Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-17 / 248. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! R MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPIA 1988. OKTÓBER 17., HÉTFŐ Ára: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 248. SZÁM Társadalmi vitára bocsátják a választási törvény tervezetét A Hazafias Népfront és a kormány a na­pokban társadalmi vitára bocsátja az or­szággyűlési képviselők és tanácstagok vá­lasztásáról szóló törvény módosításának ter­vezetét. A széles körű szakmai viták ta­pasztalataira épülő jogszabálygyűjtemény előkészítő munkálatait, a megújuló válasz­tási törvény főbb vonásait foglalták össze a Hazafias Népfront és a Minisztertanács munkatársai. A választásokról szóló törvény szabályai­nak első értékelését és kritikáját az a több száz sajtócikk jelentette, amelyek 1985-ben a választások előkészítésével és lebonyolítá­sával foglalkoztak. Az országgyűlési képvi­selői és tanácstagi választásokat követően nyomban megkezdődött a tapasztalatok ér­tékelése. A Hazafias Népfront megyei bi­zottságai, valamint Országos Tanácsa, to­vábbá a párt- és tanácsi szervek elemezték a választási rendszer új intézményeit. A Tömegkommunikációs Kutató Központ a la­kosság körében közvéleménykutatást vég­zett. Az MSZMP Társadalomtudományi In­tézete feldolgozta a legutóbbi választások politikai tapasztalatait, elemezte a választói magatartás különböző formáit. A választá­sok tapasztalatairól készült országos elem­zés jelezte: a választások politikai sikere mellett új kérdések, új problémák is fel­vetődtek, esetenként ellentmondásos, tisz­tázatlan helyzetek adódtak, amelyek felol­dásra várnak. Szükségessé vált az is, hogy a tapasztalatok mélyebb elemzését, a vá­lasztási rendszer továbbfejlesztési lehető­ségeinek számbavételét tudományos igényű megalapozás segítse. Elméleti és gyakorlati szakemberekből ál­ló munkacsoport is széleskörűen elemezte a választási rendszer kérdéseit. A kidolgo­zott tanulmányok (megjelentek az Állam és Igazgatás 1988. évi áprilisi számában) vázolták a választási rendszer tovbbfejlesz- tésének különféle lehetőségeit. Az elképze­lések szakmai fórumok véleményei, javas­latai alapján csiszolódtak, s váltak a politi­kai állásfoglalás egyik alapjává. Ilyen előzmények után a párt Központi Bizottsága 1988. júniusi ülésén állást fog­lalt a választási törvény módosításának fő irányairól. Az állásfoglalást és annak in­doklását közzétették a napilapokban, és teljes terjedelemben közölte a Pártélet szep­temberi száma. A politikai állásfoglalásra és az elemzések tanulságaira építve a Bel­ügyminisztérium és az Igazságügyi Minisz­térium elkészítette a törvénymódosítás szö­vegének tervezetét, amelyet a Miniszterta­nács a társadalmi vita alapjául elfogadott. A törvénymódosítás alapvető céljai és irányai a következőkben foglalhatók ösz- sze: váljon világosabbá, hogy milyen prog­ram alapján, ki kit képvisel; a képviselői és a tanácstagi választás politikai tartal­ma határozottabban különüljön el egymás­tól; a választások erősítsék a társadalmi nyilvánosságot, a demokráciát, a helyi ön- kormányzatokat; bővüljön a választásokat körülövező jogi garanciarendszer. Az új Alkotmány előtt vagy után A törvény megújítására a politikai intéz­ményrendszer átfogó reformfolyamatának részeként kerül sor. A politikai rendszer működésének alapvető szabályait az Alkot­mány állapítja meg. Az alapelvek módosí­tására nincs szükség, mert kiállták a gya­korlat próbáját. Továbbra is általános, egyenlő, közvetlen a választójog, a szavazás titkosan történik. A választási szervek az államigazgatástól függetlenül működnek, a választás alapvető szabályait az Ország- gyűlés állapítja meg. A választások tech­nikai lebonyolításának rendje (választók névjegyzéke, jegyzőkönyvek stb.) változat­lan. A választási törvény módosításának tár­sadalmi vitára bocsátott tervezete döntően az Alkotmány jelenlegi keretei között is megoldható módosítási javaslatokat és dön­tési változatokat tartalmaz. Természetsze­rűen felvetődhetnek a társadalmi vitában olyan kérdések is, amelyek túlmutatnak a közreadott törvényjavaslaton. Így, például szóba kerülhet az Országgyűlés, a tanács­testületek szerepének változása, az új tár­sadalmi közmegegyezés mechnizmusának kialakítása, amelyek a választási rendszer­nek a törvénytervezetben nem érintett in­tézményei újragondolását is igényelhetik. A társadalmi vitának az is célja, kiderüljön, a javasolt változtatások alkalmasak-e arra, hogy a kor szükségleteit kielégítsék. Köztudomású, hogy folyik az Alkotmány felülvizsgálata. Megalakultak az előkészítő bizottságok, amelyek foglalkoznak a társa­dalmi rend, az államszervezet, az állampol­gári jogok alkotmányos szabályozásának ki­dolgozásával. Hasznos, és elősegíti az Al­kotmány felülvizsgálatát is, ha a választási törvény társadalmi vitájában elhangzanak olyan állásfoglalások és javaslatok, amelyek az említett kérdéseket is érintik. Ennek so-_ rán megfogalmazódhat; célszerű-e az Al­kotmány felülvizsgálatának befejezése előtt a választási törvényt lényegesen módosíta­ni, vagy erre csak az új Alkotmány elfoga­dását követően kerüljön sor. Közbenső meg­oldásként az is elképzelhető, hogy azokat a változtatásra megérett kérdéseket, ame­lyekben kialakul a társadalmi egyetértés, most szabályozzuk. Ez akkor indokolt, ha a képviselői és tanácstagi választások időben elkülönülnek egymástól. Minden megoldás mellett és ellen szólhatnak érvek. Ezek az érvek a társadalmi vitában erősíthetik vagy gyengíthetik valamelyik változatot, és alap­jául szolgálhatnak a döntésnek. A törvénytervezet nyitott A törvény tervezete minden szempontból nyitott, nincsenek előzetesen eldöntött kér­dések. A Hazafias Népfront által szervezett társadalmi viták résztvevői tehát alkotó módon járulhatnak hozzá a választási tör­vény megújításához. A nyitottságot jelzi, hogy a tervezet 24 rendelkezése kettős vagy hármas döntési változatot, alternatívát tar­talmaz. Nyitott abban az értelemben is, hogy a társadalmi vita nemcsak az adott megoldások egyikét vagy másikát támogat­hatja, hanem új, a tervezetben nem szerep­lő javaslatot is kialakíthat. (Folytatás a 3. oldalon) Finisben a szegedi klinikaépítés A sok v i szón tagsággal épüllő 410 ágyas szegedi kli­nikai tömb, úgy látszik, immár bizonyosan nem süllyed tovább ... Az alapok alatt megcsúszott talajréteg speciális alapozási technikát tett szükségessé, mint arról a.sajtó több híradásából ér­tesültünk a tavasszal. A ha­táridők is „csúsztak”, a be­ruházók és a kivitelezők vi­tájában. Most . kedvezőbb híreket jelenthetünk a kli­nikai építkezésről. Október elején a Délép, mint az egyik legnagyobb szerepet Vállalt kivitelező, megkezdte az épület műsza­ki átadását. Ez a körülmény azzal a reménnyel kecsegtet, hogy az új klinikaépületben a jövő év első negyedét kö­vetően megkezdődhet a gyó­gyító munka, ha nem is mindjárt teljes kapacitással. Abban, hogy a tempót tartani tudták, nem kis ré­sze van a fővállalkozó Me- dinvast jelentős pénzügyi erőösiszpontosításának. A Délép kivitelezésével kap­csolatban eddig nem merült fel minőségi kifogás. Már szerelik az orvostechnikai berendezésieket is. A mű­szaki átadást ez év végéig tervezik befejezni. Mint a klinika ellátási körzetébe tartozó területen. Békés meL gyében is örvendetes a sta­bil állapokon, jól haladó munka. . P- a. Bevezetik a munkanélküli segélyt Véget ért Szolnokon a négy dél-alföldi megye: Bács, Bé­kés, Csongrád és Szolnok gyakorló közgazdászainak második találkozója. A száz szakember a gazdaság kor­szerűsítését és a munkaerő hatékony foglalkoztatásának kérdéseit vitatta meg pén­teken és szombaton. A vitában Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér­es Munkaügyi Hivatal el­nöke és Csikós Nagy Béla, a Magyar Közgazdasági Tár­saság elnöke is részt vett. Elhangzott, - hogy legkésőbb a jövő év április 1-jéig sor kerül a munkanélküli segély bevezetésére. A kormány tervezi, hogy jövőre megkét­szerezi, 2,4 milliárd forintra emeli a foglalkoztatáspoliti­kai alap összegét. Ebből na­gyobb lehetőség nyílik a munkahelyteremtés fokozott és célirányos támogatására és a vállalkozások ösztönzé­sét szolgáló újrakezdési tá­mogatás növelésére. Hem mese a békéscsabai meseház „De jó tenne itt lakni!” — sóhajtott föl önkéntelenül egy, a békéscsabai meseház 'kapuján belépő csitri. — Én még a kuvasz kutyáinkat is elhoznám — mondta a ma­mája —, ebbe a környezetbe idillik igazán! Minői is mesél a szomba­ton, Október 15-én déllélőtt éitadott Békési úti meseháE? Fekete Jánosné, Békéscsaba Város Tanácsának elimökhe- lyettese arra emlékeztetett, hogy a régi álom — amelyet Dér László, hajdani múze­umigazgató az alkotókkal együtt képzelt el — milyen gazdag gondolatokat valiósí- tott itt végre meg. Őseink lakóházát, múltját, a csabai- 6ég hagyományát őrzi, a vá­ros életét, művészetét tük­rözi! Mindennapjaikat élik majd benne a mesét szerető, iigaiz játékot kedvélő gyer­mekek és felnőtték. A város megvásárolta a benne lakóktól a házakat. 1983-tól kezdődött a felújítá­suk az Országos Műemléki Féliügyelőség támogatásá­val, Sisa Béla építész tervei állapján. A Békési út 17. szám hármas építészeti egy­ségében taláHt otthonra Sché- ner Mihály, Mumkácsy-díjas érdemes művész; és a Nap-; sugár bábegyüttes Lenkeji Konrád bábművész álltai! tervezett és készített 'kiállí­tása. Górészínpad az udva­ron, amelyen majd a város és a megye tehetséges gyer­mekcsoportjai mutatkoz­hatnak be a jövőben. Az átadási ünnepen dr. Knopp András, a Művelődé­si Minisztérium, államtitkára méltatta az egyedülálló kul­turális,, népi értékmentő intézmény fontosságát, az ezernyi szállal ide kötődő (medgyesegyházi születésű, és Békéscsabán is alkotó) művész, Schémar Mihály munkásságát, a Napsugár bábegyüttes kollekciójának játékos üdeségét. Álöm és fantázia .-léte is a szabadság féltétele, s ezek az álmok, amelyek Schéner Mihályt foglalkoztatják, nem mane- külőek, hanem a .valóságot birtokba vevők. „Süvítsen be a szabadság szele a meseház ablakán” — így szól az egyik felirat a mézesbábak, fa-, kerámia- és fémjátékok, a népi figurák között. Csu­kás Istvánt, Ágh Istvánt, Juhász Ferencet, meseírókat, költőket ihlettek meg az „érem- és kalapgyűjtő” mű­vész rajzai, alkotásai. Schéner Mihályt barátai, tisztelői ezen a napon az or­szág miniden részéből körül­vették itt, Békéscsabáin. Ép­pen csak hogy elcsíphettük a meseház jövőjét kutatva. Elárulta, hogy remélnek me- sefesiztiválokat rendezni, s a karácsonyra megjelenő (ugyancsak a városi tanács gondozásában) István ki­rályról szóló 100 rajzos kö­tetet idéző kiállítást első­ként itt bemutatni. Dankiefi Komrádtól meig- tudtuk, hogy 40 éves létük során Olyan mennyiségű bábanyag gyűlt össze a lá­dafiában 'gondosan őrizve, hogy évente akár három- sízor-négyszer is cserélhetik a kiállítás anyagát, akkor sem (lesz hosszú időn át gondjuk a bemutatásra. Most Bartók Béla: Magyar népdallok című zeneművé­hez készült bábjait láthat­juk a meseházban. A Békéscsabai Városi Ta­nács kezelésében, a Megyei Művelődési Központ mű­ködtetésében levő meseházat látni kell! Nyitva naponta 8-tól 20 óráiig, .a kiállítások hétfő kivételével tekinthetők meg 10-tői 17 óráig. Bede Zsóka Újkígyós és Kétegyháza között 8 és fél kilométer hosszú­ságú út épül. A tervek szerint 1990-re készül el a mintegy 50 millió forintos beruházással épülő korszerű út. Képünk szombaton készült, amikor nagy erővel dolgoztak a Köz- útépítő Vállalat* szakemberei Fotó: Béla Ottó Hunyai hét a BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Ezen a héten a szarvasi járás délkeleti területén fekvő Hunya községet mutatjuk be olvasóinknak a szokásosnál részletesebben. Ezen a településen 1050-en élnek. Hogy miként élnek, dolgoznak és boldogulnak, milyen gondok­kal küszködnek, ezekről szeretnénk Önöket tájékoztatni. A mai számunkban Hunya vb-titkárát mutatjuk be rendhagyó módon. Hunya Tiboméval ugyanis nem első­sorban hivatali ügyekről, hanem életéről beszélgetünk egy csésze kávé mellett. Riportunk az 5. oldalon olvas­ható. Karate OB a Lampart Kupáért és három békéscsabai bronz­érem ^ ; , Két futamon túl a hőlégballonosok A BSE volt otthonosabb Békéscsabán ■ V (Majdnem) teljes forduló a kézilabda- és labdarúgópályákon ' Q? ■ Égy jól irányzott oldalsó rúgással, útban az újabb bronz­érem felé Simon /Katalin (ellenfele Halász Tünde (Bp. Hu­nyadi SE). A Békéscsabai Lakótelepi SE karatézója megis­mételte tavalyi harmadik helyezését az országos bajnoksá­gon. A békéscsabai sportcsarnokban 160 indulóval trendezett nemzetközi viadalon rajta kívül még két „hazai", Vagyis csabai, Rácz Attila és Kovács Gyula állhatott a dobogó harmadik fokára. '(Képes riportunk a Lampart /Kupáról — keddi lapunkban lesz olvasható.) Fotó: Veress Erzsi (Részletesebb beszámolóink a hét végi sporteseményekről a 7. és 8. oldalon) l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents