Békés Megyei Népújság, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-12 / 218. szám

1988. szeptember 12., hétfő Vaskori temető Csárdaszállás határában Szociálpolitikai tanfolyam a TIT-nél — Lapszél ----------­Hullámverésben Ha egy kiadós témára rá­lel az újságíró-társadalom, szakmai berkekben csont­rágásról, netán lerágott csontról szólnak egy-egy té­ma megjelentetése kapcsán a felsőbb, a sajtó munká­ját figyelemmel kísérő szervek. Most; hirtelen ne­kirugaszkodtunk egy soka­kat érintő témának, a ma­gasabb állami vezetők bé­rezésének és kedvezmé­nyeinek, melyet Mester Ákos a 168 óra keretében tűzött a rádió műsorára, Falus Gábor, a Népszabad­ságban (pénteki, szeptem­ber 9-i számban) más kö­zelítésben ugyan, de a lé­nyeg: mennyit ér havi öt­venezer? A Mosonmagyar­óvári Fémszerelvénygyár vezérigazgatója körül kiala­kult helyzetet elemezte. Valójában — fordult meg bennem — hallva a mű­sort, a külföldi tudósítók kommentálását, mert most már azt is tudjuk, hogy a magasabb állami vezetőkés vállalati vezérigazgatók, igazgatók a külföldi hason­ló beosztású dolgozókhoz képest hátrányos helyzetű­ek. Istenem: az ország is az! Ami pedig egyszerűen felháborító, a hazai vezér- igazgatók, igazgatók és he­lyetteseik alkalmas helye­ken ki is fejtik, hogy anya­gi megbecsülésükkel nincse­nek megelégedve. Senki sem vitatja, hogy sokat dolgoznak. De hát ki nem dolgozik sokat ebben az or­szágban? S kik kapnak a fizikai állományú dolgozók átlagos kereseténél 4-5- szörte többet havonta fix- ként, és sokszorta többet, amikor a nyereségrészese­dést, illetve a prémiumot fizetik? Kolléganőm mesél­te, hogy az egyik vállalat­nál a szűk körű vezetésben dolgozó öt ember az 1200 dolgozóra jutó nyereségré­szesedés egyharmadát ve­hette fel, mivel a pré­miumszabályzat erre adott lehetőséget. Furcsa az arány! Tévedés ne essék, senki­től sem sajnálja az ember a szép jövedelmet, ha meg­dolgozik érte és ez a mun­ka látszik a vállalat telje­sítményén! De még ebben az esetben is az arányok hallatán mind gyakrabban fogalmazódik meg az új ér­téket előállító dolgozóban, a munkapadok, az öntőtége­lyek, a szállítószalagok és présgépek mellett: vajon nekik miért csak ennyi vagy annyi jut? Az ará­nyok, melyekről oly sok szó esik az utóbbi időben, mennyire kerültek a he­lyükre? Az érdekeltség megfogalmazott alapelvei mikor öltenek olyan testet, mely a politika gyakorlati megvalósítása közben a dolgozók bizalmával kita- pinthatóan találkozik? Szeretném sürgősen hoz­zátenni, hogy sohasem vol­tam vezetőellenes, de azok a tények, melyek újabban a vezetői fizetés és prémi­um odaítélésével kapcsola­tosak, egyre jobban irritál­ják az üzemek közhangu­latát. A dolgozók zöme csak a rossz vezetőtől sajnálja a több pénzt. És felveti, hogy az övé miért csak annyi, amennyit kapott? Hát igen, a növekvő árakkal a társar dalom különböző rétegei sokféleképpen birkóznak. Aki sokat dolgozik és ke­veset keres csak küszködik, viszont vannak, akik ebben az átmeneti helyzetben kü­lönösebb gond nélkül ugor- ják át az akadályokat. Az arányosabb teherviselés fel­vetése így sohasem volt ak­tuálisabb, mint ezekben a nehéz hónapokban. Lám, a megújulás elkezdődött, eb­ben a kényes, zártnak vélt körben is. A Mosonmagyar­óvári Fémszerelvénygyár munkásai megmérték ve­zérigazgatójuk teljesítmé­nyét és a szükséges követ­keztetéseket levonták — visszavonhatatlanul, akár­csak Gyomaendrődön, vagy Gyulán néhány héttel ez­előtt. D. K. Ha gyengébben melegít is, mint pár héttel ezelőtt, de hétágra süt a nyárutói nap a Mezőberény és Csárda- szállás között található ása­tási területre. Nagy türelem­mel két felnőtt régész és — nem lehetetlen — 12 ré- gészjelölt-palánta nagy szor­galommal kaparja, sepri a vaskori temetőben fekvők csontjáról a földet. A fiatal, lelkes régésznő­től, dr. Szénáczki Júliától megtudtuk, hogy a gyerekek Békéscsabáról, a Szabó Pál Téri Általános Iskolából jöt­tek és ők az Olimpia őrs tagjai az 5. C osztályból. Dr. Szénáczki Júliának és férjének, dr. Goldmann Györgynek még a tavasszal tá­madt az ötlete: őrsi fog­lalkozást tartanak a Mezőbe­rény közelében megtalált és feltárt vaskori temetőnél. Nem várt (vagy nagyon is kiszámított?) sikere volt en­nek a kirándulásnak. Vörösesszőke „fiatalem­ber”, Varga Igor lépett hoz­zám, 12 éve minden komoly­ságával magyaráz: A Kevermesi Lenin Tsz és a Patex horgászegyesülete 1984-ben alakult 39 vállal­kozó szellemű, természetet szerető helyi lakosból. A kezdeti és a jelenlegi törek­vés is az, hogy az itt élő emberek szabad idejüket kulturált körülmények kö­zött, a természet adottságait kihasználva, úgy töltsék el, hogy közben testileg-lelkileg kikapcsolódhassanak, rege­nerálódjanak. Az elképzeléseket 1982-ben tett követte. A megalakulás­hoz vezető út azonban nem volt akadálytalan. A téeszt meg kellett győzni, hogy a Kevermes határában lévő homokbánya-tó hasznosításá­ról mondjon le a leendő egyesület javára. A MOHOSZ Békés Megyei Intézőbizottsá­gát felkeresve pedig sok-sok kilincselés után sikerült csak megszerezni az engedélyt a megalakuláshoz. A kitartó szervezés eredményeként megkapták a vízkezelési jo­— Engem érdekel, mi van a föld alatt. Milyenek voltak az emberek használati tár­gyai? Érdekel a régi kor. Történelmi könyveket olva­sok, amelyekben megtalálom milyen fegyvereket viseltek a katonák, s milyen házakban éltek. Nemrég fejeztem be egy Szt. István koráról szóló regényt... — Sok érdekes dolog van a föld alatt — szól közbe Szántó Bernadett —, a ta­vasszal találtunk köcsögöket is, meg női fülbevalót. Sze­retünk kijönni és segíteni... Goldmann István hat hó­napos korától „járja” az ása­tási helyeket. Hát persze. Ö a régészházaspár csemetéje. — Szeretnék én is régész lenni — mondja. — Érdekel­nek a régi házmaradványok, azok a leletek is, amiket a sírok mellé raktak. Valamennyi gyerek felnőt- tes komolysággal bólogat, az­tán visszaugranak a gödör­be, hogy a vaskorban elte­metettek csontvázát letiszto­gassák ... B. V. got, majd vízmintákat küld­tek ellenőrzésre Szegedre és Szarvasra. A tagdíjakból 1984 őszén megtörtént az el­ső haltelepítés: 845 kiló ponty. Két év múlva a gazdál­kodó szervek segítségével hozzákezdtek egy horgászta­nya építéséhez, melynek munkálatai még folyamat­ban vannak. Az egyesület je­lenleg 57 tagot számlál, és az érdeklődés egyre nő. Az eredeti cél a természet meg­szerettetése, a környezet vé­delme, valamint a hét végi kikapcsolódás lehetősége már megvalósult. Távolabbi cél a homokbánya-tó és kör­nyéke szabadidőközponttá fejlesztése. A továbblépés le­hetőségét jelenti ez évben egy ivadéknevelő-tó lere- kesztése az öreg tóból azért, hogy a nehezedő halbeszer­zési gondokat saját erőből tudják majd megoldani. H. M. Napjainkban egyre fonto­sabbá válik a szociálpoliti­kai problémák megoldása. Biztonságot adni azoknak, akik életük java részét le­dolgozták. Segíteni azok­nak, akik önhibájukon kí­vül kerültek az átlagosnál nehezebb helyzetbe. Ez a cél. S nem közömbös az sem, milyen formában, milyen hozzáértéssel történik mind­ez. Ezért szükséges, hogy mindazok, akik részt vesz­nek a szociális gondozásban, rendszeresen bővítsék isme­reteiket. A Békés Megyei Tanács egészségügyi osztá­lya és a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat Békés Megyei Szervezete, ezt látva, szociális ügyintézők, gondo­zási központok vezetői, házi szociális gondozónők, idősek klubjainak vezetői, vala­mint cigánycsalád-segítők részére rendez tanfojyamot a közeljövőben. Milyen a felnőttvédelmi szociális gondoskodás hely­zete? Miképpen lehet létre­hozni, továbbfejleszteni a gondozási központokat? Mi­A gyulai és városkörnyé­ki csapatoknak poLgárvédel- mi és elsősegély-nyújtási is­meretekből, valamint gya­korlati alkalmazásukból ren­dezett megmérettetést szom­baton délelőtt Szanazug- ban a városi polgárvédelmi parancsnokság és a Vörös- kereszt helyi szervezete. A részt vevő mintegy 130 em­ber bemutatta „fertőzött te­rületen” az egyéni védőfel­szerelések használatát, fel­kutatta és alapvető ellátás­ban részesítette a „sebesül­teket”. Szerencsére a ka­tasztrófa csak elképzelt volt, ám — szigorú zsűri előtt — anyakönyvi hirek GYOMAENDK0D Házasságkötések: Cserép Anikó (Gyomaendröd) és Szabó Sándor (Szabadki- gyós). Török Mária Györgyi (örménykút) és Franyó György Géza (örménykút), Halasi Aranka (Dévaványa) és Kiss Zsigmond (Dévaványa). Születések: Dávid Imre és Szabó Irén fia Krisztián, Koszta Ambrus és Csahóczki Éva fia Norbert, Szmolnik János és Oravecz An­na Mária fia Péter, Tóth Sán­dor és Kovács Piroska Edit leánya Szilvia, Cser Béla és Hi­mer Mária fia Richárd (Déva­ványa), Marton János és Tar­soly Margit leánya Katalin (Dé­vaványa) . lyen kapcsolatlélektani prob­lémák merülhetnek fel a szqciális gondozásban? E három kérdésre kapnak vá­laszt a tanfolyam első nap­ján, október 3-án a hallga­tók. Egy hét múlva, a ci­gányság szociális problémái­ról, segítésükkel kapcsolatos feladatokról, valamint az idős emberek korszerű ellá­tásáról hangzik el előadás. A házi szociális gondozók munkájának szervezési és tartalmi kérdéseiről,- az idős embereket segítő szolgálta­tások rendszerének kiépíté­séről, valamint az idősek klubja és a hetes napközi otthonok működésének, to­vábbfejlesztésének kérdései­ről október 17-én esik szó. Végül, a 25 órás tanfolyam utolsó délelőttjén többek kö­zött a komplex családsegí­tésről, illetve az idős embe­rek közösségi életének ki­alakításáról hallhatnak elő­adást mindazok, akik szep­tember 16-ig jelentkeznek a tanfolyamra, a TIT megyei szervezeténél. nagyon is valósághűen és gyorsan kellett cselekedni. Cs. Szabó András száza­dos, törzsparancsnoktól meg­tudtuk, a polgárvédelem el­sősegélynyújtóinak 5 éven­ként rendeznek versenyt. Az üzemi, városi, megyei meg­mérettetések után a legjob­bak országos vetélkedőn vesznek részt. A megyeire 1989-ben kerül sor, ahol a szombati teljesítmény alap­ján a Pándy Kálmán Kór­ház és Rendelőintézet csa­pata képviseli a várost és környékét. Haláleset: Kotálik Mátyásné Vad Juli­anna (Dévaványa). SZEGHALOM Házasságkötések: Somogyi Erika (Körösladány) éis Kovács János (Ecsegfalva), Lupsán Katalin (Zsadány) és Nagy Sándor Lajos (Zsadány), Farkas Anikó (Okány) és Ke­resztesi Zoltán (Okány). Születés: Szitás Lajos és Csaba Erika fia Tibor (Körösladány). Halálesetek: Kádár Ilona (Békéscsaba), Ba­ranya András (Körösladány), Kreifel Antalné Keusch Anna (Gyula), Szász Benjáminná Kó­nya Zsuzsanna (Zsadány), Né­meth Károlyné Kéri Róza (Zsa­dány), Bende Imre (Zsadány). Kibővített helyen, kibővített szolgáltatásokkal várja önt a Platán kertészeti áruda Nyitás: (szeptember 15-én. Érdeklődni a helyszínen, Békéscsaba, Szarvasi út 113. (Az ÁFOR-kút mellett.) Nyitva: hétfőtől szombatig 8—17, vasárnap 8—12 óráig. A MÜSZI Dél-alföldi Területi Igazgatósága adótanácsadói szakvizsga- elökészítö tanfolyamot szervez Békéscsabán, 1988. szeptemberi indítással. Jelentkezési lap igénylése: 6722 Szeged, Mérey u. 6/C, levélben, vagy Szeged (62) 24-291-es telefonon. Fotó: Kovács Erzsébet Bányaiéból horgászparadicsom Elsősegélynyújtók versenye Kép, szöveg: Sz. M. 'm,' yM IV. , V‘ Hogyan is kell ellátni a sebesültet? — töprengenek a két- egyházi szakszolgálatosok HÍREK MA: MÁRIA NAPJA A Nap kél 6.17 — nyugszik 19.04 órakor A Hold kél 7.27 — nyugszik 19.17 órakor ÉVFORDULÓ Száz éve született Maurice Chevalier (1888—1972) fran­cia színész és sanzonénekes, a két világháború közötti Párizs jellegzetes alakja, legnépszerűbb művésze. IDŰIÓRÓS A szeptember közepén szoká­sosnál 2-3 fokkal hűvösebb, en­nek ellenére kellemes időjárás­ban telt el a hét vége. Szomba­ton az erőteljes nappali go- molyfelhő-képződés miatt csak 6-7, vasárnap pedig már 10-11 órán át sütött a nap. Csak időn­ként élénkült meg a változó irányú szél. Hajnalonként 7-8 fokig csökkent, kora délutánon­ként 22-24 fokig emelkedett a hőmérséklet. Csapadék nem volt — kaptuk a tájékoztatót Szu- dár Bélától, a Békéscsabai Me­teorológiái Állomás ügyeletesé­től. Várható időjárás ma estig: el­sősorban északnyugaton, észa­kon időnként megnövekszik a felhőzet, és ott elszórtan eső is lesz. Délen folytatódik a túl­nyomóan napos, száraz, meleg Idő. A gyenge, változó irányú szél délire fordul és többfelé megélénkül. Hajnalban 6, 11, délután 22, 27 fok között lesz a hőmérséklet. Hírügyeletünk munkanapokon 9-től 19 óráig hívható közvetlenül a telefonszámon. Üzenetrögzítőnk ugyanezen a telcfonszámon este 7-től reggel 9 óráig, valamint munkaszüneti napokon mű­ködik. Telexszámunk: 28-623 83-312 Ma a telefonnál: LÁSZLÓ ERZSÉBET — A LENCSÉSI KÖZÖSSÉGI Tclevizió ma 19 órakor a képújsággal és rajzfilmössze­állítással kezdi adását. 19.30- kor a szeptemberi szerkesz­tett műsor ismétlésére kerül sor. 20.20-tól A sorscsapás című színes, feliratos francia bűnügyi filmet mutatják be, aminek megtekintését 16 éven felüli nézőiknek ajánl­ják. — A MEZÖKOVÁCSHÁZI nyugdíjasklub szeptember 13-án egész napos kihelyezett foglalkozást tart Nagybánhe- gyesen. Programban szerepel a tanácsi munka megismeré­se, valamint a termálfürdő és a tsz tejüzemének megte­kintése. — ORSZÁGOS KUTYAKI- ÁLLÍTÁS Szarvason. Vasár­nap, szeptember 11-én több száz résztvevő és több ezer érdeklődő kísérte figyelem­mel Szarvason az országos kutyakiállítást. A bemutatott ebeket bírák zsűrizték és kü­lönböző díjakat, minősítése­ket adtak át a tulajdonosok­nak. — A NAGYSZÉNÁSI Petőfi Vadásztársaságnak 64 tagja van. 16 ezer 860 hektáros te­rületükön vadgazdálkodás­sal, vadtakarmánytermesz- téssel foglalkoznak. Árbevé­teli tervük 1988-ra 2 millió 700 ezer forint. — TARGONCAVEZETŐK ve­télkedője Orosházán. Az Üvegipari Művek szervezésé­ben a hét végén ismét meg­rendezték az Üvegipar Ifjú Mestere címet viselő vetélke­dőt Orosházán, melyen sal­gótarjáni, sajószentpéteri és orosházi targoncavezetők vet­tek részt. Orosházát hatfős csapat képviselte. Közülük került ki az országos győz­tes, Sütő Sándor, aki mind­két targoncatípusban meg­szerezte az első helyet. A dí­jakat Czina Sándor vezér- igazgató adta át.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents