Békés Megyei Népújság, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-10 / 217. szám

Í988. szeptember 10„ szombat o Fájdalmas művészet Amszterdamban nyílt meg a tetoválások múzeuma, ahol össze­gyűjtötték az ehhez szükséges eszközöket, tűket, festékeket (MTI Külföldi Képszerkesztőség) Életmentő hasonlóság Pusztító forgószelek Tájkép csata után. 1988. április 19-én <a Florida állambeli Madison Hickory Grove elővárosában hatalmas tornádó pusztított. Négy ember veszítette el /életét, /elborított autók, háztörmelékek jelzik elvonultát csér vége a talajjal érintke­zik, valósággal felrobban­nak a házak, a szélvész ma­gasba emeli a háztetőt, a kocsikat, földönti a vonato­kat, a súlyos gépeket. A tor­nádó belsejében lehetetlen megmérni a szél sebességét, mert a legerősebb műszerek is tönkremennek: csak az okozott kárból lehet követ­keztetni a vihar erejére és sebességére. A viszonylag kis átmérőjű tölcsér szívó­hatása igen nagy, emiatt a tornádó mindenkor nagy pusztítást végez, és majd­nem mindig hatalmas jégeső követi. Tapasztaltak már olyan jégverést, amelyben 25 centiméter átmérőjű jég­és térben nagyot kell lép­nünk. Maga a tetoválás szó a polinéziai szigetvilágból származott hozzánk, a vi­lágnak arról a részéről, ahol ma is a legelterjedtebb ez a hagyományos „öltözködés­forma”. Az idők folyamán a hiúság a tetoválás céljai kö­zött kisebb szerepet ját­szott, viszont egyre inkább az együvé tartozás kifejező­jévé vált mind a primitív törzseknél, mind a modern világban élőknél. A tetová­* MŰSOR * A természeti katasztrófák között óriási károkat- okoz­hatnak a szélsőségesen fel­erősödött szelek. Ilyenek például a Csendes-óceán dé­li részein kialakuló hurriká­nok. Ezek heves légörvé­nyek, középpontjukban kis légnyomással, amelynek kör­nyezetében a levegő egy képzeletbeli függőleges ten­gely körül gyors forgásba kezd. Természetesen mind­ezt óriási méretekben kép­zeljük el! A forgatóerő a forgó levegőt a tengelytől eltávolítani igyekszik, és mivel a magasban erősebb a mozgás, fölfelé táguló töl­csér keletkezik. A légör­vényben a gyors nyomás- csökkenés miatt a szél se­bessége viharos: a forgó mozgás óránkénti 100 kilo­méteres sebessége csak az alsó határ, mértek már 300- 500 kilométeres sebességet is. A forgóviharok legvesze­delmesebb formája a torná­dó, amely szintén a mérsé­kelt övben pusztít. A torná­dók átmérője csupán néhány száz méter. Élettartamuk általában egy óránál rövi- debb, de ezalatt alapos pusz­títást végeznek. Az a terület, amelyen a tornádó végigsö­pör, általában 500 méternél keskenyebb, és hosszúsága ritkán haladja meg a 100 ki­lométert. Különösen gyako­ri Észak-Amerikában, ahol az észak-déli hegyvonulatok elősegítik a sarki és szubtró­pusi légtömegek viharos ösz- szeütközését. E félelmetes erejű szélvi­har szintén felfelé táguló tölcsér formájában tközele­dik a földhöz. Ahol a töl­Van a képzőművészetnek egy ága, amelyet talán töb­ben művelnek, mint a festé­szetet vagy a szobrászatot, de mégsem esik róla szó az újságokban vagy a televízió kulturális rovataiban. Mű­helyei ennek ellenére meg­találhatók mind az öt kon­tinensen. Az emberiségnek ezt az egyik legősibb művé­szeti tevékenységét tetová­lásnak nevezik. Az emberi bőr díszítésé­nek eredetét kutatva