Békés Megyei Népújság, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-14 / 220. szám

1988. szeptember 14., • GRÓSZ KÁROLY FOGADTA AZ IRÁNI PARLAMENTI DELEGÁCIÓT Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke kedden az Or­szágházban fogadta Moham­mad Szadeg Halhali hodzsa- toleszlámot, az Iráni Iszlám Köztársaság parlamentje külügyi bizottságának elnö­két. A megbeszélésen jelen volt Korom Mihály, az Al­kotmányjogi Tanács elnöke. • GORBACSOV ÜZEMLÁTOGATÁSON Nem számíthatunk az át­alakítás sikerére, ha az em­berek életkörülményei nem rendezettek, ha felhalmozód­nak problémáik, elmarad a szociális szféra fejlődése — jelentette ki Mihail Gorba­csov. Az SZKP KB főtitkára kedden, szibériai látogatásá­nak második napján a Him- volokno üzemben így össze­gezte a dolgozókkal folyta­tott beszélgetések tanulsá­gait. A dolgozókkal folytatott kötetlen eszmecsere után Gorbacsov az Ü2em vezetői­szerda vei, a társadalmi szervezetek képviselőivel osztotta meg benyomásait. — Végre ki kell mondani — hangsúlyoz­ta —, hogy a rekonstrukció elhúzódásáért, a szociális te­rület elmaradottságáért a központ a bűnös. A kérdé­seket azonban helyben kell megoldani. A központ fel­adata, hogy megnyissa az utat: helyes normatívákat dolgozzon ki, világos fejlő­dési- távlatokat jelöljön meg. Itt-az ideje végre a megva­lósítást célzó konkrét tettek­nek •— mondta. • A JEMENI KÜLÜGYMINISZTER BUDAPESTEN Várkonyi Péter külügymi­niszter kedden megbeszélést folytatott Abdel-Aziz ed-Da- lival, a Jemeni Szocialista Párt Központi Bizottságának tagjával, külügyminiszterrel, aki átutazóban rövid látoga­tást tett Budapesten. A meg­beszélésen áttekintették a két ország közötti kapcsola­tok helyzetét és fejlesztésé­nek lehetőségeit, s a közel- keleti térség legutóbbi fejle­ményeit. • WÖRNER WASHINGTONBAN Hétfőn délután Washing­tonba érkezett Manfred Wörner, a NATO új főtitká­ra. Ebben a minőségében először látogat az amerikai fővárosba, bár az NSZK hadügyminisztereként szá­mos alkalommal járt ott, legutóbb márciusban. Wör- nert fogadja Reagan elnök. Várhatóan szó lesz az Eu­rópában lévő amerikai tá­maszpontok kérdéséről is. Az Egyesült Államok számára jelenleg a görögországi tá­maszpontok jövője a legidő­szerűbb kérdés, de a spa­nyolországi döntéseket köve­tően a portugáliai bázisok sorsa is aggasztja. Az érde­kelt kormányok nagyobb összegeket kívánnak a tá­maszpontok fenntartása fe­jében, bizonyos fegyverek, mindenekelőtt a nukleáris eszközök tárolását általában is meg akarják tiltani. • KIUTASÍTOTTAK LONDONBÓL KUBA NAGYKÖVETÉT Hétfőn este berendelték Kuba londoni nagykövetét a brit külügyminisztériumba, és közölték vele a kormány döntését: őt és egyik diplo­máciai beosztottját — ez utóbbi által hétfőn délután elkövetett tiltott fegyver- használat miatt — azonnali hatállyal kiutasítják London­ból. Oscar Fernandez Mell nagykövetnek és Medina Pe­rez harmadtitkárnak 24 órát adtak a távozásra. KÖNYVEKET HAZAVINNI TILOS! Rhodosz szigetén olyan helyre bukkantak a régészek, ahol 2200 évvel ezelőtt egy könyvtár állhatott. A felfe­dezés újabb adatokkal szol­gál az ókori görögök művelt­ségére, tanultságára nézve. A könyvtár létét többek között egy kőbe vésett felirat iga­zolja: a A könyveket haza­vinni tilos! A könyvek lel­tárát is megtalálták, s benne számos eddig ismeretlen szö­veg és szerző neve is szere­pel. A könyvtár egy