Békés Megyei Népújság, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-19 / 224. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. SZEPTEMBER 19., HÉTFŐ Ara: 1,80 forint XLm. ÉVFOLYAM, 224. SZÄM Az első megyei pártértekezlet Grisz Károly részvételével tanácskozás Debrecenben Az országban elsőként me­gyed pártértekezletét tartot­tak szombaton Debrecenben, összehíváséiról — a párttag­ság kezdeményezésére — ez év július 15-i ülésén döntött a Hajdú-Bihar megyei párt- bizottság. A Magyar Gördü­lőcsapágy Művek tanácster­mében tartott tanácskozáson részt vett és felszólalt Grósz Károly, az MSZMP főtitká* ra, a Minisztertanács elnöke. Ott volt Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a TOT és a Nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke. Hajdú-Bihar megye több mint 17 és fél ezer kommu­nistája képviseletében 355 küldött tanácskozott az or­szágos pártértekezlet állás- foglalásából adódó legfonto­sabb helyi tennivalókról, a megyében kialakult politikai helyzetről, s megújította a vezető testületeket is. Postás Sándor első titkár a megyei pártbizottság ír í sós előterjesztéséhez és állásfog­lalás-tervezetéhez fűzött szó­beli kiegészítésében utalt ar­ra, hogy a májusi országos pártértekezlettel elkezdődött politikai reformfolyamat kö­vetkezetes végrehajtása, a helyi pártélet megújítása ér­dekében került sor a megyei pártfórumra. összehívását indokolta az is, hogy Hajdú- Bihar megye helyzetének megítélése a közvéleményben jóval kedvezőtlenebb, mint ahogyan az elmúlt évek eredményei alapján reális volna. A valóságos értékeket — mondotta — háttérbe szo­rítják, elferdítik azok a köz­véleményt hónapok óta fog­lalkoztató problémák, ame­lyek néhány vezetőnek a párt normáit és a jogot is sértő magatartásával kap­csolatosak. Az első titkár ja­vasolta: a pártértekezlet kö­telezze az újjáválasztott pártbizottságot, hogy a me­gye közvéleményét negatívan befolyásoló ügyekben foly­tassa le a pártvizsgálatot, és személyre való tekintet nél­kül határozzon a felelősség­re vonás kérdésében. Ezt jo­gosan várja mind a párttag­ság, mind a szélesebb köz­vélemény. Az elkövetkezendő időszak tennivalóiról, a konstruktív cselekvés közösségi feltéte­leinek a megteremtéséről szólva Postás Sándor hang­súlyozta: igazi feladatunk az, miként tudjuk megyénk párttagjait a megújuló poli­tika képviseletére mozgósí­tani akkor, amikor a gazda­sági és ideológiai krízisjelen­ségekkel hosszabb ideig kell számolni. A megújuláshoz, a megye további fejlődéséhez a párt tagjainak összehan­golt, magabiztos tetteire van szükség, amihez kellő ösz­tönzést adhat a pártértekez­let. Kiemelté, hog}*- elsősor­ban a párton belül kell a hatékonyabb politikai mun­ka szervezeti feltételeit, mód­szereit kialakítani, s ennek párosulnia kell a nagyobb nyilvánossággal. Az előterjesztést követő vi­tában 82-en jelentkeztek hozzászólásra. Közülük 26- an mondták el véleményü­ket a fórumon, sokan írás­ban nyújtották be felszóla­lásukat. A vitában felvetődtek a megye politikai, társadalmi és gazdasági életének legfon­tosabb kérdései, amelyeknek jórésze nemcsak helyi prob­léma, haném országos érvé­nyű folyamatok vetülete. A pártértekezlet küldöttei nyílt szókimondással és politikai felelősséggel fogalmazták meg sokszor igen kritikus véleményüket. A hozzászólások úgy érté­kelték, hogy ez a tanácsko­zás az előző héten tartott hasonló debreceni városi ta­nácskozással együtt az or­szágban lezajló politikai át­alakulási folyamat része. A szocializmus megújulási fo­lyamatáé, amelynek lényege a demokratizálás és a de­centralizálás, s hozzátették, hogy ezt az átalakulást ta­gadhatatlanul válságjelensé­gek kísérik. Mint elmondták, a megyében ehhez hozzájá­rult néhány vezetőnek a rá kötelező normákat sértő ma­gatartása, amelyet a közvé­lemény kivetített a pártra, s amely igy súlyos politikai károkat okozott. Többek között olyan fon­tos gazdasági kérdéseket érintett a vita, mint a mező- gazdaság, ezen belül az ag­rárexport perspektívái, az élelmiszeripar helyzetének és jövőjének megítélése, a jövedelemadózás hatása a teljesítményekre. Több hoz­zászóló szorgalmazta, hogy a pórt fogalmazza meg érvé­nyes álláspontját a munkás- osztály szerepéről. Jelentős teret szenteltek a felszólalók a szorongató szo­ciális problémáknak, főként a pályakezdő fiatalok és a kisnyugdíjasok helyzetének, valamint a lakáskérdésnek. Az utóbbi különösen nagy feszültségeket okoz abban a megyében, amelynek még rfágy városszékhelyén sincs lehetőség szociális bérlakás­építésre, holott több ezer a jogosult igénylő. A vita lezárása után két összefoglaló hangzott el. A pártértekezlet szerkesztőbi­zottságának elnöke, Kónya István elmondta, hogy a fel­szólalások alapján milyen módosításokkal ajánlják el­fogadásra a megyei pártbi­zottság állásfoglalás-terveze­tét, majd Postás Sándor von­ta meg a pártértekezlet vi­tájának mérlegét. Ami a múltat illeti, nem önmar- cangolásra, hanem a tanul­ságok levonására van szük­ség. Nincs várakozásra for­dítható időnk, ez most a cselekvés ideje — hangoztat­ta. A megyei pártértekezlet ezt követően szavazott az előterjesztett dokumentum­ról, egyhangúlag elfogadta a megyei pártbizottság beszá­molóját és szóbeli kiegészí­tését, a javaslatok alapján kiegészített állásfoglalást, valamint a vitaösszefoglaló­kat. A Hajdú-Bihar megyei pártértekezlet megválasztot­ta a megyei pártbizottságot, és a tisztségviselőket: első titkár ismét Postás Sándor lett. Titkárnak újjáválasztot­ták Tóth Imrét és megvá­lasztották Bárdi Idát, vala­mint Pataki Györgyöt. Hat­vannyolc tagú pártbizottsá­got választottak, amelynek tagjai közül harmincnégy újonnan került a testületbe. Grósz Károly, asz MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke — aki részt vett a Hajdú-Biihar megyei pórtér- takezleten — szombaton az esti órákban látogatást tett a Magyar Gördülőcsapágy Művek nagysorozat gyár­egységében. Befejeződött a VI. számítástechnikai szervezési akadémia A „Rugalmasság — opera­tivitás — mikroszámítógép” hármas jelszava jegyében rendezte meg Gyulán a Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Társaság számító­gép-alkalmazási munkabi- zottsága, valamint az SZVT Békés Megyei Szervezete az elmúlt hét négy napján a VI. számítástechnikai szer­vezési akadémiát. Az utolsó, szombati mun­kanapon először fórumot rendeztek az ország minden tájáról érkezett számítás­technikai szakemberek ré­szére. A fórumnak ugyan a Hogyan tovább a számítás­technikában? címet adták, de a kérdések és a válaszok nem csak e területre terjedi­tek ki. így — többek között — szóba kerültek a számí­tástechnikai berendezések, termékek kereskedelmével kapcsolatos kérdések; a je­lenlegi telefomhelyzet tart­hatatlanságát is többen fel­említették. Foglalkoztak az­zal is, hogyan épül(het) be­le az általános műveltségbe a számíástechnika, alkal- masi-e az általános iskola az alapvető ismeretek közvetí­tésére? Felmerült az is, hogy létre keltene hozni — a számítástechnika különböző területein dolgozók számára — egy érdekképviseletti szervezetet. Ez utóbbira a következő választ kapták a résztvevők: a Magyar Gaz­dasági Kamara számítás­technikai tagozat létrehozá­sán gondolkodik, s ez felvál­lalhatná az ügyet. A fórumot követően dr. Pompéry Béla, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság számítógép-alkal­mazási munkabizottságának vezetője foglalta össze a négynapos akadémia tanul­Reformpárti esték A reformpárti esték ren­dezvénysorozatának zárása­ként szabadidős programok­ra invitálták elsősorban az érdeklődőket a KISZ buda­pesti bizottságának munka­társai szombaton a Petőfi Csarnokba. A kora délutáni órákban kezdődött pódiumvitán első­sorban a sajtónyilvánosság­ról, a független, szabad saj­tó megteremtésének lehető­ségeiről esett szó elsősorban. Marosán György egyebek között hangsúlyozta: min­denkinek meg kell adni a lehetőséget, hogy a nyilvá­nosság előtt is ismertesse az általa elképzelt társadalmi modellt. A plurális társada­lomnak törvényszerűen plu­ralista lesz a sajtója is. Csikós József arról tájé­koztatta a jelenlévőket, hogy az MSZMP Központi Bizott­sága a közeljövőben tár­gyalja azt az állásfoglalás­tervezetet, amely tükrözi: fni a párt véleménye a nyil­vánosságról, milyen viszonyt akar ezzel összefüggésben kialakítani. A jelenlegi saj­tótörvény súlyos kompro­misszumok eredménye, ezért maga is egyetértett a nyilvá­nosság klub javaslatával: új kommunikációs törvényre van szükség. Ebben a kér­désben mind a vendégek, mind a részevevők egyetér­tettek. A magánerőből építkezők építőanyag-ellátását segíti ß Mát­ra—Nyugat-Bükki Erdő- )és Fafeldolgozó Gazdaság petőfi- bányai fatelepe. Szovjetunióból érkezett fenyőrönköket >— mintegy 15 ezer köbméter alapanyagot — dolgoznak fel te­tőszerkezetté, lambériává és egyéb fűrészelt áruvá. Évente tízezer inégyzetméter lambéria ikészül az üzemben • Fotó: H. Szabó Sándor Magyar—jugoszláv tárgyalások Megszűnik a kötelező valutabeváltás Dr. Medgyessy Péter, a Minisztertanács elnökhe­lyettese rövid munkalátoga- tást tett Jugoszláviában. Belgcádban fogadta Bran- ko Mifculics, a sízövetségi kormány elnöke. A tárgyalásokon szó volt a kétoldalú árucsere növelé­sét segítő megoldások kere­séséről, a termelési együtt­működések — a cukorrépa- feKdOligozáis, a műtrágya-elő­állítás és a gépgyártás te­rén megvalósított együtt­működés — fejlesztéséről, a Jugoszláviának nyújtott szolgáltatások, elsősorban a földgáz és a kőolaj tranzit- szá'llításának bővítéséről, to­vábbá a spli-ti kikötő korsze­rűsítésében való magyar közreműködés lehetőségéről. Medgyessy Péter tájékoztat­ta tárgyalópartnereit, hogy az idegenforgalom fejleszté­se érdekében megisizümtetjük a jugoszláv állampolgárok­ra érvényes kötelező dimár- bevóítást, s a jövőben a Ju­goszláviába utazó magyar államipolgároknak sem kell felmutatniuk a 3000 forint­nak megfelelő konvertibilis valutát: Olimpiai megnyitó a Hajnali Nyugalom országában H sportlövész Karácsony Gyula az első pontszerzőnk ságait, eredményeit. Többek között megállapította, hogy bár jóval több pályázat ér­kezett az idei rendezvény­sorozatra, a munkák, elő­adások színvonalában — az előző évhez képest — lénye­ges változás nem tapasztal­ható. A kiállításokat hasz­nosnak tekintette, hiszen a különböző számíitásitechni- kad cégek, vállalatok sokfé­le programot mutattak be, s ezek az előadások demonst­rálására is jól felhasználha­tók voltak. Az összegzés után osztották ki a pálya­díjaikat, öt munkacsoport ré­szesült különböző elismerési­ben. Végezetül dr. Takács Lő­rinc, Gyula