlettől, de a változás lassan bontakozik — ezt érzékeljük. A pártbizottságunk májusban egytestületes pártszervezet lett. Ez jó, mert a döntés így gyorsabb lehet, mint a korábbi szervezeti felépítésnél. A hatásköröket át kell tekintenünk, fokozva az egyszemélyi felelősséget. Erősítenünk szükséges a megalapozott politikai döntéseket, önállóságot adva, nyitottságot biztosítva az alapszervezeteknek, a pártmunkának. olvasmánynak bizonyult. Az ember észrevétlenül elmerült a múltban, az 1660-as, 1700-as, 1800-as évek történelmében. Mégpedig „alulnézetben”, miközben egy egyszerű jobbágycsalád sorsát próbálja néhány anyakönyvi adat, réges-régi okmányok homályos utalásai alapján kideríteni. A munka a maga nemében egyedülálló, vagyis nem tudunk róla, hogy valaha is ilyen mélységben, ilyen nagy időtávlatban bárki is vizsgálta volna egy parasztcsalád genealógiáját. És — ahogy a könyvet lektoráló dr. Rácz István egyetemi tanár megfogalmazta — annak ellenére, hogy nem tekinthető céhbeli történészmunkának, adatsoraiból a szakma képviselői is meríthetnek. A szerzőnek viszonylag hamar sikerült kiderítenie, hogy a Gyuriczákat a megyénkben Endrődön érdemes felkutatni. Itt fordulnak elő legnagyobb számban, a források szerint 1690 és 1987 között 1800 Gyuricza született a településen. rol, gyártat, a másik műsort szerkeszt, s olykor nem tudni, milyen szempontok szerint. Mert vajon mi indokolja, hogy pénteken mindkét csatornán ugyanegy időben kezdődik két film, Az én kis falum és az Én is jártam Isonzónál. Lehetne éppen azt gondolni, hogy az említett filmeket, meg a rendezőket — az Oscar-díjas Men- zelt és a Gulyás-fivéreket —, műfajban, stílusban egy világ választja el egymástól, de az összeköti őket, hogy igazi művészet, amit csinálnak. S pont e közös nevezővel magyarázható, hogy műveiket közel azonos közönség szereti, becsüli és kíváncsi rájuk, ha még jóval tíz óra után kezdődnének, akkor is megnézné. A vitakultúra fejlesztése, a politikai képzés és önképzés kitűzött célunk. A párt Okányban 312 tagot számlál. A mozgalomban nálunk együtt él és dolgozik a kommunisták több nemzedéke. Az újonnan felvettek többsége érettségizett, vagy szakmunkás képzettségű. A Haladás Tsz pártbizottságában 161-en vannak, a többi tag a tanácsi, a területi, a pedagógus, az áfész és a faipari szövetkezet alapszervezeteiben dolgozik. Irányításuk felelőssége a községi pártbizottság hatásköre. A fiatalok számával nem vagyunk elégedettek a pártban, őket egyénileg és személyes példamutatással kellene megnyernünk. A fegyelmezetlen, vagy méltatlanná vált párttagok eltanácsolásától ne féljünk ezt elhatároztuk. Persze a bírálatukat követően a gondolkodáshoz türelmi időt kapnak, változtatnak magatartásukon, vagy kilépnek a pártból. — A pártbizottság milyen célokat tűzött maga elé? — A havonta ülésező testületnek sok feladata lesz a pártmunka korszerűsítésében. Állandó naprakészség, önkontroll, a korábbi határozatok felülvizsgálata, újraértékelése kell, hogy jellemezze az életünket. Mi tudjuk a legjobban, hogy helyben hogyan lehet a községpolitikán a legeredményesebben munkálkodni. Tervünk szerint évente küldöttértekezleten értékeljük, mire jutottunk. A község lakóit érintő különösen fontos politikai döntések meghozatala előtt összehívjuk az állami, társadalmi szervek községi testületéiben dolgozó párttagokat, és kikérjük a véleményüket. A legkisebb közösségben is csak így érezhetik meg, élhetik át a párttagok döntésük felelősségét. Bedc Zsóka Innen szóródtak aztán szerte szét az országba, sőt a világba. Hogy évtizedek — századok után most újra kapcsolatba kerüljenek, hacsak egy könyv lapjain is. Most csaknem valamennyi Gyuricza 300 esztendő távlatában megismerkedhet családfájával, ám ne higy- gyük, hogy csupán számukra érdekes e mű, valószínűleg az endrődiek, Gyoma- endrőd lakói is szívesen forgatják a könyvet, amely’ a településük múltját, jelenét is bemutatja. E részek szerzője a nagylaposi születésű s ma is ott élő Gyuricza László, a Béke Tsz nyugdíjasa. Azonban kétségtelenül számot tarthat a „Gyuriczák könyve” azok érdeklődésére is, akik szorosabban nem kapcsolódnak a névhez vagy a településhez. Annál is inkább, mivel az „Életutak” elnevezést viselő fejezet emberi sorsokat villant fel, köztük például azt, hogyan vesztették el jobb szemüket három (nem egymást követő) nemzedéken át a Gyuricza Andrások. Átok ül a családon — vélte az egyik ős. s minden második nemzedékbeli Andrást sújt. A napokban 1700 példányban megjelenő könyv borítóját Endrőd régi, 1700-as évekbeli címere díszíti. A kötet kiadója a Gvomaend- rődi Városi Jogú Nagyközség Tanácsa, készítője pedig a Kner Nyomda gyomai üzeme. A Gyuriczák könyve csak a gyomaendrődi könyvesboltokban kapható. —szatmári— Meg ám, ha tehetné. Ha nem ütközne totálisan az Időpont, ha volna köztük pár óra különbség. De nincs! Egyszerre megy a kettő. S (mivel sem megkettőzni, sem kétfelé szakítani nem képes a néző magát, így valamelyikről le kell mondania. És bármelyiket választja, a másikat is nézné, ,s nem tudja mivel magyarázni, hogyha nem is milliós közönségről van szó, miért nem számoltak velük. Hiszen a figyelem pénzbe ise kerül. Végül csak rájön: olyan ez, akár a köszönés. Az is ingyen van, mégis hányán úgy tesznek, mintha pénzért vennék. V. M. Kilencéves diplomások Hárman a 4. a-ból Téka Kz endrödi Gyuricza család „A Gyuricza családneveket pedig elsősorban bizonyára csak azok a családok viselik, amelyek déli szláv Ősre mennek vissza . .. Minthogy pedig a Gyuricza név sokkal inkább szerbhorvát, mint szlovák eredetű, az is meglehet, hogy az Alföldre — így Endrődre — áttelepült Gyuriczák elődei voltaképpen horvátok voltak . . . Ebben az esetben tehát a horvát Duricák leszármazottai kétszer mentek át nyelvcserén; Gyetván szlovákok lettek, Endrődön pedig magyarok.’’
