Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-04 / 237. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÚRTBIZOTTSŰG ES fl MEGYEI TONÓCS LAPJA 1988. OKTOBER 4., KEDD , Ára: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM Újabb értékekkel gazdagodott Yésztő-Mágor Szigorú pénzgazdálkodással az infláció ellen Tegnap délután adták át- Vésztő-Mágoron a régészeti ritkaságnak tekinthető ős­kori részit, és avatták fel Barsii Denies és Győrffy Ist­ván néprajzkutató sízobrát. Több száz érdeklődőt von- ' zott az esemény, s akik el­jöttek, nem bánták meg. A ragyogó napsütésben teljes szépségében tára Itt a látoga­tó elé ez a csodálatos együt­tes, amely egyszerre jelképe a szak maii megszállottság- nak, az áldozatvállalásnak, a múilt értékei rangos kezelé­sének. Talán m indez azza l magyarázható, amit László Gyula kutató fogalmazott meg, s a meghívón mottó­ként is szerepelt: „A rég­múlt 'bennünk él', anélkül, hogy tudnátok róla.” Ezekkel a szavakkal vezette be az ünnepséget Hunyadi György, a vésztői nagyközségi párt­bizottság titkára, majd kö­szöntötte a megjelenteket, a vendégeket, köztük Gyulavá­ri Pált, Békés Megye Taná­csának elnökét, dr. Szabó Pált, a dortmundi egyetem tanárát — aki diákjaival együtt sokat tett az emlék­helyért —, Magyar Pál or­szággyűlési képviselőt, Szik­szói Ferencet, a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak titkárát. Avatóbeszédet Gyulavári Pál mondott. — Ma, amikor a viliágban és hazánkban-. is annyi vál­tozás történik, amikor lap­pangó feszültségek sorra fel­színre kerülnek és megoszt­ják a társadalmat, jó érzés kiijönini ide, ebbe az ősi táj­ba, és közösen gondolkodni dolgainkról. Távlatot kap­Endrődön 1948. szeptem­ber 26-án a FÉKOSZ helyi­ségében 25 taggal, 360 hold területen megalakult a Kis- haszonibérlő Szövetkezet, amely néhány hónap múlva felvette a Petőfi nevet. Az 1952-ben végrehajtott tago­sítással a Petőfi Tsz terüle­te 1559 holdra nőtt, majd ’55. augusztus 20-án a Pető­nak cselekedeteink, ha tud­juk, hogy évszázadokkal, év­ezredekkel ezelőtt is éltek itt közösségek, akiknek sa­ját koruk hasonló problé­máival kellett ugyanígy czi Termelőszövetkezettel, s az egyesült 'tsz felvette a Búzakalász nevet. Ezzel 2192 hold lett a szövetkezet terü­lete, s a tagság létszáma 250-re gyarapodott. Az 1968- as esztendő nemcsak a gaz­daságirányítás reformja mi­att jelentős a Búzakalész történetében. Ez év január elsejével egyesült a Búzaka­lász az 1950. márciusában szembenézniük, s ha sokszor kegyetlen változások árán is, de megoldották azokat, s lakhatóan hagyták ránk ezt a földet, ahol ma élünk. , Ebből ered mai közösségi alakult Dózsa Termelőszö­vetkezettel., s a szövetkezet ekikor vette fel a Lenin ne­vet. így 6692 holddal, több minit 700 taggal, mintegy 31 millió forintos közös vagyon­nal a község legnagyobb ter­melőszövetkezete llett. Az 1968-as egyesülés után 1973 őszén az endrődi ha­táriban dolgozó négy terme­lőszövetkezet vezetősége és felelősségünk is — mondot­ta bevezetőben^ majd így folytatta: —i A távoli, s a közelii múlt szerves egységben áll itt előttünk: az őskori pince- múzeum, a Csolt-monostor, s az egyre bővülő szoborcso­port, amely a népi mozga­lom jeles alakjainak állít emléket. Mától Bairsi Dénes írónak és Győrffy István néprajztudósnak is. Barsi Dé­nes a szegényparasztságból érkezett az irodalomba, a „kisemberek” közül, mint annyian szűkebb pátriánk­ból. Szabói Pál és Sinka Ist­ván író-szerkesztőtársa, a történelmi jelentőségű Kelet Népe egyik alapítója, majd a Magyar Parasztélet szer­kesztője. Győrffy István egyetemi tanár számos tisztség viselője, a magyar néprajz kiváló kutatója volt. Gyűjtést végzett a Fekete- Körös völgyében, a mezősé­gi magyarság, a csángók, a .kunok, a hajdúk, a palócok körében. Halála után balol­dali fiatalok által alapított legendás Győrffy-kolilégium névadója. Varga Géza Barsi- portréja és Mladonyiczki Béla bronzszobra hitelesen állítja elénk e két jeles sze­mélyiséget, méltó helyet biz­tosítva számukra emlékeze­tünkben. — Végezetül szólnom kell azokról', akik nélkül a vész- tő-mágori emlékhely nem jöhetett volna létre. Vésztő nagyközség közösségéről, ve­zetőiről. Nagy jelentőségű az, amit az utóbbi évtize­dekben a hagyományápolás (Folytatás a 3. oldalon) a tagság úgy határozott, hogy a négy szövetkezetét kettővé vonják össze. Ily módon a Lenin Tsz a Sza­bad Föld Tsz-szel egyesült. A tsz az 1977-ben végzett munkájáért, kimagasló ered­ményéért elnyerte a Kiváló Szövetkezet kitüntető címet. A tsz-nek évtizedeken át nem volt mérleg- vagy alap­hiánya. 1983-ban azonban az aszály miatt volt olyan terület, ahol a búza nem tu­dott kikalászolnd, a kukorica jó részét le kellett silózni és a napraforgó is alig termett hat mázsát hektáronként. Ebben az esztendőben 13 millió forintos veszteséggel zárt a szövetkezet. — Az elmúlt években fia­tal szakembergárda jött ösz- sze a tsz-ben, s a szaktudás­sal és akarattal' nincs baj. A tapasztalatot pedig meg •kellett szerezni, s ez nem ment egyik napról a másik­ra. Bár a termelés eredmé­nyei — elsősorban az aszály miatt — néha nem a terve­zettnek megfelelően alakul­nak, ennek elleniére a tsz- tagoik és a dolgozók szövet­kezetből származó jövedel­mét sikerült növelni. Azt vallom, hogy a szövetkezet elsődleges feladata, hogy dolgozóinak tisztes megélhe­tést nyújtson, persze a nép- gazdasági elvárásokkal össz­hangban — mondta dr. Ivá-‘ nyi Lajos, a Lenin Tsz el­nöke a 40. évforduló alkal­mából rendezett ünnepi köz­gyűlésen. H. E. Sajtótájékoztatót tartott hétfőn Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank elnö­ke a jegybank idei tevé­kenységéről és jövő évi fel­adatairól. Elmondotta: a népgazda­ság külső megítélése szem­pontjából kulcskérdés a terv­ben előirányzott feladatok teljesítése. A jegybank foly­tatja szigorú pénzügyi poli­tikáját, a IV. negyedévben az MNB további 17 milliárd forinttal csökkenti a refi­nanszírozási hitelkeretet, a kereskedelmi bankok hitele­zési lehetőségét. A külső pénzügyi egyensúly szem­pontjából fontos, hogy a fo­lyó fizetési mérleg hiánya a tervezetthez közel fog ala­kulni. Gondot jelent azon­ban, hogy a költségvetés hiá­nya a tervezett 10,4 milliárd forintot túllépi. A deficit azonban Bartha Ferenc sze­rint 15 milliárd forinton be­lül lesz. Az ország külső megítélé­sének az is lényeges szem­pontja, hogy mennyire ha­lad előre a tervezett libera­lizálási program. Az MNB szükségesnek tartja a bér-, az ár- és az importrendszer liberalizálását. Az MNB azzal számol, hogy jövőre némiképp to­vább javul a folyó fizetési mérleg helyzete, az idei 500- 600 millió dolláros hiány 400-500 millió dollárra csök­ken, bár a kormányprogram még úgy számolt, hogy jö­vőre a fizetési mérleghiány­nak 250 millió dollárra kell mérséklődnie. Ilyen mértékű egyensúlyjavításra a gazda­ság — a liberalizálási prog­ram végrehajtása közepette — valószínűleg nem lesz ké­pes. Ám arra sincs lehető­ség, hogy az egyensúlyjavu­lás irányzata megváltozzon, jelentős egyensúlyromlás ala­kuljon ki. Bartha Ferenc hangsúlyozta, hogy a libera­lizációval párhuzamosan is mindenképpen szükség van a külgazdasági egyensúly ja­vítására, az eladósodás to­vábbi fokozatos lassítására. Az MNB elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy jövőre mindenképpen szük­séges az árszínvonal emelke­désének ütemét csökkenteni. Az idén a tervezett 15 száza­lék helyett az infláció éves mértéke eléri a 16-17 száza­lékot. Sikernek könyvelhető el, hogy a tervtől csak vi­szonylag kismértékű az elté­rés. Az infláció jövőre az importverseny erősítésével, a szigorú pénzmennyiség-sza­bályozással és a szigorúbb költségvetési gazdálkodással csökkenthető. így teremthe­tők meg a feltételek ahhoz, hogy éves szinten az inflá­ciós ráta 12—15 százalék kö­zé szoruljon. A gazdaságirányítás to­vábbfejlesztésének, a re­formelképzelések megvalósí­tásának nemzetközi feltéte­lei kedvezőek. Jövőre való­színűleg folytatódik a tőkés országokban 'kibontakozott konjunktúra. A nemzetközi pénzpiacokon javult a ma­gyar gazdaság megítélése az elmúlt egy év során. Nem­zetközi támogatást élveznek azok a törekvések, amelyek Magyarországon a gazdaság- irányit ás átalakítását, a pi­acgazdaság feltételeinek megteremtését célozzák. Az MNB elnöke beszámol* arról, hogy a népgazdaság idei külföldi adósságszolgá­latának finanszírozása már biztosított. A közelmúltban vett fel .az MNB egy jelen­tősebb hitelt az NSZK-tól, tervezi 200 millió dolláros kölcsön felvételét Japánból, s tárgyalásokat folytat a Vi­lágbankkal a jelenlegi egy évre megkötött stand by- megállapodás hosszabb lejá­ratú szerződéssé átalakítá­sáról. Jövőre a törlesztési kötelezettségek csökkennek, így az MNB a jelenlegi is­meretek szerint biztonságos módon meg tudja oldani az adósságszolgálat finanszíro­zását 1989-ben is. Éppen ezért Magyarország számára jelenleg nem jelenthet alter­natívát az adósságok átüte­mezése. Ugyancsak nem len­ne szerencsés megoldás az úgynevezett adósságkonver­zió, vagyis az, hogy tartozá­saink fejében külföldi befek­tetők válnának magyar vál­lalatok résztulajdonosaivá. Az MNB elnöke szerint szükséges a monetáris irá­nyítás továbbfejlesztése. Eh­hez azonban elengedhetetlen egy jegybanki törvény meg­alkotása, amely pontosan meghatározza az MNB moz­gásterét, hatáskörét és fele­lősségét, s ugyanakkor biz­tosítja a kormánytól való nagyobb önállóságot. A ha­zai pénzügyi rendszerben több reformlépésre is sor kerül már jövőre. így elen­gedhetetlen a kereskedelmi bankok jelenlegi megkötött­ségeinek felszabadítása. Szükség van arra, hogy ezek a pénzintézetek bekapcso­lódhassanak a lakossági hi­telek folyósításába, a devi­zaműveletekbe. Ennek érde­kében azonban meg kell vál­toztatni a lakásfinanszírozás rendszerét. Az elképzelések szerint úgynevezett lakásala­pot hoznak létre.' amely át­veszi a már korábban folyó­sított kedvezményes lakás­hitelek finanszírozását. A -kereskedelmi bankok fontos szerepet kapnak a tervezett korlátozott deviza­piac kialakításában is. Az importliberalizálás előreha­ladtával a magyar vállalatok a devizát a kereskedelmi bankoktól vásárolhatják meg. Ennek részletein, pon­tos szabályozásán azonban még dolgoznak a szakembe­rek. Mindenképpen meg kell akadályozni a forint konvertibilis valutához vi­szonyított kettős árfolyamá­nak kialakítását, illetve a fo­rint jelentős leértékelését. Ezt a szigorú pénzügypoliti­ka következetes érvényesíté­sével kívánják elérni — mondta az MNB elnöke. fi egyesült a helybéli Ráikó­A nagylaposi vasútállomás mellett az elmúlt évben adták át a Lenin Tsz gesztorságával felépült agrokémiai telepet Fotó: Sarkad! László Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke felavatja az emlék­hely őskori részét Negyvenéves a Gyomaendrödi Lenin Tsz Medgyesegyháza határában megkezdődött a földimogyoró betakarítása. Az aszály ellenére viszonylag jó termést szed­hetnek fel a magántermelők is Fotó: Béla Ottó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents