Békés Megyei Népújság, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-16 / 222. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANáCS LAPJA 1988. SZEPTEMBER 16., PÉNTEK Ára: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM Ifjúsági és sportvezetők országos tanácskozása Hem az elvekről, hanem a tennivalókról kell beszélni! „Számonkérhető szervezőerő kell” — „Az anyagi fedezet rendelkezésre áll-e az ifjúságpolitikai feladatok megoldásához?" — „Szükség van gyorsan bevezethető közérzetjavító intézkedésekre!” — „Biztosítani kell a közéletben való részvétel feltételeit!” Sok egyéb, napjainkban sokakat foglalkoztató kérdés mellett a fenti gondolatok fogalmazódtak meg tegnap azon a Szarvason rendezett országos tanácskozáson, amelyet az Állami Ifjúsági- és Sporthivatal kezdeményezett, s amelynek házigazdája a megyei tanács ifjúsági és sportosztálya volt. összegezve és ösz- szehasonlítva a témákat, talán sokakban felvetődhet: miként lehetséges, hogy a legfelsőbb sportirányító szerv ezúttal inkább az if júságpolitikai mondanivalókra helyezte a hangsúlyt? Erre helyezte a hangsúlyt előadásában dr. Pongrácz Antal, az ÁISH általános elnökhelyettese is. Bevezetőjében utalt arra, hogy a fiatal generáció nagyobb terheket visel, mint elődei, ugyanakkor csökkenő életszínvonallal találkozik, s ez érthetően feszültségeket szül. Ebben a helyzetben még inkább fontos, hogy az állam, a társadalom fokozottan figyelemmel kísérje az ifjúság valamennyi gondját. Mindenekelőtt azzal, hogy számukra közéleti részvételt biztosítson. Magától értetődő, hogy a még sok egyéb részletre is kiterjedő1 tájékoztató után a A rendhagyó tanácskozás egyik felszólalója, aki Somogy megyei tapasztalatokról beszélt Fotó: Kovács Erzsébet korreferátumok számos, ehhez kapcsolódó, ám korántsem elhanyagolható részkérdéssel foglalkoztak. Közös gondolatként fogalmazódott meg eközben, hogy az elvekről vitázni most kevesebbet kell, annál inkább konkrétan érzékelhető teendőknek kell előtérbe kerülniük. Azt is egyöntetűen vallották a tanácskozásra meghívott megyei tanácsi osztály- vezetők, hogy igazából most az lenne hasznosabb, ha az országosan terjengő átszervezési mendemondák helyett, inkább nyugodt cselekvési teret kapnának a területi, és alsóbb szintű irányító szervek. Ezzel kapcsolatban mondta később az ÁISH általános elnökhelyettese: a kormányzati átszervezés második lépcsője folyamatban van, ennek során különböző ágazatok összevonása, munkájának hatékonyabbá tétele valóban zajlik, de nincs szó a sportirányító szervek átszervezéséről ! Mindez nem jelenti azt, hogy az ÁISH keretein belül nincs belső átszervezés — éppen a hivatal működőképességének javítása, az irányítási lépcsők egyszerűsítése érdekében. Az országos tanácskozás témájában szerepelt ezenkívül a diáksport, az információáramlás értékelése, s az egyesületi törvénytervezet is — amint arról korábban beszámoltunk. Fi I.—Ny. D. II SZOT szóvivőjének nyilatkozata A Szakszervezetek Országos Tanácsának szóvivője, Szalay Ferenc tegnap a következő nyilatkozatot adta a Népszavának és a Magyar Távirati Irodának: A közeli napűkbah. ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a kormány és a szakszervezetek képviselői. Ismerve a társadalmi-gazdasági fe- szütségöket, a megoldásra váró feladatok sokaságát, a szakszervezeti tagság, a lakosság nagy várakozással tekint a felső szintű érdek- egyeztetés elé. A munkavállalói érdekek érvényesítése, a bérből és fizetésből, valamint a nyugdíjból élők számára megnyugtató, elfogadható megállapodások megkötése a kormánnyal való együttműködésben is változtatásokat követel. A jövőben a korábbiakhoz képest mind a kormányzatnak, mind a szakszervezeteknek nagyobb jelentőséget kell tulajdonítania e tárgyalásoknak. A kormánynak megvitatásra ajánlott kérdésekre vonatkozó szakszervezeti álláspont a szakszervezetek országos értekezletét megelőző viták tapasztalataira, a tagság jelzéseire, kérdéseire, követeléseire támaszkodva alakult ki. Ugyancsak a tag-- ság határozott igényének, követelésének eleget téve a SZOT Elnöksége úgy döntött, hogy a szakszervezeti tárgyalási .pozíció leglényegesebb elemeit még a tárgyalásokat megelőzően nyilvánosságra hozza. A szakszervezetek érdekeltek a társadalmi-gazdasági - kibontakozást szolgáló stabilizációs kormányprogram megvalósításában. A gazdaság teljesítőképességének növelése érdekében szükségesnek tartják a következetes reformpolitikát, a termelési szerkezet átalakításának meggyorsítását, a gazdálkodás feltételeinek liberalizálását. A kormányzat erre irányuló erőfeszítéseit támogatják. Ezzel összefüggésben a szakszervezetek ismételten hangsúlyozzák: el kell kerülni, hogy a változások a dolgozókra aránytalanul nagy terheket rójanak. Á társadalmilag méltányos és gazdaságilag indokolt tehervállalásban megfelelő mértékben részt kell vállalniuk a gazdálkodó szerveknek és a költségvetésnek is. Az életszínvonal gyorsuló ütemű visszaesése, a reálbérek csökkenése, a szociális juttatások fokozódó értékvesztése következtében nőnek a megélhetési gondok, erősödik a perspektívátlanság érzése. A bérből és fizetésből élő dolgozók egyre jelentősebb csoportjai, a nyugdíjasok nagyon nagy hányada tűrőképességének határához közeledik. Fogy a bizalom, nő az elégedetlenség. Ilyen körülmények között a szakszervezetek nemcsak szociális, hanem politikai megfontolásokból is szükségesnek tartják az életszínvonal további jelentős csökkentésének megakadályozását, a számbavehető összes reális lehetőség feltárását és mozgósítását. A szakszervezetek halaszthatatlannak tartják a bérreformfolyamat elindítását, az elkülönült állami kereset- szabályozás megszüntetését, és az intézményes béregyez- tetésd tárgyalások megkezdését országos, ágazati (területi) és munkahelyi szinten egyaránt. Javasolják, hogy a jövő évben központi intézkedésekkel is korrigálja a kormány a kialakult béraránytalanságokat. Ezek célja, hogy belátható időn belül a törvényes munkaidőben elvégzett munkáért a munkavállalók olyan méltányos béreket kapjanak, amelyek tisztességes megélhetésüket garantálják. A szakszervezetek szükségesnek tartják, hogy a fogyasztói árszínvonal a jövő évben az ideinél mérsékeltebben emelkedjen. Egyes fo- gyasztóiár-támogatásak leépítését csak ellentételezések mellett tudják elfogadni. Az alapvető fogyasztási cikkek központi áremelésének mértékéig minden munkavállaló és nyugdíjas számára szavatolt minimális béremelést, illetve -kiegészítést tartanak szükségesnek. Társadalmi vita az új törvénytervezetekről Szeptember eleje óta országszerte lakóhelyi, intézményi, vállalati szakmai fórumokon mondanak véleményt az