időben Bár a mimikri a mindennapi nyelvhasználatban elég gyakran előforduló szó, s általában min­denki tudja, hogy az állatok alak- és színutánzását jelenti, pontosabb jelentése mégis ke­vésbé ismert. Az állatok rend­kívül változatos mechanikai, kémiai, akusztikai és elektro­mos védelmi szervein kívül a nagyon fontos szerepet játszó optikai védelemmel kapcsolat­ban az állatok kutatói ma már a rokon hangzású és jelentésű mimetizmusról is szoktak be­szélni. A természetben nagyon gyak­ran észlelhető jelenség, hogy az állatok az élettelen vagy élő környezethez, többnyire növé­nyekhez hasonlítanak. Hasonló­ság lehet színben, a test körvo­nalának rajzolatában, vagy kü­lönböző tónusú foltok alapján, fegyes indiai, délkelet-ázsiai lepkefajok szárnyának alsó fe­lülete forma, erezet és szín te­kintetében tápláléknövényük le­veleihez a megtévesztésig ha­sonlít; régóta ismertek az in- do-ausztráliai levélformájú sás­kák, az ún. „vándorlevelek”, és a száraz faágakhoz meglepően hasonlító botsáskák. Több dél­amerikai tücsökfaj levélre, míg egy ugyancsak ott élő, rongyos­nak, tépettnek látszó, ám a valóságban szimmetrikusan ki­vágott szélű és pikkely nélküli, átlátszó foltokkal, „ablakokkal” ellátott, barna szárnyú lepke le­hullott és feloszlásban levő, megbámult levelekre emlékez­tet. A Sargassó-tenger algái kö­zött élő aranybarna, világosabb- sötétebb színfoltjainak eloszlá­sával és formájával az algák közé csodálatosan beilleszkedő sargasso-hal, valamint az Ama­zonas vízrendszerének területén honos, rendszerint a vízfenéken, lehullott levelek között, moz­dulatlanul fekvő levélhal csak újabban kezdenek ismertekké válni, éppen azért, mert eddig még a természetbúvárok sze­mei elől is sikerült rejtve ma­radniuk. A felsorolást hazai példákkal is szaporíthatnánk. Gondoljunk csak jelentős számú nagyobb lepkékre, amelyeknél az ösz- szehajtott szárnyak alsó vagy felső felületének színe és raj­(MTI Külföldi Képszerkesztöség) darabok hullottak, néme­lyikbe kis halak, békák vol­tak belefagyva. A tornádók pusztításáról szinte hihetetlen leírások olvashatók. Például Ameri­kában 1879. május 30-án egy vasúti hidat ledobott a pil­lérről, Minnesota államban pedig 1931-ben öt, egyen­ként 73 tonnás vasúti ko­csit lökött le a sínekről egy tornádó, az egyiket 24 mé­terre hajítva el. Leírták, hogy a tornádó egyszer egy bikát 36, egy lovat 180 mé­terre tett le. Egy templom- torony tetőzetét a szélkakas­sal együtt 24 kilométerre rö­pítette el a fékevesztett szél­vihar. lás ma is leginkább ősha­zájában, az óceániai sziget­világban, valamint Üj-Zé- landon őrzi formagazdagsá­gát, nagy élményt nyújtva a néprajz kutatóinak és a turistáknak. Az Egyesült Államokban évente megrendezik a teto­válások világbajnokságát, bár a legtöbb civilizált or­szágban a többség ma *s gyermekkori játék gyanánt, büntetőintézetekben vagy katonai szolgálat alatt szer­zi be bőrdíszeit. A többnyi­re önjelölt művészlelkek ál­talában nem rendelkeznek nagy fantáziával, s megre­kednek a kedvenc női ne­vek, nyíllal átlőtt szívek, primitív női aktok színvo­nalán. Természetesen van­nak kivételek. Mindenek­előtt a világ nagy tengeri kikötőiben működő tetováló­szalonokból kikerülő alko­tások figyelemre méltóak. Ezek hivatásos grafikusmű­vészekkel megrajzoltatják a tengerészek által leginkább kedvelt motívumokat, de improvizálnak is jó pénzért. Egy valóban bámulatosan szép. teljes hátat beborító japán stílusú tájképért 4000 dollárt is elkérnek. Igaz, a több napos munka sokszor csak félig készül el, mert a tengerésznek közben ismét hajóra kell szállnia, s a ja­pán törpefenyő helyén csak a bőrsivatag marad. A púpos kabóca falevélhez ha­sonlít zolata néha szinte tökéletesen olvad egybe bizonyos fák kér­gével, korhadó fadarabokkal vagy zúzmókkal. Egyes hernyók formájukkal, dudoraikkal, színükkel, merev tartásukkal ágacskákhoz ha­sonlítanak, a pókok, szöcskék, sáskák és bogarak számtalan képviselőjét száraz ágakon, virágokon vagy köveken még a gyakorlott szemű gyűjtők is csak nehezen veszik észre. ALGAMÉREG A minnesotai (USA) egye­tem biológusai olyan anyagot különítettek el egyfajta kék­algából, amely elpusztítja a többi kék- és zöldalgát. Az intézet egyik algakutatója megfigyelte, hogy a Scytone- ma hofmanni nevő algával érintkezésbe kerülő vala­mennyi más alga elpusztul a tenyészetben. Az ezekből az algákból elkülönített ható­anyag algaméregnek bizo­nyult. Ha sikerülne ezt az al­ga mérget nagy mennyiség­ben, szintetikus úton és ol­csón előállítani, felhasznál­hatnák az algáktól szennye­zett vizek tisztítására. HORMONSZÍV ATTYŰ A növények növekedési hormonjait a sejthártya hor­dozó molelkulái juttatják rendeltetési helyükre. Ennek az eddig csupán feltételezett vegyi szivattyúnak a létezé­sét pennsylvaniai (USA) bio­lógusok most mutatták ki. Már régóta tudják, hogy az auxin nevű növekedési hor­mon — amely egyebek kö­zött a növény hosszirányú növekedését serkenti — a fiatal, osztódó sejtekben és a levelekben képződik, s a szállító szövetrendszerben a fölfelé áramló vízzel szem­ben lefelé szállítódik. A ku­tatók most a borsónövények parenchima szövetében (pél­dául a levélerek közeit kitöl­tő szövetben) kimutatták, hogy a sejtek alsó részében a membránoknak kötéshe­lyeik vannak az auxin szá­mára. Ezek olyan fehérje­molekulák, amelyek az auxint, mint valamiféle szi­vattyú — az „árral szem­ben” — a lejjebb levő növé­nyi szervekbe szállítják. DINOSZAURUSZ­NYOMOK AZ ALPOKBAN Svájcban, a Vieux Emos- son-i duzzasztógát közelében ezernél több ismeretlen megkövült lábnyomra buk­kantak. A rendkívüli lelő­hely 2400 méter magasság­ban fekszik, az év nagy ré­szében hó és jég borítja, csak többórás gyaloglással érhető el a legközelebbi la­kott helységből. A dinoszau­rusz-nyomokat 40 fok haj­lású sziklafalon fedezték fel. A finom homokból ítélve a tengerpart vagy a tópart egy­kori iszapjában hagyták hát­ra nyomaikat a régen kihalt ősállatok. A tudományos elemzés sze­rint a lábnyomok legalább 200 millió évesek, 35 centi- méteres hosszúságukból és a lépéshosszúságból ítélve a dinoszauruszok hátsó lábai­kon felegyenesedve mozog­tak — hiányzik elülső lábaik nyoma és fölemeLt farkuk vonszolásának nyoma is. ÚSZÓ kórhazak A sajtó nemrégiben hírül adta, hogy japán építészek egy sajátos úszóműre, mint alapra kilencemeletes — el­vontatható — szállodát épí­tettek. A svéd nemzetközi sajtóiroda most azt közli, hogy Svédországban legföl­jebb háromszáz ágyas úszó kórháznak a tervét dolgozták ki. Ezek költségei nagyjából ugyanakkorák, mint a ha­gyományos kórházakéi, ám feleannyi idő alatt megépít­hetek. A megrendelés napjá­tól az üzembe helyezésükig egy év sem telik el. Az úszó kórházak mérete 35X117 méter — a 300 ágyas változat kétemeletes —, és úgy építhetők meg, hogy megfeleljenek a legkülönbö­zőbb igényeknek, s alkal­mazkodjanak a megrendelő ország művelődéséhez és ha­gyományaihoz. A víz- és az áramellátás, továbbá a szennyvízderítés szempont­jából önellátók, mégpedig anélkül, hogy a környezetet károsítanák. Szombat KOSSUTH RÁDIÓ 8.30: Családi tükör. 9.05: Színes népi muzsika. 10.05: Ismét — a javából! 12.30: Klíma-prognózis. 13.00: Klasszikusok délidőben. 14.20: Mindennapi irodalmunk. 14.50: Régi híres énekesek mű­sorából. 15.25: Üj Zenei Üjság. 10.00: 168 óra. 17.30: A szülőföld muzsikája. 18.45: Budapest tündérváros. 19.45: Kapcsoljuk a 6-os 6túdiót. 21.05: Koncz Zsuzsa énekel. 21.39: A .karcsú deréktól Shakes­peare-ig. 22.25: Európa hangversenyter­meiből. 23.53: Menner: Esz-dún induló. PETŐFI RÁDIÓ 9.05: Tövisek: és virágok. Zenés irodalmi magazin. 10.00: Oxigén. 12.10: Jó ebédhez szól a nóta. 13.05: Miska bácsi levelesládája. 14.00: Magunkat ajánljuk: Színről színre. 14.45: Hetet egy csapásra. 15.05: Mi történt? 16.00: Egy órában egy élet. Judy Garland. 17.05: Viki és a Flört lemezei­ből. 17.30: 90 éve született Erich Ma­ria Remarque. 18.30: Furcsa hölgy. Részletek Kander zenés játékából. 19.05: Töltsön egy órát kedven­ceivel ! 20.05: Közvetítés bajnoki labda­rúgó-mérkőzésekről. 21.03: 168 óra. 22.30: Tip-top parádé. 23.15: Éjszakai klub. BARTÓK RÁDIÓ 8.19: Koito Kei hangversenye a magadinói orgonafesztivá­lon. 9.35: Thais. Részletek Massenet operájából. 10.30: Slágerlista. 11.00: Hangfelvételek felsőfokon. 12.10: Victoria de Los Angeles énekel. 13.05: Kívánságműsor szomba­ton. 14.05: Csajkovszkij: Diótörő. Szvit. 14.30: Hi-Figyelő. 15.00: Lemezbörze helyett. 15.55: Kamarahangverseny. 17.25: Aranyalbum. 19.05: Balladáink világa. X/3. 19.26: Strausz Kálmán vezényel. 19.43: Mindennapi irodalmunk. 20.13: Diszkotéka. ­21.12: Balettzenék operákból. 22.07: Új élet kapujában. Kará­csony Benő regénye. 23.05: Nyelvrokonaink zenéje. Balti finnek. MAGYAR RÁDIÓ, SZEGED 66,29 MHz—94,9 MHZ 8.00—10.00: Alföldi Tükör. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.15: Tévétorna gyerekeknek. 8.20: A Szegedi Körzeti Stúdiö szlovák nyelvű műsora, (ism.) 8.50: Képújság. 8.55: Hármas csatorna. VI/3. 9.40: Különleges híradás. NDK dokümentumfilm. 10.00: A Kaláka együttes mű­sora. 10.35: Tűzkereső. 10.40: Hol-mi? 11.25: Szomszédok, (ism.) 11.55: Képújság. 14.40: Képújság. 14.45: Forró szél. X/8. rész. (ism.) 15.45: Van benne valami. 16.25: Szabad tér Zselizen. A Stúdió ’88 különkiadása. 17.00: Híradó. 17.25: A Magyar Televízió és a Südwestfunk Baden-Ba­den közö6 műsora. 18.35: Családi torna. 18.50: Csip-csup csodák. 19.10: Esti mese. 19.30: Hiradó. 20.00: Vers mindenkinek. 20.05: Ki mit tud? 23.05: Híradó 2. II. MŰSOR 15.05: Képújság. 15.10: MOVI-krónika. 15.20: Számítógép-kedvelők mű­sora. 15.50: Rockstúdió. 16.50: Objektív. 17.35: A Panoráma különkiadá­sa. (ism.) 18.45: Szép új világ. 19.30: Garrick Ohlsson Chopin- estje. (Ism.) 20.00: Képújság. 20.05: Szerelmek nyomában. III/3. rész. 21.45: Vaskor. A Kalevala finn tévéfilm­változata. (Feliratos!) IV/l. rész. (ism.) 22.35: Képújság. BUKAREST 13.00: Hírek. 13.05: Hétvége. 14.45: A hét politikai összefog­lalója. 19.00: Híradó. 19.20: Tv-encikLopédia. 19.55: Mamaia, 1988. Tengerparti könnyűzenei műsor. 21.05: Késői nyár. Bolgár játékfilm. 22.20: Hiradó. Vasárnap KOSSUTH RÁDIÓ 8.30: Énekszóval, muzsikával. 9.00: Helyettem írták. 10.05: öt kontinens hét napja. 10.20: örökzöld dallamok. 11J30: Gondolat-jel. 12.15: Harminc perc alatt a Föld körül. 12.55: Népdalkörök pódiuma. 13.20: Mit üzen a Rádió? 14.10: Művészlemezek. 14.59: A rádiórendezés történe­téből. 16.05: A kamarazene kedvelői­nek. 17.00: Magyar tudósok külföl­dön. 17.30: Komoly zenei lemezlovas. 18.40: Remekírók hangszalagon. Faust. 18.43: Goethe drámai költemé­nye. 21.36: Klasszikus operettekből. 22.15: Nagy mesterek — világ­hírű előadóművészek. 23.13: Operaest. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A Gyermekrádió bemuta­tója. 9.04: A francia sanzon történe­téből. X/9. rész. 9.49: Nagy Bandó András mű­sora. (ism.) 11.10: Vasárnapi koktél. 12.03: Jó ebédhez szól a nóta. 13.05: Mikrofon-próba. 14.00: Kék barangolás. 15.05: Táskarádió. 16.00: Poptarisznya. 21.05: Noviki nemzetközi count­ry fesztivál. V/l. rész. • 21.35: Társalgó. 23.10: Részletek a tavalyi mont- reux-i dzsesszfesztivál műsorából. VII/5. rész. BARTÓK RÁDIÓ 8.13: Beethoven: Fidelio. Kétfelvonásos opera. 10.20: Üj Zenei Üjság. 11.00: Nagy Biker volt! 13.05: öt kontinens hét napja. 13.25: Üj Kompakt-lemezeinkből. 14.10: Világ körüli turné az em­beri jogokról. 15.05:.Magyar művészek opera­felvételeiből. 16.00: Rádiószínház. 17.30: A Nemzetközi Rádióegye­tem műsorából. 18.00: A Magyar Rádió és Tele­vízió énekkara énekel. 18.30: A Magyar Rádió szerb- horvát nyelvű műsora. 19.05: A Magyar Rádió német nyelvű műsora. 19.35: Zenekari muzsika. 21.00: Haydn. operáiból. 21.30: Petrovics Emil műveiből. 22.19: Etűdök gépzongorára. III/2. rész. 23.19: Régi fúvósmuzsika. MAGYAR RÁDIÓ, SZEGED 66,29 MHz—94,9 MHz 8.00: Román nyelvű műsor. 8.30: Szlovák nyelvű műsor. 9.00: Élő szó. 10.00: Hírek, időjárás. 10.05: Zene-szó-tár. 10.30: Lemezmustra. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.45: Tévétorna gyerekeknek. 8.50: Képújság. 8.55: Óvodások filmműsora. 9.10: Tom és Jerry, (ism.) 9.30: Látogatók. XVI/10. rész. 10.00: Lázár Ervin: Hétfejű Tün­dér. Mesejáték, (ism.) 10.10: Tűzkereső. 10.15: Mi-tu-;ház. XIX/2. rész. 10.30: Zenebutik. 11.30: Ki nyer ma a képernyőm? 11.40: Hírek. 13.40: Képújság. 13.50: Nemzetközi Salakmotoros Nagy díj. 15.00: Haim Boaz hágóján. 15.35: Zenélő filmkockák. Álom ez, nem való. Amerikai zenés film. 17.15: Delta. 17.40: Nézzük együtt. 18.10: Áruházak ajánlata. 18.20: Családi torna. 18.25: Meséről mesére. 19.00: A Hét. 20.00: Híradó. 20.10: Magyar évszázadok. Az Aranybulla. 20.30: Gábor Andor: Palika. Tévéjáték. 21.40: Telesport. 22.25: A Dohány utcai zsinagóga. Képzőművészeti film. 22.45: Hírek. II. MŰSOR 16.10: Képújság. 16.15: A nyelv világa. 16.45: Tükörkép. 18.15: Gondolkodó. 19.00: Expedíció az inkák bá­nyáiba. 19.40: Képújság. 19.45: Egy csipetnyi őrület. Amerikai rövidfilm. 20.10: A bahesiszeráji szökőkút. 21.40: Váltó. 22.25: Képújság.

Next

/
Thumbnails
Contents