Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-22 / 253. szám
1988. október 22., szombat izdilUMfcH Római tudósítás Zarándoklás Szent István útján rus. A békecsóknál felhangzik a Salom (Béke) lágy he- gedűszóval díszített kórusmű, amikor két középkorú asszony szólít meg: „Mondja, nem találkoztunk mi már otthon; újkígyósiak vagyunk.” Mire kzóhoz jutok, s zavaromban a népszerű közember, Nátor János nevét említem, őt biztosain ismerik — felvidult az arcuk, a fehér zsebkendő a fekete retiküLbe kerül, úgy mondja egymás szavába vágva Oláh Mihályné és Zsigovics And- rásné: „AzÜj Emberben olvastuk a felhívást, úgy jöttünk el busszal. De vannak itt még Békés megyéből mások is; Véha Imréné és Nagy Rózsa, és ne felejtsük, Pet- rovszki tiszteletes úr, de ő elöl, a főoltár mellett ül. Szóljunk neki?! De azt ne kérdezze, hogy Gyoméról vagy Endrődről jött-e.” Ollóimé még komolyabbra fordítja a szót: „Tudja, én csak annyit tudok mondani, gyönyörű itt minden és bent a templomban rossz szót nem hall az ember! Az pedig fontos, nem igaz?" Aztán lassan ők is elvegyülnek a kifelé induló tömegben. Ezt használja ki két másik hölgy, ők helyiek, s arra kérnek, okvetlenül küldjék a fotókból. Istenemre, postázom a képeket Di Santo M. Áss,untának, a Piazza. Zumbini 25, 87100 Cosenza címre, Itáliába. Az ünnepségsorozat újabb kiemelkedő eseménye, a Vatikán VI. Pál termében, a magyarok részére tartott pápai kihallgatás. Paskai László elsőként latin nyelven köszönti a Szent Atyát, megemlékezve arról is. hogy tíz évvel ezelőtt — egészen pontosan október 18- án — választották Róma püspökévé (és Jézus Krisztus földi helytartójává, az Egyetemes Egyház legfőbb papjává. Nyugat pátriárkájává, Itália prímásává). Ezután' magyarul szól a hallgatósághoz II. János Pál;: „Örömmel fogadlak és köszöntelek benneteket, magyar zarándokok, akik Szent István halálának 950. évfordulója alkalmából jöttetek Rómába és megemlékeztek arról, hogy II. Szilveszter pápa küldte Istvánnak a királyi koronát. Különösen is köszöntöm Paskai László bíboros, esztergomi érseket, aki a többi főpásztorral együtt elkísért és bemutatott benneteket ezen a családias találkozón.” Paskai László így folytatta: „E jubileumi évben megemlékeztetek arról a nagy férfiúról, aki a nemes magyar nemzet alapítója volt; és ugyanakkor megemlékeztetek a Szentről is, aki a keresztség ajándékával bevezette népét az egyházi közösségbe és Európa A máltai lovagok egy csoportja, balszélen Kállai Kristóf, mellette hazánk római nagykövete, dr. Misur György KÍGYÖSIAKKAL IS TALÁLKOZTUNK HOL VAGY, ISTVÁN KIRÁLY? TÉGED MAGYAR KÍVÁN, GYÁSZOS ÖLTÖZETBEN TEELÖTTED SÍRVÁN Róma, 1988 októbere, annak is az eleje. Az örök város iszonyú zsúfoltsággal fogad, igaz, épp egy szürke hétköznap délutánjának kellős közepén araszolunk alkalmi szállodánk, a Via del Casaletton lévő Szent István zarándokház felé. Sokan tülkölnek, erre a többiek válaszolnak. A piros nem igazán piros, a rendőr csak legyint a szabálysértők után. Ki tud ebben az irdatlan autórengetegben rendet tartani. Attól, hogy mégis csak mozgásban van mindenki, valahogy békés a miliő, fent az előkelő villák közt még inkább. Hosszú idő után — talán először — fordul elő, hogy a világ magyarjai közül eny- nyien egybegyűltek; egyszerre ünnepelnek. A kereszténység ősi helyén államalapítónk, Szent István születésé" nek 950. évfordulója alkalmából zarándokoltak ide egy hétre. Itt kell megemlíteni dr. Keresztes Szilárd nyíregyházi megyés püspököt, a Pápai Magyar Intézet nem sokkal ezelőtti rektorát, akiről valaki azt mondta, hogy „ő volt a római ünnepségek lelke”. Az örök város fölött már nyugatról virít le a Nap. Eszembe jutnak még a korábbi szegedi Szent Jobb bemutatási ünnepi mise gondolatai, Gyulay Endre megyés püspök szavai: István azt szeretné, ha népe egészséges lenne, nemcsak a X., XI., hanem a XX. században is. Szerda délelőtt a szokásos pápai kihallgatás a Szent Péter Bazilika előtt. A Szent Atya magyarul is szól, pontosabban olvassa fel: „Üdvözlöm a magyarokat — nagy taps, nemzetizászló- lobogtatás — akik a Szent István jubileum alkalmából zarándokoltak az örök városba. A magyarok Nagyasz- szonya oltalmában, áldja meg az egész magyarságot". A még erősebb taps elnyomja a Via Delta Conciliazzionén az autók