állampolgárok a gyülekezési és az egyesülési törvények tervezetéről. A vitákat Budapesten és a megyékben is a Hazafias Népfront szervezi, a szakszervezetek és a KISZ segítségével. A Hazafias Népfront budapesti bizottságán már előzetesen összefoglalták az eddig megtartott mintegy 60 rendezvényen elhangzottak lényegi vonásait. Több nagy létszámú megyei összejövetelen az MTI munkatársai is részt vettek, feljegyezve a különféle javaslatokat. A budapesti vitákon többen kifogásolták, hogy e törvények megalkotása megelőzi az új alkotmány kidolgozását, s ezért a tervezetek — mivel a jelenlegi alaptörvényhez igazodnak — nem tudják majd betölteni hivatásukat az új alkotmány feltételrendszerében. Többen ezért szükségesnek ítélték alkotmány- és köz- igazgatási bíróság létrehozását. Aggodalmat fejezett ki az a vélemény, hogy szabályozni kellene a magánterületen szervezett rendezvényeket, hiszen ma már a magánkempingekben, tanyákon, nagy méretű házakban is több százan tarthatr nak összejövetelt. Többen a gyülekezéshez a tanácsi helyett a rendőrségi engedélyezést tartanák helyesebbnek, mert a tanácsok a jelenlegi feladataiknak is csak nehezen tudnak eleget tenni. Ha mégis a tanácshoz tartozik majd a jóváhagyás, akkor viszont ez ne a vb- ■titkár, hanem egy testület hatásköre legyen. A budapesti rendezvényeken az is elhangzott, hogy túl sok a tervezetekben a tiltás, a fék. Legyen a bírósági határozat ellen is fellebbezési lehetőség, például az alkotmánybíróságnál. Rögzíteni kellene, hogy a bíróságok a szokásos ügymenetben foglalkoznak-e az ilyen bejelentésekkel, vagy soron kívül. KUTAISZI, GRÚZ SZSZK, SZOVJETUNIÓ: Nugzar Gogi- csaisvili, a mezőgazdasági gépgyár külkereskedelmi igazgatója (balról) és Nukri Kvirikasvili, a próbaüzem vezetője a Veszprémben gyártott Robi—55 típusú kerti traktorral. A veszprémi „Robix” Vállalat a grúz „Szuper—610” kistraktor- hoz szállít motorokat, a grúz gyár pedig cserébe kisegítő egységeket, ekéket, kapát szállít a Robihoz (MTI Külföldi Képszerkesztöeég/TASZSZ) Megkezdődött a cukorgyártási idény Sarkadon A , hagyományokhoz híven az országban elsők között kezdte meg a cukorrépa-feldolgozást a Sarkadi Cukorgyár. A nagyüzem indulását előzőleg szeptember 8- ára tervezték, azonban a rendkívüli szárazság miatt egy héttel később, tegnap kerültek feldolgozásra az első répakupacok. Mint azt a gyár igazgatója, Kora Kornél elmondta, jól sikerült a start, s egyelőre folyamatos a gyár ellátása a cukorrépával, bár a mostani esőzések hátráltatják majd a répaszedést. Bízva azonban a társvállalatokban, valószínűleg nem okoz majd fennakadást a csapadékos időjárás a folyamatos üzemelésben. A Sarkadi Cukorgyár termeltetési körzetében a tervezett 9370 hektár cukorrépaföld helyett, az aszály miatt, csupán kb. 8800 hektár területről várnak termést. A Sarkadi Cukorgyár egyébként 31 900 vagon cukorrépa feldolgozását tervezi erre az idényre. A répa cukortartalmára vonatkozóan adatokat még nemigen lehet közölni, bár az előírt 10 naponkénti vizsgálatokat rendre elvégzik, de a még földben levő répák minősége változik a jelenlegi csapadéktól is. A cukorgyártási szezonra való nyári fölkészítésről Kó- ra Kornél elmondta, hogy a korábbi évekhez képest az idén lényegesen kevesebbet tudtak fordítani a berendezések korszerűsítésére, s a 16 millió forintot