Békés Megyei Népújság, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-10 / 217. szám
NÉPÚJSÁG 1988. szeptember 10., szombat Megkezdődnek az egyesülési és gyülekezési törvénytervezetek társadalmi vitái megyénkben Lapunk augusztus 27-1 számában megjelent a törvénytervezet az egyesülési és gyülekezési jogról. A népfrontmozgalom társadalmi vitákat szervez Békés megyében is, ahol előkészítették a HNF megyei és helyi bizottságai ezeket a nyilvános összejöveteleket. A testületek várják minden érdeklődő részvételét. Tájékoztatásul közöljük a társadalmi viták idejét, helyét és jellegét: Szeptember 12., hétfő: 16 órakor, MEDGYESEGYHAZA, pártház, vegyes lakossági; 14.30 órakor, GYOMAENDRÖD, HNF-székház, pedagógusok; 14 órakor, MEZÖKOVACSHAZA, városi tanács, vegyes lakossági; 19 órakor, ELEK, (művelődési ház, vegyes lakossági. Szeptember 14., szerda: 14 órakor, GYOMAENDRÖD, Lenin u. 1/1, áfész tagok. Szeptember 15., csütörtök: 15 órakor, GYOMAENDRÖD, HNF-székház, vegyes lakossági; 14 órakor, SZARVAS, városi tanács, vegyes lakossági; 15 órakor, GYULA, belvárosi pártház, műszaki értelmiség, MTESZ; 16 órakor, GYULA, városi tanács, lakossági és városszépftö egyesület; 17 órakor, MEZŐHEGYES, pártszékház, vegyes lakossági; 16 órakor, NAGYSZÉNÁS, községi tanács, vegyes lakossági. Szeptember 16., péntek: 9.30 órakor, BÉKÉSCSABA, HNF-városi székház, Kiss Ernő u. 8., HNF megyei társadalompolitikai munkabizottság; 9 órakor, GYULA, HNF-székház, okt.-közművelődési értelmiség; 14 órakor, BÉKÉS, HNF-székház, Piac tér 3., vegyes lakossági; 16 órakor, GYOMAENDRÖD, Lenin u. 187., ümk, jogász értelmiség; 18 órakor, DÉVAVANYA, könyvtár, ifjúsági réteg. Szeptember 19., hétfő: 14 órakor, BÉKÉSCSABA, HNF megyei biz., megyei műv. pol. munkabizottság; 14.30 órakor, GYULA, megyei kórház, eü. értelmiségi réteg; 17 órakor, BÉKÉSCSABA, városi tanács, vegyes lakossági; 19 órakor, DOMBEGYhAZ, pártház, vegyes lakossági. Szeptember 21., szerda: 11 órakor, (BÉKÉSCSABA, HNF megyei biz., megyei gazd., pol. munkabizottság, kistermelők; 17 órakor, OROSHÁZA, városi tanács, vegyes lakossági. Az érdeklődőknek felvilágosítást nyújt a HNF megyei bizottsága a következő két telefonszámon: 23-523 és 28-452. A gyülekezési és egyesülési törvénytervezetekkel kapcsolatos véleményeket írásban is el lehet küldeni 1988. szeptember 22-ig az alábbi címre: Hazafias Népfront Békés Megyei Bizottsága, Békéscsaba, István király tér 10., 5601, Pf.: 4. Valamennyi észrevételt, javaslatot továbbítanak a HNF Országos Tanácsának, illetve a törvényalkotóknak.-y-n Tanácskozás az őszirózsás forradalomról Az őszirózsás forradalomról, nemzetközi hatásáról és utóéletéről tartottak vitaülést tegnap a Történettudományi Intézet várbeli tanácstermében. A hét évtizeddel ezelőtti eseményekről az eszmecserét az egynapos MTA Történet- tudományi Intézete és a Magyar Történelmi Társulat közösen szervezte. A tanácskozáson a korszak jeles kutatói, az intézet tudományos munkatársai — köztük L. Nagy Zsuzsa, Litván György, Romsics Ignác, Hajdú Tibor, Borsányi György — tartottak előadást. Több referátum foglalkozott a Károlyi-kormány külpolitikai törekvéseivel, nemzetközi helyzetével és megítélésével. A téma szakemberei — kiterjedt forrásbázisra alapozva — elsősorban arra kerestek választ, miként szigetelődött el a polgári demokratikus kormány szűkebb földrajzi környezetében, a Duna-medencében. Felhívás a sajtószakszervezet megalakítására A magyar szakszervezetek új elképzelésekkel készülnek tevékenységük megújítására. A Nyomda-, a Papíripar, a Sajtó- és a Könyvkiadás Dolgozóinak Szakszervezete is kidolgozta reformelgondolásait, amelyet a nyomtatott sajtó szakszervezeti bizottságainak titkárai a napokban országos tanácskozásukon is megtárgyaltak. Következtetéseiket a tájékoztatás dolgozóihoz intézett felhívásukban összegezték. Ebben sürgető és elodázhatatlan feladatnak nevezik a sajtóirányítás teljes megújítását, ' az újságírók bér- és szociális helyzetének, munkakörülményeinek javítását, az ezzel kapcsolatos érdek- védelem megerősítését, a szel'lemi-alkotó munka társadalmi elismerését és a felelősségteljes újságírói munka működési feltételeinek javítását. Hangot adnak annak a véleményüknek is, hogy ki kell dolgozni a hatékony érdekvédelmet garantáló szakszervezeti törvényt, az egységes szakmai kollektív szerződést. Szakértői sajtótájákoztató (Folytatás az 1. oldalról) A nagy gátak mintegy tízszer akkorák, és ötvenszer- százszor annyi vizet tartatlak fel, mint a nagymarosi vízlépcső. Ám a nagy gátak átszakadását sehol sem földrengések, hanem műszaki hibák okozták. Ezért nagyobb esélye van annak, hogy egy esetleges földrengés miatt a Gellérthegy a Dunába csússzon, mint a nagymarosi vízlépcső átszakadásának. A biztonság minimálisan tízszeresnek, de inkább százszorosnak mondható. Vitathatatlan azonban, hogy a Duna érintett szakaszán változik a vízminőség, s ennek mértékét, ökológiai hatását nem lehet pontosan előre kiszámítani. De az is kétségtelen, hogy a vízlépcsőrendszer nélkül is fokozódik a Duna és a talajvíz szennyeződése. Mindenképpen nagyon fontos, hogy a vízlépcsőrendszer energia- termelését a vízminőségi követelményeknek rendeljék alá. így szükség esetén átmenetileg le kell állítani az energiatermelést is, hogy a tározókból és a folyó medréből kellő erejű átöblítés- sel távolítsák el a káros lerakódásokat. Nekcsei Biblia Washingtonban őrzik az eredetit, a Knerben készül a hasonmás A Washingtoni Kongresz- szusi Könyvtár 1873-ban egy londoni aukción XIV. századi, 108 színes iniciáléval díszített kéziratot vásárolt — a Nekcsei Bibliát. Az egyesült államokbeli Méta Harr- sen kutatásai szerint a kivételes értékű könyvritkaság a bolognai iskolához tartozó miniatúra-festőmesterek és magyar művészek munkája. A biblia pergamenlapjait bőségesen borítja arany. Magyar tudósok megállapították, hogy a Nekcsei—Lipocsz Bibliának nevezett könyv a XVI. századig a Nekcsei család birtokában volt. A kutatások során eleddig nem sikerült kideríteni, hogy a biblia mikor és milyen körülmények között hagyta el Magyarországot. Ezután 1825-től’ kísérhető figyelemmel ismét a sorsa, amikor az angol Henry Perkins 73 fontért megvásárolta egy aukción, tőle pedig a Kongresszusi Könyvtár, ahol jelenleg is található. A középkori kézirat kivételes szépség ű fakszi mi lé ki adása (fakszimile: az eredetihez mindenben hasonló, nyomdai úton előállított másolat) a Washingtoni Kongresszusi Könyvtár és a Helikon Könyvkiadó nem mindennapi együttműködésének köszönhető. A Helikon a békéscsabai Kner Nyomdát bízta meg a biblia 8 ezer fakszimile példányának elkészítésével. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterelnök a Kner Nyomdában tett látogatása után levelet küldött Dana Prattnak, a Kongresszusi Könyvtár kiadói igazgatójának: „Tisztelt Igazgató Űr! A békéscsabai Kner Nyomdában nagy szeretettel és körültekintéssel munkálkodnak a Nekcsei Biblia fakszimile kiadásán. A kiadó, Molnár Magda asz- szony és szaktársaim, a nyomdászok arra kértek, hogy juttassak el önnek munkapéldányukból egy kis bemutatót. A Magyar Népköztársaság kormánya nevében szeretném megköszönni önnek, hogy hozzájárult a magyar kultúra e gyöngyszemének közzétételéhez. Az a figyelmesség és nagyvonalúság, amellyel e kiadvány megjelenését elősegítette, értékes hozzájárulás a magyar ■ és amerikai nép közötti kulturális kapcsolatok ápolásához.” Az igazgató, Dana Pratt válaszlevelében többek között ezt írja: „Ez a tervezet egy ragyogó példa az országaink közötti kulturális együttműködésre és elmondhatom, hogy ez sokat gyarapodik az ön személyes érdeklődéséből. Megjegyzem például, hogy ön meglátogatta a Kner Nyomdát a Nekcsei munkálatai közben. A Kner rendkívüli munkát végez, kifejezetten Molnár Magda kérésére, akinek kiadói szakértelmét rendkívül nagyra becsülöm ...” A Nekcsei Biblia hasonmás kiadása november elején jelenik meg a Helikon könyvesboltjaiban. Az ebből az alkalomból, Budapesten rendezett ünnepségre meghívást kapott többek között Dana Pratt és Marc Palmer, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete. L. E. Fotó: Kovács Erzsébet A felhívás szerzői önálló — jogilag is elismert — Sajtószakszervezet létrehozását szorgalmazzák. Ez a szakmai szakszervezet önálló döntési jogokkal és saját pénzeszközökkel, a nyomdászok, a papíripari és a könyvkiadói dolgozók hasonló önálló szakmai szervezeteivel szövetségi rendszerben működne. Erről a választott küldöttek országos értekezlete dönt majd októberben. A kezdeményezők úgy vélik, hogy a tervezett szövetség, illetve a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége között élő munkakapcsolat és egyeztetett érdekvédelem alakítható ki. Az új szövetség alkalmas lenne a tájékoztatás valamennyi területén foglalkoztatott és szervezett dolgozók egységes szakszervezeti keretben való tömörítésére is. „A szolidaritás, a közös fellépés és felelősségvállalás napjainkban súlyos válságot él át — hangzik a felhívás. — Kevés az egymást segítő akció, a szakmai, kollegiális törődés, amely nélkül szakszervezet nem létezhet. Az eddigi politikai mechanizmusban, illetőleg a felszínes emberi kapcsolatok mellett nem lehetett alkalmazni az érdekvédelem keményebb eszközeit. A szakszervezeti politikát közösen, egymás iránti szolidaritás és összefogás jegyében szükséges végiggondolnunk. Ez csak rajtunk múlik, nem újabb jog kérdése. Elegendő ok létfeltételeink immár tartós romlása, másfelől pedig — a kialakult ideológiai zűrzavarban — a sajtó- és szólás- szabadság tetszés szerinti értelmezése." Az szb-titkárok kijelentik, hogy „a szakma sorskérdései megoldásának, érdekvédelmi követeléseinek, ha az elkerülhetetlen, tagságunk mozgósításával, a végső eszközök alkalmazásával is érvényt kell szerezni (vétó és munkabeszüntetés). Mindezek pénzügyi forrásait a tervezett szövetségnek meg kell teremtenie." Ezeket az elgondolásokat a szakszervezet tagsága a közeli napokban megvitatja. Dőlt betűvel MDF Persze, hogy a Magyar Demokrata Fórumról van szó. Arról a demokratikus, szellemi-politikai mozgalomról, független társadalmi szervezetről, amely épp egy hete alakult meg Lakitelken. Az eseményről sablontudósítást — az MTl-töl átvett hírt — közöltek a napilapok, és helyszíni riportban számolt be a rádió. A hatás nem is maradt el. Megbolydult a társadalom, ki erről közelítve, ki arról szemlélve kommentálta a történteket. Aligha akadt olyan, akinek ne lett volna véleménye arról az ideiglenes alapszabállyal és alapítólevéllel rendelkező régi-új szervezetről. Mert nem csoda történt, nem egy váratlanul előbukkanó, vagy égből pottyant szervezet bontott zászlót immár hivatalosan is Lakitelken. Hiszen eddig is volt, létezett, csak éppen úgy tettünk, mintha nem lett volna, szemérmesen hallgattunk felőle. Még akkor is, amikor többen — mindenki előtt nyilvánvalóan — épp e hivatalosan nem létező szervezethez való tartozásuk miatt repültek a pártból. (Nem hallgatható el, hogy pártból való kizárásuk a legnehezebb időkben, a pártértekezlet előtt feleslegesen megosztotta a párttagságot.) Akárhogy nézem is a dolgokat, itt nem a Magyar Demokrata Fórum változott (bár nem ismerem részletesen a fejlődéstörténetét), hanem a párt. Ami persze nem lenne baj, mert egy politizáló, rugalmas párt — mégha marxista is — milyen legyen, ha nem változó. A szónak abban az értelmében, hogy naponta megújuló, a változó helyzethez alkalmazkodni tudó. Csakhogy a tagság nem ehhez szokott hozzá, ezért szembetűnő a zavarodottság. Ami nem is csoda, hisz évtizedes tabuk dőltek meg, és megszokott falak omlottak le épp egy hete, szombaton. Nem lesz könnyű megszoknia a pártnak, a párttagságiak, hogy holnaptól intézményes, nyilvánossággal bíró ellen- vélemények (más nézetek) tudatában, azzal együtt, vagy annak ellenében kell politizálnia. Ám ahogyan nem jó a monopolhelyzet a gazdaságban, úgy nem jó a politikában sem. A Magyar Demokrata Fórum létének ez a racionalitása. Tudom, a közvéleményt leginkább foglalkoztató kérdés ma az, hogy párttá kíván-e szerveződni az MDF, vagy sem. Mi sem bizonyítja jobban a kérdés indokoltságát, mint az, hogy a nyugati sajtó is egyvégtében erre keresi a választ. (Pedig ők aztán a magyar közvéleménynél „beavatottabbak”, mert tudósítóik első kézből tájékozódtak Lakitelken.) Az osztrák hírügynökség nem sokat meditált, tudósításának hatásos címet adott: „Magyarországon új párt alakult”. Egy nyugati újságíró úgy látta, ennek ma még csak a lehetősége van meg, de nem volt kétsége afelől, hogy bekövetkezik: „Önök jövőre párttá fogják nyilvánítani magukat. Tavaly még nem volt bátorságuk, hogy szervezetnek nevezzék magukat, az idén pedig azt nem merik kimondani, hogy párttá alakultak”. Nem is mondták ki. Sőt, az AP amerikai hírügynökség szerint az MDF elnökségének egyik tagja egyenesen így fogalmazott: „1949 óta itt kizárólag egypártrendszer van, ami azt jelenti, hogy a politikai kultúra mélyre süllyedt Magyarországon; ezért veszélyes volna egy sikertelen párt mellé még egy rossz pártot alapítani”. Hogy ez a párt mennyiben volt sikeres, és mennyiben sikertelen, azon persze lehetne vitatkozni, de a lényeg most nem ez. Sőt, még csak az sem, hogy párttá szerveződik-e a Magyar Demokrata Fórum. (Különben, ha már erről van szó, inkább az a fő kérdés, hogy szocializmust akarnak-e, vagy sem, s ha igen, akkor milyet. Hitem szerint az erre adott felelet a vízválasztó.) A lényeg inkább az, hogy elmélyül-e mindenkiben, népben, mozgalmakban, szervezetekben (köztck a pártban, az állami szervekben, a Magyar Demokrata Fórum) a nemzetért érzett felelősség. Lesz-e erő az ideológiai és politikai nézetkülönbségeket félretolni, és a haza megmentésére, a magyarság érdekében egymással összefogni. Megállítani a pusztulást, az ország széthullását. A Magyar Demokrata Fórum — a híradások szerint — ezt akarja. Reméljük, nem csak a retorika szintjén. J f ■■Wowl tlűttbui.
