Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-18 / 249. szám
\ IZI jllUkflTS 1988. október 18., kedd Kétszáz orosházi tsz-tag panasza nyomán... .____________________• _______._____________2___________ M i lesz a vöröshagymával? Több jéllzést kaptunk az élimúít napokban, aiz Orosházi Üj Élet Termelőszövetkezet tagjaitól, amelyben azt kifogásolják, hogy a háztájiban termesztett étkezési hagymát nem veszü áit tőlük a TSZKER szentesi területi közipontja. A szövetkezet elnöke, Keresztes Sándor részletesebb tájékoztatást adott kérésünkre a jelenlegi állapotról. — A szentesi TSZKER területi központjával ez év április 12-én kötöttünk termékértékesítési szerződést magról vetett étkezési hagyma felvásárlására. A szerződött területünk 80 hektár volt, a szerződött mennyiség 1600 tonna. A megállapodás szerint az élső osztályú termékért 5 forint/kilő- igraimm védőárat fizet a vásárié, s szintén ők biztosítják a zsákot is. Többször ■tárgyaltunk a szentesiekkel az ügyben, sajnos október 11-iiig még semmit nem vettek át a leszerződött meny- nyiilségből. Más felvásárló partnerek kisebb-nagyöbb exparttóteleket el tudnak adni, a szentesiek ezt sem próbálják meg. Az érintett 194 tsz-itagunk kétségbeesetten, ingerülten veszi rbudomásul, ihogy az időhúzás azonos a felvásárlás megtagadásával. A szentesieknek felajánlottuk, hogy a tsz-ben levő itánolóhelyekre beszállítják a tagok a hagymát, és itt ■megkezdhetik az átvételt. Mindezt a javaslatot nem fogadták él vevőink. Ugyancsak egy érdekes jelenségről1 szeretnék még szóim. A TSZKER csak használt zsákokat tudott adni, mintegy 30 ezret, ezt azonban a szövetkezetben kellett kiválogatni, úgyhogy a használható zsák mindössze 18 ezer lett. A itagok eddigi kemény munkája kárbaveszettnek tűnik. A 6 ezer négyzetméter beművelési költsége több mint tízezer forint, deemél- fett félmerült a hagyma többletmozgátási 'költsége is. A termék még nincs átvéve, nem tudni, miből lehet a felmerült költségeket finanszírozni — mondja befejezésül az elnöki Felhívtuk a TSZKER szentesi területi központjának igazgatóját, Orvos Dánielt, aki a panasszal kapcsolatban a következő választ adta. — Tudomásul kelil venni, túltermelés van vöröshagymáiból az országban. A szakemberek becslése szerint mintegy 50 ezer tonnával termett több az eladható ■mennyiségnél. A nyugati piacon megjelent a lengyel hagyma, ami rontja a magyar export pozíoióiit. Mi azt ■kértük az orosháziaktól, hogy tarolják fedett helyen a vöröshagymát, később imajd átvesszük tőlük. Tavaly szinte a földről vittük él a hagymájukat, így azt hitték, az- idén is ez lesz a termék sorsa. Türelemre van szükség, mivel a TSZKER inam e£v tőkeerős cég a jelenlegi gazdasági helyzetben. Reméljük, december végéig sikerül felvenni a kapcsolatot külföldi partnereinkkel és akkor él tudjuk adni az orosházi tsz-tagok hagymáját. Nem hagyott nyugodni a szentesi területi központ • igazgatójának a válasza, • ezért fordultam Radnóti Hubához, a TSZKER országos központja igazgatójához az üggyel kapcsolatban, — Ismerős előttem a probléma. Az idén Európa- sízerte jó a hagymatermés, ezért nehezebb az értékesítés. A nagyobb termés miatt az árak leestek a világpiacon', nekünk követni kell ezt a folyamatót. Köztudomású, hogy a hazai gazdaságra a -restrikciós pénzügyi politika a jellemző. Míg tavaly a Kereskedelmi Banktól 2 és fél milliárd forint hitelt kaptunk az őszi betakar ítósú termékek felvásárlására, addig az idén mindössze 500 milliót. Több óv tapasztalata azt mutatja, hogy januártól márciusig megélénkül a kereslet a nyugat-európai országokban a hagyma iránt. A TSZKER 22 hagymaexportőrnel áll ■kapcsolatban, így remélhető, hogy az év végén, 1989 elején sikerül eladni külföldre a hagymát, így az orosháziakét is. Az is igaz, bélföldön túltermelés van az idén. Egyébként váltót tudunk adnii, de ezzel1 nem sokra mennek a kistermelők. A TSZKER-nek — amennyiben a szerződés -áprilisban megr köttetett — úgy teljesíteni kell az abban, vállaltakat — fejezi be az 'igazgató. LTZZ] A mezőgazdaságban évenként a legtöbb gondot a magas hozam, ültetve a terméshiány okozza az egyes növényfélesógeknél. Így van ez az idén a vöröshagymával is, amikor a jó évjáratnak köszönhetően országosan a tervezettet meghaladó termést takarítottak be. Az orosházi tsz-tagakat persze nem nagyon érdekli a túltermelés, ők a munkájuk ellenértékét szeretnék a szerződés alapján- megkapni. A kormányzat támogatja a mezőgazdasági kistermelést. Reméljük, a felvásárlásban is tud segíteni, y. l. Uj szövetkezeti törvényre van szükség A megváltozott társadalmi, gazdasági körülmények között új szövetkezeti törvényre van szükség. Ezzel a következtetéssel ért véget a szövetkezeti jogászok IV. országos értekezlete Siófokon. A háromnapos eszmecserén elhangzottak szerint nem egyeztethető össze a versenysemlegesség kritériumaival, hogy a társasági törvény kedvezőbb feltételeket biztosít a gazdasági társaságoknak, mint amilyenek között ma a szövetkezetek tevékenykednek. A felelősségi rendszer megváltoztatását azért ítélték fontosnak, mert a szövetkezetekben ma munkajogi felelősség terheli a tagokat. Ez igen méltányos, korlátozott felelősség. Ennek mértékéhez társul a részesedés, amely szintén behatárolt, és inkább az állami vállalatokéhoz szabott bérnek mondható. A munkajogi felelősség helyett — többek véleménye szerint — tulajdonosi felelősséget kellene érvényesíteni az ehhez kapcsolódó tulajdonosi szabadsággal és részesedéssel. Több szekcióülésen felvetődött, hogy az előnyösebbnek látszó gazdasági társasági forma vonzó lehet egyes szövetkezetek számára. A váltásra lehetőséget ad majd a most készülő átalakulási törvény, amely szabályozza a tulajdoni, pénzügyi viszonyok megváltoztatásának lehetőségeit az ilyen átalakulás során. A kedvezőbb feltételek ellenére sem tartanak a nagy mértékű átáramlástól, mivel a szövetkezeteknek van olyan közösségformáló funkciója is, amellyel a részvénytársaság vagy a kft. nem rendelkezik. Megdőlt az a nézet, hogy a szövetkezetek társadalmi szerepére csak addig van szükség, amíg a falvak nem eléggé fejlettek. Ma már éppen a fejlett országok adják annak bizonyítékát, hogy mindig lesz létjogosultsága az olyan közösségeknek, amelyek többet nyújtanak, mint a kizárólag gazdálkodási szervezetek. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a szövetkezetek nem követelik maguknak a más szervezetekkel azonos feltételeket. Ez nemcsak a versenyhelyzetből, hanem az önfejlődésből is következik. Egymás után születnek az új szövetkezeti formák, az ipari szövetkezeteken belüli ipari kisszövetkezetek után július 1-je óta már megalakulhatnak a mezőgazdasági kistermelők szövetkezetei, a kedvezőtlen adottságú vidékeken ismét visszanyerték létjogosultságukat a szak- szövetkezetek, szakcsoportok. A tanácskozáson elhangzottak szerint egyre élesebben fogalmazzák meg a szövetkezeti tagok, hogy határozottabb érdekképviseletre van szükség. J---------------------------------V, A Rutex Textilruházati Ipari Szövetkezet pályázatot hirdet főkönyvelői munkakör * BETÖLTÉSÉRE. • A munkakör betöltésének feltételei: — közgazdasági egyetemi vagy pénzügyi és számviteli főiskolai végzettség —• erkölcsi és politikai feddhetetlenség . — ötéves vezetői gyakorlat. A pályázat tartalmazza a pályázó — részletes önéletrajzát — eddigi munkaköreinek, tevékenységének felsorolását. • A pályázatofcait, melyeket bizalmasan kezelünk, a személyzeti vezető részére kérjük megküldeni. Cím: 5601 Békéscsaba, Csorvási út 15. Pf. 92. A pályázat beérkezési határideje: 1988. november 1. v : • ' ■ ^ Újdonságok a Hunyadi Tsz-ben, Hunyán A termelőszövetkezet pezsgő gazdasági életet teremtett Hunyán. Ez akkor is igaz, ha a végszámon, az évenkénti árbevétel alakulásán nézzük a változásokat. Azért az a 400 milliós tétel ebből a piciny faluból már mond valamit! Ha ezt a számot megbontjuk, mondjuk, megfelezzük, mint ahogyan a gazdasági tevékenység is ezt tette, akkor még jobban megértjük az itt élő emberek szorgalmát, munkaszeretetét. Mert azért tényleg csodálatos, hogy a szövetkezet integráló tevékenysége 200 milliós nagyságrendű árutermelést szervez, irányít, a termeléstől az értékesítésig, úgy, hogy közben a tsz-ben is hasonló nagyságrendű árutermelést valósít meg. Persze más lenne a helyzet, ha Petényi Szilárd tsz-elnök és munkatársai nem ismerték volna fel az árutermelés fontosságát. De ennél többre jutottak, mivel az árutermelés feltételeinek megteremtésére vállalkoztak. Megkísérelték a lehetetlent, amikor távol a Körösöktől, az öntözéses gazdálkodás szervezését vették programjukba. A Szent László-csatorná- ról mindenki tudja, hogy a belvizek elvezetésére szolgál. De vajon az aszályos időjárásban kell-e félni a belvíztől, különösen a nyári hónapokban? Ez-adta részükre azt a gondolatot, hogy hasznosítsák, vizet szerezzenek bele, és öntözzenek. De nem ám akármilyen eszközzel! A megyében elsők között náluk helyezték üzembe a nagy teljesítményű, amerikai gyártmányú öntözőgéprendszert. Ezt egy újabb hasonló követte, melyet jövőre még eggyel bővítenék. Ügy tűnik, hogy ez a Szent László-csa- torna nagy tömegű vízszállítására is képes, mivel nemcsak ezt a három öntözőgépet szolgálja ki, hanem még hat Bauer, osztrák berendezést is ellát vízzel. Nem véletlen tehát, hogy ezekben a száraz években Hunyán az árukukorica, a hibridkukorica-vetőmag, a csemege kukorica konzervgyári célokra bővebben terem, mint a Körösök közelében, ahol ilyen nagy mennyiségű technikát csak egy-két helyen lehet találni. A Hunyai Hunyadi Tsz-t az újdonságok oldaláról készültünk bemutatni. Az öntözéses gazdálkodást folytató szövetkezet ezen a környéken valóban újdonságnak számít, mint ahogyan újdonság az is, hogy a Szarvasi ÖKI-vel kialakított jó kapcsolataik révén ők már termesztik az árasztást nem igénylő új, száraz rizst. Ígéretes a nagyüzemi kísérlet, ezért jövőre tovább növelik a rizs vetésterületét. Az is az újdonságok közé tartozik, hogy az évek. óta felhőtlen kapcsolatukat a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalattal tovább szilárdítják. A kialakult partneri együttműködés révén a baromfifeldolgozó számukra is lehetővé tette a Barbarie- programból való részvállalást. A nagy testű kacsából, amely kiváló exportcikke a vállalatnak, turnusonként már 18-19 ezret nevelnek. Bővíteni szeretnék és egész éven át folyamatossá tenni a kacsanevelést, de ez fűtés nélkül nem valósítható meg. Fúrattak hát egy termálkutat. A feltörő forró víz hasznosítása újabb perspektívát adott, de előbb a víz sótala- nítását kell megoldaniok, meg lehetőséget kapniok, teremteniük a hőtől megszabadított víz elhelyezésére, elvezetésére. Keresik a megoldásokat, melyekben támogatást remélnek mindazoktól, akik ebben a kérdésben döntésre hivatottak. A szövetkezeti vezetés életrevalóságát bizonyítja a sertéstelepi rekonstrukció is. Ehhez tartozik egy kedves történet, aminek szívesen adunk helyt, mivel senkinek sem ártunk közzétételével. Az történt ugyanis, hogy a szövetkezetiek a rekonstrukció szükségességének felvetésékor sorra járták a sertéstenyésztésben évek óta kiemelkedő eredménnyel dolgozó gazdaságokat. A technológiát tanulmányozták. Így jutottak el Újkígyósra, ahol a hizlaldában elnyerte tetszésüket a betonból készült rácspadozat. Le is koppintották, majd odahaza a szükséges meny- nyiséget legyártották, és ma már Hunyán is az újkígyó- siak módszerével rendezkedtek be évi hétezer sertés hizlalására. Ügy gondoljuk, hogy ennek a hímek legjobban az újkígyósiak örülnek, mert a korábbi években épült szakosított sertés- tenyésztő és -hizlalótelepek rekonstrukciójába újkígyósi elemek is bekerülnek, melyeket a termelési rendszerek — pontosan az olcsósága miatt — agyonhallgattak. Lapozom a Hunyán készült fejlegyzéseimet. Keresem az újabb újdonságokat. Egy speciális kombájn mellett megállók. Francia eredetű, a csemege kukorica betakarítására alkalmas. Csekély kilencmilliójába került a szövetkezetnek ez a Burgoine névre hallgató szerkezet, mellyel Hunyán és környékén kereken 600 hektár konzervgyári csemege kukoricát takarítanak be az idei őszön. Ilyen gépet a Szarvasi Dózsa Tsz-ben lehet még találni. A teljesítmény növelésére a két gépet a két tsz közösen üzemelteti. Ennyi sok beruházás, műszaki fejlesztés hallatán csak megfordul az emberben: honnan szerezték a pénzt mindehhez a hunyaiak? Az öntözés fejlesztés lízingből került Hunyára. A többlettermésből fizetik ki Tíz esedékes törlesztéseket. A többi a szövetkezet fejlesztési alapját terheli, vagyis az eredményes gazdálkodásból teremtették meg hozzá a feltételeket. Az utóbbi két évben ez a viszonylag kis területű szövetkezet csaknem 55 milliót ruházott be, közben a tagság közösből származó jövedelmét ugyanebben az időszakban átlagosan 30 ezer forinttal növelte. Ez viszont kellő magyarázattal tanúsítja a község és a szövetkezet megifjodásának kezdetét, melyet az épülő családi házak száma jelez 1 egkézen fekvőbben. Az utóbbi évtizedben Hunyán csak 1-2 új ház épült Innen elvándoroltak az emberek. Az idén öt új családi ház épül a termelőszövetkezet támogatásával csak fiatalok részére. A munka- alkalom és a kereseti lehetőség, a szövetkezet előtt álló újabb fejlesztési lehetőségek vonzzák a fiatalokat, s hazajönnek. Ennyire futotta a hunyai- aknak, amikor a gazdaság országosan majdnem par- kolópályára került. Elképzelem a következő éveket, az újabb fellendülés időszakát, amikor a jelenleginél több lehetőséget kapnak az üzemek termelésbővítésre: vajon milyenné válik ez aszövetkezet? D. K. elhúzódott a tenyésizidő. Bár a 3,8 tonnás termésátlag valamivel jobb a tavalyi hektáronkénti 3,4 tonnánál, de a rizs minősége a gipszes és a zöldszcm tartalom miatt gyengébb, s ezt az átvételi áron is érezhetik a gazdaságok. A vállalat egyébként 1490 forint alapárat fizet mázsánként. A rizshántoló üzemben jelenleg első osztályú B-matt rizst gyártanak. Az elmúlt esztendőkben beharangozott barna rizs gyártását már megszüntették, mert mint Tótka László, az üzem vezetője elmondta, e termékre szinte egyáltalán nincs kereslet. — A magyar ember a kenyérben és a rizsben is a fehéret szereti, annak ellenére, hogy köztudott: a barna egészségesebb — mondja az üzem vezetője. A rizsihántoló hat új NDK gyártmányú rizstisztító és feldolgozó gépet kapott, melyeknek magyarországi tesztelését itt végzik Dévavá- nyán. Az eddigi tapasztalatok szerint a berendezések jól működnek. A rizshánto- lás mellékterméke, a rizshéj is keresett alapanyag. Az idei termésből 2400 tonnányi a rizshéj, amire a tégla- és cserépipar, a Nyíregyházi Állami Tangazdaság, a Bízol gt., valamint a szakmáit termelőszövetkezet a vevő, tonnánként 300 forintos áron. Az idei termés egyébként jövő év augusztusáig folyamatos munkát ad a dévavá- nyai üzem hátvan dolgozójának. H. E. Hántolják a rizst... ló termés, gyengébb minttség Megye- és országszerte javában tart a rizsibetakarítási. A Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat dévaványai rizshántoló üzemében * szeptember 22-én kezdődött a szezon. Békés és Csongrád megye mintegy 5 ezer hektárnyi rizstermő területéről három állami' gazdaság és kilenc termelőszövetkezet szállítja a termést Dévaványára. Az idei kedvezőtlen tavaszi időjárás miatt — az előző évekhez képest — kissé Munkában az új NDK gyártmányú rizstisztító gépsor * A szerző felvétele
