Békés Megyei Népújság, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-23 / 228. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. SZEPTEMBER 23., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 228. SZÁM Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén előterjesztéseket hallgatott meg a bírósági cégnyilvántartásról szóló törvényerejű rendelet módosításáról és az 1990. évi népszámlálásról szóló törvényerejű rendelet tervezetéről. A kormány úgy határozott, hogy a javaslatokat az Elnöki Tanács elé terjeszti. A Minisztertanács határozatot hozott a gazdasági érdek- egyeztetés intézményesítéséről, az Országos Érdekegyeztető Tanács létrehozásáról. A kormány elfogadta a magyar-aromán államközi kapcsolatok fejlesztésének és kiszélesítésének munkaprogramját, továbbá az állami ifjúságpolitikai feladattervet. (Kormányszóvivői tájékoztató a 3. oldalon.) A kórházakról, az egészségügyi ágazat ellátottságáról tárgyalt a megyei tanács Tanácsrendelet az ügyfélfogadásról Békés Megye Tanácsa — Gyulavári Pál megyei tanácselnök vezetésével — tegnap Békéscsabán a városi tanács dísztermében tartotta ülését. A napirend a következő volt: — beszámoló Békés Megye Tanácsa művelődési bizottságának munkájáról — tanácsrendelet az ügyfélfogadásról — a megyében működő kórházak helyzete, az egészség- ügyi ágazat gép- és műszerellátottságának, anyag- és eszközgazdálkodásának alakulása — bejelentések, interpellációk. A testület elsőként a végrehajtó bizottságnak a megyei tanács két ülése közötti tevékenységéről szóló tájékoztatót, majd a művelődési bizottság munkájáról szóló előterjesztést fogadta öli. A művelődési bizottság legutóbb 1982. decemberében számait be munkájáról. Évente 4-5 alkalommal' ülésezett, a beszámolási időszakiban 18 napirend az oktatáspolitikával, 18 a köz- művelődéssel], 8 az ifjúsággal!, 4 a nemzetiségi politikával volt kapcsolatos. A gyermek- és ifjúságvédelmi albizottság a területéhez tartozó témákkal foglalkozott és dolgozott ki ajánlásokat. Ami a jövőt illeti, kevesebb formalitással, a napi aktualitásokhoz jobban igazodva kívánja tevékenységét szervezni. A következő napirend keretében Békés Megye Tanácsa rendeletét alkotott a megyei tanácsi szervek ügy- félfogadásáról. Eszerint Békés Megye Tanácsának elnöke, elnökhelyettesei, vbtitkára — egymást váltva — •hétfői munkanapokon 9-től 17 óráig fogadnak ügyfeleket, s ezt előzetesen a sajtóban meghirdetik. A szak- igazgatási szervek, szaktitkárok hétfőn 8-tól 12-ig, szerdán 8-tól 16.30-ig, csütörtökön 8-tól 12 óráiig tartanak ügyfélfogadást. A megyei tanács intézményei: a munkaügyi szolgálati iroda, a polgári védelem megyei parancsnoksága, a megyei tűzoltóság, az illetékhivatali, a közlekedési félügyelet — a lakossági ügyekkel foglalkozó szakigazgatási intézmények: állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás, megyei földihivatal, növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás, a Köjál — és a tanács által alapított államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatnak a lakossági ügyintézést is végző szervei: a megyei temetkezési vállalat, a tüzeléstechnikai vállalat, a víz- és csatornamű vállalat — hétfőn' 8—18.30-ig, szerdán 8- tól 16.30-ig, továbbá igény szerint más napokon is tartanak ügyfélfogadást. Az általános ügyfélfogadási nai- pon, szerdán, a nem hatósági ügyeket intéző megyei szakigazgatási szervek is •tartanak fogadónapot. A megyei ügyfélszolgálati iroda elsősorban az ügyfelek gyors és szakszerű tájékoztatását hivatott segíteni. Az ügyfélszolgálati iroda folyamatosan működik, hétfőn 8-tól 18.30-ig, keddtől csütörtökig 8-tól 16.30-ig, pénteken 8—tói 16 óráig működik. A megyei tanács egyben felkéri a neim tanácsi ügyfélfogadást, lakossági szolgáltatást végző szerveket, hogy a nyitva tartási idő szabályozásánál e rendeletét is figyelembe véve járjanak el. A megyében működő kórházak helyzetéről, az egészségügyi ágazat gép- és műszerellátottságának, anyag(Folytatás a 3. oldalon) A rekonstrukciókról A határozati javaslatok között szerepel, hogy a nehezedő körülmények iközött is folytatni ^cell a VII. ötéves tervben Jóváhagyott kórházi rekonstrukciókat. Az érintettek gyakran emlegették a megyei tanács tervosztályának megértő segítőkészségét. A lehetőségekről kérdeztük az osztályvezető Berecz- ky Andrást: — Három nagyon fontos területen halaszthatatlan la segítség — válaszol, i— Gyulán tarthatatlan az élelmezési üzem állapota a megyei kórházban. Legalább 150-200 millió forintba kerül majd a 3 ezer adagos konyha létesítése. 1989-ben hozzá kell kezdeni a kivitelezéséhez. A békéscsabai kórház építésének második üteme, az újabb 264 ágy telepítése, kisebb-nagyobb gondokkal terhelten, de a megvalósulás felé halad. (Folyik a területelőkészítés, a szanálások részben megkezdődtek, a kiviteli tervet szeretnénk év végére kézben tartani, ia kezdési Időpont remélhetően 1989 vége. Orosházán legfontosabb az elektromos rekonstrukció és |az életveszély elhárítása. Az egész kórház felújításával 'kapcsolatban tanulmányterv készül, hogy összefogót- tiabb legyen a megvalósítás. Itt is a mosoda, la konyha felújítása van napirenden, és a nyílászárók cseréje. /Az utókezelő kórházaknál is szükség van ia felújításokra, főként Szeghalmon, (de nincs pénz. A műszerbeszerzéseknél rendkívül fontos szempont, hogy összehangoltan vásároljon műszereket a megye minden egészségügyi intézménye. Magyar aranynap Szöulban Síké András birkózó, Martinék János és az öttusacsapat olimpiai bajnok! Komáromi Tibor és Egerszegi Krisztina ezüstérmes Olimpiai bajnok az öttusacsapat (b-j) Fábián László, |Mi- zsér Attila, Martinék János és dr. Török Ferenc szövetségi kapitány Ch. Gáli András, Szabó Sándor és Szalay Péter, az MTI olimpiai tudósítói jelentik Szöulból: Szöulban, a XXIV. nyári játékok hatodik napján 18 számban avattak bajnokot. Űszásban 5, birkózásban 4, öttusában és lovaglásban 2- 2, vívásban, tornában, súlyemelésben, sportlövészetben és kerékpározásban pedig 1-1 aranyérmet osztottak ki. Három arany egy napon! Ilyen bravúr csak nagyon régen sikerült a magyaroknak az olimpiai játékok történetében. Az öttusázók kettős diadala, Sike András aranyérmes birkózása, valamint Komáromi Tibor és Egerszegi Krisztina második helyezése minden várakozást felülmúlt. Az érmeken kívül sikerült további helyezéseket is szerezni; Mizsér Attila (öttusa), Csengeri Kálmán (súlyemelés) és Jánosi Zsuzsa (vívás) negyedik, Klauz László (birkózás) ötödik, Stefanek Gertrúd (vívás) hatodik, Fábián László (öttusa) hetedik, Guczoghy György (torna) és Repka Attila (birkózás) nyolcadik helyezése is öregbítette a magyar sport hírnevét. Az ökölvívó Alvics Gyula győzelemmel mutatkozott be; Gedővári Imre és Nébald György a kardvívásban bekerült a legjobb 16 közé; a férfi-négypár evezős a kis-, döntőben szerepelhet, ami ugyancsak elismerésre méltó. De a nap krónikájához nemcsak sikerek tartoznak, mert bár jól harcoltak a vízilabdázók az olimpiai bajnoki címvédő jugoszlávók ellen, mégis vereséget szenvedtek, a kézilabdázókat a dél-koreaiak után a csehszlovákok is legyőzték, így érmes reményeik egyre távolabb kerültek, s a sportlövők még mindig nem találtak magukra. Egyébként is mozgalmas napja volt az olimpiának, hiszen eddig a legtöbb döntőt rendezték (18), továbbá ökölvívó- és doppingbotrány is fűszerezte az eseményeket, olyannyira, hogy a nemzetközi szövetségeknek és a NOB-nak is közbe kellett lépnie. A statisztikák szerint az eddig befejezett 52 szám érmein 27 ország sportolói osztoznak, a pontokon pedig 37 nemzet legjobbjai. A magyarok mindkét táblázaton az élcsoportban foglalnak helyet. CSODALATOS kettős MAGYAR GYŐZELEM — Megvan, megvan mind a ,kettő! — ezzel a csodálatos hírrel érkezett száguld- va a futópálya céljához Török Ferenc szövetségi kapitány, aki versenyzőivel együtt csaknem az egész pályát befutotta, miközben te- íli torokból végig biztatta Martinékét, Mizsént és Fábiánt, az aranyérmekért futó hármas fogat tagjait. Az egykori olimpiai és világbajnok szakvezető mint egy ámoikfutó, úgy .törte át a kordont, félrelökve, felborít.- _ va a rendezőket, a rendőrö-' két, hogy a célnál elsőként már ő fogadhassa olimpiai bajnokait. A befejező számot aiz úgynevezett hendikeprendszerben bonyolították le, így hát a lövészet utána éllovas szovjet Vahtang Jagorasvili indult először a 4000 méternek, közvetlenül utána Martinék János, majd a többiek, az olasz MassíulJio, az 1979-es budapesti VB-n győztes ame(Folytatás a 8. oldalon) Megemlékezés Battonván 1944. szeptember 23-án Battonyánál a Vörös Hadsereg első egységei megkezdték hazánk felszabadítását. Az évforduló előestéjén ünnepi megemlékezést tartottak a városi jogú nagyközségben, a Dombegyház és Vidéke Áfész dísztermében. A megjelenteket Roczkó Mihály, a helyi pártbizottság titkára köszöntötte — köztük Púja Frigyes országgyűlési képviselőt és Berecz Jánost, a Battonyai Baráti Kör (Budapest) elnökét. Ünnepi beszédet dr. Lovász Matild, az MSZMP megyei bizottságának titkára tartott. Többek között a következőket mondta: Történelmi távlatból szemlélve is ragyogó napok voltak azok, a magyar nép, a magyar paraszt és munkás kilépett a gazdasági-politikai elnyomás béklyóiból és kezébe vette önmagát, a nemzet sorsának alakítását. Ma nagy társadalmi-össznépi vita kibontakozását éljük, amikor korábban nem látott erővel törnek felszínre az eddig elfojtott, ki nem mondott gondolatok, és nemegyszer megfogalmazódnak az új gondok is. Sokszor hajlamosak vagyunk elfeledni, megtagadni korábbá vívmányainkat, eredményeinket. De bíznunk kell önmagunkban, pártunk erejében, a kormány cselekvő- képességében. Nincs elveszve az ország, nincs olyan mértékű válság, amelyből • ne tudnánk kitömi, nincs okunk a fejvesztett búskomorságra, hitünk elhagyására. Ma sem mondunk le arról, hogy élére állunk a szocializmus építésének, és utat mutatunk a jövőbe. Az ünnepség után a résztvevők koszorúkat helyeztek el — képünkön — a Felszabadulási, illetve a hősi halottak emlékművénél. L. S. Fotó: Fazekas Ferenc A SZOT elnökségének álláspontja: 40 órás munkahét Csütörtökön ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testületet a napirendi pontok megvitatása előtt Nagy Sándor, a SZOT főtitkára tájékoztatta a kormány és a SZOT képviselőinek szerdai megbeszéléséről, az ott született megállapodásokról, illetve a továbbra is nyitva maradt kérdésekről. Megállapította, hogy ez a találkozó az eltérő nézetek közelítésében több sikerrel járt, mint ahogy az előzetes jelek szerint várható volt, s eredményesebbnek bizonyult minden korábbi hasonló megbeszélésnél. Ugyanakkor bizonyos alapvető kérdésekben változatlanul nem sikerült közelíteni a kormány és a szak- szervezetek álláspontját. Az elnökség több tagja hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy ezzel a találkozóval elindult a párbeszéd a kormány és a szakszervezetek között, amit tovább kell folytatni. A tájékoztatót követően az elnökség megtárgyalta a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslatot, s azzal összefüggésben a Munka Törvénykönyve módosítására tett javaslatot. A testület — az iparági-ágazati viták tapasztalatait is figyelembe véve — úgy foglalt állást, hogy a szakszervezeti mozgalom támogatja a társasági törvény megalkotását, azt a mozgalom érdekvédelmi, érdekképviseleti szempontjából fontosnak tartja. A szákszervezetek működésére — mindaddig, amíg el nem készül a szak- szervezeti törvény — az új vállalkozási formákban is a Munka Törvénykönyvének szabályai legyenek az irányadók, erre a társasági törvényben nem indokolt külön kitérni. A Munka Törvénykönyvében foglaltakat a társasági törvény hatályba lépésével egyidejűleg természetesen az új helyzethez kell igazítani mind a szakszervezetek és a munkavállalók, mind a munkáltatók kötelezettségeit és jogait illetően. Az elnökség megerősítette azt a korábbi álláspontját, hogy szükségesnek tartja a 40 órás munkahét általánossá tételét még ebben az ötéves tervidőszakiban.
