Békés Megyei Népújság, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-05 / 212. szám
EmnsüEJ 1988. szeptember 5., hétfő Növénytermesztés a háztáji és kisegítő gazdaságokban A mezőkovácsházi Népi Ellenőrzési Bizottság az elmúlt évben a térség állat- tartási helyzetét vizsgálta, most pedig a növénytermesztésit vették nagyító alá. A vizsgálat hat termelőszövetkezetet és két álészt érintett. Felmérést végeztek a növényféleségek telepítési formáiról, nagyságrendjéről, a termelés növelésének lehetőségéről. Értékelni kívánták a termelők és felvásárlók kapcsolatát,' vizsgálták a termelők érdekvédelmét, a termelési és értékesítési biztonságot. A háztáji és kisegítő gazdaságokban végzett növénytermesztés jelentősége mindinkább felértékelődik, ebből következően nő e tevékenység népesség- megtartó szerepe is, ami Mezőkovácsháza térségében rendkívüli jelentőségű. Egyértelmű választ ad a vizsgálat arra, hogy a nyersanyag-előállítás és a piac kölcsönhatásai leginkább az előállító szférát befolyásolják — hátrányosan. A vizsgált gazdaságokban a növénytermesztésre a sokszínűség a jellemző. Húsznál is több a növényfajok száma, de alig 2-3 kultúra emelhető úgynevezett térségi szintre. A többi faj speciális nyersanyag- (konzervgyár) vagy takarmányozási igényeket elégít ki. A szövetkezetek elsődlegesen nyersanyag-termelésre rendezkedtek be. Csupán egykét helyen találkozhatunk saját feldolgozó üzemmel. A térségben termelési hagyománnyal rendelkezik a sep- rűciroik, a vöröshagyma, a zöldségvetőmag-kultúrák és egyre inkább a paradicsom. Meg kell említeni, hogy ezek feldolgozási szintje, lehetősége messze elmarad a kívánatostól. A termelést termékértékesítési szerződés alapján végzik. A szerződéses fegyelem az általánosságban kialakult gyakorlathoz igazodik. A bizonytalanságok, az előforduló túltermelések egyes nővényfaj- tából sokat ártanak a kétoldalú kötelezettségvállalások intézményének. A kötbér érvényesítse nem jellemző. A vizsgált két áfésznél a felvásárlótevékenység a meghatározó. Bár jövedelmük jelentős része a termeltetésből származik, a mezőgazdasági termelés adózási feltétele kedvező és ösztönző, ugyanakkor a felvásárlási árak nem emelkedtek jelentősen. A Népi Ellenőrzési Bizottság a növénytermesztés fejlődési lehetőségét a térségben elsődlegesen a feldolgozó tevékenység bővítésében látja, melyre több javaslatot tettek a termelő vállalatoknak. Halasi Mária Belvízelvezetés Körösladányban Körösiladányban évente 40- 50 úgynevezett belvizes házat kellL lebontani. Nemcsak régieket, hanem a hatvanas, hetvenes években épülteket ás. A pusztulás oka a magas talajvíz. De mi okozza a talajvizet? Bogya Ferenc, a nagyközségi tanács műszaki ügyintézője szerint a fürdőszobák szikkasztásos derítője mellett, elsősorban a csapadékvíz lassú lefolyása. A fiatalban szinte valamennyi vizesánok az egyetlen, Dózsa György úti főgyűjtőbe vezet, mely a folyáscsatornáiba torkollik. A teho 1986-os bevezetésekor a lakosság a IbelvízeLvezetést is a megoldandó feladatok közé sorolttá. A következő évben rendelték meg iá tervet, ez év júniusában el is készült, jelenleg* az engedélyeztetése tart. A csapadékvíz elvezetését a jelenlegi egy főgyűjtő árok helyett hárommal oldják meg. A költségvetés 'szerint a beruházás teljes összege 31 millió forint lesz, ebből 3 és fél millió forintot a teho ifeóez. A munkálatot a magas költségek miatt hosszabb távra tervezik, várhatóan itíz év alatt végzik el. A kivitelezésiben számítanak — ‘utcatársulás formájában — a lakosság önkéntes pénzvagy munfcafelajámiására is. Ahol a felajánlás nagyobb értékű llesz, felmentést adnak a teho fizetése alóli. A talajvízszint csökkenésére csak la szennyvízhálózat kiépítése jelenthet végleges miegoidiást, és utcatársulás formájában ez nem is te- 1 hetetl en. — ml — A Békéscsabai Városi Tanács Költségvetési Építőipari Üzeme, Békéscsaba, Kétegyházi u. 1., felvételre keres AZONNALI BELÉPÉSSEL ács, kőműves, festő, burkoló, hegesztő SZAKMUNKÁSOKAT. Jelentkezés a személyzeti és munkaügyi osztályvezetőnél. dz Orosházi Új Élet Mgtsz felvételre keres: — felsőfokú végzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkező főkönyvelőt — növénytermesztési ágazatvezetőt, felsőfokú végzettséggel — sütőipari férfi szakmunkást (dagasztó munkakörbe) — asztalos, bognár, kádár szakmunkást — „C” gépjárművezetői engedéllyel rendelkező: mezőgazdasági gépszerelőt, mezőgazdasági gépkarbantartót motorszerelőt autószerelőt, gépjármű-villamossági szerelőt, — karosszérialakatost — gyakorlattal rendelkező tmk-lakatost. Jelentkezni lelhet: a termelőszövetkezet 'központjában a személyzeti vezetőnél. Cím: Orosháza, Alsótanyálk 47. Tel.: 33/14-es mellék. tak a maga zsákutcái. Ha vailáki nem kifejezetten az adott nyelvvel kapcsolatos pályára készült, tehát nem tanárnak vagy óvónőnek, akkor a kémiai vagy matematikai ismeretek, a szakszókincs románul vagy szlo- váfcus nemhogy előnyt nem jelén tett, hanem ezek hiányos ismerete magyarul inkább hátrány volt. Maradt az ilyen vagy olyan „tanítási nyelvű” felirat az iskolán, és jött a kétnyelvű oktatása gyakorlatban, ami azt jelentette, hogy a különböző szaktárgyakat magyarul tanították, de törekedtek a másik nyelv szókincsének bővítésére is; a nemzetiségi nyelv és irodalom pedig külön tantárgyként szerepelt. A magyar iskola mintájára a nemzetiségi oktatásba átvett nyelv és irodalom „tantárgyi párhuzam” helyett az igazgató szerencsésebbnek tartja a nemzetiségi nyelV oktatását és a hozzátartozó kultúra közvetítését, amibe — majd az egyik osztály tananyagába — belefér az irodalom is. Sőt, az irodalom tanításával kapcsolatban további gondokat em- ’ Lit: — Az itt élő gyermek hogyan kötődhet ahhoz az irodalomhoz, amit az ország határaim túlról hozunk ide? Ha Petőfi tájilírájáival ‘foglalkozunk, és az Alföldről beszélünk, akkor ahhoz tud kötődni egy gyulai gyerek. Kötődés, gyökerek nélküli nincs érzelmi azonosulás. Ezért keltene a hazai kultúrát tantervi polgárjoggal felruházná ... Kidolgoztunk egy Úgynevezett minimiumiprog-' ramot arról1, hogy a nyelv használata érdekében ki mit tud tenni tantárgyanként az alsó és felSő tagozatban, illetve a kollégiumban. A hétköznapi nyelv ismeretét tartjuk itt elsősorban fontos- maki, azt, hogy a gyerek a köznyelvi fordulatokat ismerje és helyesen használ-' ni tudja. • A beszélgetésből kiderül: a gyulái romám általános’ iskolába jelentkező gyerekek nagyobb hányada nem beszéli románul), de mégiscsak az a család szándéka, hogy megtanulja ezt a nyelvet Fiata il szülők küldik ide gyermekeiket, mert magjuk is ide jártak, vegyes házasságiban élnek, vágy mert ez egy új;, korszerű iskola, ahol kisebb a létszám és a gimnáziumi továbbtanulási mutatók jobbak, mint máshol. De legtöbben a nyelvtudásért döntenek a román iskola mellett. Békés, Hajdú- Bihar és Csongrád megyében számos román tanítási nyelvű általános iskola van, de ez az egyetlen iilyen gimnázium. S tanulói nemcsak e három megyéből származnak, jöttek a fővárosból meg északról is — kicsit „diák- városivá” varázsolva a gyulai nyugalmat, azt a jellegzetes kisvárosi hangulatot. Niedzielsky Katalin A Várfürdő közelsége lehet az oka-, vagy talán a szomszédos kertes házak sugallják, de mintha nem is iskolához érkeznénk, olyan ez a környezet. Csend, nyugalom, fák, virágok és Nico- tee Baicescu, a román történetem „Kossuthjának” szobra. Gyula, Román Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium — 1981 óta a Líceum téren. Szeptember elsején itt is benépesült a „iháiz”: a legkisebbektől a végzős nyolcadikosokig minden évfolyam egy-egy osztálya birtokba vette tantermét, ismerkedett új felszerelésével, könyveivel, nyári élménybeszámolókat tartott és hallgatott. Ezen az első napon még hol óvó nénit, hol tanító nénit mondtak a kicsik, és a felsőbb osztályokban is elevenebb vélt a nyaralás emléke, mint a munkakedv. Hetes óraterv és második idegen nyelv Budai János igazgatót arról kérdeztük; vajon minden tanévkezdet egyforma-é, vagy vannak ennek az 1988/89-es évnek különleges jegyei — figyelembe véve az aktuális politikai helyzetet, a nemzetiségi oktatást és egyáltalán a kétnyeLvűség- geli kapcsolatos faládátokat, gondokat. — Három Olyan lényeges változást tudok említeni, amely megkülönbözteti a jelenlegi tanévet a korábbiaktól]. Az egyik, hogy most tértünk át a hetes óratervre, az előző, tíz napra megállapított „a” és „b” heti variációval szemben. Vagyis minden héten azonos órarenddel dolgozunk, és a gyerekek — a tanárok vagy a szülők — nem keverhetik össze a kétféle programot. De ez a változás egyben azt is jelenti; hogy megemelkedtek az óraszámok, amelyek a nemzetiségi iskolákban egyébként is magasabbak az adott nyelv és irodalom óraszáma miatt. A gimnázium négy évfolyamából kettőn mindennap hét óra van, és az általános iskolában is akad olyan osztály, aho.ll mindennap hat. Némiképp enyhíthet a terhelésen a fakultáció és az osztályok felbon-i tásia kisebb csoportokra, ahol intenzívebb munka folyhat, és így délutánra már nem marad annyi tennivaló. A másik fontos dolog, ami ezt az évet jellemzi, a másodig idegen nyelv oktatására vonatkozik. Köztudott, hogy hosszú időn keresztül nem vofl.lt erre óratervi hely a nemzetiségi iskolákban, mivel a magyar, a román és az orosz nyelv kötelező, míg a többi gimnáziumban csak a magyar és orosz. Az idén először már a gimnázium első osztályában — és nem csak a harmadikos fakultáció keretében — indítjuk el a második idegen nyelvet. Ügy látjuk, célravezetőbb, i Nyári élménybeszámoló a gimnázium első osztályában Fotó: Gál Edit Első nap az iskolában... túraközvetítő szerepét. Lehet sok mindent másképp csinálni, szakszerűbben, tudományosan; de azt az otthoni!, meghitt légkört, szere- tetet nem lehet pótolni ... Az intézmény képtelen a legkisebb közösségek szerepét játszani. Korábban természetes módon, szinte észrevétlenül áitöröklődött a nyelv, ez ma már nem történik meg. Megszűnt a régi életmód, amikor legalább három nemzedék együtt élt, és amíg a parasztemberek kinin dolgoztak a határon, a nagyszülőktől otthon a gyerekek megtanulták a nyelvet. S a nemzetiségek egy idő után így vagy úgy, de beleolvadnak abba a közösségbe, ahol élnek; és ahol az emberek nem beszélnek ro-i ménül, ott a gyerekek sem fogják tőlük ezt a nyelvet megtanulni.. . Budai János szavait hallgatva Békés megye szlovák, román és német tanítási nyelvű általános iskolái, sőt az előlkészítő óvodák jutnak az eszembe. S a tapasztalatok; a pedagógusok és a szülők beszámolói arról, hogy a családokban bizony nem a nemzetiségi nyelven folyik a társalgás. A 'nagymamával, a nagypapával' talán, de a szülőkkel már alig tehet 'románul vagy németül beszélgetni. Valamivel jobb a helyzet a fiatal szülők, a harmincasok gyermekeivel, mert ez a korosztály — gyakran szinv tón, nemzetiségi iskolában végzett — már felismeri az idegen nyelv jetentőségét, a nemzetiségi hagyomány ápoláséit tartja fontosnak, vagy éppen valami pluszt akar gyermekének adni. A nemzetiségi oktatás zsákutcái A tapasztalatok azt is igazolják, hogy a felszabadulás után szorgalmazott nemzetiségi oktatásnak is megvol„Három olyan lényeges változást tudok említeni, amely megkülönbözteti a jelenlegi tanévet a korábbiaktól” iha a tanulók gyakrabban ta- íálkoznak az idegen nyelvve]), mintha ritkábban és nagyobb mennyiségben zúdítanánk rájuk az anyagot. Természetesen azt tudjuk kínálni, amilyen szakos tanáraink vannak; jétenleg olaszt és németet. Az olasznál a franciéhoz hasonló előny, hogy aki a románt jól tudlja, vagy komolyan veszi, könnyebben megtanulhatja. Az iskola nem pótolhatja a családot A harmadik vál tozásról': a nemzetiségi nyelv pozícióival baj van, és ez nem román nemzetiségi specialitás. A békéscsabai szlovák nem beszél szlovákul; a Pécs környéki 'német nem tud németül, Battonyán csak az idősebbek beszélnek szerbül, tehát általános dologról van szó. Azt a funkciót, amit a család betöltött a nyelv átörökítése szempontjából, soha semmilyen iskola nem tudja átvenni: a legkiválóbban felszerelt iskola sem képes pótolni a család kulGyökerek nélkül nincs érzelmi azonosulás
