Békés Megyei Népújság, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-27 / 231. szám

1988. szeptember 27., kedd Szemléletváltozást a kultúráról! Megyei moziiizem-vezetők továbbképzése Békéscsabán Sajtótájékoztató az Országgyűlés elé kerülő pénzügyi napirendekről Moziüzem-vezetői részére rendez háromnapos tovább­képzést a Békés Megyei Mo­ziüzemi Vállalat. A program tegnap délelőtt 10 órakor kezdődött Békéscsabán, a KISZ-vezetöképző tábor ta­nácskozótermében. Elsőnek Dankó Pál, a vállalat igaz­gatója beszélt az elmúlt év­ről, abból a helyzetből ki­indulva, hogy az állami do­táció 1987-ben 3,5 millió fo­rinttal csökkent, 1988-ban pedig újabb 2 millióval, így a korábbi években megszo­kott támogatás összességé­ben egyharmadával csök­kent. Mindez igen nagy ki­hívás elé állította a mozi­üzemi vállalatot, melynek — mint mondotta — igyekez­nek megfelelni. A bevétel döntő hányada a szórakozta­tó filmekből származik, ha­bár a bemutatott filmek mintegy 50 százaléka ún. „támogatott” film, ezek Hétfőn ülést tanított a Fo­gyasztási Szövetkezetek Or­szágos Tanácsa. A testület megvitatta az új gazdasági társaságok alapításénak elvi kérdéseit, különös tekintet­tel1 a szövetkezeti vállalatok és a szövetkezeti közös vál­laltatok vagyanrendezésére. Az országos tanács tagjai a vitában egyebeik között megáiltllapítatták, hogy a fo­gyasztási szövetkezetek, a részvételűikkel működő gaz­dasági, társulások és a szö­Mezőhegyesen úgy tervez­ték, hogy jó két héttel a Sarkadi Cukorgyár után itt is megkezdődik a feldolgo­zási idény. Az elmúlt vasár­nap kellett válna a gépek­nek megindulni, ám a gépe­ket mégsem fűtötték fel. — Talán valamilyen mű­szaki hiba miatt nem kezdő­dött meg a szezon az elmúlt vasárnap? — kérdeztük Tú­ri Ferenciül, a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát műszaki igazgatóhelyettesé­től. — Szó sincs róla. Kénysze­rűségből kellett elhalasztani, az indulást, hiszen olyan esők voltak az elmúlt héten, annyira átázott a talaj, hogy azonban nem vonzzák a kö­zönséget. Ügy tűnik — han­goztatta —, hogy a moziüze­mi vállalatoknak tovább kell mérsékelniük a művészileg értékesebb és a „támogatott” filmek bemutatását. A bevezetőt követően Hüttner Vilmos, a megyei pártbizottság osztályvezetője tartott előadást „Társada­lompolitika, gazdaság, kultú­ra” címmel. Szólt arról, hogy az értékátrendeződések idő­szakát éljük, sok van azon­ban, mit meg kell őrizni, és ezekre építve új értékeket teremteni. — Sajnos, egyre kevesebb a kultúrára fordítható pénz, a kultúra lassan, de sziszte­matikusan árucikké változott — folytatta. — Pedig az ok­tatás és a művelődés húzó­ágazat, ha ezt nem látjuk be, gazdasági és társadalmi reformjaink sem valósítha­tók meg. vetkezeti vállalatok keresik azokat a lehetőségeket, ame­lyek révén külső források bevonásával bővíthetik te­vékenységűiket. Célszerűnek tartják, hogy az áfészek az átlagosnál! jobb nyereséget biztosító gazdasági társasá­gok alapításában vegyenek részt. Álláspontjuk szerint a jelenleg működő fogyasztási szövetkezeti gazdálkodó szer­vezőtek egy része — első­sorban a szövetkezeti válla­latok és a közös vállalatok, nem tudtak elegendő cukor­répát beszállítani a mező- gazdasági üzemekből. Ezért két nappal későbben, ked­den kezdtük a feldolgozási idényt. Különben most már bárom napra elegendő a cu­korrépakészletünk, lényegé­ben nem is szeretnénk töb­bet felhalmozni, hiszen ha egy melegebb ciklus jön, több kárt okozna, mint hasznot a nagyobb tömegű répa. Különösebb műszaki-, kapacitási ej lesztést nem is terveztünk, mindössze né­hány minőségjavító techno­lógiai változtatást hajtot­tunk végre. Ez főleg a költ­ségkímélés, energiamegtaka­rítás érdekében született. Megjegyezte, hogy a tö­megkultúra korlátlan fo­gyasztását éljük manapság, nincs megfelelő szelektálás, és ez bizonyos vonatkozások­ban a filmforgalmazásban is fellelhető. Az elhangzott előadáshoz többen hozzászóltak, erőtel­jesen hangsúlyozva, hogy a kultúra értékeit elismerni egyenlő a kultúráról beideg- ződött eddigi szemlélet meg­változtatásával. Ebéd után Biró Gyula, a Magyar Filmintézet munka­társa tartott előadást a hollywoodi filmiparról, majd Stencer Noémi, a Mokép igazgatóhelyettese adott tá­jékoztatást a Mokép 1988/89- es elképzeléseiről, a mozi­üzemi vállalatokkal való együttműködés bevált és új formáiról. Ma délelőtt a továbbkép­zés és előadás-sorozat tovább folytatódik. (s __n) ö sszhangban^ a leendő 'tár­saságii törvénnyel — gazda­sági társasággá alakulhat át. Állásit foglalt az Országos Tanács abban is, hogy az országos és a megyei közös váltailátoikná/l ez év végéig, illetve az idei átalakulást megelőzően vagy ««rendezés­re kerüljön sor. Az új tár­saságok oszfalékköteles va- gycinanáinyát úgy kell kiala­kítanál, hagy hatékony mű­ködés esetén a gazdálkodási eredmény megfelelő nagysá­gú osztalék fizetésére adjon lehetőséget, és az- értékpa­pír-piacon versenyképes le­gyen. Huszonhárom mezőgazdasá­gi üzemmel kötöttünk répater­melésre szerződést, úgy tervez­zük, hogy 290 ezer tonna répát dolgozunk fel a 100 napos kampányban és ebből vár­hatóan 33 ezer tonna cukrot nyerünk. Két jugoszláviai cukorgyárral, a belgrádival és a cservenkaival mintegy 6-7 ezer vagon répát dolgoz­tatunk fel bérmunkában. Vállaltuk azt is, hogy szep­tember 22. és 30. között 1500 tonna cukorrépát dolgozunk 'fel exportra. A mostani idő- jáiriás kedvez a répaszedés­nek és -szállításnak, folya­matos a termelés, így na­ponta 300 tonna cukorrépát tudunk feldolgozni. A jelen­legi mérések alapján jó a répa cukortartalma és vár­hatóan ilyen is marad. A Minisztertanács sajtó­irodájának szervezésében a Pénzügyminisztérium vezető munkatársai tegnap tájé­koztatták az újságírókat azokról az előterjesztésekről, amelyeket a tervek szerint az Országgyűlés októberi ülésszakán vitatnak meg a képviselők. Az egységes vállalkozási nyereségadóról szóló tör­vény tervezetével kapcsolat­ban Nagy István, a Pénz­ügyminisztérium főosztály- vezetője elmondotta, hogy a (Folytatás az 1. ioldalról) AZ ENDRÖDI CIPÉSZ SZÖVETKEZET (ENCI) évente egymillió pár női ci­pőt értékesít. Termékeik je­lentősebb részét exportálják. A szocialista országokon kí­vül a .lábbelik eljutnak Franciaországba, az NSZK- ba, Belgiumba, Finnország­ba és Norvégiába. Az elmúlt Ihetekben amerikai és angol partnerekkel tárgyalllt a szö­vetkezet s remélhetőleg már tavasszal az osztrák vásár­lók is megismerkedhetnek az ENCI termékeivel, Dr. Hanyecz Károly, az ENCI elnöke elmondta, hogy tervezőik rendszeresen jár­ják a világot, tapasztalato­kat gyűjtenek a különböző szakvásárokoni, s így a leg­frissebb divatirányzatokkal térinek haza. Emellett a kül­földi partnerek is elhozzák a megrendelt divatos mo­delleket, mélyekből néhány apróbb változtatás után egé­szen' új fazon i;s születhet. S hogy millyenek az őszi lábbelik? Erre az ENCI gaz­dag standja is, választ adott. ‘A szezon divatjára a formák és a színeik gazdag választé­Aki sokat markol, keveset fog — igazsága a vásárra, a fogyasztási cikkek nagy őszi kiállítására is érvé­nyes. Oly sok a látnivaló, hogy a szelektálás elenged­hetetlen. Stílbútorok, for­más cipők, könnyű habse­lyem fehérneműk és még hosszan sorolhatnánk, mi minden vonzza a szemet, örülünk, ha valami eddig ismeretlen szépet látunk, s persze külön annak, ha a gyártó megyénkbeli. Az „A” pavilonban felfedezett BÉKÖT-STAND első látásra a megszokott­nál (képünkön) szerényebb­nek tűnik. Különböző szí­nű és fazonú szabadidőru­hák és köntösök sugallják a vállalat profilját. Nem mondhatjuk, hogy tükrözik, hisz ennél jóval színesebb a kínálatuk. Azonban ez a két termékcsoport — ahogy Szu- ehy László igazgatótól meg­tudtuk — a legkelendőbb jelenlegi exportpiacaikon. A színek is a divatban előttünk járó nyugat igé­nyét közvetítik, a zöld, a kék, a sárga és a lila ural­ja a szabadidőruhákat. A sok színes darab között egy különálló, nyersszínű sza­badidőruha vonja magára a figyelmet, ez a bio-jogging. Érdekessége, hogy teljesen természetes anyagból, pa­mutból készült. Még gumi sincs benne, pamutfonalból készült madzag fogja össze a szükséges helyeken. A sok bio-élelmiszer mellett e ru­hának is nagy jövője van, igaz ára egyelőre jóval meg­haladja a szintetikus anyag­ból készültekét. Ha valamit azonban a di­vat felkap, az ár nem lehet akadály. A divatot tanulmá-. nyozók, az abból élők, te­hát a Béköt is, úgy találj?, hogy a közepes színvonalú és árú termékek iránt csök­ken a kereslet. Ugyanakkor a nagyon modern és nagyon olcsó termékeknek egyre jobb piaca van. A Béköt törvény megalkotásával lé­nyegében megszűnik a ko­rábbi vállalati jövedelem­szabályozási rendszer, ami lehetőséget adott az ’egyedi beavatkozásokra. A törvény azonos gazdálkodási feltéte­leket biztosít a pénzintéze­tek, a vegyesvállalatok, a vállalkozók és a vállalatok számára. Jelenleg gazdálko­dásukat négy eltérő jövede­lemszabályozási rendszer határozza meg. Emellett 87 jogszabályt kell felülvizsgál­ni, a vállalkozási nyereség­ka a llegjellemzőbb. A mo- delllelk változatos fej részek­kel készülnek s a formák­ban többféle stílus jelentke­zik. Az alkalmi cipőknél a klasszikus vonalak érvénye­sülnék. Az elegáns cipők sarka egyenes, s 8-10 centi­méteres. Az utcai cipők a harmincas évek divatjára hasioniMtanak, a. sarok magas­ság 5-6 centiméter. Az ENCI kiáillításáit megtekintve meg­állapítható, hogy a színek­ben továbbra is a f ekete do­minál, s ezeket igyekeznek más színekkel kombinálni. Igaiai slíágersizínnek a vörö­sesbarna ígérkezik, de az elíefámtszürke szín is „me­nő”. Fehér Anna színésznő, akit a kedves olvasók 'tatóin leg­inkább a Szomszédok című teferegény Almájaként is­mernek, vásárlóként kereste fel az ENCI-t a kiállításon. Két új modellt nézett ki ma­gának, melyeket szeretne megvásárolni. Mint a szö­vetkezet elnökétől megtud­tuk, az üzletnek semmi aka­dálya nincs... A GYOMAI KÖTÖIPARI SZÖVETKEZET régi vendég igyekszik ezt a két irány­zatot szolgálni. A nagyon olcsó termékre példa ’az a mindössze 15 dkg súlyú kön­tös, amit 8 dollárért szállít a vállalat. A másik véglet az olyan minőségi munkát reprezentáló köntös, amire 120-130 márkáért is talál­nak vevőt. A kötöttárugyár tőkés exportja egyébként mind árban, mind mennyi­ségben emelkedő tendenciát mutat. Hagyományos part­nerei közül az USA-val le­bonyolított forgalom egy- harmaddal nő, míg francia relációban megduplázódik forgalma az idén. Megyénk másik kötőipari cége, a GYULAI KÖTÖIPARI VÄLLALAT egyelőre nem dicsekedhet a Békötéhez hasonló piaci pozíciókkal1. Kiállításuk a BNV-n inkább a vágyakat tükrözik, felvillantva, mire adóhoz igazítani. Lehetővé válik a törvényi szabályozás révén a nagy számú mi­niszteri leiratok megszünte­tése. Arról is szólt, hogy bár a törvény egységes feltétele­ket kiván biztosítani a gaz­dálkodóknak, bizonyos kü­lönbségek továbbra is fenn­maradnak. Így a hárommil­lió forint alatti éves árbe­vételt elérőknek az adóter­he az átlagos 50 százalék helyett, csak 40 százalék lesz. Ez elsősorban a kisvál­lalkozóknak előnyös. tóik legújabb termékeiket an­nak ellenére, hogy a szövet­kezet kapacitása már a jö­vő esztendőre is teljesem le van kötve. Mint Kiszely La­jos, a szövetkezet elnöke él- moinidta, sohasem liehet tud­ni milyen haszon származ- hiat a vásári jelenlétből. Már a megnyitó napján felkeres­te a szövetkezetét egy szov­jet szakember, a Tamiimpex Külkereskedelmi Vállilálat vezérigazgató-helyettesének kísérletében. A szovjet ke­reskedő ugyanis magyar kooperációs partnert keres egy bakui textilipari válla­lat tevékenységéhez. A rö­vid tárgyalásom többféle megoldás is szóba került, többek közt az is, hogy a szovjet fél1 jó minőségű fo­nalait adna a gvomaendrődi szövetkezetnek, s kölcsönös előnyök alapján, akár bér­munkát iis ajánlana a szov­jet fél(. . — Egyelőre csak megis­merkedtünk egymással a vá­sárion — mondta Kiszelly La~ jos, de novemberben újra felvesszük a kapcsolatot. Ügy gondoltam, mindket­tőnknek jól1 jönne a kölcsö­nös kapcsolat. képes az üzem. Finom ele­gancia jellemzi bemutatott termékeiket, a nyersszínü, női szíveiket megdobogtató alkalmi ruhákat. Az árak hallatán azonban kétségtele­nül a férfiszívek is nagyot dobbannak, hiszen például egy csipkemintás alkalmi együttesért több mint há­romezer forintot fizethet­nek. Persze, létezik Magyar- országon olyan vásárlói ré­teg, melynél ez az összeg csekélységnek számít. Ezt a vevőkört célozta meg a gyu­lai vállalat most elkészített mutatós, kiváló minőségű termékeivel. Az alapanyag — ahogy Koncz Mária ér­tékesítési osztályvezetőtől megtudtuk — pamut-, il­letve gyapjúkevert import­fonal. Vitathatatlanul gyö­nyörű holmikat lehet készí­teni belőle, és hogy 'lesz-e elég vevő minderre, az a vásár végéig bizonyára ki­derül. —szatmári— Tanácsülésekről jelentjük Elek Elek Nagyközség Tanácsa tegnap délutáni ülésén, Szántó István tanácselnök vezetésével először a telepü­lés egészségmegőrző prog­ramját vitatta meg. Szabó Borbála vb-titkár és dr. Csuka Ildikó körzeti orvos alapos írásos előterjesztést vitt a testület elé. Ebben megfogalmazták: Elek lakos­ságának egészségi állapota az országos és megyei kép­hez hasonlóan kedvezőtlenül alakult, az egészség, mint ér­ték, devalválódott. Az egyén, az intézményrendszer, de a munkahelyi és lakóhelyi kö­zösségek is sokat tehetnek a szemlélet megváltozásáért. A hozzászólások szerint a je­lenlegi gazdasági helyzet nemigen kedvez az egészsé­ges életmód széleskörűvé vá­lásának, ám többen úgy vél­ték, az állampolgárok jóné- hány káros szokásának meg­változása nem pénzkérdés, az egyén szemléletének ala­kulása megállíthatja az ed­digi negatív folyamatot. Második napirendi pont­ként a nagyközség középtávú szociálpolitikai tervét vitat­ták meg, ugyancsak a vb-tit­kár előterjesztésében. Nap­jainkra szükségessé vált ugyanis a szociálpolitikai te­vékenység rendszerének fe­lülvizsgálata. A segélyezések iránt egyre nagyobb az igény, ugyanakkor ez a te­vékenység több intézmény között oszlik meg,. Párhuza­mosságok keletkeznek a gyakorlatban, ami csökkenti az amúgy is szűkös keretek jó felhasználását, a rászoru­lók szociális biztonságának megteremtését. A hozzászó­lók hangsúlyozták: a segé­lyezés alapelveit pontosan és következetesen kell megha­tározni, az erőket koordinál­ni és a kérelmeket egyen­ként megvizsgálni. Az elosz­tásnak nagyobb nyilvános­sággal kell történnie. Ezután az eleki óvodákról számolt be Püski Jánosné vezető óvónő. Elhangzott, hogy alacsony az óvodai dolgozók bérszínvonala. A tartalmi munkát tekintve azonban nincs gond a négy óvodában, amelyek mind­egyikében jó színvonalon folyik a nemzetiségi nyelv- oktatás. A továbbiakban a tanács­tagok rendeletet fogadtak el az ügyfélfogadásról, amely október elsején lép hatály­ba. Ideiglenes bizottságot hoztak létre a tehóval kap­csolatban érkezett lakossági jelzések kivizsgálására. Oda­ítélték a Tiszta udvar, ren­des ház címeket, döntöttek a megüresedett körzeti orvosi Béla Ottó állás betöltéséről és a jövő évi útpályázaton részt vevő utcákról. Sz. M. Almáskamarás A Nagykamarási Községi Közös Tanács tegnap társ­községében, Almáskamará­son tartotta meg soron kö­vetkező ülését, amelyen első napirendi pontként a két község állatorvosai — dr. Urbán Sándor és dr. Lábos­sá Tamás — számoltak be az állat-egészségügyi helyzet­ről. A beszámolókból kide­rült, hogy az állat-egészség­ügyi helyzet megnyugtató mindkét községben, bár Nagykamaráson az ebek kö­telező oltásával, mindkét községben pedig az állati hullák, a boltokban árusított, lejárt szavatosságú állati ter­mékek megsemmisítésével, elszállításával gond van. Az állat-egészségügyi hely­zet értékeléséhez hozzászólt dr. Joó Jenő megyei főál­latorvos és dr. Orvos László körzeti főállatorvos. A téma vitájában szó esett a meg­csappant állattartási kedvről, s annak okairól is. A testület második napi­rendi pontként — Varga Jó- zsefné vb-titkár előterjesz­tésében — a gamesz helyze­tét tekintette át. (A több szempontból is ta­nulságos, viharos hangulatú tanácsülésre egy elemző írás­ban még visszatérünk.) (bse) Bővülő tevékenységi kör Export és bérmunka Vásári találkozó a BNV-n miár a fogyasztási cikkek szakvásárán. Most is ellhoz­Bio-jogging és finom elegancia

Next

/
Thumbnails
Contents