Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-15 / 247. szám
1988. október 15., szombat o Babszemjankó Gyulán Babszemjankó anyja markában (Felkai Eszter, Kovács Edit, Gálfy László) Nagyon lelikes és hálás gyermekközönség köszöntötte Babszemjankót Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központban a minap. A gyulai kisiskolások szép előadást, igazi színházi élményt kaptak a Jókai Színház művészeitől és láthatóan, hallhatóan remekül érezték magukat. A kikapcsolódás mellétt a felnőtt nézőt néhány dologról meggyőzte az előadás. Mindene kel őtt arról, hogy a gyerekieknek kell a színház, vagy még inkább: a színház, a mese, a játék, a humor, a művészet kell a gyerekeknek, és nem más! Nem mindig csak a televízió, nem a video, nem a rengeteg olcsó, üres, együgyű, vagy kifejezetten durvaságot, gorombaságot sugalló képregény, akciófiilm, krimi, meg „társai”. A Jókai Színházban már hosszú évek óta fontos szempont a gyermek- és ifjúsági darabok bemutatása, a kicsik és a fiatalok igényes szórakoztatása, nevelése, formálása. Az utóbbi időben, négy-öt éve, ismert (termé- szétesen anyagi) okok miatt csökkentek a gyermekszínházi bemutatók — legalábbis házon belül, a műsortervben. De maradt az igény és szerencsére a szándék: a gyerekek várják és hálásan fogadják, a színművészek pedig — magánvállalkozásban, „mindenesként” szívesen létrehozzák a meseelőadásokat. Hogy ezzel többletmunkát vállalnak, nyilvánvaló. Akárcsak az a tény, hogy a színháznak is érdeke mindaz, ami gyermekszín- háiz címszó alatt zajlik, és ezeket a produkciókat erkölcsileg támogatja. Pavlovits Miklós Benedek Elek Babszemjankóját dolgozta át, és az előadást öt színművész játszotta, rendezte, szervezte: Felkai Eszter, Gálfy László (Jászai-díja- sok), Kovács Edit, Sövény Tibor és Micsinyei Károly. Két utóbbi szerezte a mesedarab zenéjét, a dalszövegeket Felkai Eszter írta. Az ízléses, ötletes, szép díszleteket is maguk festették, ügyelve arra, hogy a gyerekeknek fontos a látvány, a kép ereje. A három felvonás díszleteit megcsodálva alig hihető, hogy mindezt egyetlen autó csomagtartójában szállítják. Tálén fölösleges külön felsorolni, hogy a jelmezek is saját kezűleg készültek el, és ugyancsak mutatósak, egyszerűek, mégis hatásosak. Az elmúlt évadban A láthatatlan palotát, ami szintén Pavlovit Miklós meséje, öt- venszer játszotta a Jókai Színház Ifjúsági Színpada. Babszemjankó legújabb kalandjaiból körülbelül harminc előadásra van kilátás Békéscsabán, a megyében, majd a szomszédos megyék egy-egy művelődési házában. Az előadások számának csökkenése természetesen megint csak mutat valamit: azt, ami már szinte közhelynek számít, hogy kevés, és egyre kevesebb a pénz. S hogy éppen a gyermekszínház az egyik olyan terültet, ahol az anyagi tehetőségek egyre szűkösebbek, s ahol a pénzhiány súlyos gondot jelent. Pedig itt gyermekeink kulturált szórakoztatáséról, neveléséről, formálásáról, gazdagításáról — jövőnkről — van szó. Niedzielsky Katalin — Augusztus 23-án kaptam a jelzést. Egy nyolctagú családnak gyűjtést kellene rendezni, mert a csupasz falakon kívül nincs más a lakásban, amit a nagyközségi tanácstól kapnak. Nincs amire lehajtsák a fejüket, amivel betakarózzanak. Nagy hirtelen azt sem tudtam, kihez forduljak. Vaszkó Írónkét hívtam telefonon, a tájház vezetőjét, hogy tanácsot kérjek. Álmomban sem jutott eszmbe tőle segítséget várni, hiszen pár ezer forintos a nyugdíja. Alig ejtettem ki az utolsó mondatokat, amikor hallom, hogy Irénke az Amerikából nemrég hazajött testvérét ug- rasztja: „Hozd le a nagy koffert, pakolj ágyneműt, ruhaneműt, takarókat. . Meghatódtam. Irénke ytán a református lelkészt, Sipos Tas Töhötömöt kerestem meg, nem hiába. A lelkész úr összehívta a hívőket. Pár órán belül hozták az evőeszközöket, a teflonedényeket, a párnákat, a bútorokat. Megható volt az emberek segíteni akarása. . De kaptak használati eszközöket a költségvetési üzemtől, a Győzelem és Béke Tsz-től, az áfésztől és a takarékszövetkezettől. Segítettek a kisnyugdíjasok is. Elnézést, ha valakit kifelejtettem a felsorolásból. Szabóné egy pillanatra elhallgat, gondolkodik, aztán így búcsúzik: — Gondokkal küszködő időszakot élünk. Olyan nagyon jól esett tapasztalni, hogy nem halt még ki az emberekből a segíteni akarás. Béla Vali Új módszer az alkoholbeteg gyógyítására Üj módszer bevezetésével kívánja könnyíteni az alkoholbetegek gyógyítását az Országos Alkohológiai Intézet. Eszerint a kezelés az alapellátásban, vagyis a körzeti orvosok bevonásával kezdődne. A módszer tervezetét körzeti orvosok és az OAI szakemberei dolgozták ki, s a javaslatot jelenleg két szakmai kollégium tárgyalja. A gyógyítás a betegség kialakulásának, korai szakaszában, még a súlyosabb szövetkárosodások bekövetkezése előtti körfolyamat feltárásával, a megfelelő beavatkozással kezdődne. Erre legalkalmasabbak a körzeti orvosok, akik egy-egy szervi baj mögött is megláthatják a szenvedélybetegség kialakuló káros hatását. így fogalmazódott meg a körzeti egészségügyi szolgálat alkoholterápiája. A kézelésre többféle terápiát ajánl az Országos Alkohológiai Intézet. Az ismert gyógymódok közül a legelő- nyösesbb az ambuláns formában és otthoni környezetben végzett gyógyszeres alkoholelvonás, amit a szakmailag jól felkészült körzeti orvos — a családtagok segítségével — valósíthat meg. A körzeti orvos alkoholterápiája a detoxikáló szakasszal (megfelelő gyógyszeres kezeléssel) kezdődik, az absztinenciát fenntartó résszel, azaz a személyiségfejlesztéssel folytatódik, és a gondozási periódussal, a beteg tartós megfigyelésével ér véget. Próbatétel Bármilyen furcsán is hangzik, a mai 60 millió forintra növő exportot évekkel ezelőtt alig egymilliós nagyság- rendű üzleti kapcsolat fakasztotta a Békéscsabai Mezőgépnél. Valamit keresett a világban a vállalat és rátalált az egyik nyugatnémet cégre, amely kíváncsiságból — vajon mit tudnak a csabaiak — feladott részükre egy rendelést. A minőség és a szállítási határidő megtartása, felkiáltójeles volt. Próbatétel — gondolták a mezőgépesek — és ennek tudatában néhány nap, vagy hét alatt felkészültek a rendelés teljesítésére. Határidőre, az előírt minőségi követelményeknek megfelelően legyártották és elszállították az árut. A külföldi partner nem reklamált. Elégedett volt a csabaiak