Békés Megyei Népújság, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-17 / 223. szám

o 1988. szeptember 17.. szombat NÉPÚJSÁG Kádár János fogadta Sam Nujomát Grósz Károly fogadta Cornelio Sommarugát Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt el­nöke pénteken a Központi Bizottság székházában fo­gadta Sam Nujomát, a Dél­nyugat-Afrikai Népi Szerve­zet (SWAPO) hazánkban tartózkodó elnökét és kísé­retét. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen Sam Nujoma • GORBACSOV ELUTAZÁSA Mahail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénte­ken befejezte a kraszno- jarszki határterületen tett ötnapos látogatását és visz- szautazott Moszkvába. A krasznojarszki repülőtéren a terület párt- és tanácsi vezetői búcsúztatták. • SAMIR — HAZAÉRKEZETT Jichak Samir izraeli mi­niszterelnök budapesti ma­gánlátogatását befejezve csütörtökön este visszaérke­zett Tel Avivba. • AFGANISZTÁNI HARCOK Pokolgépes merényletet akadályoztak meg a napok­ban az afgán biztonsági erők tájékoztatást adott a namí- biai helyzet alakulásáról és a délnyugat-afrikai konflik­tus békés rendezésére irá­nyuló erőfeszítések legfris­sebb eseményeiről. A talál­kozón részt vett Gecse At­tila, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes veze­tője. — jelentette pénteken a Bahtar afgán hírügynökség. Dzsal^lábád város központi piacterén felfedeztek és ha­tástalanítottak egy időzített robbanószerkezetet. Kunduz város közelében a kormánycsapatok szétverték a fegyveres ellenzék egyik osztagát. Amerikai gyártmá­nyú, vállról indítható Stin­ger rakéták is vannak a tő­lük zsákmányolt fegyverek között — jelentette az afgán hírügynökség. • TRANZIT Fül.»GÁZVEZETÉK- BALESET Súlyosan megrongálódott a hét közepén a tranzit-föld­gázvezeték a nyugat-szlová­kiai Borsky Mikulásnál. A Szovjetunió—NDK tranzit­vezeték tizenhét méteres sza­kaszon sérült meg, a baleset következtében hatalmas mennnyiségű, 1,9 millió köb­méter gáz jutott a levegőbe. A kár 3,6 millió korona (több mint 7 millió forint). Az eset kivizsgálására kü­lönbizottságot hoztak létre. A nagyvilág hírei Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke pénteken a Par­lamentben fogadta Cornelio Sommarugát, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának elnökét. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Hantos Já­nos, a Magyar Vöröskereszt országös vezetőségének főtit­kára, a szervezet végrehajtó bizottságának elnöke. Magyar—NDK pártközi megbeszélések Lukács János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Szűrös Mátyás, a Köz­ponti Bizottság titkára pén­teken az MSZMP KB szék- házában fogadta Hans-Joa- vChim Böhmét, a Német Szo­cialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagját, a Hal­le megyei pártbizottság első titkárát. A politikus a Veszprémben zajló magyar— NDK barátsági hét alkalmá­ból tartózkodik hazánkban. A találkozókon jelen volt Gerd Vehres, a Német De­mokratikus Köztársaság bu­dapesti nagykövete. Medgyessy Péter Belgrádban Medgyessy Péter, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese a jugoszláv kormány meg­hívására csütörtökön este Bélgrádba érkezett. Röviddel ezt követően tárgyalást foly­tatott Branko Mikuliccsal, a szövetségi kormány elnöké­vel. A szívélyes és baráti lég­körű találkozón kölcsönösen tájékoztatták egymást orszá­gaik belpolitikai, elsősorban gazdasági helyzetéről, és vé­leményt cseréltek a kétol­dalú együttműködés fejlesz­tésének legfontosabb témái­ról. Medgyessy Péter pénteken Belgrádiban további megbe­széléseket folytatott a jugosz­láv kormány képviselőivel, majd Zágrábba utazott, ahol a horvát köztársasági veze­tőkkel találkozott és megte­kint ették az őszi nemzetközi vásárt. KIADVÁNY Moszkvában most készül „a vörös könyv”, amelyben a szovjet főváros számos történelmi jelentőségű utcá­jának, sétányának és park­jának neve szerepel. A tör­ténelmi névtár szerkesztésé­ben részt vesznek a Szov­jetunió Történelmi Intéze­tének, a Földrajzi Társaság, a Szovjetunió Történelmi Múzeumának és Moszkva Történelmi Múzeumának szakemberei. 14 EMBER HALÁLÁT f OKOZTA EGY TÁVVEZETÉK Dél-Pakisztánban tegnap­előtt éjjel Cgy autóbusz 14 utasa életét vesztette, ami­kor a járműre ráesett egy nagyfeszültségű huzal. Az út mentén levő távvezeték vá­ratlanul szakadt le. A sze­rencsétlenség Jakobabad vá­rostól 40 kilométerre tör­tént. HOMOSZEXUÁLIS LELKÉSZEK Az Egyesült Kanadai Egy­ház, a legnagyobb protes­táns szervezet az országban, elfogadta azt a javaslatot, miszerint az elkövetkezők­ben homoszexuális férfiak és nők is választhatnak pa­pi hivatást. A határozat el­fogadását megelőzően az egyházi tanács 400 tagja maratoni vitát folytatott. AGYMŰKÖDÉS­VIZSGÁLÓ Az egyműködést képernyő­re kivetítő, új gépeket mu­tattak 'be az NSZK-ban. A nagy tudományos és gya­korlati jelentőségű szerkeze­tekkel első ízben lehet kö­vetni az emberi agy műkö­dését különböző helyzetek­ben. William Burney ameri­kai professzor gépei segít­ségével valószínűleg köny- nyebben azonosíthatók lesz­nek az elmebetegségek, az agy különféle elváltozásai. PUSZI A GAZDINAK! Nem mindennapi rekordot „ugathat” magáénak Charlie Brown ma- disoni (USA) kutya: 800 repü­lőórát töltött a levegőben gaz­dájával, Steve Ausburg-Oliver reklámpilótával MTI Külföldi Képszerkosztőiség fl Mezsdunarodnaja Zsiznyben olvastuk II magyar peresztrojka 3. írta: Oleg Rumjancev, a Szocialista Világrendszer Közgazdasági Intézetének tudományos munkatársa Magyarországon a politikai reform központi kérdésének te­kintik, és joggal, a párt megú j ulásának, illetve szerepe, funkciói és helyzete új értelmezésének kérdését. Az MSZMP 1956-tól kezdve azt tartotta, hogy saját demokratizálása a szocialista demokrácia kiterjesztésének és az egész politikai rendszer hatékonysága emelésének alapfeltétele. Valóban, az egypártrendszer feltételei közepette éppen a párton belüli viszonyok határozzák meg a társadalmi vi­szonyok demokratizáltsáigának fókát. Ezért világos, hogy ez a kérdés a társadalom valamennyi tagját, s nemcsak az MSZMP tagjait érinti. 1985. novemberében a párton belüli demokrácia kérdései­vel foglalkozó elméleti konferencián helyesen mutattak rá, hogy ha leszűkül a pártdemokráciia, akkor a vitás kérdések tisztázása leszűkül a vezetőségre és a szakértők csoportjá­ra; megnehezül a helyes döntések kiválasztása, rések kelet­keznek a párt politikai és funkcionális egységében', akado­zik a döntéshozatali gyakorlat. Ha viszont biztosítjuk a párt­tagok kollektív tapasztalatának részvételét és bevonását a döntések kidolgozásába, akkor az nemcsak a döntések meg­alapozottságát, hanem a kommunisták felelősségét is fokoz­za. De a gyakorlatban ezek a helyes 'irányjelzők egyre in­kább eltűntek. Ezért a magyar kommunisták fóruma külö­nösen nagy erővel emelt szót szigorú betartásuk érdekében. A legutóbbi pártértekez'let határozataiban nyilvánvalóan rendkívül értékesnek kell tartanunk, hogy gazdagodott a párt, mint a társadalom irányító ereje, státusának az értel­mezése. Berecz János, a Politikai Bizottság tagja és az MSZMP Központi Bizottságának titkára rámutatott, hogy a pártnak „valóban politikai pártként, mozgalomként kell dol­goznia, olyan demokratikus belső viszonyok közepette, ame­lyek egyidejűleg biztosítják a párttagok részvételét a poli­tika kimunkálásában, valamint a viták iránt, a nézetkü­lönbségek iránt tanúsított türelmes magatartást, s azok integrálását. Mindez jó alapul szolgálhat az új típusú párt­egységhez.” Az MSZMP-ben egyre erőteljesebben tért hódít az egység eme új értelmezése. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára (ak­kor az .ország miniszterelnöke volt) újévi interjújában rá­mutatott, hogy ezt a fogalmat át kell értelmezni, hiszen a hamisan értelmezett egység, a saját vélemény szabad kifej­tésétől való félelem csupán a vezetőség arcnélküliségéhez vezetett — nyugodtan kell kezelni a nézetkülönbségeket, mint az egészséges politikai ambíciók tükröződését. Berecz János a Népszabadságnak adott interjújában szintén meg­erősítette, hogy az új Központi Bizottságban megtalálhatok a „vélemények csoportjai”. Mindazonáltal a pártértekezlet határozatai kimondják, hogy „a párttagok ,az illetékes párt­fórumokon kívül nem nyilatkozhatnak az elfogadott hatá­rozatoktól eltérő szellemben; nem szerveződhetnek frak­ciókba saját véleményük védelmére”. Itt vetődik fel a politikai fejlődés egyik legkomolyabb (és egyelőre a szocializmus gyakorlatában még nem egyér­telműen megoldott) problémája: a szocialista pluralizmus problémája. Az MSZMP hangsúlyozza, hogy a néphatalom érvényesítésének fő feltétele és eszköze a párt vezető sze­repére támaszkodó szocialista pluralizmus. Ez teremt Lehe­tőséget a különböző érdekek politikai akaratban való kife­jezéséhez, egyeztetéséhez és a megvalósulásához. De még nincs kidolgozva a .pluralizmus érvényesítésének konkrét mechanizmusa, és itt .elkerülhetetlenek a nem könnyű dön­tések. Az MSZMP pántértekezletének határozatai rámutatnak, hogy a reformfolyamat visszafordíthatatlanságának garan­ciája egyfelől a kommunistáknak és a szocializmus minden pártonkívülí hívének részvétele a döntések kidolgozásában, másfelől a vezető káderállomámy megújítása, a nyitottság és a nyilvánosság a politikában. Ilyen helyzetben a párttól megkövetelhető, .hogy váljék nyíltan politizáló erővé, amely biztosítja a társadalom elvi politikai irányítását. A párt értekezlet megerősítette a fontos kérdéseket illető, párton belüli viták szükségességére vonatkozó megállapítást, rámutatott a szervezetek vitakezdeményezési jogának elis­merésére. A politikai döntések előkészítésének menetében a vezető szervek kötelessége megvizsgálni a társadalmi szer­vezetek, a különböző érdekképviséléti szervek véleményeit és javaslatait, valamint p nyilvános fórumokon és gyűlése­ken előterjesztett állásfoglalásokat. A jövőben a lehetőség szerint több döntési változatot és tervet kell előkészíteni, amelyek közül választani lehet. Külön szóltak arról, hogy a sajtóban teljesen kell bemutatni a döntések előkészítése során keletkező összes változatot. Különleges figyelmet ér­demel az MSZMP .áltál folytatott szövetségi politika. Az MSZMP, mint az egész nép pártja, fontos feladatának tartja mindazok .tömörítését, akik a haza javára gondolnak. Emel­lett a pártnak szándékában áll' „figyelembe venni azokat a nézeteket, amelyek eltérnek az övéitől”. Ebben az össze­függésben különleges szerep hárul az MSZMP által támoga­tott Hazafias Népfrontra. Az országos tanács főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Pozsgay Imre (idő­közben áilamminiszter lett — a szerit.) hangsúlyozza, hogy a népfrontmozgialom történelmi föladata hozzájárulni az új országos közmegegyezés eléréséhez, a társadalmi tudatban pedig az új gondolkodás megszilárdí fásához, támogatni az állampolgárok részvételét „aluliról” a szocialista társadalom építésében. Az országban terjed az áliám.polgári kezdeményezések mozgalma, mind élénkebben működnek a különféle klubok, szövetségek, mozgalmak. Az ország vezetősége rámutat a párbeszéd szükségességére a felelősséget érző személyekkel, akik kritikusan gondolkodnak, de- nem mindig a hivatalos nézeteknek megfelelően. Ilyen ma az ÁMampalgári Kezde­ményezések Hálózata, a Fiatalok .Demokratikus Szövetsége, a Magyar Demokrata Fórum. E vonatkozásban jellemző an­nak a felhívásnak a szelleme, amelyet a Magyar Demok­rata Fórum fogadott el a maigyar értelmiség találkozóján 1987. szeptember 27-én, Lakiteléken. „A viták után egyetér­tettünk abban, hogy a közmegegyezés csak úgy érhető el, ha a társadalom valamennyi haladó ereje egyesíti erőfeszíté­seit. Csak a társadalom részvételével oldható meg a válság, mind a társadalom, mind pedig politikai vezetői részvételé­vel. A politikai és a társadalmi intézmények jelenlegi rend­szerében nem biztosított az önálló és független nézetek ki­fejezése. Ezért javasoljuk a Magyar Demokratikus. Fórum megalakítását." (Mint ismeretes, a közelmúltban megala­kult a Magyar Demokrata Fórum — a szerk.) A változatos társadalmi csoport- és egyéb érdekek kép­viseleti rendszerének fejlődése Magyarországon álltaiéban vé­ve különleges érdeklődést vált ki. • 0 Az országban valójában mér lezajlott a társadalmi szer­vezetek és az érdekképviseleti szervek pluralista struktúrá­jának kialakulása. Ebben három szint különböztethető meg: társadalmi tömegszervezetek és mozgalmak (a népfront, a KISZ, a szakszervezetek); szakmai érdekképviseleti szervek, amelyek az állam ellenőrzése alatt állnak (a Magyar Tudo­mányos Akadémia, a Műszaki Tudományos Egyesületek Szö­vetsége, a Gazdasági Kamara, ,a Szövetkezeti Szövetség, a Fogyasztói Egyesület stb.) öntevékeny, nem hivatalos társa- dái'mi szervezetek és mozgalmak (környezetvédelmi, paci­fista, jótékonysági, különböző kulturális, etnikai csopor­tok). A társadalmi öntevékenység felélénküllése felveti, hogy meg kell szüntetni azokat a korlátozásokat;, amelyek akadá­lyozzák, hogy érvényesüljön a szövetségek és egyesülések szabadságának alkotmányos elve. .1988. márciusában közzé­tették a társadalmi egyesületekről szóló, előkészületben levő törvény alapelveit. Ennek alapvető tételéi igen demokrati­kus álláspontra épülnek, amelyek érteimében bármely, a törvénybe nem ütköző tevékenység céljából alapítható egye­sület. Ugyanakkor megfigyelhető e törvény kidolgozóinak tö­rekvése, hogy azt külön jogszabályokra bontsák a társadal­mi szervezetek, az úgynevezett műkedvelő egyesületek, a klubok és a körök számára. Az új törvénytervezetet a Par­lament várhatóan az idei év végén tárgyalja majd meg. ’ * * * A magyar társadalom napjainkban eljutott történelmének új fordulópontjához. Ezt a fordulópontot mindenekelőtt a reformfolyamat határozza meg, amely a politikai változások három évtizedének 'tapasztalataira és eredményeire épít. Sok mindenből ítélve a politikai döntéshozatali mechaniz­mus is kezd változásokon átmenni. Ebben a helyzetben rend­kívül fontos levonni a következtetést a magyar politikai fo­lyamat elemzéséből, levonni belőle az összes szükséges ta­nulságot. Ügy tűnik, ezek közé sorolhatók a következők: Megengedhetetlen úgy végrehajtani a reformot, hogy nem rendelkezünk olyan átfogó ideológiával, amely a társadalmi élettevékenység valamennyi szférájának komplex és köl­csönösen összefüggő megújítására irányul. Nem megengedhető a határozatlanság, a halogatás és a huzavona a reform folyamatában — a .politikai kishitűség a válságjelenségek kialakulásával és elmélyülésével fenye­get. A reform kulcskérdése a hatékony és rugalmas gazdaság létrehozása. De ez nem érhető el az átalakítás folyamatá­ban keletkező ellentmondások és konfliktusok megoldására szolgáló rugalmas rendszer biztosítása nélkül, ehhez önsza­bályozó mechanizmusok szükségesek a politikai rendszer­ben. .Fő feladatuk a nem eléggé demokratikus hatalmi rend­szer átalakítása, az ellenőrizhetetlen monopolista hatalmi tömb megszüntetése. Magának a .társadalomnak kell a reform alanyává válnia, azaz részt vennie a reform alternatív variánsainak kimun­kálásában, az azokra vonatkozó döntésekben, más szóval kollektív politikai akaratot kell kinyilvánítania. Ez csak olyan demokratikus mozgalom keretein belül lehetséges, amely tevékenyen bevonja az állampolgárokat a megújulá­si folyamatba és a valós politikába. A magyar peresztrojka tehát azért értékes számunknál, mert gyakorlatban mutatott példát a szocialista pluraliz­mus elveinek érvényesítéséhez: a pluralizmus jellemzője a különböző tulajdon-, gazdálkodási és irányítási formák egyenjogú kapcsolódása, a különböző érdekek képviseletére, védelmére és egyeztetésére szolgáló formák és módszerek sokszínüségie. Ma új szakasz kezdődik e fogalom fejlődésé­ben: a szocialista pluralizmus a politikai cselekvés módsze­reinek mind világosabban körvonalazódó összességévé válik, amelyen kívül minden egyes állampolgár vagy állam polgári csoport képes az önkifejezésre és az önszerveződésre, s nem­csak saját véieményenek, hanem ‘a politikai akaratnak is a szabad kifejtésére. Enéllkül ma elképzelhetetlen a demokra­tikus szocializmus társadalmának fejlődése. (Vége) Fordította: Gábor Tamás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents