Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-03 / 236. szám
1988. október 3., hétfő IZUllUKfltö Fontos a gyors információ Csökkentik a mezőgazdasági üzemek dotációját Bábolnán, az Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat új vetőmagüzemében 24 ezer tonna kukoricát dolgoznak fel, amelyből 10 ezer tonna a fémzárolt vetőmag Fotó: Matusz Károlj Az elmúlt héten indult az a sajtó fórum-sorozat, melynek kezdeményezője és szervezője a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. — A hagyományos sajtótájékoztatón túlmenően olyan nyílt fórumot kívánunk életre hívni, mely hosszú távon megújíthatja a mezőgazdasági ágazat és a sajtó agráréletünkkel foglalkozó munkatársainak kapcsolatát — mondta bevezetőképpen, dr. Papócsi László miniszterhelyettes. — Szeretnénk, ha az ágazatot érintő újabb- és újabb, gazdasági és politikai jelenségeket a sajtó reális alapismeretek, információk és szaktudás birtokában ítélné meg. A rendező elvek Az első fórum fő témája az 1989. évi közgazdasági szabályozás rendező elvei, sajátosságai, melyről Szöllősi Endre, a MÉM Közgazdasági Főosztályának munkatársa adott tájékoztatót. — Az agrárágazat szabályozása a népgazdaság általános szabályozórendszerébe épül, annak szerves része, s ezt a jövő évre vonatkozóan is fő rendező elvnek kell tekinteni, melyek a következők: rugalmas termelői és fogyasztói árrendszer kidolgozása, egységes vállalkozói nyereségadó, mely azonban az agrárágazatban várhatóan mérsékeltebb lesz. Az eddig szigorúan behatárolt kereset- szabályozás oldódik, azonban a bérnövekmény, vagyis a bértömeg a mindenkori tiszta nyereséget terheli. Tehát, csak az képes feljesztésre, aki eredményesen gazdálkodik. A mezőgazdasági támogatások leépítése folytatódik, de ugyanakkor az export és az importgazdálkodás liberalizálódik, tehát szabadabb lesz. A termelői árak kategóriájában jövőre a következő változások várhatók: a takarmánygabona tájékoztató ára H----5 százalékról H-----1 0 százalékra nő. A vágósertés a garantált ár helyett tájékoztató árkategóriába ke- kerül, mely annyit jelent, hogy az árcentrumtól lefelé és felfelé 5 százalékban eltérhet. A társadalombiztosítás valamennyi termelő szektorban egységes lesz, azonban ennek mértékéről még nincs végleges döntés. Tfzmilliárddal kevesebb A tervgazdasági bizottság szeptemberi döntése alapján tízmilliárd forint ágazati támogatás leépítésére kerül sor. Megszűnik teljes egészében a termelés dotációja, és a vágómarha kilogrammonkénti 7 forintos árkiegészítése. Jövő évtől a fehérjetakarmányok ára átlagosan várhatóan 33 százalékkal emelkedik, de ugyanakkor megmarad a fehérjetermelést ösztönző központi pénzforrás. Az értékcsökkenés-leírásnak jövő évtől a bruttó állóeszközérték lesz az alapja. A fentiekben elmondottak alapján a termelői árak várható változása a következőképpen alakul: a búza (exportfelár nélkül) 8-10 százalékkal, a kukorica szintén 8-10 százalékkal, a vágómarha 25-28 százalékkal, a vágósertés 10-13 százalékkal, a tej 25-28 százalékkal magasabb áron kerül átvételre a termelőktől. A mezőgazdasági üzemek egyébként október közepéig konkrét információt kapnak a jövő évi teljes szabályozó- rendszerről. A felvásárlási árak kialakításánál egyébként fő szempont, 'hogy mindenkor ösztönözzön * a minőségre, sokkal hatékonyabban, mint korábban. Beruházási stop?! A szabályozás egyéb területein várhatóan hosszú távon marad a kedvezőtlen adottságú üzemek árkiegészítése, itt változást a közeljövőben nem terveznek. Bár igaz az is, hogy az árbevételre alapuló ösztönzést tovább kellene fejleszteni, de ez olyan új formát követel, mely alkalmas arra, hogy kikényszerítse az üzemektől a mindenkori adottságokhoz igazodó termelésszerkezet- váltást. Várhatóan erre csak 1990-ben kerül sor. A mezőgazdasági beruházások támogatása egyelőre leáll. Ugyanis a Pénzügyminisztérium a támogatási okiratok kiállítását abbahagyta. Oka, hogy 1988-ban a beruházást visszafogni szándékozó intézkedések ellenére az üzemek fejlesztései már az 1989-es évi lehetőségeket is túllépték. A támogatási okiratok zárolását egyébként továbbra sem oldja fel a Pénzügyminisztérium. Előtérbe kerül viszont a melioráció és az öntözés fejlesztése, központi alapból. Jövőre sem változik a kistermelés adókedvezménye, az 500 ezer forintos bruttó árbevétel adómentes felső határa. A sajtófórumon szó volt a napokban aláírt brüsszeli paktum jelentőségéről is az agrártermékek vonatkozásában. Egyelőre hatásával nem kell számolni, mivel konkrétumaiban csak 1992—95-re irányozza elő a magyar agrártermékek fokozatos bevonását a Közös Piacba. Ennek azonban feltétele az, hogy a magyar agrár- és élelmiszeripari termelést sikerüljön olyan minőségi pályára terelni, mely alkalmassá teheti a produktumokat arra, hogy megállják helyüket a Közös Piac többi termékei mellett. Egyedi kárrendezés A tervgazdasági bizottság szeptember 21-i ülésén elismerte az idei évi aszálykárt, és hozzájárult ahhoz, hogy központi alapból kerüljön rendezésre. Eredetileg a nagyüzemek 43 ezer hektár árukukoricát minősítették silóvá a nyár folyamán. Azonban ebből 13 ezer hektár, a későbbi kedvező időjárás miatt, visszaminősítésre került. A várható terméskiesés kukoricából 1,15 millió tonna lesz. A tervgazdasági bizottság az aszálykár elismerése mellett elrendelte, hogy csak a tényleges betakarítás után, az üzemi termésátlagok birtokában legyen döntés az aszálykár rendezésének mértékéről, és formájáról. A jelenlegi kritériumok szerint: csak az az üzem minősül aszálykárosultnak, ahol a kukorica átlagtermése 20 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt három, nem aszályos év átlaga. Ez év végén az előzetes felmérések alapján, az aszály miatt várhatóan 150-200 mezőgazdasági üzemnél lesznek komoly likviditási gondok. Itt mindenképpen gyorsított szanálási eljárást fognak lefolytatni, hogy lehetőség legyen a következő év; termelését megalapozni. A terv- gazdasági bizottság állásfoglalása szerint vissztehermen- tesen, egyedi elszámolás alapján rendezik a megítélt összeget. Az igazolt aszálykárra, vagyis a terméskiesésre egyébként, nyereségfeltétel és kereseti adófizetés is korrigálható lesz. A kéthetenként megrendezett sajtófórumon nemcsak az ágazat szakemberei konzultálnak a sajtó munkatársaival, hanem meghívott szakemberekkel közösen is megvitathatják a legaktuálisabb témaköröket, az ágazatot érintő kérdéseket. Mivel megyénkben a mezőgazdasági termelés szerepe meghatározó, szeretnénk, ha a mezőgazdasági és feldolgozóipari üzemek gondjaikat, problémáikat jeleznék szerkesztőségünknek, s mi kérdéseiket továbbítva a fórumhoz, választ kérünk, s lapunkban közzétesszük azt. A legközelebbi fórum témája egyébként az agrárágazat kül- és belkereskedelmi összefüggései. Rákóczi Gabriella