munkadarabjaival, annyira, hogy a következő évben újabb és újabb rendeléseket küldött. A rendelés- állománnyal ma már ott tartanak, hogy a világon forgalomba hozott Class-kombájnok szecskázőkéscit a Békéscsabai Mezőgéppel gyártatják. Ez a szecskázókés idehaza olykor hiánycikknek számít. Ilyenkor a vállalat kap egy telefont vagy egy telexet, hogy szállítson a hiány pótlására. És szállít. Az Ag- rokereknél vásárlók, akik nem tudják, nem ismerik a csabai mezőgépesek világkarrierjét, a hazai árut fitymálják, a beszerzési forrás után kutatnak, mondván, ha magyar az áru, akkor nem kell, ráadásul olcsóbb is, mint a külföldről származó. De az a jó, mert az drágább. Volt idő, amikor a hazai szecskázókés egyáltalán nem kellett a felhasználóknak. Mindenki a nyugatról beho- zottat kereste. S a kereskedelem nem volt rest, hozott be ilyen cikket, megkocsikáztatva a Békéscsaba—Nyugat- Németország és Békéscsaba közötti útvonalon. A beszerzés, a szállítás és a vám alaposan megdrágította a szecskázókéseket. Majdnem hatszoros áron kelt el az ilyen körülményesen behozott áru annál, amit itt helyben gyártottak és kínáltak. Vitte mindenki, mint a cukrot, mert ez külföldről jött. Újabban a John Deere és a Heston cég is rendel árut a Békéscsabai Mezőgéptől. Rendszeres szállítókká váltak saját jó munkájuk alapján. Az csak természetes, hogy az NDK kombájngyárának is készülnek Békéscsabán nagyon fontos alkatrészek. A világ nagy cégei bizalommal vannak a Békéscsabai Mezőgép által gyártott alkatrészek és részegységek iránt. Vásárlásaikkal rendszeresen visszatérnek. A partneri kapcsolatokat tehát a bizalom övezi. Más a helyzet idehaza. Tombol a bizalmatlanság egyes alkatrészek vásárlásakor. Ennek bizony mélyebbek a gyökerei, melyek előítéletek formájában mindaddig élnek, amíg a megítélésben a bizalmatlanság szelleme kísért. D. K. Téka Fotóalbum a Balatonról A Képzőművészéti Kiadónál a közelmúltban megjelent fotóalbumot nemcsak, túr istáiknak szánják, hanem mindazoknak, akik örömüket lelik a természet adta csodák, a víz játéka, a fényjelenségek, a színharmóniák látványában. Pethő Bertalan fotóművész az év legnagyobb részét a „világ legszepp pontjának” nevezett Szép-Kilátó környékén tölti, és gyakran elmélyül a táj, á hajnalok és naplementék állandóan változó szépségének megíi- gyelésében. A Balaton „fel-fedezői” közül az elsők egyike, Eötvös Károly 1875-ben nagy utazást tett a tó körül' és emlékeit az 1900-as években publikálta. A táj szépségét, varázsát azóta sem fogalmazták meg szebben: „Ez a vidék élő alak. Vize, napfénye, viharja, lakóinak járá- sa-kelése, patakjainak mozgása, tele, nyara, virága, illata, madarai, éjjele, nappala s örökké változó színpompája egy szempillantásig se hagyják mozgás nélkül, elevenség nélkül. S eszmét, gondolatot és érzelmet nemcsak ezek szülnek. Hanem hegyeinek váromladékai.” Pethő Bertalan 56, hangulatokat megörökítő fotóját irodalmi idézetek kísérik. A kiadó a kötetet nemcsak magyarul, hanem külön- angol és német szöveggel, is meg jeleni tette. G. T. Hidrometeorológiai jelentés — szeptember Hőmérséklet. Az időjárás szeptember hónapban — az igazgatósáig területén — esős, az átlagosnál hűvösebb átlagértéke 15,6 Celsius-fok volt. Csapadék. A területen ezen időszakban 75,3 mm csapadék hullott, mely 33,2 mm-rel volt magasabb az utolsó 50 év szeptember havi átlagcsapadékánál. A csapadékmérő állomásaink közül a legnagyobb csapadékmennyiséget, 94,9 mm, Gyulán, a legkisebbet pedig Békésszentandráson mérték, amely 50,9 mm volt. 1988. január 1. és szeptember 30. között az igazgatóság területén 430,9 mm csapadék hullott, amely 27,3 mm-rel magasabb a sokéves átlagnál. A Körösök romániai vízgyűjtő területén szeptember hónapban vízfolyásonként a következő csapadékmennyiséget mérték. Berettyó Székelyhíd 82,5 mm; Sebes-Körös Bánfihu- nyadnál 46,3 mm, Borosnál 80,1 mm, Nagyváradnál 88 mm; Fekete-Körös Vigyázó- nál 134,1 mm, Petru Gro- zanál 61 mm, Biharfüred- nél 121^5 mm; Fehér-Körös Honctőnél 76,7 mm, Kisjenő- nél 101,9 mm. Talajvízszint. Az igazgatóság területén a talajvízszint a sokéves átlag közelében helyzekedett el, a terepszint alatt 210—400 cm között ingadozott. Az elmúlt hónaphoz viszonyítva lényeges talaj vízszint-változás nem észlelhető. Árvízvédelem, folyószabályozás. Szeptember 12—23. között megtörtént a vízfolyásaink árvízvédelmi műveinek nemzetközi (magyar— román) szemléje, a bizottság a védőművek állapotát megfelelőnek értékelte. Belvízvédelem. Ebben az időszakban belvízvédelmi esemény nem volt. A magyar—román közös érdekű belvízvédelmi művek felülvizsgálata megtörtént. Az állami belvízvédelmi művek őszi szemléjére való felkészülés folyamatbán van; a belövi zcsaton mák gaiztialámí tá*- sa, a műtárgyak fenntartási- ápolási munkája megkezdődött. öntözés. Ezen időszakban öntözési igények nem jelentkeztek, így szeptember 30-án az öntözési idény befejeződött. Öntözési idény utáni önköltséges öntözését egy mezőgazdasági üzem sem kérte. A fő vízkivétel! művek levonultatása, öntözőcsatornák leürítése megkezdődött, az öntözőcsatornák őszi gaztakarítása folyamatban, illetve folyamatosan halad. Vízminőség-védelem. Felszíni vizeink minősége szeptemberben a szokásos állapotot tükrözte, rendkívüli vízszennyezés nem volt. A hosszúfpki főcsatornán augusztusban olajszennyeződés miatt elrendelt 3. fokú vízminőségvédelmi készültség keretében végzett kárelhárítás szeptember 2-án befejeződött. A Hortobágy—Berettyó főcsatorna csudabal- lai merülőfalánál 100 MJ vízi növényzet letermelése vált szükségessé. így ebben az évben az eddig letermelt vízi növényzet 4,376 MJ. Felszíni törzshálózati mintahelyek vízminőségi osztályozása az integrált követelmény- rendszer szerint 1988. szeptemberében; Fehér-Körös gyulavári 1, Fekete-Körös Sarkadnál 1, Sebes-Körös Körösszakálnál 2, Sebes-Körös Körösladány vízmércénél 1, Kettős-Körös mezőberényi közúti hídnál 1, Hármas-Körös Békésszent- andrásnál 1, Élővízcsatorna Békés tork. zsilip 2, Élővízcsatorna Békéscsaba Ve- szely-hídnál 1, Hortobágy— Berettyó Mezőtúr—Endrőd közúti hídnál 2. Nem törzshálózati mintavételi helyek: Kettős-Körös Békés duzzasztó felett 1, Hármas-Körös Gyoma közúti hídnál 1. Feri, Józsi, Ildikó, a mama Csabával, és a papa. A másik két gyerek ottlétünkkor iskolában volt Fotó: Gál Edit
