Békés Megyei Népújság, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-21 / 226. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. SZEPTEMBER 21., SZERDA An: 1,80 forint XLm. ÉVFOLYAM, 226. SZÁM Ülést tartott a Magyar Szocialista Tanácskozott a megyei képviselőcsoport Munkáspárt Politikai Bizottsága Szombathelyen a Hélios Világítástechnikai és Kerámia Vál­lalat 54 tehetséges, rajzkészséggel rendelkező fiatalnak adott munkalehetőséget. A Herendi Porcelángyár vasi üze­mében évente több ezer formát festenek, égetnek, ezeket belföldön és külföldön értékesítik Fotó: Czlka László Viharos eszmecsere a KPVDSZ-ben Kedden üllést tartott a Magyar Szocialista Munkás­párt Polürtafeai Bizottsága. A tanácskozást követő szóvivői tájékoztatón Major László, a KB irodájának vezetője is­mertette a tárgyalt témakö­röket, amelyekhez Kovács Imre, a KB gazdaságpoliti­kai osztályának vezetője és Budzsáklia Mátyás, a KB közigazgatási és adminiszt­ratív osztályának helyettes vezetője fűzött kiegészítése­ket. Mint elhangzott: a tes­tület áttekintette az Or­szággyűlés működésének ta­pasztalatait. A Politikai Bi­zottság megállapította, hogy az 1985-ös változások óta az Országgyűlés tevékenysé­ge aktívabb Tett, és napja­inkra áltamii-poMtikai élé­tünk hatékony intézményé­vé vált. A társadalmi életben vég­bement változások megala­pozták és szükségessé te­szik, hogy a parlamenti munkában is fokozottabban «érvényesüljön a demokra­tizmus. A pártnak az az ál­láspontja, hogy az Ország- gyűlés a szocializmus építé­sének nemzeti céljait szem előtt tartva még hatéko­nyabban teljesítse alkotmá­nyos funkcióit: a törvéniyal- kotáist, a kormányzati mun­ka kereteinek meghatározá­sát, a törvények megtartásá­nak és a kormány munká­jának ellenőrzését — segít­ve ezzél a társadalmi-gazda­ságii kibontakozási program rniegvailósuíláséit. A Politikai Bizottság tá­mogatja az Országgyűlés ügyrendjének korszerűsíté­Mérföldkő a Békés me­gyei egészségügy történeté­ben a tegnapi nap, e tény nem vitatható a Pándy Kál- mán-alapítvány 1988. szep­tember 20-i aláírásával. A Békés Megyei Tanács Pándy Kálmárí Kórház és Rendelő- intézetének állami, párt-, KISZ- és szakszervezeti ve­zetősége kezdeményezte az egészségügyi alapítvány lét­rehozását. Levélben és sze­mélyesen megkerestek 270 termelőüzemet, termelőszö­vetkezetet, gazdasági egysé­get; hogy támogassák elkép­zeléseiket. Tegnap, kedden délelőtt 29 cég képviselői je­lentkeztek alapitóként az egészségügyi célok támoga­tására. Az ünnepélyes ese­ményen jelen volt Gyulavári Pál, Békés Megye Tanácsá­nak elnöke, dr. Takács Lő­rinc, Gyula Város Tanácsá­nak elnöke, dr. Rácz László megyei főorvos, dr. Varga Imre SZMT-titkár, valamint a megye és a város párt- és állami tisztségviselői, az egészségügyi ágazat irányí­tói. Dr. Szepesvári Elemér, a kórház főigazgató főorvosa ismertette az alapitó okirat tervezetét, amelyet a részt­vevők megvitattak. A Pán­dy Kálmán-alapítvány célja korszerű orvosi műszerek beszerzése, az alapítvány működési szabályzatának sét. Inidokolltmialk tartja a képviselői munka keretednek egyértelmű kijelölését, az érdekegyeztetési rendszer ja­vításéit, a szükségtelen, me­rev kötöttségek feloldását, hozzájárulva mindezzel a döntésiek jobb megalapozá­sához. A Politikai Bizottság tá­mogatja és ösztönzi az or­szággyűlési munka nyilvá­nosságának kiteljesedéséit, a képviselők és a váilásztőpot- gáinok közötti kapcsolatok el­mélyítését. A Központi Bizottság egy korábbi ülésén saját tagjai sorából munkacsoportot ho­zott létre a lákásgazdádko- dá® áttekintésére és korsze­rűsítése irányelveinek ki­dolgozására. Az előkészitő munkában az áWáimiigazga- táisii szervek mellett részt vettek a 'tanácsok, tudiomá- nvos intézetek,, különböző társadalmi} és érdefoképviise- letli szervek, szervezetek képviselői is. A llakásibizott- ság most tájékoztatta a Po- íiitiifcai Bizottságot eddig vég­lett munkájáról. A Politikai Bizottság egvetértetlt azzal, hogy a je- léndlegi lakásgazdálkodási gvakorláit társadalmi feszült- siéseket hordoz, ezért átfo­só korszerűsítése szükséges és időszerű. Javasolta, hogy a munkacsoport még ebben az évben tájékoztassa a Központi Bizottságot is el­képzeléseiről. A testület ezután folyó ügyeket és a hatáskörébe tartozó személyi kérdéseket vitatott meg — hangzott el a szóvivői tájékoztatón. megfelelően egészségügyi, szakmai célok megvalósítá­sa. A kórház államilag bizto­sított költségvetésből a fej­lesztési alap évente 1,3 mil­lió forint. Az emelkedő költ­ségek szűkös lehetőséget biztosítanak az egészségügy színvonalának megtartására, a gyógyító munka minőségé­nek javítására, a műszere­zettség fejlesztésére, és az egészségvédelmet szolgáló kutatómunkára. Az alapító tagok és a később az alapít­ványhoz csatlakozó egyének és termelőegységek nemes cél érdekében adják pénz­ügyi és egyéb segítségüket. A 29 alapító tag által 2 millió 515 ezer forint gyűlt össze már az első alkalom­mal az alapítvány vagyona­ként, amelyet a Budapest Bank Békés megyei fiókja előnyös feltételekkel kezel majd. Az alapítvány a leg­többet adakozó cégek veze­tőiből alakított kuratóriu­mot, amelynek tagjai lettek a Gyulai Húskombinát, a Csabai Húsker, a Hidasháti Állami Gazdaság, a Megye- vili, a Békéscsabai Hűtő­ipari Vállalat. A dr. Pintér Miklós főigazgató-helyettes irányításával működő tudo- máhyos tanács szakmailag bírál, s ezt figyelembe véve A népgazdaság fejlődését elősegítő törvénytervezetek kerültek a megyei 'képvise­lőcsoport tegnapi, gyoma- endrődii ülésének napirend­jére. A megjelenteket Szik­szói Ferenc, a HNF megyei titkára köszöntötte, majd Németh Ferenc, a megyei képviselőcsoport vezetője adott tájékoztatást az Or­szággyűlés októberi üléssza­kának napirendjéről. A tár­sasági törvény és a vállal­kozási nyereségadó törvény- tervezete fölött élénk vitát folytattak a képviselők. Mint dr. László András, az Országos Tervhivatal képvi­selője elmondta, a társasági törvénytervezet kidolgozását nál lengyel és kínai vélemé­nyeket is figyelembe vettek. Amennyiben az Országgyű­lés elfogadja a részletes és nagy terjedelmű törvényt, úgy a Ijövőbem hat formában jöhet létre gazdasági társa­ság hazánkban. A dokumen­tumban szabályozzák a kül­földi tőke bevonásának rend­jét i®. A szakembertől azt is megtudhatták a jelenlevő képviselők, hogy számos tör­vény, törvényerejű rendelét változik a társasági törvény elfogadása után. Botos Attila, a Pénzügy­minisztérium képviselője a vállalkozási nyereségadóról szóló törvénytervezethez fű­zött szóbeli kiegészítést. Ki­tért arra: ez a törvényterve­zet ráépül a társasági tör­vényre, annak adórendszeri hátterét biztosítja. Egységes, szektorsemleges szabályozást hoz Leltre 1989-itől ez a do­kumentum. Szólít arról is, hogy a kisvállalkozóik ré­széről több ellenvélemény fogalmazódott meg a terve­zettel kapcsolatban. A Pénz­ügyminisztériumnak az az álláspontja, hogy csak az egységles feltételek teremt­hetik meg az igazi versenyt is dönt a kuratórium az alapítvány célját szolgáló pályázatok sorsáról, támoga­tásáról. Az alapító tagok közül be­szélgettünk Apáti Nagy Gá­borral, a Nagyszénási Októ­ber 6. Termelőszövetkezet elnökhelyettesével arról, hogy miért segítik az ala­pítványt? — Tisztában vagyunk az egészségügy szűkös lehetősé­geivel — válaszolt az elnök. — Segítünk, amíg tudunk, bár az idén az aszály ben­nünket is veszteséggel súj­tott. Személyes, jó kapcso­latunk van az orosházi és a gyulai kórház vezetőivel, fő­orvosaival, ismerjük a gond­jaikat. Első alkalommal nem tudunk sok pénzt adni, de a lehetőségeket nem zárjuk ki. hogy évről-évre támogat­juk az alapítványt. Őszintén szólva, meglepett, hogy csak ennyien vagyunk alapító ta­gok és kevés közöttük a ter­melőszövetkezet. Mi nem gazdasági vállal­kozásként támogatjuk ezt a kiemelt alapítványt — szólt Perjési Márton, a Budapest Bank megyei fiókvezetője. — Kezeljük az alapítvány pénzét, de mi magunk is pénzzel, s a bank sajátos eszközeivel kívánjuk az ala­pítványt támogatni. Törek­a különböző gazdasági egy­ségek között. Dr. Lukács József, a Pénz­ügyminisztérium főosztály­vezetője az általános for­galmi adó és a személyi jö­vedelemadó módosításáról tájékoztatta a képviselőket. M/a már egyértelműen meg­állapítható, helyes és szük­ségszerű vollt az ÁFA és az SZJA bevezetése, miivel na­gyobb zavarok nélkül mű­ködik a népgazdaság. Saj­nos időközben több alacso­nyabb szintű jogszabály-mó­dosítás született. Most ezek közül a legfontosabbakat kí­vánják az Országgyűlés elé terjeszteni, Az általános for­galmi adónál a lakásépítés és -felújítás utáni ÁFA- viSKzatérítésben várható vál­tozás. Több területein módo­sulnák az adókulcsok is. Dr. Sass István, a Pénz­ügyminisztérium képviselője rámutatott, a személyi jö­vedelemadóval kapcsolatos módosítások a Parlament ok­tóberi ü Lésszakán nem érin­tik az adósávokát. Erre még az ád'éni, de csak a későbbi­ekben kerülhet sor. összes­ségében az általános forgal­mi adó és az SZJA várható módosításai országosan mintegy 4 milliárd forinttal csökkentik a lakosság terhe­it a jövőben. A beszámolókat követő vitában szót kért Sebesi Lászióné, Vass József né, dr. Bankó Mihály, 'Zahorecz Jó­zsef, dr. lványi Lajos és Balogh László országgyűlési képviselő, valamint Kiss Sándor, a megyei pártbi­zottság titkára, aki vendég­ként volt jelén a képviselő- csoport ülésén. A képviselők meghal gaitták. dr. Hanyecz Károlynak, az Énei elnöké­nek tájékoztatóját a szövet­kezet tevékenységérőli, majd üzemlátogatáson vették részt. ,, . szünk a kórház működési feltételeinek javítására, és felhívjuk az ügyfeleink fi­gyelmét az alapítvány támo­gatására. A gyógyításhoz szükséges készülékek vásár­lásához hitelt is biztosítunk szükség esetén a kórháznak. A Gyulai Húskombinátot Varga Ferenc gazdasági igazgató képviselte, s miután az ő támogatásuk összege a legmagasabb, a húskombinát vezetője lesz a kuratórium elnöke: — Régi jó kapcsolat köt bennünket a kórházhoz — tájékoztat a gazdasági igazgató. — Tizenkét éve szocialista együttműködési szerződésben támogatjuk a kórházat. Segítettünk a mű­szerezettség fejlesztésében, egy-két modernebb gép vá­sárlásában, például a szűrő­busz beszerzésében, néhány ultrahangkészülék vásárlá­sában. Jó kapcsolatunkon az alapítvány nem változtat, egyszerűbb, határozottabb és megfogalmazhatóbb kerete­ket jelent kettőnk viszonyá­ban. A Pándy Kálmán-alapít­vány aláírásánál jelen volt a névadó unokája, dr. Pándy László budapesti pszichiáter főorvos is. Az alapítványhoz várják a többi gazdasági egységek kapcsolódását is. Bede Zsóka Viharos ülést tartott ked­den délután Békéscsabái} a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága. Nem csoda. Ugyanis a vállalatok és a szövetkezetek első fél évi bé­rezési tapasztalatait vitat­ták meg. Kiderült, hogy a bérbizottságnak nem volt könnyű dolga. Ugyanis az első fél évi munkaügyi ada­tok a vizsgálat idején nem álltak rendelkezésre. így az átlagbérek, az indexek ki­számítása nehézségekbe üt­között. A forgalmi adatok viszont arról tanúskodnak, hogy a kereskedők, a ven­déglátósok most sem unat­koztak. A megye kiskeres­kedelmi forgalma hat hó­nap alatt meghaladta a 12 milliárd forintot, amely fo­lyó áron számolva 8,9 száza- . lékkai volt magasabb, mint egy évvel korábban. A ve­gyes iparcikkek eladása, va­lamint az élelmiszerforga­lom egyaránt 10, a vendég­látásé 6,4, a ruházaté 1,8 százalékkal nőtt. Ehhez gyor­san hozzá kell tenni: a fo­gyasztói árszínvonal orszá­gosan 17 százalékkal emel­kedett, amely azt jelenti, hogy a megvásárolt áruk mennyisége 6-7 százalékkal csökkent. Mindezek alapján várható, hgoy az erre az esztendőre tervezett ered­ményt elérik a vállalatok és a szövetkezetek. Szóltak arról is: az első fél évi létszám és bérgazdál­kodás változatos képet mu­tat. Nehezítette a gazdálko­dó szervezetek dolgát, hogy a belkereskedelem ebben az évben a központi bértömeg­szabályozásba került, amely 2.5 százalékos bérnöveKe- dést tett lehetővé. Külön engedéllyel csupán öt vál­lalat és szövetkezet tudott 3.5 százalékos bért fejlesz­teni. Azok jártak jól, ame­lyek csökkentették a létszá­mot. Ugyanakkor ez az út sok helyen már nem járha­Kevés olyan, világméretű, s változatlanul vonzó kez­deményezés volt az emberi­ség eddigi történetében, mint a 125 éve működő Vö­röskereszt és a Vörös Fél­hold Mozgalom — mondot­ta megnyitó előadásában Hantos János, a M.agyar Vöröskereszt Országos Vég­rehajtó Bizottságának elnö­ke, á kedden megkezdődött hemzetközi tanácskozáson. Az első napon a nemzet­közi bizottság és a nemzeti társaságok együttműködé­tó. Bármennyire hihetetlen, a szakmában dolgozók egy része az alacsony keresetek miatt a létminimum alatt él. Gyakoriak a 3 ezer t fo­rint alatti alapbérek. Mel­lékállásra nincs lehetőség, hiszen reggeltől estig a boltban vannak. A túlórá­ra nincs elegendő pénz, a szabadnapok kiadása is ne­hézségekbe ütközik, mert a hiányzókat valakinek pótol­nia kell. Ördögi kör —mon- dptták a hozzászólók. A na­gyobb teljesítményt sem követelhetik meg a boltve­zetőktől, az eladóktól, ugyanis nincs elegendő áru, amely a nagyobb forgalmat garantálná. Különösen a műszaki cikkeket árusító üz­letek üresek. Ä személyi jövedelemadó is visszafogja a teljesítményeket. A jöve­delemérdekeltségű üzletve­zetők például bizonyos for­galom és kereset elérése után leállnak, nem éri meg nekik fokozni a teljesít­ményt. Mindez óriási fe­szültségeket okoz a dolgozók körében. Már előre félnek a decemberi csúcsforgalom­tól, amikor élénkül a ke­reslet, több lesz a kereset, ugyanakkor a többletmun­káért járó pénzt elviszi az adó. Feltették a kérdést: ki a felelős azért, hogy a keres­kedelemben ennyire alacso­nyak a bérek, a kereseti arányok, holott a szakszer­vezetek ezeket a gondokat mindig jelezték. Elérkezett az idő — hangsúlyozták —, hogy a szakszervezet ne csak javasoljon, hanem kö­veteljen. Nem elég ezeket az észrevételeket csupán to­vábbítani a KPVDSZ-köz- pontba, a feltett kérdésekre a tagság választ vár. A vál­lalati vezetőket pedig arra ösztökélje a szakszervezet, hogy a bérfejlesztési lehető­ségeket használják ki, mert az ellenkezőjére is akadt példa. (seres) séről, valamint a mozgalom hatékonyságáról tartottak előadásokat. A nemzetközi tanácskozás további prog­ramján egyebek között szó lesz a humanitárius esz­mék és az emberi jogok ér­vényesítése iránt világszerte erősödő figyelemről, a nem­zetközi segélyezésekről, a mozgalom eredményességé­ről, a nemzeti társaságok ifjúsági munkájáról. A ta­lálkozó központi kérdéses: a mozgalom nemzetközi \ és nemzeti tényezőinek együtt­működése. Pándy Kálmán egészségügyi alapítvány létesült Gyulán A Vöröskereszt és a Vörös Félhold

Next

/
Thumbnails
Contents