Város Tanácsá­nak, s egyben aiz SZVT Bé­kés Megyei Szervezetének éllniöfce zárszavával1 ért véget az akadémia. P. F. Ch. Gáli András, Szabó Sán­dor és Szalay Péter, az MTI olimpiai tudósítói jelentik Szöul­ból: Hét éve készült a Koreai Köztársaság a XXIV. nyári olimpia megnyitójára — az­óta, hogy az 1981-es haden- hadeni NO B -k omgresszuson Szöul megkapta a rendezés jogiát. S az. is túlzás nélkül állllítható, hogy az egész spontvilág osztozott a dél­koreai rendezőkkel ebben a i készülődésben és várakozás­ban, hiszen .úgy tűnt, 12 év után gyakorlátilag teljes me­zőnyű llesz a sportolók e leg­nagyobb seregszemléje. A nagy nap, szeptember 17. reggelén már a fél tizen­egykor kezdődő ünnepélyes megnyitó előtt órákkal ha­talmas tömeg kavargóit az olimpiai stadion környékén, a Sámsonig metróállomás ki­járatai és a szakadatlan so­rokban érkező autóbuszok ontották az eseményre siető szöuliakat — s a külföldi turistákat, újságírókat is. Az idő pompás volt, egyet- • -len felhő sem takarta el a napot, szinte kánikulai me­leg fogadta a stadionba ér­kezőket. Bizony, elkelt a szemellenzős sapka, amit a tudósítóknak 'kiosztott kis műanyag -táska tartalmazott. Miniatűr tolmácskészü'lék is lapult a tasakban, az ango­lul és koreaiul niem tudók — e 'két -nyelven konferál­ták folyamatosan a történé­seket — német, francia, spa­nyol, arab és kínai fordítás­ban/ hallgathatták a be­mondó hangját A 73 ezres stadionban már egy gombostűt sem tehetett leejteni; amikor féít órával a hivatalos kezdés előtt a ha­talmas eredményjelző tábla mátrix képernyőjén az újko­ri olimpiák történetét felele­venítő film -kezdett peregni, rövid jeleneteket felvillant­va valamennyi eddigi játé­kokról. Pontos időzítéssel az alkotás utolsó képsorai ak­kor értek véget, amikor — hajszálra 10.30 órakor — fel­csendült a zene, s a táblán az olimpiai film a Han fo­lyón a megnyitóval’ egy idő­ben zajló víziparádé közvetí­tésiének adta át a helyét. A nézők nyolc percig élvezhet­ték az impozáns folyami ha- j ófél vonulásit, majd megszó­laltak a hatalmas ütőhang­szerek, az úgynevezett sár- -kánydobok. Kék és fehér léggömbök százai emelked­tek a magasba, s a dísztri­bünnel szembeni dobogón a táncosok a Hajnali séta cí­mű alkotás előadásába kezd­tek. 10.40 órakor zászlós fia­talok futottak a gyepsző­nyeg közepére, miközben 1248 dobos vonult a futó­pályára. A diobparédé 10 óra 49 perckor fejeződött be, ekkor tűzijáték jeliére az olimpiai kandeláberből óriás léggöm­bök emélkedtek a magasba-. Pontosan 11 órakor Ro Te Vu köztársasági elnök és fe­lesége lépett a díszpáholy­ba, miközben a pálya köze­pén előbb az olimpiai ötka­rikát, majd a szöuli olimpia emblémáját alakították ki a fiatalok. S 11 óra 5 perckor megj- kezdődött a sportolók bevo­nulása-. A megnyitó reggelén a The Seoul Olympian című láp közölte, hogy a 'bejelent­kezett 161 ország közül csu­pán Madagaszkár nem küld­te él' versenyzőit, így a végi- sö pontos adatok szerint 160 nemzet 9627 sportolója vesz részt a játékokon-. Az élen háromszáz zászlós fiatal- ilány haladt, majd a hagyományoknak -megfelelő­en az ókori olimpiák, s az élső újkori nyári játékok országa, Görögország képvi­selőd nyitották a sort. Utána a koreai ABC-mek megfele­lőén a G betűvé! -kezdődő országok képviselői vonul- takT' Ghana, Gabon; Guyana, majd a többiek. Felerősödött a taps, ami­kor a két (sport) nagyhata­lom, előbb az Egyesült Álla­mok:, majd nem sokkal ké­(Folytatás a 7. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents