Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-21 / 252. szám
Elmaradott térségek fejlesztése Kétnapos országos konferencia kezdődött csütörtökön Kaposvárott az 1985-ben elfogadott hosszú távú településfejlesztési koncepció megvalósításának tapasztalatairól, a gazdaságilag elmaradott térségek felzárkóztatását szolgáló további tennivalókról. A koncepció nyomán 1986-ban megszületett kormányprogram hazánk hét megyéjét, s azokon belül több mint húsz kisebb körzetet nyilvánított gazdaságilag elmaradottnak, s felzárkóztatásukhoz hárommilliárd forintos támogatást biztosított. A Minisztertanács, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság ezirányú vizsgálatainak eredményeivel együtt még az idén áttekintik e program megvalósításának tapasztalatait. Craveró Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese a felzárkóztatás eredményeit áttekintve egyebek között hangsúlyozta, hogy a program időarányos teljesítése — sőt túlteljesítése — nyomán az öt évre tervezett mintegy húszmilliárd forintos fejlesztésből az idei év végéig tizenegy milliárd valósul meg, s a kilencvenes években befejeződő további, több mint öt és fél milliárd forint értékű fejlesztés is folyamatban van.------------------------------------------------J------------------------------------BÉKÉS MEGYEI Hunyai hét a ESQEH-ban A héten elbeszélgettünk Szmola Ernő társadalmi tanácselnökkel az itt élő és dolgozó emberek mindennapos, valójában mindenkit érintő kérdéseiről. Erről olvashatnak ma lapunk 5. oldalán. jövőben ugyanolyan esélyegyenlőséggel termelhessenek. mint bármelyik más mezőgazdasági szektor ebben az országban. Az igazi vívmány pedig az lesz, ha majd a kistermelés nem csak azt termeli, amit a nagyüzem egyáltalán nem tud, vagy csak gazdaságtalanul képes előállítani, hanem szabadon választhat és bármit előállíthat, amihez kedve van. A tanácskozást délelőtt szekcióülésen, folytatták a résztvevők és az érdeklődők. A kertészeti szekció a termelés legidőszerűbb szakmai kérdéseivel foglalkozott, többek között szó volt a hazai zöldségfajták neme- sítési programjáról, a kis- kertek korszerű öntözési lehetőségeiről és még nagyon sok minden másról. A másik szekció a kisállattenyésztés fajta- és tenyésztési kérdéseivel, tartás- technológiával1, valamint a takarmányéi Iá tás várható követelményeivel foglalkozott. A rendezvény színhelyén, az ifjúsági ház előterében és az udvaron számos hazai és külföldi vetőmag-termeltető cég kínálja legújabb és az intenzív kistermelésben legnagyobb hozamot adó fajtár- it. A kerti gépekből a Békéscsabai Gazdabolt állított ki néhány praktikus darabot. De az érdeklődők megnézhették a Kite legkorszerűbb csepegtető öntöző- rendszerének mutatós és hasznos darabjait is. Az Űj- k így ősi KemiikáL a ,fáik téli védelmét szolgáló különleges burkolóanyagaira hívta fel az érdeklődők fiigyeimét. R. G. Fotó: Kovács Erzsébet Az utóbbi öt esztendőben teljesen korszerűsítették az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat munkatermeit, összesen 400 millió forintot költöttek gépekre, felszerelésekre, s olyan berendezésekre, melyek Európában élvonalbelinek számítanak. Ugyanebben az időben hétmilliárd forint értékű baromfiterméket állítottak elő és értékesítettek. Ma a termeltetés és a termelésben kialakult jó együttműködés révén naponta 6-8 millió forint értékű árut állítanak elő. Képünkön Berta István tmk-vezető és Kondacs Pál lakatos a P—20-as automata zsigerelőt tartja karban. Fotó: D. K. Körkérdésünk: Hol, mivel, mennyiért f illenek? Ha hétágra süt még a nap, miként ezen a héten is, akkor kikapcsolják, ha az estét hűvösnek érzik, akkor bekapcsolják — mármint a fűtést, vagy begyújtanak a kályhába azokban a lakásokban, ahol egyedi fűtésre rendezkedtek be. Ahol viszont közös kazán adja a meleget — megyénkben többnyire ilyenek a szövetkezeti, illetve az állami lakások —, ott nem ilyen egyszerű a dolog. Szerencsére egyre gyakoribb, hogy rugalmasan gondolkodnak ;az illetékesek és nem a naptár állásától, hanem az időjárástól függően fűtik a lakásokat. Ez már csak azért sem közömbös, mert az októberi meleg napokon pénzkidobás az „utcát fűteni”, s ezt természetesen a lakók zsebe bánja. Vajon hol, hogyan kezdődött a fűtési szezon, mire számíthatnak az emberekf Erről érdeklődtek tudósítóink; Csete Ilona Orosházán, Halasi Mária Mezőkovácsházán, munkatársunk; Nemesi László pedig Békéscsabán. — Felesleges pazarolnunk az energiát ilyen jó időben — mondja Gergely János, az Orosházi Lakásszövetkezet ügyvezető igazgatója. — .1087 lakás fűtése, illetve üzemeltetése tartozik hatáskörünkbe. Tetőtéri kazántelepekkel! dolgozunk, mellékfoglalkozású fűtőink vannak. Ahol a lakók igényelték, ott •már október elején bekapcsoltuk a rendszert. Most — amikor hivatalosan is megkezdődött a fűtési szezon — olyan intenzitással (Folytatás a 3. oldalon.) Békéscsabán az őszi szövetkezeti hetek kenetében— október 20—21-ig — kétnapos rendezvényt tartanak a kistermelők és a szervezésben érdekeltek részére az ifjúsági házban. A Fogyasztási Szövetkezetek Békés Megyei Szövetsége a házigazda. A megnyitó plenáris ülésen Paulik János, a Mészöv elnöke a kistermelés szerepéről, és egyre nagyobb jelentőségéről szólt. Márton János, az Agrárgazdasági Kutató Intézet nyugalmazott főigazgatója hozzászólásában kitért arra, hogy a kistermelési hitelek kérdéseiről e napon kevés szó esik, pedig a kistermelők pénzügyi finanszírozása gyökeres változást követel. Előbb-utóbb önálló bankot kell létrehozni a kistermelők számára, ahogy ez ma már minden fejtett nyugat- európai országban, ahol az érdekképviselet is megfelelő, működük. Ha a termelés pénzügyi feltételei mellé a megfellelő érdekvédelem is automatikusan megszerveződik, ák'kor a ma még álomnak tűnő elképzeléseket is meg lehet valósítani rövid időn belül a kistermelésben. A kormány és a Hazafias Népfront kifejezett célja, hogy a kistermelők a közelBÉKÉS MEGYEI » Világ proletárjai, egyesüljetek í MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. OKTÓBER 21., PÉNTEK Ára: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 252. SZÁM Illést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén előterjesztést hallgatott meg az ez évi tervfeladatok teljesítéséről, az árak várható alakuláséról, a pénzügyi helyzetről, valamint a pénz- és hitelpolitikai irányelvek végrehajtásának tapasztalatairól, majd az illetékes szakminiszterek előterjesztésében megtárgyalta az 1989-es népgazdasági terv előkészítésére vonatkozó javaslatokat. A kormány jóváhagyta a központi műszaki fejlesztési alap képzésének, kezelésének és felhasználásának új rendjéről szóló törvény tervezetét. A Minisztertanács módosította a népesedéspolitikai feladatokról szóló kormányrendeletet, és jóváhagyta az egészségmegőrzés hosszú távú társadalmi programja végrehajtásának kezdeti tapasztalatairól1 készült beszámolót. A kormány meghallgatta az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének előterjesztését a munikaibeszüntetési jog törvényi szabályozásának tervezetéről. (A kormányszóvivői tájékoztató ía 