főleg a répatermeltetés számítógépes adatfeldolgozására használták fel. De nem feledkeztek meg a gyártás során keletkező hulladékoknak, főleg a szennyvíznek környezetvédelmi szempontoknak is megfelelő elhelyezéséről, A nyárfásítás utolsó fázisát végezték el ebben az évben, melynek nyomán nem jelent majd gondot a szennyvíz elvezetése a Fekete-Körösbe. — Várhatóan nem lesz gond a segéd- és adalékanyagok ellátásában sem, bár a tárolási kapacitás hiánya' miatt még tárgyalások folynak a gyártóval a fertőtlenítőszer folyamatos szállításáról. A papír, illetve műanyag csomagolóanyagokból kielégítőnek tűnik az ellátás — mondta az igazgató. Ami a takarmányul szolgáló répaszeletet illeti, várhatóan megnövekszik iránta a kereslet, mivel a súlyos aszályos időjárás következtében megyeszerte kevesebb takarmány termett, A Sarkadi Cukorgyár ezen úgy próbál igazságosan segíteni, hogy a megállapodás mértékéig elsősorban a partnertermelők igényeit elégíti ki, de ezen felül a lehetőségekhez képest más gazdaságoknak is juttat répaszeletből. Megyénk másik jelentős cukorgyárában, a mezőhe- gyesiben vasárnap indulnak el a répafeldolgozó gépek. (bacsa) Első összejövetel a tsz-elnökök klubjában Megyénkben is megtartatta első összejövetelét a termelőszövetkezeti elnökök klubja tegnap Szarvason az arborétum vendégházának tanácstermében. Az új, nagy érdeklődést kiváltó szolgáltatási ötlet gazdája a Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési és Számítástechnikai Közös Vállalat, vagyis a MÜSZI. A rendezvényen dr. Gaál Béla, a MÉM kereskedelmi és píacfelügyeleti főosztályának vezetőhelyettese az agrár- és élelmiszeripar világpiaci helyzetéről és azok várható hatásairól tartott vitaindító előadást. Négy megyében már az elmúlt évben is működtek klubok. Ezek tagjainak a MÉM vállalatgazdálkodási és szakértői főosztálya a legfontosabb szakmai kérdésekről adott időszerű információkat. A foglalkozáson kellemes környezetben, kötetlenül beszélgethettek és vitathatták meg egymás között a résztvevők a mindennapok tapasztalatait és problémáit. — A Békés megyei szervezetnek 26 elnök tagja — mondta dr. Taenczerné Fekete Ágnes szervező, aki egyben a békésiek csoport- vezetője. — A megyei tsz- szövetség igazán önzetlenül segítette szervező munkákat, amiért csak köszönet járhat. Egy-két megyében bizony nem volt könnyű a dolgunk — jegyezte meg. — Főleg a helyi érdekképviselet agitált ellenünk. Pedig minden szövetkezetnek önálló joga eldönteni, hogy igénybe veszi szolgáltatásunkat vagy sem. Évente 10 ezer forint átalánydíjért 5 alkalommal a megyében és egyszer Budapesten rendeznek klubfoglalkozást. Eddigi tapasztalatunk szerint elmondhatom, hogy főleg azok a vezetők érdeklődtek a klubtagság iránt, akik kreatív, friss gondolkodásúak, és megsejtették azt, hogy az időben érkező információ mögött sok forint lehet. Dr. Iliniczky János, a MÜSZI főosztályvezetője elmondta, hogy az elmúlt évben a különböző megyék klubtagjai a közös rendezvényeken olyan élő kereskedelmi kapcsolatot is kialakítottak egymással, mely ma már több millió forintban mérhető. Az önkéntes szerveződés — úgy gondoljuk — valóban baráti és kollegiális kapcsolatok teremtésére ad alkalmat, mely a későbbiekben elősegítheti a szövetkezetek egymás közötti hasznos gazdasági kapcsolatainak kiteljesedését. —rg—