fiúgim­názium tulajdona volt. ÜJ FÉLVEZETŐ A Los Angeles-i egyetem kutatói bejelentették, hogy sikerült egy új típusú félve­zetőt előállítaniuk, amely százszor érzékenyebb az ed­dig ismert bármely más ilyen terméknél. A Science News Today című szaklap szerint a Hetero Nipi elnevezésű új termék felépítésében arzén, alumínium és gallium alapú, rétegesen elhelyezett ele­mek vesznek részt, melyek között negatív töltésű elekt­ronok közlekednek szabadon. Ügy értékelik, hogy az új félvezető típus széles alkal­mazást nyerhet a fényérzé­keny kapcsolók és a követ­kező optikaikomputer-gene- ráció gyártásában. CHRIS EVERT ISMÉT FÉRJ- NÉL. Mértékadó körök szerint a világ legszebb teniszezőnője is­mét férjhez ment; az amerikai egyesült államokbeli Florida állam Boca Raton nevű városá­ban július 30-án mondta ki a boldogító igent Andy Mill olda­lán, aki az amerikai síváloga­tott egyik erőssége (Telefotó) KOLERA VAKCINA Kolera ellen szájon keresztül beadható vakcinát dolgozott ki két amerikai tudós. Vélemé­nyük szerint az így bejuttatott oltóanyag évente több ezer em­ber életét mentheti meg a har­madik világban. A kolera járványos fertőzés, amelynek lappangási ideje 1—5, legtöbbször 3 nap. A kolerajár­ványok főleg a keleti, meleg és nedves melegégövi területeken lépnek fel. A kolera baktériu­mai elsősorban fertőzött ivóvíz­zel és a megfelelő élelmiszerhi­giéniai előírások figyelmen kí­vül hagyásával készült élelmi­szerek fogyasztásával jutnak a szervezetbe. Az egyik tudós közlése sze­rint Bangladesben mintegy 60 ezer embert vizsgáltak meg és az eredményekből kitűnt, hogy a vakcina alkalmazása segített meggátolni a kolerafertőzést. Bangladesban évente 30—50 ezer ember hal meg kolerában. ÉLETGYÖKÉRVÁSÁR Az északkelet-kínai Jilin tartományban levő Tonghua városban először tartottak az országban ginsengvásárt. A hagyományos medicina cso­daszerként ismert „életgyö­kér” mind nagyobb elisme­résnek és keresettségnek ör­vend a világ minden részén. A tíznapos vásár idején több ezer fajta ginseng-kivonat-* ból készült orvosság, erősítő ital, kozmetikai szer — java részük különböző nemzetkö­zi vásárok aranyérmének dí­jazottja — valamint hatal­mas mennyiségű feldolgozat­lan gyökér került eladásra. DER SPIEGEL-ben olvastuk: Walesa politikailag „beérett” RAKOWSKI: Ez is a mítoszok egyike, amelyet nem lehet kiirtani. A nép kormányzathoz való viszonya mindenekelőtt a gazdasági körülményektől függ. A közvéleménykutatás vi­lágosan megmutatja, hogy tulajdonképpen a lakosságnak csak egy nagyon alacsony hányada foglalkozik a politikával. SPIEGEL: Nyilván az egész világon hasonló a helyzet. RAKOWSKI: Lengyelországban körülbelül a lakosság 10 százaléka érdeklődik a politika iránt. Hogy is lehetne ez alapján arra következtetni, hogy ismét engedélyezni kell a „Szolidaritást”, vagy nem. Hiszen ez, mégiscsak egy politi­kai kérdés. SPIEGEL: Ugyanúgy, mint az a tény, hogy a „Szolidari­tás” része a társadalomnak és a közvéleménynek. RAKOWSKI: Csak ismételni tudom, hogy 1981, annak az esztendőnek az emléke, amely majdnem tönkre tett ben­nünket, még mindig eleven. Nem engedhetjük meg magunk­nak, hogy megismételjük azt a helyzetet. A világ nem érte­ne meg bennünket, és csak halálra nevetné magát rajtunk. De az is nyilvánvaló, hogy az utóbbi évek alatt Lengyel- országban megteremtettük az eltérő álláspontok ütközteté­sének feltételeit. De a demokrácia terén még nem hangzott el az utolsó szó. SPIEGEL: A várt lapjában, a Politykában, amelynek 25 éven keresztül ön volt a főszerkesztője, nemrégiben a kö­vetkező mondatot olvastuk: „Alapvető fordulat kedvező irányba csak akkor érhető el, ha az államhatalom megegye­zésre jut a társadalommal”. Nyilvánvaló a több pluralizmus és a több demokrácia követelése. Ha még mindig a Polityka főszerkesztője lenne, így hagyta volna ezt a mondatot? RAKOWSKI: Igen. De ha valaki a lengyel helyzet ala­kulását objektiven szemléli, meg kell állapítania, hogy ez az autoritás, amelyhez én is hozzátartozom, ezekben az években széles plattformot biztosított, és ez tette lehetővé a állam és a társadalom közötti párbeszédet. S ez nem volt könnyű. . ^ SPIEGEL: A hatalomnak már nem is kell tovább javulni? RAKOWSKI: Pillanat! Messze áll tőlem, hogy elégedett legyek azzal, amit elértünk. De néhány évvel ezelőtt még el sem tudtunk volna képzelni sok mindent, ami ma már ter­mészetesnek számít, például a sajtószabadság országunkban. Egész sor intézményt említhetnék Önöknek, amelyek koráb­ban nem léteztek a lengyel rendszerben, a parlament tár­sadalmi és gazdasági tanácsától kezdve egészen a konzul­tatív tanácsig. Ezek a liberalizálási vívmányok természetesen egy nagy folyamat részei, amelyekhez időre van szükség. Jelenleg új törvény készül politikai klubok és egyéb szervezetek elis­meréséről. Már meghirdettük a parlament második kama­rájának berendezését. Ezzel azt biztosítjuk, hogy a parla­ment összetétele pluralisztikusabb lesz, mint jelenleg. SPIEGEL: Vagyis úgy véli, hogy nincs is okuk egykori kollégáinak a Politykánál arra, hogy az uralkodók párbe­szédkészségének hiányáról panaszkodjanak? RAKOWSKI: Az említett folyamatok mind a szélesebb körű párbeszédet szorgalmazzák. Nem szeretném itt maga­mat dicsérni, de ha a lengyel demokratizálási folyamat be­fejeződik, és ha ezt összehasonlítjuk Európa e részének or­szágaival, akkor úgy tűnik nekem, hogy nálunk már sok minden történt, több mint más országokban. Önök is tud­ják, hogy minden társadalmi rendszernek időre van szük­sége, gyakran évtizedekre ahhoz, hogy beérjen. így volt ez Franciaországban a forradalom után, és így volt ez Német­országban is. Több évtizedig tartottak az átalakulások. A Német Szövetségi Köztársaság rendszere sem, amellyel Önök annyira elégedettek, egyik napról a másikra, Deus ex machina jött létre. SPIEGEL: A glasznoszty Lengyelországban nem arra jó, hogy a lakosság levezethesse dühét, elégedetlenségét? RAKOWSKI: Ó, tudják, az úgynevezett „szelepek” fölött már rég eljárt az idő. Én úgy gondolom, hogy a lengyelek öntudata az utóbbi nyolc év alatt sokat változott. Itt már senkit sem lehet szelepekkel becsapni. Elmondhatjuk, hogy a lengyelek 1980-ban és ’81-ben nagyon gyorsan kijárták az össznemzeti politikai akadémiát. SPIEGEL: Pártfőnökük, Jaruzelski tábornok a múlt heti 2. „A Szolidaritás újbóli engedélyezése anarchiához vezetne” KB-ülésen „higgadt fordulatot” jelentett be. Ha jól számo­lunk, ez már az ötödik újrakezdés. Ezúttal merre tart az utazás? RAKOWSKI: Először is dicsérni szeretném pártfőnökün­ket, aki kezdettől, amióta én őt ismerem, meggyőződéssel vallja, hogy Lengyelország szocialista rendszerében nagy változások szükségesek. És ezeket véghez is vitte, amint el­jött az idejük. így volt ez a politikai foglyok szabadon bo­csátásával, vagy a konzultatív tanács létrehozásával, és így van most is. Nem ötödik újrakezdésről van szó, hanem a politikai irány folytatásáról, amely a párt IX. kongresszu­sán, 1981 júliusában kezdődött. Most azt kérdezik, merre tovább. Egy jól ismert szólással válaszolok: a demokratikus szocializmus irányába, abba az irányba, amely véglegesen elbúcsúzik a sztálinizmus maradványaitól. SPIEGEL: De már az utóbbi fordulat meghirdetésekor is valami hasonlóról beszéltek. RAKOWSKI: Na és? Ez a megfogalmazás már akkor is érvényben volt. Azt hiszem, hogy sok kérdésre, amely Euró­pa e részében a szocializmus jövőjével kapcsolatban merül fel, senki sem tud kész választ adni. SPIEGEL: Május végén lengyel közvéleménykutatók azt mondták, hogy körülbelül a lakosság 5 százaléka bízik a helyzet javulásában, a jelenlegi kormány- és pártvezetés alatt. Ez eléggé katasztrofális eredmény. Nem kellene a ve­zetésnek visszalépni? RAKOWSKI: Nem hiszem. Több különböző álláspont léte­zik ezzel a kérdéssel kapcsolatban is. De kétség kívül, alap­vető problémánk, hogy visszanyerjük a társadalom bizalmát. SPIEGEL: Ami nyilván csak akkor fog Önöknek sikerül­ni, ha a húsostányérok nem maradnak üresek, és eltűnnek a sorok az üzletek elől, és a hatvanszázalékos infláció va­lamelyest csökken. Hiszen a legtöbb lengyel nem akar töb­bet, csak azt, hogy jobban éljen. RAKOWSKI: Bizonyára. Csakhogy túloznak Önök az üres tányérokkal, az üres üzletekkel. Nem titkoljuk egyáltalán, hogy a lakosság egy része nehéz körülmények között él, de olyan rétegek is vannak Lengyelországban, amelyek számá­ra teljesen idegen az üres fazék fogalma. Éhség nincs Len­gyelországban. SPIEGEL: Hogy kevesebb embernek megy jól, és a több­ségnek rosszul, nem vet éppen jó fényt a lengyel rendszerre. RAKOWSKI: Vannak munkások, akik nagyon jól keres­nek. Zavarja őket természetesen, hogy bizonyos árukat nem tudnak megvásárolni, bár van rá pénzük. Ezzel szemben vannak mások, akik messze a kívánt életszínvonal alatt ke­resnek. SPIEGEL: Akárhogy is magyarázza ön a súlyos hiányo­kat, nem lehetett volna az utóbbi nyolc év alatt javítani Lengyelország gazdasági helyzetén? RAKOWSKI: Ismét tiltakoznom kell. Lengyelország gaz­dasági helyzete most sokkal jobb, mint 1981-ben volt. De meg kell itt jegyeznem valamit: gazdaságunk reformjáért fizetnünk kell, és félek, nagy lesz az ára. Elméletileg az egész nép egyetért vele, de a gyakorlatban sokan nem ké­szek arra, hogy lemondjanak bármiről is. Vegyék csak pél­dául azt a tipikus esetet, hogy számos üzem országunkban veszteséges, és már régen meg kellett volna ezeket szün­tetni. De minden kísérletnél, hogy leállítsunk ilyen üzeme­ket, jönnek a tiltakozások a legkülönbözőbb irányokból. SPIEGEL: És főleg a központi bizottság nehézipari lobby- jából. RAKOWSKI: A központi bizottságban egyáltalán nincs ilyen lobby. A tiltakozások alulról jönnek: az üzemi párt- szervezetektől, a szakszervezettől. Ismereteim szerint több példa akadt arra, ahol egészen nagy szavakkal tiltakoztak: hogy az ilyen intézkedés a szocializmus alapjai ellen irányul. SPIEGEL: Tehát a gazdasági vereségért az alap a hibás? RAKOWSKI: Megint tévednek. A régi gazdasági modell a hibás, az, amikor még normálisnak számított, hogy a gyengéket, tekintet nélkül a népgazdasági haszonra, támo­gatni kellett. Amikor ezen a módszeren változtatni kellene, akkor jönnek a tiltakozások. SPIEGEL: Vagyis a múltban követték el a hibákat? RAKOWSKI: Nem csak akkor. De hangsúlyozom, a je­lenlegi helyzet Lengyelországban gazdasági reform nélkül, akár mennyire is befejezetlen ez ma még, sokkal rosszabb lenne. SPIEGEL: Nincs a válságnak egyéb oka? Egy párttanul­mányból idézünk: „Gazdasági mechanizmusainkat helytele­nül alkalmaztuk”. Hiszen ez azt jelenti, hogy a lengyel ve­zetésben túl kevés az, aki ért a gazdasághoz. RAKOWSKI: Ezt én így nem mondanám. Gorbacsovöt szeretném idézni válaszképpen. Amikor a Szovjetunió hely­zetéről beszélt, így fogalmazott: „Mi valamennyien az év­század gyermekei vagyunk”. Nekünk Lengyelországban ki­váló közgazdászaink vannak. De nemzeti tulajdonságaink közé tartozik sajnos, hogy minden közgazdásznak megvan­nak a saját elképzelései a gazdaság szanálásáról. SPIEGEL: A régi lengyel közmondás szerint: három len­gyel — négy vélemény? RAKOWSKI: Ügy valahogy. SPIEGEL: A rossz gazdasági helyzet, mindenekelőtt a perspektíva hiánya oda vezetett, hogy az utóbbi években és hónapokban honfitársainak százezrei vándoroltak ki nyu­gatra ... RAKOWSKI: ... főleg fiatalok. SPIEGEL: Mit akarnak tenni ez ellen a kivándorlás el­len? RAKOWSKI: Bárcsak lenne erre gyors válaszunk! Vé­leményem' szerint ezeknek az embereknek a kimenetele az egyház, a párt és minden gondolkodó lengyel számára fon­tos probléma. A jobb perspektíva lenne a megoldás, a lakás­hiány enyhítése, és a főleg fiatal diplomások alacsony bérei­nek emelése. Jelenleg a következő a helyzet Lengyelország­ban: egy fiatalember, aki a szakmunkásképző után el kezd dolgozni a gyárban, többet keres, mint egy fiatal orvos. Ez azt bizonyítja, hogy az egész bérezési rendszerünk rossz. És ez odavezet, hogy azok a hivatások, amelyeket mint tipikus értelmiségi hivatásokat emlegetünk, rendkívül alacsony fi­zetéseket jelentenek. SPIEGEL: Ez úgy hangzik, mintha megértené azoknak a fiatalembereknek az indítékait, akik elhatározzák, hogy nyugatra mennek. RAKOWSKI: Természetesen megértem őket. De megér­teni nem annyit jelent, mint támogatni. Jobban örülnék annak, ha ezek a fiatalemberek itt maradnának Lengyel- országban. És ránk idősebbekre, és a kormányzatra hárul az a feladat, -hogy megteremtsük azokat a feltételeket, ame­lyek a kivándorlás enyhítéséhez vezetnek. De mit kell itt ilyen sokat beszélni? Akárhogy is fejezzük ki magunkat, a fiatalemberek kivándorlása vádirat azok ellen, akik a gaz­daságpolitikáért felelősek. SPIEGEL: Egy személyes kérdés: ön Jaruzelski tábor­nok idejében váltott a publicisztikáról az aktív politikára. Ha a tábornok föladja, vagy mennie kell — mi lesz akkor Rakowskiból? RAKOWSKI: Először is hatvankét éves leszek. Tizenhá­rom éves korom óta dolgozom. Ezért úgy gondolom, meg- érdemlem, hogy kipihenhessem magam. Ezenkívül: rengeteg innivalóm van, 30 esztendeje rendszeresen jegyzetelek. így egész csomó anyag gyűlt össze. SPIEGEL: Ám ha ön, ahogyan azt Varsóban beszélik, lengyel miniszterelnök lesz, nem lesz ideje. RAKOWSKI: Nem is álmodom arról, és nem is hiszem, . hogy helyes lenne azt a hivatalt megpályáznom. Én szüle­tett ideológus vagyok. Egyszerűen szeretem a politikát. SPIEGEL: Rakowski úr, köszönjük a beszélgetést. (Vége) Fordította: Niedzielsky Katalin Interjú Mieczyslaw Rakowskival a sztrájkokról, a „Szolidaritásról” és a kivándorlásról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents