Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-20 / 251. szám

1988. október 26„ csütörtök , !-----------------r H a szűk a kémény lyuka... A gyomaendrődi Október 6. lakótelep legutóbb elké­szült 52 lakásába 1985 őszén, 1986 tavaszán költöztek be az első lakók. A 856 ezer fo­rintos, olajkályhával felsze­relt OTP-lakások különösen télvíz idején nem sok örö­met szereznek a tulajdono­soknak. Az egyik lakásban már az első télen felrobbant az olaj kályha, s a szobában alvó egyéves kisgyermeket is belepte a korom. Az ominó­zus eset után éjszakánként felváltva aludtak a szülők, őrizve a furcsán viselkedő olajkályhát. Persze, gond­jukban osztoztak a szomszé­dok is. Volt, akit — érthe­tetlen módon — a WC-ben temetett be a korom és a füst. „Nem látunk a füsttől” — Amikor a lakásokat át­vettük, nem kaptunk semmi­féle használatbavételi utasí­tást, amelyből megtudhattuk volna, hogy itt csak és ki­zárólag olajkályhával lehet fűteni — mondja Erdős Bá- lintné —, így többen az OTP-től kölcsönt is felvéve központi fűtést csináltattak. Ahogy ez kitudódott, a tü­zeléstechnikai vállalat azon­nal felszólította a lakókat, hogy a kazánokat szigorúan tilos használni. — Ugyanakkor az olaj­kályha sem működik, hiszen a füst valamilyen oknál fog­va nem a kéményen távozik, hanem az . olajkályha fedő­lapját emelgetve a szobába ömlik. Az egyik reggel arra ébredtünk, hogy nem látunk a füsttől. El tudja képzelni, hogy én már mennyit taka­rítottam ebben a vacak la­kásban?! Már rég le akartuk adni az OTP-nek, mondván, hogy inkább elköltözünk máshová, de azt hiszi vissza­veszi az OTP? Egy frászt! Az OTP is tudja, hogy itt a „két falu” között, a kukori­caföld szélén nemigen talál­nak vevőt ezekre a rossz­hírű lakásokra — mondja felháborodva az egyik lakó. — Volt itt egy szakember, aki megállapította, hogy nincs huzat a kéménynyilás- ban. Olyannyira nincs, hogy a füst inkább visszafelé jön — veszi át a szót Zilahiné Tímár Margit. A tavalyi fű­tési szezonra kaptunk az OTP-től lakásonként egy-egy Siesta-kályhát, ami propán­bután gázzal működik. Hát tudja mennyit ér ez, ha oda­kint mínusz 15—20 fok van? A háztömbök építtetője, az OTP, a kivitelező pedig a helybéli fa- és építőipari szövetkezet. Különben is el­fuserált lakások ezek. Mikor beköltöztünk, három napig nem volt víz, nem volt áram, az ajtófélfa kiesett, a vako­lat lehullott. Két hétig csak javítgattuk a drága lakást. — Ügy tudjuk, hogy ezek a kémények előregyártott betonelemekből készültek. Azt mondta a szakértő, hogy valószínűleg rosszul illesz­tették össze az elemeket. Azt mondják, hogy az igazi meg­oldás a gáz bevezetése lesz. De nekünk már itt van a központi fűtésre felvett 70 ezer forintos kölcsön. Most vegyünk fel pénzt még a gázbekötésre is. Mi a fené­ből fizetem vissza? —' kér­dezi tőlem az egyik asszony. Szét kell verni... Regős László, a tüzelés- technikai vállalat műszaki vezetője, aki előtt nem is­meretlen a gyomaendrődi „füstös” lakótömb: — Több alkalommal vol­tunk már a helyszínen. Vizs­gálataink szerint az a prob­léma, hogy az úgynevezett Dobák-féle emeletmagas ele­mekből készült gyűjtőké­ményben építési hiba foly­tán nincs huzat, ezért a tü­zelőberendezések nem mű­ködnek tökéletesen, ennek következtében pedig a ko­rom egyre szűkíti a kémény­nyílást. Megállapítottuk, hogy a füstgáz átszivárog a kéménytesten keresztül, fel­tehetően tehát az elemek kö­zé nincs megfelelő mennyi­ségű és minőségű habarcsré­teg téve. Valószínűleg az előregyártott kéményelemek füstsípjai nem a megfelelő helyre kerültek. A kivitelező szövetkezet 1987 márciusában megren­delte a tüzeléstechnikai vál­lalattól a kémények javítá­sát. A vállalat azonban jú­niusban felbontotta a meg­állapodást, mondván, hogy a hibákat nem tudja megszün­tetni. — Erre a kivitelező meg­véste a kéménynyílást — tá­jékoztat Regős László —, ám a „javítás” után a füst csak nem volt hajlandó a megfe­lelő irányban elhagyni a ké­ményt. Egyébként ■ az . egyik kéménynél az utolsó szint felett — mivel elfogyott az előregyártott kéményelem — kisméretű téglával falaztak tovább, s ezzel a különben is gvenge huzatú kéményt oly­annyira leszűkítették, hogy ez füstgáztorlódást okoz. Probléma az is, hogy az olajkályhák helyett jó né­hány lakásba olajtüzelésű kazánokat szereltettek be, s a kazánokból távozó füstgáz túlnyomást idéz elő. A megoldás? A műszaki vezető szerint vagy szét kell verni a kéményelemeket, s helyettük úgynevezett mel­lékcsatornás gyűjtőkéménye­ket szükséges beépíteni, vagy pedig gázkazánt kell alkalmazni. Ki fog fizetni? A lakók telente bosszan­kodnak, az érintett felek — az OTP és a Gyomaendrődi Fa- és Építőipari Szövetke­zet — pedig pereskednek. A megoldás érdekében ez év januárja óta már három al­kalommal ült össze a bíróság a gyomaendrődi kéményügy­ben. A közeljövőben várha­tó a negyedik tárgyalás. Mint Gonda Károly, a szövetkezet elnöke elmondta, azt szeret­nék, ha az OTP-vel közösen viselnék a költségeket. A gáz bevezetéséhez, a konvek- toros fűtés beszereléséhez az OTP-nek is hozzá kellene járulnia bizonyos mértékig. — De ebben ezidáig nem si­került megállapodnunk, ezért a bíróság döntését vár­juk — mondja az elnök. — Az OTP kérte a bíró­ságot, hogy állapítsa meg a kivitelező vétkességét. A szakértői vizsgálat szerint a kéményeket hibásan építet­ték, javíthatatlanok. Mi azon a véleményen vagyunk, hogy az összes felmerülő költsé­get a kivitelező szövetkezet fizesse — tájékoztat Máté András, az OTP megyei igazgatóságának beruházási főelőadója. Az ügyben tehát ismét bí­rósági tárgyalás várható. Közben itt az újabb fűtési szezon, nyakunkon a tél. Ta­lán a döntést is meggyorsí­taná, ha a soron következő tárgyalást az Október 6. la­kótelep egyik lakásában, a füstölgő olajkályhák mellett tartanák. Hornok Ernő 1 A füstös lakótelep. Az épületeket a Szegedi Tervező Vállalat tervezte jobb, mint néhány évvel ez­előtt volt, de még nem olyan jó, mint amilyennek ,áz új­ságírók szeretnék — a mun­katárstól a főszerkesztőig. Az is kiderült, hogy az új­ságírók munkája nem sok­ban tér el — legalábbis lé­nyegét tekintve — a ma­gyarországi viszonyoktól. Mintha ugyanazt a cipőt hordanánk, mintha ugyan­ott lennének a bütykeink, amelyeket a komisz lábbe­lik állandóan nyomás alatt tartanak. Természetesen más a cipőnk szabása, mérete, de ez — megítélésem szerint — nemigen befolyásolja a jel­lemzést. Szó szerint senki sem fogalmazta meg, de ki­csendült szavaikból, hogy a sajtó szabadságának értel­mezése tényleg megválto­zott: a szabadság immáron nem azt jelenti, hogy fel­sőbb helyről megveregetik az újságíró vállait, és elmond­ják neki a legapróbb részle­tekig, hogy ,mit kel‘1 leírni, vagy jól1 hátba vágják azért, amit nem kellett volna le­írni. Az élet valós kérdései­ről az információ eddig nem látott mennyisége • jelfenik meg, az olvasók félfelem nél­kül írnak gondjaikról, szá­zával, ezrével vetik fel kér­déseikét, vonnak felelősség­re vezetőket, védenek meg korábban renitensnek minő­sített emberekét. Még egy kérdés maradt eddig megválaszolátlan: mű­ködin ék-e még azok. a bizo­nyos telefonok, amelyek a főszerkesztőt keresik, s lát­ják el véget nem érő „megr fogadásra különösen ajánlott tanácsokkal”. V. N. Szadcsi- kov, a lfegilíletékesebb, er­ről ezt mondja: — A megyei pártbizottság vezetőit én gyakrabban hí­vom fel telefonon, mint ők engem. Azt mondják: ne­ked kell döntened, te vagy a főszerkesztő. Egyébként tagja vagyok a megyei párt­bizottságnak, és ott vagyok minden hétfőn a megyei pártbizottságon