3. oldalon.) II Csepeli Fémmű új piacai NSZK-beli, olasz, svéd, angol, osztrák és francia cégek a legjelentősebb vásárlói a Csepeli Fémműnek, amely különféle színesfém- szalagokat és acélszalagot exportál. Legutóbb az Egyesült Államokban adtak el ezekből az értékes magyar exportcikkekből 4 millió dollárért, kisebb tételben pedig egy egyiptomi cég is rendelt a csepeliektől. A vállalat ugyancsak a közelmúltban'kísérletet tett a világpiacon „négy kis tigris”- ként emlegetett Tajvan, Szingapúr, Hongkong és a Koreai Köztársaság piacainak meghódítására — azaz útnak indították az első próbaszállítmányokat ezekbe ag országokba. A legújabb piackutatás eredményeként Spanyolország is fontos vevőjévé válhat a magyar kohászati termékeknek, miután a Fémmű sikeresen mutatkozott be a barcelonai vásáron. A csepeli gyár az idén háromnegyed év alatt annyit exportált a tőkés piacra, mint tavaly összesen, vagyis 21 millió dollárért, s így az 1988. évi teljes tőkés exportjuk várhatóan 32 millió dollár ltesz. Ebben az eredményben a piacbővítésnek éppúgy nagy szerepe van, mint a réz és nikkel világpiaci árnövekedésének. Alakuljon szakszervezeti frakció az Országgyűlésben Űz építők első országos SZB-titkári értekezlete Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szak- szervezete csütörtökön tartotta több mint 400 alapszervezetének első országos szb-titkári értekezletét, amely értékelte a bérreformról és a szakszervezeti mozgalom megújításáról rendezett tagsági vitát. A tanácskozáson részt vett Csikós Pál, a SZOT titkára is. A vita tapasztalatait Somogyi Gyula, a szakszervezet főtitkára összegezte. Általános követelésként fogalmazódott meg — mondotta —, hogy ha már a személyi jövedelemadó-rendszerrel együtt nem valósulhatott meg, akkor legalább a jövő évben sor kerüljön a bérreform első lépéseire. Ez nem igényel központi forrásokat, s a bevezetés nem szubjektív elhatározás kérdése, hanem objektív gazdasági kényszer, amelyet az eddigi reformpolitika folytatása indokol. Fontosnak tartják, hogy a bérmechanizmus nyilvános érdekegyeztetésen alapuljon, s hosszabb távon járuljon hozzá a reálbérek növekedéséhez, és a kereseti aránytalanságok megszüntetéséhez. Időszerű, hogy a bérreformmal összefüggésben a szociálpolitika és a foglalkoztatáspolitika újrafogalmazása se maradjon el. Ugyanis a munkabérről tartalmilag és tudatilag is le kell választani a rászorultság szerinti szociális elemeket. A vitában sokan úgy ítélték meg, hogy a bér nem szakadhat el a mindenkori árváltozásoktól, s ezért évente szükség lesz olyan szak- szervezeti állásfoglalásra, amely meghatározza a minimális bérfejlesztés mértékét. Minden fórumon hangot kapott az a vélemény, hogy a főmunkaidőben elért kereset biztosítson tisztességes megélhetést a dolgozóknak és családjuknak, s így a mellékjövedelmek megszerzése ne legyen megélhetési kényszer. A szakszervezeti mozgalom megújításáról is sok javaslat hangzott el. Mindenekelőtt a szakszervezet érdekvédelmi és érdekképviseleti tevékenységének erősítését kívánják, s ebben önálló szak- szervezeti vélemény kialakítását szorgalmazzák. Ezért szükségesnek tartják, hogy rendezzék a szakszervezetnek a párthoz és a kormányhoz fűződő viszonyát. Azt igénylik, hogy a párt vezető szerepének elismerése mellett a szakszervezet önálló arculata az eddiginél markánsabban jusson kifejezésre. Ezért azt is időszerűnek tartják, hogy az Országgyűlésiben szakszervezeti frakció alakuljon, és vegyen részt a törvényhozásban. ■ Űszi szövetkezeti hetek A kistermelés megújulásáért
