Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-27 / 257. szám

1988. október 27., csütörtök NÉPÚJSÁG • A KNDK KÜLÜGY­MINISZTÉRIUMÁNAK NYILATKOZATA A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság külügy­minisztériumának szóvivője szerdai sajtónyilatkozatában bírálta a Magyar Népköztár­saság és a Koreai Köztársa­ság közötti kapcsolatlétesí­tést, mivel ez független ál­lamként kezeli Dél-Koreát. Az állásfoglalás szerint ezál­tal a KNDK és Budapest kö­zött „abnormális helyzet” jött létre. Ennek „haladék­talan rendezésére” szólítja fel Magyarországot, és a dél­koreai—magyar kapcsolatok elmélyülése esetére minden ebből eredő következményért Magyarországra hárítja a felelősséget. • LEMONDOTT A CRNA GORA-I KORMÁNY Jugoszláviában kedden éj­szaka lemondott a Crna Go- ra-i kormány. A tagköztár­saság Vuko Vukadinovics ve­zette 20 tagú kormánya elő­zőleg a képviselőházban fel­vetette a bizalmi kérdést. A küldöttek 5 tárca vezetőjétől megvonták a bizalmat, s ezt követően az egész testület kollektíván, visszavonhatat­lanul benyújtotta lemondá­sát, amit a ház mindhárom tanácsa tudomásul vett. A szocialista Jugoszlávia történetében ez az első eset, amikor valamelyik tagköz­társaság kormánya lemon­dott posztjáról. Grósz Károly teheráni tárgyalásai • ELUTAZTAK MOSZKVÁBÓL A NYUGATNÉMET MINISZTEREK Helmut Kohl nyugatnémet kancellár szovjetunióbeli lá­togatása hivatalos részének befejeztével szerdán este Moszkvából elutaztak a kancellár kíséretéhez tartozó nyugatnémet miniszterek. Hans-Dietrich Genschert, Rupert Scholzot és a kül­döttséghez tartozó többi mi­nisztert Eduard Sevardnad- ze, Dmitrij Jazov és más szovjet hivatalos személyisé­gek búcsúztatták. Helmut Kohl a csütörtöki napot Vlagyimirban és Szuz- dalban tölti, majd a tervek szerint este utazik haza. A kilövőálláson a „Burán” név­re keresztelt szovjet űrrepülő­gép, amelyet a tervek szerint október 29-én juttatnak a Vi­lágűrbe az Enyergija nevű, nagy teljesítményű hordozóra­kéta segítségével (Folytatás az 1. oldalról) lyamatokról és sokszínűbbé váló külpolitikájuk alakulá­sáról. Kedvező véleményt mondott a Szovjetunióban Mihail Gorbacsov által meg­kezdett változásokról. Min­den bizonnyal tapasztalat­szerzési szándékkal Raf- szandzsani több kérdést is feltett az állami, a szövet­kezeti és a magánszektornak a magyar gazdaságban elfog­lalt helyéről és szerepéről. Szerdán a kora estti órák­ban befejeződtek a magyar —iráni kormányfői tárgyalá­sok Teheránban. Grósz Ká­roly, a Minisztertanács elnö­ke konstruktívnak, nyíltnak és őszintének értékelte a tárgyalások légkörét, és elé­gedettségét fejezte ki az azokon elért eredmények fö­lött. A magyar miniszterel­nök és Mir Hoszein Muszavi iráni kormányfő délután Kedden Alaszka partjaihoz ér­kezett az a ikét szovjet jégtörő hajó, amely az Egyesült Álla­mok kérésére részt vesz a jég­páncél foglyává vált szürke­bálnák mentésében. A „Maka­rov tengernagy” és a „Vlagyi­mir Arszenyov” amerikai ame­rikai szakértők által készített adatok felhasználásával hozzá is látott a bálnák szabadulási útját elzáró, csaknem a tenger­fenékig leérő jégfal feltörésé­hez. A két bálna csaknem három héttel ezelőtt került a jég csap­dájába Barrow városka közelé­ben, s azóta amerikai szakér­tők az eszkimó lakosság segít­négyszemközti megbeszélést tartott, amelyen kizárólag tolmácsuk voit jelen. Felte­hetően a kétoldalú kapcso­latok és a nemzetközi poli­tika egyes kérdéseit vitatták meg. A magyar és az iráni mi­niszterelnök ezután a tár­gyalóküldöttségek élén tér- kintette át a magyar kor­mányküldöttség látogatásá­nak két napja alatt elért eredményeket. Grósz meg­jegyezte, hogy maradtak ugyan nyitott kérdések, de nyomban hozzátette, hogy ez természetes is, hiszen látoga­tása sokkal inkább tekinthe­tő kezdetnek, semmint vala­mi lezárásának. Az iráni kormány elnöké­nek értékelése szerint a két fél eredményes munkát vég­zett, s a magyar miniszter- elnök mostani látogatása új szakaszt nyitott a két or­szág viszonyában. ségével sokféleképpen próbál­tak utat nyitni az állatoknak a nyílt tenger felé. Paul Watson, a tenger védel­mével foglalkozó egyik „vete­rán” aktivista Vancouverben adott nyilatkozatában „álszent­nek” minősítette a bálnamenté­si akciót. Az emberek bálnák százait öldösik le, most pedig hatalmas összegű pénzeket köl­tenek egy nem sok eredmény­nyel kecsegtető vállalkozásba — mondta. Az akció eddigi költ­ségei elérték a 800 000 dollárt. Watson szerint a ‘két legyön­gült bálnának szabadulása ese­tén sem lesz esélye a túlélésre. LÁZMÉRÖ — BELSŐLEG A baltimore-i (USA) Johns Hopkins Egyetem kutatói olyain apró lázmérőt fejlesz­tettek ki, mellyel a test bel­ső hőmérsékletét lehet mér­ni. Az elemmel táplált, kö­rülbelül 2 centiméter hosz- szú készüléket úgy nyelik le, mint a kapszuláit, amely az- "tán egy testen kívüli ellen­őrzőállomásnak közvetíti a bent mért hőmérsékletet, miközben lassan áthalad az emésztőrendszeren. A méré­seknek olyan betegeknél van jelentősége, akik igen nagy melegnek vagy hideg­nek voltak kitéve. A láz­mérő most áll klinikai ki­próbálás alatt. AMORF UTÓ TINÉDZSER Egy tizenéves fegyveres fiú a a napokban egy amerikai álta­lános iskolában elkezdett lövöl­dözni, amelynek következtében egy 8 éves kislány meghalt, to­vábbi nyolc kisiskolás és két tanár megsebesült. A dráma az Oakland államban található Greenwood városkában zajlott le. A 19 éves fiú pisztollyal be­rontott az egyik osztályba, és tüzet nyitott a gyermekekre. A 8 éves kislány ekkor vesztette életét. Az ámokfutó ezután az ebédlőben folytatta a lövöldö­zést. A fiatalembert végül is az egyik sebesült tanár tette ár­talmatlanná, és tartotta sakk­ban, amíg a rendőrség megér­kezett. Az év elején volt egy hasonló eset, amikor egy pszi­chopata nő Chicago egyik kül­városi iskolájában kezdett ta­lálomra lövöldözni. 0 egy 8 éves kisfiút ölt meg, további öt gyer­Nincs esélye a túlélésre a két szürkebálnának meket megsebesített, és megse­besült az a 20 éves fiatalember Is, aki megpróbálta a fegyvert kicsavarni a kezéből. Az asz- szony végül fejbe lőtte magát. EMBERÖLŐ PÁRDUC A múlt héten sok ember tüntetett Bengalor indiai vá­ros erdészeti igazgatósága előtt, mert a hatóság nem indított hajtóvadászatot egy emberölő párduc ellen. A vadállat utolsó áldozata egy gyerek volt, akit anyja meg akart védeni, de ö is súlyo­san megsérült. A hét végén 11 rendőrből álló csoport indított hajtóvadászatot a párduc ellen. A párduc egy rejtekhelyről megtámadta a rendőröket, s mindannyiu- kon sebet ejtett vagy meg­marta, vagy összekarmolta őket. Végül azonban mégis sikerült leteríteni a véreng­ző fenevadat. t. ....... A „Cápa IV” című film fősze­replőjét segít clvontatni Ralph Maldonado, a chicagói tudomá­nyos és ipari múzeum terüle­téről, ahol a kiállított érdekes­ségek között szerepelt az élet­hű ragadozó DER SPIEGEL-ben olvastuk: ff A politikusoknak meg kellene fontolni szavaikat” Beszélgetés Mihail Gorbacsov főtitkárral — a peresztrojkáról, az oroszokról és a németekről GORBACSOV: Mint ven­déglátó, szeretném Önöket először is üdvözölni, Önö­ket — egy prominens folyó­irat képviselőit —, akik — úgy tűnik számomra — nemcsak a Német Szövetsé­gi Köztársaságban, hanem az egész világon komolynak számító lapot képviselnek. Ez messze nem azt jelenti, hogy én mindazzal egyetér­tek, amit Önök írnak. Azt sem tudom, Augstein úr, hogy ön egyetért-e mind­azzal, ami a lapjában áld. De ez már más kérdés . .. AUGSTEIN: A kollégáim sem értenek mindig egyet velem. GORBACSOV: Ha ez Önöknél történik, rendes do­lognak számít. De ha ná­lunk vannak viták, akkor Nyugaton politikai bunyóról beszélnek, a szovjet vezetés megosztottságáról. Akkor kettős mértékkel mérnek: Önöknél nézeteltérés, bezzeg nálunk... SPIEGEL: Ez ma már nem Igaz, nagyon megváltozott a helyzet. Csak olvasni kell na­ponta a nyugati sajtót, akkor látható, mennyire megváltozott. GORBACSOV: És mi en­nek az oka? Most én készí­tek interjút Önökkel, én folytatom a párbeszédet. SPIEGEL,: A változások oka a következő: filmek láthatók, amelyeket korábban nem lehe­tett megnézni. Az emberek új­ságokat, folyóiratokat és köny­veket olvasnak, amelyekhez ko­rábban nem jutottak hozzá. Nyilvános véleménycseréket le­het nyomon követni a televízió­ban, méghozzá az önök tele­víziójában is, amire korábban ugyancsak nem volt példa. így elmondható: a felépítményben a változás folyamata elérkezett arra a pontra, ahonnan már nincs visszaút. A szovjet polgá­rok nyilvánvalóan nem félnek már véleményüket kimondani, s akkor sem, ha az eltér az ön véleményétől. Az ön országa számunkra új formában Jelenik meg, olyan képet nyújt, ame­lyet öt évvel ezelőtt még nem tartottunk lehetségesnek. GORBACSOV: Ez érdekes megfigyelés. SPIEGEL: Az önök reformjai fent indulnak, hogy azután jus­sanak mélyebbre, az alsóbb szintekre. Ezáltal a folyamat nehezebb. GORBACSOV: Igyekeztem írásbeli válaszaimban az Öinök kérdéseire konkrétan megírni értékelésemet poli­tikánkról. Saját magáról be­szélni mindig nagyon nehéz az embernek. Nem kevésbé szükséges azonban. Hogy a politika, a párt és a kor­mány tevékenységének kér­déseiről jobban vitatkozhas­sunk, ennek érdekében ve­zettük be a glasznosztyot és a peresztrojkát. Ami ne­künk néha nehezünkre esik, sikerrel hozza létre képzett népünk. Az ország természetesen változik. És mert ezek a változások társadalmunk minden fontos területét érin­tik — a gazdaságot is, kü­lönösen a tulajdonviszonyo- ikat, akárcsak a politikai szférát, főleg a politikai re­formot, a kultúrát —, egy mélyrehatóbb folyamatról van szó. Szigorúan véve a dolgot, még csak az út elején tar­tunk; az út elején, ha a nagy célokat mérlegeljük, ame­lyeket magunk elé tűztünk. Mi magunk is látjuk, hogy végső célunktól, a mélyre­ható változások megvalósí­tásától még nagyon távol vagyunk. De vannak közbe­eső célok is. A nyugati sajtó sok min­denről beszámol, aminek kö­ze van a peresztrojkához, és ítélkezik. Olyan orgánumok is vannak, amelyek már tudni vélik, hogy a peresz­trojka vereséget szenved, akárcsak a jelenlegi vezetés. Hogy elbukik, amint ko­moly nehézségekbe ütközik a célokhoz vezető utakon. Mindez létezik. De mi azt szeretnénk, hogy bennünket és a politikánkat helyesen értsék, és ne csak saját or­szágunkban, hanem azon kí­vül is, és ne csak a bará­taink. hanem — úgy fogal­maznék — a partnereink is. És amikor önök azt mond­ják, hogy a Német Szövet­ségi Köztársaságban meg­változott a Szovjetunióról alkotott kép, és a mi pe­resztrojkánk az Önök társa­dalmában visszhangra talál, akikor ez nem mellékes. Töb­bet mondok: ez fontos. ' SPIEGEL: Elsősorban azért fontos, mert a peresztrojka, ugye, nem a belpolitikára kor­látozódik, hanem a külpolitiká­ra Is kihat. ÜJ pozíciókat lá­tunk a külpolitikában, különö­sen a Szovjetunió és a Szövet­ségi Köztársaság viszonyában. Es ha ez a fejlődés tovább tart, nagyon közel kerülünk egymás­hoz. Kohl szövetségi kancellár és Genscher külügyminiszter moszkvai látogatása a bizonyí­ték erre. ön, Gorbacsov űr, egy­szer azt mondta, hogy a Szö­vetségi Köztársaság „kulcsor­szág” a Szovjetunió, valamint Közép- és Nyugat-Európa or­szágainak kapcsolatában. GORBACSOV: Üdvözlöm ezt a csúcstalálkozót. Az út idáig hosszú volt, és minden mást el lehet róla mondani, csak azt nem, hogy egysze­rű. Engedjék meg, hogy a reális képet nézzük. Ugye, ezt kell tennünk. Az a tény, hogy ez a találkozó most létrejön, és hogy mindkét oldalról olyan érdeklődés kí­séri, hogy olyan jelentős előkészületi munkák foly­tak és fontos témák kerül­tek vitára, ez mind azt bi­zonyítja, hogy a látogatás kapcsolatainkban határkő lehet. Ez az első. A hagyományok, a törté­nelem tanulságai, a múlt ta­nulságai és a jelen valósága odavezetnek — és én remé­lem, hogy ezt Bonnban is így értik —, hogy 'kapcsola­tunkat jelentősnek értékel­hessük, s hogy Önöktől sok függ Európa számára is, és anélkül, hogy túloznék, az egész világ számára. Ezt mások is így látják. SPIEGEL: Mi lesz öt, vagy tíz év múlva? Azt hiszi, hogy akkor is még egy úgynevezett antifasiszta védőfal keresztezi Németországot? Vagy a közép- európai enyhülés olyan körül­ményeket teremt, amelyek egy Ilyen falat egy szép napon nél- külözhetővé tesznek? GORBACSOV: Engedjék meg nekünk, hogy a norma­lizálás és a nemzetközi kap­csolatok javításának folya­matát tovább vigyük. Hagy­ják az „európai házat” be­rendezni, hagyják, hogy ab­ban élhessünk, és lássuk, mi lesz belőle. Én jelenleg ép­pen ennek a szempohtnak szentelnék több figyelmet, és nem olyan jövőbeli álmok­nak. amelyekről még túl ko­rai beszélni. De optimista vagyok. Eu­rópa az emberiség történeté­nek ebben a nagy változást jelentő időszakában — poli­tikai tapasztalatának, szelle­mi és gazdasági potenciál­jának köszönhetően — fon­tos szerepet játszhat. Véle­ményem szerint erre a sze­repre a világ egyetlen más része sem lehet Eurrónánál alkalmasabb. Ügy tűnik szá­momra, az európaiak felis­merték. hogy egymással szo­ros kapcsotatbain álinak, és meg kell fontolni, hogyan élnek holnap ezen a földré­szen, hogyan tudnak együtt dolgozni, s hogy egymást el kell fogadniuk, miközben az adott nén politikai rendsze­rét is elfogadiák. És az ér­tékeket amelyre az adott nép társadalmát alapozza, valamint jelenlegi és jövő­beli terveit. Azt hiszem, mindez tulaj­donképpen jó kilátásokat ígér a jövőre. Fontos, hogy most senki ne zavarja meg ezt a folyamatot, és fontos, hogy mindegyik oldal azt nyújtsa, amire képes. A mi államunktól és kormányunk­tól is sok függ e tekintet­ben. Önök igyekeznek engem konkrét dolgokra irányítani, én meg a folyamat filozó­fiájáról beszélek. De végül is németekkel társalgók ... Mindenesetre a filozófiának és a politikai folyamatoknak sok közük van egymáshoz. Ha a filozófia csak önma­gával foglalkozik, anélkül, hogy a reális politikát te­kintetbe venné, és praktikus lépésekre szánja el magát, akkor az túl kevés. SPIEGEL: Hegel mondta a németekről: „Mindenféle lárma van a fejünkben és a fejünkön, de a német fej mégis inkább nyugodtan magán hagyja háló­sapkáját, és abban dolgozik.” GORBACSOV: Igen. való­ban ezt mondták régen. De én inkább a görögögre hi­vatkoznék: Panta rhei. Min­den folyik, minden változik. AUGSTEIN: Es az is igaz, amit Kant mond „Az örök bé­kéhez” című folyóiratában, és amit akkoriban senki sem ér­tett, talán ő maga sem. Mert azt mondja, ami még ma sem magától értetődő számunkra, de talán az lesz majd egyszer, hogy a tartós béke egy napon eljön, vagy az emberek erkölcsi belátá­sa — amely a kategorikus im­peratívusznak engedelmeskedik —, vagy egy mind nagyobb erőszak ciklusa által, amely a békét praktikus szükségszerű­séggé teszi. Tulajdonképpen ma már szinte elképzelhetetlen egy háború Európában. GORBACSOV: Kantnak ezek a gondolatai számom­ra ismeretlenek voltak mind­eddig. érdeklődéssel hallga­tom őket. Hl kell gondol­kodnunk azon. hogyan lehet az igazi Európában, a mai valóságos világban élni. Ke­resnünk kell az utakat egy­máshoz. akármilyen nehéz is ez. Végzetes lenne, ha a helyzet megváltozna. ez mindenkire vonatkozik. Ma semki sem mehet fedezékbe. SPIEGEL: Pontosan erről van szó, és pontosan ezért a meg­egyezésért kell dolgozni. Ná­lunk, Nvugaton, vannak embe­rek, akik nem kívánják a glasznoszty és a peresztrojka sikerét. Azt mondják, azáltal a Szovjetunió túl erős lenne. (Folytatjuk) Fordította: Niedzielsky Katalin Gorbacsov nyilatkozik a Spiegel munkatársainak a központi bizottság épületében, Moszk­vában KT-

Next

/
Thumbnails
Contents