dübörgését. A mise végeztével előbb a főpapjainkat . áldja meg, majd a leginkább rászorulókat, a betegeket. Két óra tizenhárom percig maradt a ségi Kongregáció titkára szól a hívekhez, először köszöntve az óhazából és távolabbról érkezetteket, sok ezer magyart és távolabbi híveket. Ez a hely 313-tól, az úgynevezett avignoni fogságig (1307—77), tehát a Vatikánba történő költözésig a pápának, vagyis Róma püspökének volt a temploma, miután a Nagy Konstantin császár keresztényüldözést megszüntető rendeletet adott ki. Magyar szempontból is nevezetes: a főhajóban található II. Szilveszter pápa sírja, aki István királyunknak a koronát küldte. A domborműnél sok száz magyar honfitársunk tiszteleg. Még csak két napja érkeztünk, de a Szent Pál Bazilikába, ahol Pál apostolt a hagyomány szerint lefejezték, már együtt érkezik a három diákkórus. Ezen a héten az éneklés is egybeköti a München melletti kastli, s a budapesti, valamint debreceni piarista gimnázium fiataljait. Jönnek az esseni magyarok is, akik mindig elöl. a főoltár mellett helyezkednek el, hogy ezúttal Huzsvár László, nagybecske- reki érsek a kenyér erejét dicsőítő, egységre szólító bölcs gondolatait hallgassák. ..Van jövőnk, mert van életigenlésünk.” Egy apró malőr sem rontja el a hangulatunkat: a templomszemélyzet csak 20 ezer líráért „talál” használható konnektort a kameránkhoz. A Tevere partjáról gyorsabban jutunk vissza a Szent István-házba, ahol nemcsak rehabilitálásért kiáltó egyházi személyiségek fényképe található, hanem egykor itt járt férfikosárlabda-váloga- tottunké is. A házban minden út a mindenes Genoveva nővérhez vezet; bár többen vagyunk a kelleténél, kedvére sürög-forog reggeltől estig. Lovagok között A Szent Péter Székesegyház közvetlen közelében van egy különleges helyiség, egyik kijárata a térre, a másik a Vatikán felé nyílik. Az idegen aligha tud meg többet segítség nélkül, mint hogy egészségügyi segélyhely. Ennél azonban sokkal több, /de Kállai Kristóftól, a Magyar Máltai JLovagi Szövetség elnökétől *— a titulusnak jelentősége van — a Máltai Lovagrend szentszéki nagykövetétől többet is megtudunk. „A Szent János Lovagrend, amit Máltai Lovagrendnek neveztek el, amikor később Málta szigetére kerültek a XVI. században, III. Béla király idejétől működik. Ez a keresztes hadjárat idejére tehető Magyarországon. 1945-ben beszüntette tevékenységét, de 1954-ben külföldön újra kezdte. Jelenleg 156 magyar máltai lovag és dáma van külföldön és körülbelül 10 ezer máltai lovag él az egész világon. Fő feladatunk a karitatív tevékenység. Mindenütt vannak rászorulók, betegek, szegények. Különösen a harmadik világban, az afrikai országokban és Latin-Ameriká- ban. Például lepratelepeink vannak. Itt a Szent Péter téren is van egy ambolatóriu- munk, ha valaki itt a pápai kihallgatás alkalmával beteg, vagy rosszul érzi magát, akkor a mi orvosaink és ápolóink foglalkoznak vele. Hogy ki tartozhat közék? Szigorú szabályok rögzítik. Sokan jelentkeznek a külföldi magyarok közül. A jelentkezést erős kiválasztás követi: megfelelnek-e a katolikus egyház szempontjainak; nem lehetnek elvált emberek, kapjanak püspöküktől erkölcsi bizonylatot, hogy hithű katolikusok. Ha megfelelnek a feltételeknek, tagjaink lehetnek. A régi világban csak nemeseket vettek fel. Ma már csak 40 százalék a nemesi származású. A kiválasztási procedúra körülbelül egy félévig tart, míg a felsoroltak mellett megkérdezzük baráti körét is arról, hogy miféle ember. A Magyar Tanácsban — római székhellyel — egyébként tízen vannak. Áldásosztás a Szent Péter téren Különleges élmény turistának, hívőnek, a számos római katakomba legszebbi- ke, a Domitilla. Szőke páter történetéről is szól: a történelmi helyről, ahol az első vértanúk véréből a kereszténység vére fakadt. A szertartás hosszabbra nyúlik a tervezettnél, egy kicsit nyugtalanok is már a fent várakozó nyugatnémet és francia turisták. Persze, mi is sietünk, hiszen a Szent Teréz templomban, este Paskai László birtokba veszi római tituláris templomát. Rómában minden bíborosnak van, Lékai Lászlóé is ez volt korábban. Még szól az oltár mögött a közös olasz—magyar kólegalább húszezres tömeg a helyén, amikor hátra tolat a VCR—1-es rendszámú, fekete, nyitott Mercedes, II. János Pál a tömeg felé vissza- foBdulva beszáll, ketten megigazítják ruháját, kétoldalról villámgyorsan ráhúzzák a kocsira a vászontetőt. A svájci gárdisták tisztelegnek, a biztonsági szolgálat bajuszos főnöke lazít egyet apró fülhallgatóján. A MAGYAROKNAK IS NEVEZETES Este a Lateráni Szent János Székesegyházba igyekszünk, ahol Kada Lajos római magyar érsek, a Szentkeresztény nemzetei körébe. A reá való emlékezés annyit jelent, mint visszatérni nemzeti történelmetek kezdetéhez és bátorítani a ma embereit, hogy maradjanak hűségesek a Szent István által hozott történelmi döntésekhez. Szent István megnyitotta a nemzet előtt a keresztény vallás és kultúra egyetemes juk, hogy ennek az ifjúságnak legyenek mindig jó mesterei, mint amilyen Szent István és Szent Gellért vértanú volt Szent Imre számára.” A terem a végén a Himnuszt zengte. Kellemesen zsúfolt a program. A világvárosból csak egy pompás, igazi olasz ebédre telik, a Quatro Mori„Pctrovszki tiszteletes úr is itt van ...” értékeit, tudva azt, hogy egyetlen közösség sem lehet eleven a történelem során, ha becsukódik önmagába. A kezdeti időben a nemzetnek másoktól kellett kultúrát, államszervezetet, európai művészetet tanulnia. István széles látókörű vezető és szent volt, így meg tudta győzni alattvalóit arról, hogy szükséges az egyetemes értékek felé való nyitottság. Megtanulni a jót másoktól, más nemzetektől, más kultúráktól: ez egy nemzet életerejének a titka. Ez a mostani zarándoklatotok azért is nagyon fontos, mivel sok fiatal résztvevője van otthonról és az egész világból. Személyük, részvételük a szertartásokon, fegyelmezetten csengő énekük bizalmat kelt bennünk, hogy a magyar nemzet mindig eleven és tevékeny lesz a történelemben. Azt kívánbaní Az asztalokon majdhogynem magyaros vastagkolbász, sonka, de ez csak az előétel előétele. Az ínyencek sora hosszú, a pincér rendkívül udvarias. Igaz, mi sem fukarkodunk, a négy Mór étlapját igyekszünk megismerni. Szemben a falon a „másik római csapat”, a Sampdoria, szemközt, igein, II. János Pál színes fényképe. így kerek a világ. Hazafelé egy versrészlet motoszkál a fejemben, a Stuttgartban megjelenő folyóiratban., az Életünkben olvastam. Fejős Ottó a szerzője: „ ... a sötétre ráfolyik a hajnal / sugárra nap dereng áttetsző fény melegséget ígér életre csókolja a természetet”. Az oldalt írta és fényképezte: FÁBIÁN ISTVÁN A mise befejeztével — vatikáni földön — Interjút kértünk Paskai László bíborostól. — A Szent István évforduló új lehetőséget adott a magyar államnak egy újfajta közmegegyezés kialakítására. Mi erről az ön véleménye? — Ténylegesen új lehetőségek nyílnak, és tapasztaljuk az állam és az egyház közti kapcsolat újragondolását. A leglényegesebbnek éppen azt tartom, hogy társadalmilag is értékelik az egyház működését. Tudunk az egész társadalom számára pozitívumot nyújtani, és éppen ezért a vallási élet területén is sokkal nagyobb lehetőségeket fogunk kapni, sokkal nagyobb lehetőségek nyílnak meg előttünk. — Mit tart ezek között a legfontosabbnak? — Legfontosabbnak azt tartom, hogy az egyház belső életében is változtatásokat hoz az előkészületben levő egyházügyi törvény. Erre vonatkozólag annak idején a miniszterelnök úrnak is kifejtettem két lényeges szempontot, amelyet ö is elfogadott : a törvény ne korlátozó legyen, hanem szabályozó jellegű, a másik pedig, hogy az egyház funkcióképességét tudja biztosítani. — A magyar állam és a magyar egyház nemrégiben meghívta II. János Pál pápát Magyarországra. Van-e már időpontja a látogatásnak? — Az időpontot még nem konkretizáltuk. Ennek indoka az, hogy a Szent Atyának igen sok meghívása van, azoknak a sorába be kell illesztenie a meghívást. Én föltételezem azt, hogy két-három év múlva kerül erre sor. — Hazánk területén kívül is nagyon /sok keresztény él, ágy Romániában is nagy számban. Milyen lehetőséget lát helyzetük javítására? — Egyházi részről a menekülteket segítjük, ez természetes dolog. Másrészről a nemzetközi közvéleményhez fordulunk. Most legutóbb is a püspöki karunk nevében levelet Írtam az Európa Parlamenthez, hogy tűzzék napirendre a soron következő ülésen az erdélyi nemzeti kisebbségeknek a kérdését. Hiszen az, ami ott történik, az európai kultúra ellen is történik, de egyben sérti az emberi jogokat és a vallási szabadságot is.
