Békés Megyei Népújság, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-10 / 217. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TflNACS LAPJA 1988. SZEPTEMBER 10., SZOMBAT Ára: 2,20 forint XLm. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM Grósz Károly befejezte tárgyalásait Berlinben Grósz Károly és a magyar küldöttség tagjai szeptember 9-én szálláshelyükön találkoztak német partnereikkel. Balról jobbra: Marjai József, Németh Miklós, Grósz Károly, Günter Mittag és Wolfgang Rauchfuss MTI-telefotó: Varga László A vendégek többek között a csabai sportcsarnokot is felkeresték Fotó: Kovács Erzsébet „Hz építészet mindig pontos mutatója a gazdasági változásoknak” Építőipari szakemberek látogatása megyénkben Tegnap reggel igen korán kezdődött Grósz Károlynak és kíséretének programja. Günter Schabowski, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára felkereste niederschönhauseni szálllási- helyéin az MSZMP főtitkárát és egyórás megbeszélést tartott vele. .'Nem sokkal később a magyar pártvezető a gazdasági élet jelentős személyiségeivel találkozott: a nieder- sehönihausem konferencia- épületben munkamegbeszélésen fogadta az NDK kombinátjainak, külkereskedelmi vállalatainak és utazási irodáinak vezérigazgatóit. A tanácskozás után Girósz Károly és kísérete a berlini városházát kereste fel, találkozott Erhard Krack főpolgármesterrel, majd városnézésen vett részt, megtekintette az újonnan helyreállított nikoM negyedet. Mint ahogy arról lapunkban beszámoltunk, ez év júniusában a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezetben rendkívüli közgyűlést tartottak, melyen a tagság — elégedetlenségének hangot adva — leváltotta a szövetkezet elnökét és vezetőségét. Ez utóbbi azóta új összetételben működik, az elnöki tisztség betöltésére pedig pályázatot írtak ki. összesen nyolc pályázat érkezett be, melyek közül végül is négyet fogadott el a bírálóbizottság. Közülük került ki a szövetkezet új elnöke, akit tegnap délután választott meg az ebédlőben tartott közgyűlésen a tagság. A megjelenteket Zsarnó- czai László műszaki osztály- vezető köszöntötte, majd ismertette a napirendet. Először a Kiszöv-küldöttet választották meg, majd javaslatot terjesztettek elő az alapszabály módosítására. Az eddigi szabályok szerint az elnök megválasztása a titkos szavazás során egyszerű többséggel történik, tehát elegendő a szavazatok 50 százalékának, plusz egy szavazatnak a megszerzése. Az előterjesztésben javasolták a tagságnak, hogy térjenek át a minősített többségi szavazásra, ahol a megválasztáshoz már a vök sok kétharmada szükséges az első fordulóban. A tagság azonban ezt Grósz Károly pénteken délelőtt a magyar—NDK gazdasági kapcsolatokban fontos szerepet játszó kombinátok, külkereskedelmi vállálatok vezetőivel1 találkozott. A niederschönhauseni kastély tanácstermében lezajlott hmníegy kétórás eszmecserén, amelyen jelen volt Németh Miklós, asz MSZMP KB titkára és Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter is,, negyven vezető gazdasági szakember vett részt. Günter Mittagnak, az NSZEP KB Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának megnyitó szavai után Grósz Károly rámutatott, hogy országaink gazdasági együttműködése rendkívül sokat fejlődött. A kapcsolatok stabilak, mindkét fél érdekeit jól szolgálják. Az együttműködés minőségi fejlesztése érdekében azonban a kétségtelenül demokratikusabb formát leszavazta. Ezután az elnök bérének megállapítása következett, havi 21 ezer forint bruttó fizetést szavaztak meg ellenvetés nélkül. A jelölőbizottság munkájáról Püspöki Gábor számolt be. Háromszázöt dolgozóval beszélgettek el, ezek alapján a jelölőlistára szükség van az új lehetősé-, gek közös feltárására. Grósz Károly, aki a tanácskozás alatt több konkrét kérdést intézett a felszólalókhoz, megköszönte a tájékoztatást, és befejezésül azt hangsúlyozta: Magyarország a legszélesebb körű együttműködésre törekszik az NDK-vati. Pénteken délben a magyar kolónia tagjaival találkozott a ' berlini nagykövetségen Grósz Károly, kora délután pedig az NSZEP Központi Bizottságának székházában folytatták és befejezték a hivatalos megbeszéléseket. A találkozóról közös közleményt adták ki. A tárgyalások után Grósz Károly nemzetközi sajtóérte- • kezletet tartott a niederschönhauseni kastély konferenciatermében. három név került föl az elnök személyét illetően. Szilágyi Györgyé, Lebenszky Attiláé, ők mindketten a fa-, fém dolgozói és Cséfán Lajosé, aki a Gyulavári Lenin Tsz főkönyvelője. A három pályázó rövid programbeszédre kapott lehetőséget, azonban ezzel egyedül Cséfán Lajos élt. A többiek arSzakértfii sajtótájékoztató a bös-nagymarosi vízlépcsőrendszerről A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium lehetővé tette, hogy megtekintse a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer építését és tanulmányozza a terveket dr. Karádi Gábor egyetemi tanár, az Amerikai Egyesült Államok Wisconsi- ni Állami Egyeteme Építő- mérnöki Intézetének vezetője. Elöljáróban elmondta, hogy 1951-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet, majd a Vízügyi Tervező Vállalatnál dolgozott, és innen hívták meg — a hatvanas években — a khartomi egyetem, onnan pedig a wisconsini egyetem tanszékvezető tanárának. A bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer műszaki adatairól már korábban is értesült Karádi Gábor. A most kapott továbi információk szerint az a véleménye: meg kellene fontolni, hogy a vízlépcsőrendszert csak a villa- mosenergia-fogyasztási csúcsok rövidebb — néhány tízperces — szakaszaiban üzemeltessék, s ne egyfolytában hat órán át. Ezzel a megoldással ugyanis néhány centiméterre lehetne csökkenteni az erőművek működése miatt csaknem egy méterig kiterjedő vízingadozást a Dunán. Dr. Karádi Gábor az újságírók kérdéseire válaszolva elmondotta* hogy a bős— nagymarosi duzzasztóművek nem sorolhatók a nagy gátak kategóriájába, s a tározókban összegyűlt víz meny- nyisége is viszonylag kicsi. ra hivatkoztak, hogy programjukat már a munkahelyi tanácskozások során megismerhette a tagság. Cséfán Lajos azonban nálunk még szokatlan módon — megtartotta programbeszédét. A tagság kicsit furcsállta — és ennek hangot is adott —, hogy valaki saját erényeit sorolja, noha ez a lényeg, és ez a jövő, a választási gyakorlatban. Az új módszerek azonban úgy tűnik, ezen a közgyűlésen még nem arattak átütő sikert. Erről beszélt többek között hozzászólásában Mihucza József, az MSZMP városi bizottságának gazdaságpolitikai titkára is. Hangsúlyozta, hogy az abszolút többségi szavazás elfogadása demokratizálódó viszonyaink között időszerű és fontos lett volna. A demokratizmussal nehezen egyeztethető össze az is, hogy míg az elnök személyére kiírt pályázatnál szempont volt a vezetői gyakorlat megléte, az elbírálásnál két olyan pályaművet is elfogadtak, ahol ez a feltétel hiányzik. Talán alaposabban át kellett volna gondolni a pályázat kiírását, a tekintetben, mit tartanak valójában fontosnak. Végül is a szavazások döntöttek az új elnök személyéről. A legtöbb voksot, összesen 161-et Szilágyi György kapta, így tegnaptól ő a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezet elnöke. — szatmári — A véletlen hozta . úgy, hogy a múlt században épült, Ybl Miklós tervezte homlokzatú békéscsabai városi tanácsháza István király téri oldalát aiz építők- fellújítók állványerdeje fedi be ezekben a napokban; tegnap is, amikor a díszte- inemlban megtartották az Építőipari Tudományos Egyesület (ÉTÉ) regionális elnökségi ülését. Szilágyi Lajos nyugalmazott miniszterhelyettesnek, az ÉTÉ társelnökének megnyitója után' — aki köszöntötte a csaknem kétszáz vendéget, köztük Kiss Sándort, a megyei pártbizottság titkárát, Araczki Jánost, a megyei tanács általános elnökhelyettesét, Murányi Miklóst, a megyei tanács elnökhelyettesét — dr. Gally Mihály, a városi tanács elnöke adott rövid tájékoztatót a vendéglátó város, majd Kiss Sándor a megye társa- daimi-gazdasági történetéről. A megyei pártbizottság titkára jelenünk történéseiről szólva emelte ki: a jövő nem azt fogja számon tartani, hogy. milyen erőfeszítéssel készült él valami, hanem azt, hogy mi épült fel'. Szólt általános gazdálkodási gond- jainlkról is, amelyek kapcsán hangsúlyozta: hibás- az a mézet, mely csak a nyereségességet veszi számításba és ugyanakkor a szakmai tartalmasságra nem fordit kellő figyelmet. így a fellendülés csupán rövid életű lehet, amelyet törvényszerűen követ az elmaradás, a visszaesés. Kiss Sándor rövid elemzést is adott megyénk építőiparáról1, melyben kiemelte: az építészet mindig pontos mutatója a gazdasági változásoknak. Az ÉTÉ regionális elnökségi ülését — vagyis a Dunától keletre fekvő területeken dolgozó megyei-városi csoportokat tömörítő, több minit kétezer tagot számláló „félegyesület” tanácskozását, amelyre természetesen eljöttek a dunántúli műszaki- gazdasági szakemberek is — a Békés megyei szervezet fennállásának negyedszázados jubileuma alkalmából rendezik nálunk. Ezért is hallgatták a résztvevők megkülönböztetett figyelemmel a megyei csoport titkárának, Rokszin Mihálynak ismertetőjét, aki a gondokat is elemezve számolt be az eltelt 25 évről, amelynek eredménye kétségkívül tetten érhető megyénk építészeti arculatának változása- ini. Beszédében külön teret szentelt annak meg indoklására, miért lenne égetően szükség égy technika házára Békéscsabán, amely természetesen az MTESZ további társegyesületeinek; is otthona, s így a megyénkben élő műszaki értelmiség továbbképzéseinek, közéletének színtere lehetne. Dr. Gabos Györgynek, az ÉTÉ alapszabály-módosító’ bizottsága vezetőjének előterjesztését követően került sor a hozzászólásokra, amelynek keretében tizenöten kaptak szót. Szinte kivétel nélkül mindenki üdvözölte a jubileumát ünneplő, a régió legnagyobb létszámú, 306 tagú megyei csoportját. A felszólalók többék között az egyesület érdekvédelmi szerepének erősítéséről, a tisztségviselőik választhatóságának reformjáról, valamint környezetvédelmi kérdésekről — így értelemszerűen a bős—nagymarosi vízlépcső beruházásával kapcsolatos Anitákról — beszéltek; valamennyi hozzászólás kapcsolódott az országos egyesület november 25-én megrendezésre kerülő küldöttülésének előkészítéséhez. Az ünnepi elnökségi ülés záróakkordjaként húsz aktivistának többéves kiemelkedő egyesületi munkája elismeréséül Szilágyi Lajos társelnök érdemérmet nyújtott át. Még ebéd előtt nyitották meg a megyei könyvtáriban megrendezett és a nagyközség számára is szeptember 16-ig látogatható Békés megyeiek tervezték és építették című dokumentumk iáM í tás t, amelynek anyagában több, még folyamatban lévő beruházás terve, makettfotója is látható. A vendégek ezt követően magát a modern közművelődési objektumot nézték végig, ezyitán a tíz évvel ezelőtt földrengéskárt szenvedett, majd 'nemzetközi segítséggel' helyreállított evangélikus nagytemplomot tekintették meg. Ebéd után a sportcsarnokkal és a tanítóképző főiskolával, mint a megyeszékhely két legújabb és megmutatni érdemes épületével ismerkedtek a vendégek. A békéscsabai program a tégla- és cserépipari vállalatnál tett látogatással fejeződött be. Ma az építőipari szakemberek Gyula műemléki nevezetességeit keresik fel, de ellátogatnak a szabadkigyósi kastélyba is. Kora délután (fejeződik be jój.' szervezett, másfél napos Békés megyei programjuk. (nemesi) Tanulóként kezdte...’ Szilágyi György 35 éves, nőtlen, Gyulaváriban lakik. Húsz éve, mint szakmunkástanuló kezdett dolgozni a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezetben. Lakatos szakmunkásként folytatta a munkát 1978-ig. Közben levelező tagozaton leérettségizett, majd elvégezte a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem gépészmérnöki karát. Diplomásként folytatta a munkát a szövetkezet műszaki osztályán 1983-tól. — ösztönözte valaki a pályázatra? — Nem. Teljesen magamtól pályáztam meg az elnöki posztot. Nem mintha e céllal tanultam volna, de a körülmények alakulása folytán úgy éreztem, próbálkozhatok. — A szövetkezetei bizonyára jól ismeri, azonban vezetői gyakorlattal egyáltalán nem rendelkezik, diplomával se túl régen... — öt éve van diplomám. Ez azért nem kis idő, főként, ha az ember komolyan veszi a munkáját. A vezetés pedig szerintem alapvetően a döntésen múlik. Számba- vettem milyen döntések fordulhatnak elő a szövetkezetben, és milyen ismeretek kellenek ezek meghozatalához. Remélem, sikerül megbirkózni a feladattal, és ebben kollégáim mellett segítenek jelenlegi, szintén a miskolci egyetemen, a gazdaságmérnöki karon folyó tanulmányaim is. ' (Folytatás a 2. oldalon) (Folytatás a 3. oldalon) Elnökválasztás a gyulai fa-fémben
