Békés Megyei Népújság, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-19 / 224. szám
1988. szeptember 19., hétfő — Lapszél --------B izalom Forró őszünk lesz, hangsúlyozták többen a forrongó belpolitikai eseményekre célozva. Valóban, a hűvös, csapadékos szeptemberi napokon egyre forróbb a hangulat, felgyorsult az idő. Az ember tekinget jobbra-balra, sokszor alig hisz a szemének, a fülének. Sztrájkok, tüntetések, petíciók. Megalakult a Magyar Demokrata Fórum, és néhány napja az Űj Márciusi Front. Ki gondolja ma már komolyan, hogy ez a harc lesz a végső? Folyik az eszmecsere az egyesülési és a gyülekezési törvénytervezetről, amely előszele az alkotmány módosításának, készül a szakszervezeti törvény. . A bizalmi testületi tanácskozáson már igazi vita van. A protokoll sem számít, az elnök szavába vágnak, kérdeznek. Rámenősen, nyíltan és őszintén. Ezek a gyáriak olykor nyersen fogalmaznak, szavaikban ott bujkál a félelem, a bizalmatlanság. Dolgozni, keresni szeretnének, rettegnek attól, hogy az utcára kerülnek. Kerek-perec kimondják: zavarja őket a sokszor egymásnak ellentmondó intézkedések, nyilatkozatok sora. Mindenki emlékszik arra a kijelentésre, hogy a kormányzat 15 százaléknál megállítja az inflációt, hiszen ehhez megvannak az eszközei. A kétkedőket lesöpörték az asztalról. Most pedig, amikor bizonyossá vált, talán még a 20 százalék is, rezignáltan legyintenek: ez is benne volt a pakliban. Persze. A pakliban sok minden benne van. Az is például, hogy a lakosság bizalmát, támogatását, alkotókészségét nem csupán a gazdasági jelzők alakítják. Mára az is világos lett: a szakszervezetek a jövőben nem fogadják el a nélkülük hozott, de az egész tagságot érintő váratlan bejelentéseket. Elutasítják a kapkodást, még akkor is, ha sokszor gyors és határozott cselekvésre van szükség. Ügy gondolják: az életszínvonalat, a jövedelmet, a foglalkoztatást, a megélhetést közvetlenül befolyásoló legfontosabb kormányzati döntések megfelelő előkészítés után szülessenek. Minden előzetes információ nélkül ma már nem lehet a közvéleményre rázúdítani olyan árpolitikai döntéseket, amelyek a köz vállát terhelik. Egyáltalán szabad-e, ész- szerű-e olyan nyilatkozatokat tenni, hogy a kamat, a benzinár emelése, a forint leértékelése nem tartozik a társadalmi érdekegyeztetés körébe, mert ez kizárólag szakmai kérdés. Vajon, nincs-e igaza annak a munkásnőnek, aki megkérdezte: ki becsülte meg rosszul a személyi jövedelemadóból befolyt összeget, ki tehet róla, hogy a költségvetési hiány tervezésébe is hiba csúszott? Ehhez csak annyit teszek hozzá: hogyan lehet csupán szakmai kérdés az árfolyammódosítás, amikor egyszázalékos forintleértékelés több mint fél százalékos inflációval jár. Azon a megjegyzésen már csak mosolyogni lehet, hogy az adó miatti tel jes í tmény-v isszafogás- nak örüljünk, hiszen van miből visszafogni. A képlet viszont végtelenül egyszerű. Aki többet dolgozik, kevesebbet keres. A közeli napokban ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a kormány és a szakszervezet képviselői. Az előjelek nem túlságosan rózsásak, mondják a szakszervezetisek. Bizakodjunk?! Seres Sándor Akik tenni akarnak városukért Ez év májusában alakult meg Orosházán a városvédő és városszépítő egyesület. A település szépítéséért, építészeti és természeti értékeinek védelméért összefogtak társadalmi szervezetek és magánszemélyek egyaránt. Az egyesület vezetősége az elmúlt napokban ülésezett. A megbeszélésen döntés született az októberi közgyűlés időpontjáról; a szekciók vezetői beszámoltak eddigi szervezőmunkájukról; javaslatok, vélemények hangzottak el az egyesület programjára vonatkozóan. Ez utóbbival kapcsolatban heves vita bontakozott ki a vezetők körében. Nem is csoda, hisz annyi gond vár megoldásra Orosházán, hogy azt felsorolni is nehéz lenne. Az egyesület azt szeretné, ha a problémák a közvélemény tudomására jutnának, és a továbbiakban nemcsak beszélnének ezekről, hanem — összefogással és közös erővel — felvállalnák azok megoldását. Az egyesület négy szakosztálya (város történe ti, településfejlesztő és -tervező, környezetvédelmi, Gyopáros- fürdővel foglalkozó) is azon fáradozik, hogy minél előbb megoldást találjon Orosháza értékeinek védelmére, megóvására. A városvédők tapasztalatai szerint a Lakosság részéről fokozódik az érdeklődés munkájuk iránt, az emberek igénylik ezt a fajta tevékenységet. Azokat viszont, akik tenni is akarnak a városért, szívesen várják az egyesület tagjainak sorába. — teil — Hová let! a hagyományos vekni? Három műszakban sütik a veknit a szimpla kemencében Fotó: Béla Ottó Szolgáltatóház üres műhelyekkel Szeghalmon nincs asztalos, bognár, kádár, szűcs és még hosszasan sorolhatnánk a hiányszakmákat. Kevés a szolgáltató kisiparos, a műhely kialakítására alkalmas helyiség. Ebben a helyzetben kirívóan hat, hogy a szolgáltatóházban három műhely üres. Miért? Erre kértünk választ Kosaras Bélától, a városi tanács költség- vetési üzemének igazgatójától. — A Körösvidéki Cipész Szövetkezettől — amely ma már kisszövetkezet — ez év márciusában vásároltuk meg az épületet. A szövetkezettől a Békés Megyei Szolgáltató és Termelőszövetkezet kétszáz négyzetméteres területet bérelt. A tulajdonos tavaly és ez évben is emelte a bérleti díjat, ezt a terhet a Szolter áthárította az úgynevezett gebines formában dolgozó szolgáltatóiparosokra, akik 1987. végétől folyamatosan zárták be a „boltot”. Ekkor a két szövetkezet szerződést bontott. A városi tanács fölvette velük a kapcsolatot, és hosszas tárgyalások eredményeként született a döntés, hogy a szolgáltatóházat hárommillió forintért megvásároljuk. Erre a tanácstól kétmillió forint kölcsönt kaptunk. Felújításra, karbantartásra körülbelül 200 ezer forintot költöttünk. — Jelenleg milyen szolgáltatásaik vannak? — Mi a cipészszövetkezet régi, alacsonyabb díja szerint adjuk bérbe a műhelyeket. A Szolter női és férfi- fodrászatot működtet, dolgozik maszek férfifodrász és fényképész is, akik velünk kötöttek szerződést. A cipész kisszövetkezetnek javítóműhelye, a Patyolatnak vegy- tisztítója üzemel. — Mi lesz a három üres műhellyel? — Azok a kisiparosok, akik a cipész kisszövetkezet megemelt díja miatt a szolgáltatóházból elmentek, már saját műhelyt nyitottak. Nekik már nem éri meg ide visszajönni. A kisebb, 16-18 négyzetméteres műhelyek bérleti díja a rezsivel együtt, megközelítően 1500-2000 forint lenne. — Mit tudnak tenni? — Ha az idén veszteséget hoz a szolgáltatóház, jövőre eladjuk. — ml — Büntetés Minden gyerek — természeténél fogva — kíváncsi, s minél kisebb, annál inkább. így van ez rendjén. Ügy látszik azonban, ezt nem mindenütt tudják igazán. Egyik óvodánkban történt az alábbi eset. Az udvarán egy diófa is áll, ágai lehajlanak, elérik a csöppségek is. Nem véletlen hát, hogy a gyerekek igen nagy érdeklődést tanúsítottak a lassacskán érő termések után. Az óvó néni azonban megtiltotta nekik, hogy hozzányúljanak. Mégis voltak közöttük olyan „renitensek”, akik egy-két diót leszedtek a fáról, s izgalommal bontogatták, mi van a zöld burokban? Lett is erre nemulass! A rend szigorú őre — jelen esetben az óvónő — rajtakapta az engedetleneket, s megkapták a büntetésüket is. A kíváncsiskodóknak ugyanannyi szem diót kellett bevinni az óvodába, valamint megvonták tőlük huzamosabb időre az almaadagot. A következő almaosztásnál már félre is állhatták a „rendbontók”. Nem kapták meg a nekik járó gyümölcsöt. Nos, azt viszont nem tudjuk, vajon az illetékes (?) óvónő mit kapott. Egyben biztos vagyok: piros pontot nem... p. f. mencéke.t. A régi vekni gőzös, lapátvetésű kemencében,, hagyományos kovász- szál készült. Az új gyors kovászos eljárással, alaguta- son — ugyanazon^ amin korábban például csak az Air földi rozsláng burgonyás kenyeret és a péksüteményeket sütöttük. A régi kemencéink — egy dupla és egy szimpla — felújítása lehetetlen volt, hiszen legalább tíz éve műszakilag elavultak. A duplát -lebontottuk, a szimpl* jelenleg 24 órában teljes kapacitással üzemel. Természetesen ezt is kiváltjuk, ha elkészül az új. Számításaink szerint november 10-e körül befejezzük az építést. Az országban és a megyében szerzett tapasztalataimból tudom, próbaüzeme minimális, tehát november közepén mér termel az új kemence. Ez a vásárlók szempontjából azért érdekes, mert az ebben sült kenyér íze hasonló llesz a régihez, ugyanis kevert technológiával, gyors és haeycmányos kovásszal készült kenyerek süthetők bonnié. — Változott és változik-e majd a vekni ára? — Nem. mert az alapanyag ugyanaz. Sz. M. Rendőrségi hírek Szeptember 17-én, Békéscsaba belterületén, 5.45-kor Gulykás János békéscsabai lakos .személygépkocsijával szabálytalanul kanyarodott a Tessedik utcából a Kétegyházi útra, s összeütközött a Zs, Zita újkígyós! lakos vezette személygépkocsival. A baleset következtében Zs. Zita 8 napon túl gyógyuló súlyos, míg Gulykás János könnyebb sérülést szenvedett. Szeptember 18-án, 7.15-kor Tarhos belterületén szabálytalanul kerékpározott Tokai Gáborné helyi lakos, s összeütközött egy motorkerékpárossal. A baleset következtében a motor- kerékpáros, K. Csaba 8 napon túl gyógyuló súlyos, Tokai Gá- bomé könnyebb sérülést szenvedett. Szeptember 17-én, az esti órákban Újkígyóson, az Akácfa utca 35. szám alatt lakó Vaszula Andrásné (58 éves) egyedül tartózkodott otthon, s előbb meggyújtotta a lakásban a bútorokat, majd felakasztotta magát. A tüzet az utcabeli lakosok oltották el, az asszonyon azonban már nem tudtak segíteni. Az ügyben a rendőrségi vizsgálat folyamatban van. Bérbe adó Békéscsaba, Lencsés! út 22. sz. alatt üzletnek, raktárnak alkalmas helyiség Érdeklődni lehet a helyszínen, vagy telefonon (39-213), hétköznap 1/4 8-tól 1/4 5-ig, pénteken 1/4 4-ig. Serfőző Gyulámé raktárvezetőnél. ünyakönyvi hírek GYOMAENDRÖD Házasságkötések: Szabó Ildikó és Bukva Lajos Mihály, Matyelka Edit és Tímár Imre, Dinya Edit és -Szabó András György, Kiss Erzsébet és Puskás Imre, Gellai Ágnes Katalin (Gyomaendrőd) és Ha- velda János (Oroszlány). Születés: Adamik Tibor és Somogyi Klára fia Tibor (Dévaványa). SZEGHALOM Házasságkötések: Iván Mária (Körösladány) és Mundrucz József (KörösLadány), Mike Andrea (Érd) és Papp Károly (Körösladány). Születések: Kasza József és Balog Zsuzsanna fia Lajos, Lengyel Károly Ferenc és Nagy Ilona leánya Ilona, Pintye László és Szilágyi Katalin leánya Diána (Körösújfalu), Létai Károly és Lancendőrfer Terézia fia Károly (Körösladány). Haláleset: , a Bokor József (Körösujflalu). MA: WILHELMINA, VILMA NAPJA A Nap kél 6.27 — nyugszik 18.50 órakor A Hold kél 15.25 — nyugszik 22.52 órakor ÉVFORDULÓ , Száztíz éve született Stromfeld Aurél (1878— 1927), a magyar munkás- mozgalom kimagasló harcosa, a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének vezérkari főnöke. ioöiArós Változékony, az évszakhoz képest kissé hűvös volt megyénk időjárása az elmúlt hétvégén. Az egyre vékonyodó, felszakadozó felhőzetből már csak néhány helyen fordult elő kisebb eső, futó zápor. A hőmérsékletértékek éjszaka 10, kora délután 17—18 fok körül alakultak mindkét napon. Vasárnap néhány órára a nap is kisütött, de bágyadt sugara már nem sok meleget árasztott — kaptuk a tájékoztatást Zsíros Györgytől, a Békéscsabai Meteorológiai Állomás ügyeletesétől. Várható időjárás az ország területére ma estig: változóan felhős ég mellett több órás napsütés várható. Legfeljebb egy- egy jelentéktelen zápor fordulhat elő. Az élénk, helyenként erős északi szél éjszakára átmenetileg mérséklődik. Hajnalban foltokban köd képződik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 6 és 11, a legmagasabb nappali hőmérséklet hétfőn 16 és 20 fok között alakul. Hírfigyeletünk munkanapokon 9-től 19 óráig hívható közvetlenül a telefonszámon. 28-623 Üzenetrögzítőnk ugyanezen a telefonszámon este 7-től reggel 9 óráig, valamint munkaszüneti napokon működik. Telexszámunk: 83-312 Ma a telefonnál: BÉLA VALI — A GYULAI HÚSKOMBINÁT szakszervezeti bizottsága ebben az évben, augusztus végéig több mint 500 ezer forint segélyt osztott szét az arra rászoruló dolgozók között. — KERTBARÁTKÖRÖK és kertészeti szakcsoportok III. körzeti találkozóját és termékbemutatóját rendezik meg Gyomaendrődön, a Katona József Művelődési Központban szeptember 24-én, 10 órari kezdettel. A rendezvény vendége: dr. Bálint György. — VÁSÁRNAPTÁR. Országos állat- és kirakodóvásárt rendeznek szeptember 24-én Eleken. Szeptember 25-én, vasárnap autóvásárra várják az érdeklődőket Békésen, Békéscsabán és Szarvason. — AZ OROSHÁZI üveggyárban, a XII. üveggyári ifjúmunkás és szakmunkástanuló napok keretében szeptember 20-án, kedden számítógépes bemutatót, valamint különböző sportrendezvényeket tartanak. — A BÉKÉSCSABAI HÜTÖ- HÁZ a fagyasztott spárga nagy részét a svéd Findus cégnek szállítja, kisebb mennyiséget az NSZK-ba exportálnak, s jut belőle a hazai üzletekbe is. összesen 30 hektáron termeltetnek spárgát a kondorosi, a kamud és a cibafcházi téesz- szel. — A SÁRRÉTI TEJ Közös Vállalat tavaly 79 millió forint nyereségre tett szert. A szeghalmi cég 47 település 970 üzletét látja el tejjel és tejtermékkel. Az utóbbi napokban a vásárlók hiába keresték Gyulán az üzletekben a hagyományos kétkiilós veknit. Helyette hasonló formájú, de más ízű kenyeret kínáltak az eladók. Most aztán senki sem kifogásolhatta, hogy nem elég puha a kenyér! A régit kedvelők azonban kissé csalódottak voltak ... Hová lett a hagyományos vekni? — kérdeztük Székely Andrást, a Gyulai Sütőipari Vállalat igazgatóját. — Az túlzás, hogy eltűnt volna a régi — válaszolta. — De tény, már nem sütünk annyit belőle. Hétfőtől csütörtökiig például mintegy 57 mázsa kétkilós vekni került tőlünk az üzletekbe — ebből 20-21 mázsa készült a hagyományos t ec h nológió val. Az első kiszállításnál az újfajta vekniiből kap az ellátási terület (Gyula és Újkígyós) miniden üzlete. A hagyományosból juttatunk a közülieteknek és a kisebb boltoknak, valamint a nagyobbak közül a Szupermarketnek — teháit valóban nem kerül belőle mindenhová. — Miért változott meg a veknik mintegy 40 százalékának az íze? — Korszerűsítjük a ke Zab-á(l)lás ... Fotó: Béla Ottó
