Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-19 / 250. szám
1988. október 19., szerda o IgHilUWkl Megyénkben járt az áttörőszövetség főtitkára Az adóreform hatása a kisipari vállalkozásokra (Folytatás az 1. oldalról) gül pedig nagyobb plenum előtt megtartott előadásában szólt a szövetség törekvéseiről, elképzeléseiről. Két program között kértük rövid beszélgetésre Germánná dr. Vastag Györgyit, aki készséggel válaszolt kérdéseinkre. — „Most szervezet vagyunk inkább, és nem mozgalom" — mondta az egyik mai fórumon. Megítélése — akár úgy is, mint hajdani úttörő —, személyes tapasztalatai szerint, melyek ma a gyermekszervezet legnagyobb fogyatékosságai, és melyek a szövetség konkrét elképzelései a lépésváltásra? — Két olyan alapvető kérdést látok rövid távon meg- változtathatónak, ami a fogyatékosságunk — kezdte válaszát a MÜSZ főtitkára. — Az egyik az önkéntesség hiánya, a másik pedig az iskola és az úttörőmozgalom tevékenységének szinte teljes mértékű összesimulása. Az önkéntesség hiányát érzem belépéskor, ám ez a kisebb baj, mert egy hétéves gyermek ezt még nem tudja eldönteni, azt viszont igen, hogy a mozgalomban az egyes programokon ő részt akar-e venni, és milyeneket szeretne. A másik az iskolával való egybesimulás. A mozgalom. egyfajta felülről jövő elvárásként, elvállalta mindazon tevékenységeket, feladatokat, amelyeket az iskola nem tudott elvégezni. Jóllehet, a mozgalomnak is kell ezekből részt vállalni, de nem így. Mindebből következik, hogy ezt a mozgalmat önkéntessé kell tenni: egyrészt, véletlenül sem szabad senkit beerőszakolni, ha valamilyen ok miatt nyűgnek érzi az úttörőszövetségbe való tartozást. Egyúttal azt kell biztosítani, hogy le-» gyen olyan színes és vonzó az úttörőszövetség. ami miatt a közösségbe vágyó gyermek megtalálja ebben a lehetőségeit. El kell határolni, hogy mi a mozgalom által vállalható feladat, és mi az iskola feladata, nem szembeállítva, hanem segítve egymást. A teljes automatizmus, ami most érvényesül, szűnjön meg, és még valami: ne bélyegezzük meg azt a pedagógust és azt a gyerekét, aki nem akar a szövetséghez tartozni. — Békés azon kevés megyék egyike, ahol számos — pontosan 24 — csapatnál vezettek be tartalmi, formai változásokat, így például a szakrajrendszert, amelyben a gyerekek érdeklődési körük szerint alakíthatnak rádiós, vagy éppen kisállattenyésztő rajt. Mi a véleménye az új szerveződési formákról? — Ez egy szervezeti változás, ami lényeges tartalmi változásokkal is jár. Megteremti azt a motivációt, amit nem minden úttörőközösségnek sikerül megteremtenie, hogy a gyermek érdeklődésének megfelelő, önként választott közösséghez tartozhat. De ha ez ugyanúgy bemerevedik, mint a korábbi forma, tehát nem teszi lehetővé. hogy például ugyanaz a gyermek mondjuk a kisállattenyésztő szakkörről váltson egy másfélére, ha kedve tartja, akkor az hiba. — Napjainkban, különböző aspektusokból itt is, ott is szóba kerül a cserkészet, hangzanak el nyilvánvaló érvek ellene, de felsorakoztatják erényeit is. Erről a kérdésről mi a véleménye? — Ami megnehezíti a cserkészmozgalomhoz való viszonyulásunkat, az két dolog. Az egyik, hogy ennek a most létrejövő cserkészszövetségnek semmiféle programja. alapszabálya nincs. Ha abból indulok ki, hogy a két világháború között milyen tartalmat hordozott a magyar cserkészmozgalom, akkor természetesen elítélem bizonyos ideológiai okok miatt. De ha abból indulok ki, hogy ez a mozgalom olyan értékeket is hordozott, ami ma a mi mozgalmunkban sajnos háttérbe szorul; a tudás, az iskolai értékek preferálása mellett, az ügyesség, bátorság, közösségben való formálódás, akkor azt kell mondanom, hogy igenis vannak olyan értékei, amelyek a mi mozgalmunkban is szerepelnek elvileg. Szóval, én nem tudom egyértelműen kisöpörni a cserkészmozgalmat. Támogatni se tudom, mert nem látom, hogy mi a programja, milyen ideológiai alapon fog működni, mit akar. A másik dolog, ami nehezíti a mi viszonyulásunkat, hogy tulajdonképpen a Magyar Úttörők Szövetsége egyesült a Magyar Cserkészfiúk Szövetségével 1948-ban. — Jelenleg az úttörőszövetség az egyetlen magyar gyermekszervezet,“ de a jelek szerint számolni lehet azzal, hogy színrelépnek riválisok, nevezetesen új gyermekszervezetek, mozgalmak bontakoznak ki. Megítélése szerint hogyan lehet megfelelni ennek a kihívásnak? — Egy dolgot látok, amit, azt hiszem, nehezen lehet majd a felnőtt közvéleményben, úttörővezetői közvéleményben elfogadtatni; azt azért ismerjük be, hogy mi a 6—14 éves korosztály 100 százalékával nem tudtunk megbirkózni, pontosabban, ahogy megbirkóztunk, azáltal már elveszítettük az úttörőmozgalomnak azt a ham- vasságát, azt a vonzerejét, amivel ez hajdanában rendelkezett. Tehát, felteszem a kérdést, baj-e az, ha a gyerekkorosztállyal, akikkel eddig csak mi foglalkoztunk, most más is akar foglalkozni? Erre egyértelmű a válasz, hogy nem baj. Itt én különválasztom ezekhez a ..másokhoz” való viszonyulásunkat annak függvényében, ki, milyen szempontból, milyen céllal akar a gyerekekhez közeledni. — Végül még egy rövid kérdés: személy szerint örülne, ha teljesen önálló lenne a Magyar Úttörők Szövetsége? — Én annak örülnék, ha önálló lenne, és élvezné a társadalom fő erőinek figyelmét, segítségét, elsősorban a pártét és a Kommunista Ifjúsági Szövetségét. Tóth Ibolya Amennyiben a jövedelemszabályozásban nem történik kedvező változás, s a szolgáltatást végző kisiparos magánvállalkozók érdekeltsége nem növekszik, számítani lehet létszámuk radikális csökkenésére, s ez főként a kisebb településeken ellátási zavarokat okozhat — foglalt állást legutóbb a kisiparosok érdekvédelmi szervezete, a Kiosz. Az adóreform év elejei bevezetése miatti bizonytalanság következtében március 31-ig 13 ezren visszaadták, 5 ezren szüneteltették iparukat. Az első félév végére a kedvezőtlen tendenciát sikerült megállítani, mert a Kiosz kezdeményezésére a szektor állami felügyeletét ellátó Ipari Minisztérium lehetőséget adott arra, hogy akik az év elején adták vissza iparukat, az első negyedév végéig új hatósági eljárás lefolytatása nélkül — csupán kérésre — visszakaphatták iparjogosítványukat. Jelenleg a kisiparosok száma 155 ezer, ám mind kevesebben vállalkoznak szolgáltatásra. Ennek oka részben az, hogy a több forrásból származó jövedelmek összevonása miatt erőteljesebbé vált a munka- viszony mellett ipart gyakorlók és a nyugdíjuk mellett dolgozók számának csökkenése, márpedig éppen A nagyközség legutóbbi tanácsülésén szó volt a kábeltelevíziózás itteni lehetőségéről is. A megvalósítás jó ideje már téma Eleken, mivel a posta jövőre telefonkábeleket fektet le. Praktikus elgondolás, hogy a kétféle vezeték egy alépítménybe kerüljön, A tanács tájékozódott is, igényelné-e a lakosság? A válasz 400 igen volt. De miből épüljön meg a rendszer? A tanácsi költségvetésből nem lehet, mert a településen vannak előbb- reváló dolgok , is: nincs elég ivóvíz, nincs tornatereim, és az intézmények felújítására sincs elég pénz. A testület véjjül úgy döntött, rendelje meg a tanács a kiviteli tervet, de ne a költségvetésből valósuljon meg. Miből lesz akkor Eleken kábeltelevízió? ők végzik a legnagyobb arányban a lakosság részére a szolgáltatásokat. Ugyancsak éppen a szolgáltatói kisiparos réteget érintette a legkedvezőtlenebbül, hogy január 1-jétől a kisiparosok vállalkozói adót és személyi jövedelemadót is fizetnek, így kétcsatornássá vált a kisiparosok jövedelemszabályozása, és ez többségükre nézve olyan előírás, pluszadminisztráció, amelyet sokan nem vállalnak. Az új forgalmi adóval bonyolultabbá vált a számlázás, az adóigazgatási eljárás módosítása miatt pedig jelentősen megnőtt a számviteli munka. Az adminisztrációs kötelezettség a vállalkozás nagyságrendjére nincs tekintettel, az egyes kisiparosokra olyan terhet ró, melyet sem képzettségüknél fogva, sem lehetőségeik miatt nem tudnak teljesíteni. Korábban ezeket a körülményeket figyelembe véve a kisiparosok mintegy 20 százaléka mentesült a könyvvezetés alól, és mintegy 30 százaléka kapott egyszerűsített könyvvezetésre lehetőséget. Mindez az év elejétől megváltozott, és ugyanazok az adminisztrációs előírások vonatkoznak a több millió forint forgalmat elérő vállalkozóra és a néhány tízezer forintos szolgáltatást végző, kistelepüléEzt kérdeztük Szántó István tanácselnöktől. — Gazdasági társulást hozunk létre — válaszolta —, amely .megelőlegezné a szükséges összeget a rendszer kiépítéséhez, üzembehelyezé- séhez. Hogy sikerül-e megalakítani, arra minden reményünk megvan, hiszen sokan úgy vétóik, ezt a kedvező lehetőséget a település nem szaiíaszthatja el, — Mibe kerül majd egy- egy családnak a kábeltelevíziózás? — A rendszer kiépítésének becsült költsége jelenleg körülbelül 10-12 millió forint, így pontos árat családokra számolva még nem tudok mondani. Az viszont biztos, hogy aki igényli, annak meg sen dolgozó nyugdíjas kisiparosra is. A kisipar termelési értéke tavaly 75,3 milliárd forint volt, ez 19 százalékkal több mint egy évvel korábban. A fogyasztási szolgáltatások ebből 47 százalékkal részesednek, értékük tavaly 35 milliárd forint volt. A fogyasztási szolgáltatások 60 százalékát kisiparosok végzik, részarányuk egyes területeken ennél is magasabb: a lakosságnak végzett árufuvarozás 25, az építőipari javítás-karbantartás 85 százalékát végzik magánkisvállalkozók. A költségek jelentős növekedése miatt a lakosságnak nyújtott szolgáltatások mind kevesebb jövedelmet adnak, a bruttó teljesítmény értéke átlagosan — az összes kisipari létszámra vetítve — évente 494 ezer forint. A szolgáltatást végzők átlagos bruttó bevétele ugyanakkor csak 311 ezer forint évente. A kedvezőtlen jelenségek a nagyvárosokban kevésbé érzékelhetők, ám a kistelepüléseken egyre nagyobb gondot okoz a szolgáltató kisiparosok jelenlegi helyzete. A Kiasz állásfoglalása szerint a szolgáltatók lassú,- de határozott kivonulását a szolgáltatást végző magán- vállalkozók érdekeltségének növelésével íehet megállítani. kell fizetnie részét az alapközműből és a bekötési költséget. Lesz üzemeltetési díj is, a rendszer fenntartásáról helyi erőből szeretnénk gondoskodni. Hangsúlyoznám azonban,, a belépés önkéntes. . — Mit nézhetnek majd az elekiek? — Hat televízióműsort: három műholdast, a két magyar és a román tévé adását. Több műsor vételét egyelőre nem tervezzük, hiszen nálunk a készülékek túlnyomó része hatcsatornás. A rendszer azonban többre lesz alkalmas, különböző információkat is továbbíthat. Az antennáik az új iskolaépület tetején kapnak helyek bent az épületben pediig a műszaki helyiség. Ha minden jól megy, jövő karácsonykor Eteken is tesz kábeltelevízió. „ Sz. M. Kábeltelevízió Eleken is? Pályázati eredmény Kerüljön korszerű világítás a kerékpárokra! Magyar csillagászok Egyiptomban Csillagászati hét! Pár nap híján esztendeje, hogy megjelent az a pályázati felhívás, amelyet a Békés Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács hirdetett meg a kerékpárok kivilágításának korszerűsítésére. A kezdeményezést és annak feltételeit az ország szinte valamennyi lapja közzétette. A pályamunkák beérkezési határideje 1988. június 30-a volt. Célja olyan új világítóberendezés megalkotása, amely alkalmas megoldani a kerékpárosok biztonságos kivilágítását, és amely sorozatgyártásra is alkalmas. A beérkezési határidő letelte után szakértőbizottságot alakítottak a pályamunkák elbírálására, bevonva a Csepel, a Bakony és a Hajtóművek szakembereit is. Ezután hosszú előkészítő munka előzte meg azt' az értékelést, amire október 18- án, tegnap került sor Békéscsabán, a rendőr-főkapitányság épületében. A 83 pályaműtől és a 22 beérkezett mintadarabról kellett véleményt mondani, pontosabban arról a 8-ról, amit a legjobbnak ítéltek. A beszámolókból egyértelműen kiderült, hogy a bizottság alapos, körültekintő munkát végzett. A döntés-előkészítő bizottság javasolta, hogy a bírálóbizottság ne adjon ki első díjat. Legyen viszont 2 harmadik díj. Javaslatot tettek az öt különdíj odaítélésére is. Miután az ünnepélyes eredményhirdetésre csak november 18-án kerül sor, ezért a nyerteseket most csak jeligéjük szerint hozzuk nyilvánosságra. Eszerint második díjat, a vele járó 30 ezer forinttal és a Coopin- vest különdíjával a „Veloci- péd 713”, a harmadik díjat és az ezzel járó 20 ezer forintot a „Kiegészítő”, a második harmadik díjat a „Reménysugár” jelige alatt szereplő pályázó nyerte. A Körösmenti Skála GT különdíját, a 15 ezer forintot a „V Modellek”, a Hungária Biztosító Békés Megyei Igazgatóságának különdíját, a 10 ezer forintot a „Penta”, a Körös Volán különdíját, a 10 ezer forintot a „Fényt az életért”, az Állami Biztosító Békés Megyei Igazgatósága által adományozott különdíjjal járó 10 ezer forintot a „Prizma”, a Békés Megyei Munkavédelmi Felügyelőség 10 ezer forintos különdíját pedig a „Viliódzó fények” jeligével beküldött pályázó kapta. A közjegyző jelenlétében felbontott borítékokból kiderültek a jeligés pályázók nevei, amit november 18-án, az ünnepélyes eredményhirdetésen hoznak majd nyilvánosságra. B. V. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés Megyei Szervezete évről évre megrendezi októberben a losiiillliagászati hetet. A rendezvénysorozat céljairól Pelle -Tamásnét, a TIT megyei szervezetének természettudományi főmunkatársát kérdeztük. — A TIT hagyományos előadás« ismeretterjesztő formáit szeret nénik megőrizni ezzel a Sorozatunkkal. E mellett, természetesen célunk a természettudományos szemlétet formálása is. — Milyen témák szerepelnek az idei csillagászati héten? —• Mint mindig, most is „visszaköszönnék” az alaptémák, Naprendszerünk kérdései, az űrkutatás története és így tovább. És természetesen az aktualitások sem •maradihatnak ki a sorból. A „Magyar csillagászok. Egyiptomiban” és az „Űrrepüléstől aiz űrkolóniáig” című előadások például e törekvéseinket fémjelzi. — Hány rendezvényük lesz összesen? — Több mint a korábbi években, mintegy száz. És ehhez hamar hozzáteszem, elsősorban területileg szélesedett a repertoár. Olyan helyeken is tartanak előadást, ahol eddig nem, vagy jóval kisebb számban volt. — Milyen érdeklődés kíséri a csillagászati hét rendezvényeit? — Mivel a csillagászati, űrkutatási ismereteket szedjük csokorba ilyenkor, s mivél e témáik a laikusokat is érdeklik, igen nagy. Előadóink zöme diavetítéssel teszi érdekessé az előadást, ám a legnépszerűbbek mégis a távcsöves bemutatók. — Mely előadásokra hívná fel külön olvasóink figyelmét? — Szívem szerint mindre. Egyet azonban mégis kiemelnék. Bizonyára érdekes lesiz dr. Both Előd, a Budapesti TIT Planetárium és Uránia Csillagvizsgáló tudományos főmunikatársa videofelvétellel egybekötött előadása a „Magyar csillagászok Egyiptomban”, melyet október 24-én, Békéscsabán a TIT Értelmiségi Klubjában, és Gyulán a Mogyo- rósisy Könyvtárban láthat, hallhat a nagyközönség, — Akkor hát a jövő héten érdemes a társulat programjait figyelemmel kísérnünk? — Legalábbis azoknak, akiket érdekel ez a téma. N. A. Munkában a bírálóbizottság Fotó: Kováos Erzsébet Germánné dr. Vastag Györgyi Fotó: Kovács Erzsébet