megtartandó vezetői értekezleten, ahol a megye elsőszámú vezetői egyeztetik heti tennivalói­kat, adnak tájékoztatást ter­veikről, programjukról. Az első kézből kapott informá­ciókat, az aktív részvételt a párt- és állami vezetés bel­ső életében, a tényleges munkakapcsolatot nem lehet utasításokkal, parancsokkal helyettesíteni. Delegációnk az egyik leg­szebb délutánt Pável Anyics- kin festőművész társaságá­ban töltötte. „Szúrós ember” — jelle­mezte kísérőnk, amikor az egyik toronyház tetejében levő műtermébe indultunk. A célnak tökéletesen megfe­lelő műtermet a városi ta­nácstól kapta a művész. P. Anyicskin, az egyik legis­mertebb élő penza festő, nem tartozik a fiatal embe­rek közé, de tekintete meg­őrzött valamit abból az úgy­nevezett .ifjúi ártatlanságból. Amerre nézünk, mindenütt képek, mintha egész Penza megyét megfestette volna. A kölcsönös bemutatkozás utá­ni percek gyorsan elmúlnak, s kezdjük úgy érezni ma­gunkat, mintha régi ismerő­sünket látogattuk volna meg, Hamarosan szóba ele­gyedünk, s miközbeh törö- kös kávét készít, beavat ars poeticájába: — Ha tehet­ném, a természetet tenyere­men hordanám, úgy vigyáz­nék rá. Ezt a törekvést min­den képemen szeretném ér­zékeltetni. A festmények közül1 — több száznyit tekinthettünk meg — jó néhányat valóban gyönyörűnek találtunk, ame­lyek megítélésünk szerint megállnák helyüket a leg­igényesebb ízléssel összeállí­tott kollekcióban is. Pereg­nek a percek és úgy látunk mind többet az ország eme szegletéből. Majd kiderül, hogy vendéglátónk a máso­dik világháborúban, a fel­szabadító szovjet csapatok egyik katonájaként járt Ma­gyarországon. — Még folytak a harcok, amikor egy festmény ötlete pattant ki a fejemből. Egy orosz katona éppen Roose- welt, az Egyesült Államok elnöke képét festi, miköz­ben géppuskája a sarokban áll. A kép elkészült, s ez is bizonyítja, hogy a politizá­lás sem áll távol tőlem — jellemzi önmagát a művész. Azon kapjuk magunkat, hogy mi is politizálunk, el­mondjuk véleményünket az aktualitásokról. Azt sem ta­gadjuk, hogy több kérdés­ben más a véleményünk, nem egészen egyformán kö­zelítjük meg a problémákat, de ezt kölcsönösen természe­tesnek tartjuk. P. Anyicskin helyeslőén bólogat, amikor a minden kérdésben egy véle­ményen levő emberekről el­mondunk egy történetet. En­nek lényege: nincs annál unalmasabb, mint oítyan em­berekkel beszélni, akik lép- ten-nvomon csak a saját vé­leményünket szajkózzák vissza, mintha ugyanazt gondolnák. Amikor búcsúznunk kell, vendéglátónk nem kis meg­lepetéssel1 áll ölő, mindany- nyiunkmak egy-egy kismére­tű tájképet ajándékoz — megismerkedésünk, tálán mondhatjuk, barátságunk emlékére. A kép, úgy hi­szem, mindegyikünknek a legszebb penzai ajándék v«lt. (Folytatjuk) Lovász Sándor r. n ★★★★★★★★★★★★★★ Anyagnyilvántartás PC számítógépen — raktárkészlet-kimutatás — raktárforgalmi tábla — anyagstatisztika — főkönyvi feladás Önök a változásokat rögzítik, a munkát a számítógép végzi Bemutató 1988. OKTOBER 25-ÉN 10.00 OKAKOR, Szeged, Bajza u. 2. Szegedi Számítástechnikai Kisszövetkezet 6720 Szeged, Bajza u. 2. Srämtt««technikaiKisszwetkezei Tel.: 21-007, 10-97’------ ----------1, Bajza u. 2. Pf.:709 ff (62) 21-007 ★ ★★★★★★★★★★★★★ 1 Szeged Sport Club Rent a Car autókölcsönző Kölcsönözhető tartós bérletben: Barkas B 1000 többcélú tehergépkocsi. Üj típus! Dacia 1304 Pick-up nyitott tgk, ponyvás, fém és műanyag felépítménnyel. Szállítható személyek száma 2 fő. Hasznos teher 1000 kg. IZS 27 csukott tehergépkocsi. ELŐJEGYZÉS ÉS MEGRENDELÉS: munkanapokon 8—15 óráig, személyesen vagy levélben, 6720 Szeged, Bajcsy-Zs. utca 14. Telefonon: (62) 22-849, 22-077. Telexen: 082749. \ Pável Anyicskin, a festő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents