Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-04 / 185. szám

Mit tud a ribonukleinsav? Biokémiai kongresszus Prágában J. Fehérjeprogram a megye szövetkezeteiben Békés megyében termelik meg az ország vágóállat­mennyiségének 12,2 százalékát. Az egy lakosra jutó ser­téshústermelés az országos 126 kilogrammal szemben megyénkben 369 kilogramm, baromfiból az országos 50 kilogrammal szemben pedig 148 kilogramm. Éppen ezért fontos a fehérjetermelés a Viharsarokban. A me­gye termelőszövetkezetei elsősorban szóját, takarmány­borsót és lóbabot termesztenek. A szója vetésterülete 1978—84 között folyamatosan nőtt, 2500 hektárról 11 ezer hektárra. 1985-ben megtorpant a fejlődés, majd 1986-ban a sorozatos aszály miatt mélypontra jutott a szójatermesztés. Tavaly ismét fellendülés mutatkozott, s az idén az eddigi legnagyobb vetésterülettel szerepel a szója a vetésszerkezetben. A megye szövetkezetei több mint 12 ezer hektáron termesztik ezt a fontos fehérje- növényt. ' •____________________________________________________1988. augusztus'4„ csütörtök A biokémia ma az egyik leggyorsabban fejlődő ter­mészettudományi ág. Számos területen — a genetikában, a biotechnológiában, a gyó­gyítás számos kérdésében, sőt a mikroelektronikában is — a biokémikusok elmúlt évtizedbeli felfedezései ha­talmas területet adtak a fej­lődésnek. Ezért övezte kü­lönösen nagy érdeklődés az idei, sorrendben 14. nemzet­közi biokémiai kongresszust, amelynek ezúttal a csehszlo­vák főváros adott otthont. Hatvan országból több mint hatezer tudós vett részt július közepén a prá­gai kongresszuson, ahol a korszerű tudományszervezé­si elveknek megfelelően az egyes részterületek szakem­berei számára nagy számban tartottak külön találkozó­kat. A világ legjelentősebb tudományos intézetei is kép­viseltették magukat, az USA- ból hatszáz, Japánból 500 résztvevő érkezett, köztük három Nobel-díjas biokémi­kus. A konferencia a termé­szettudományok több alap­vető és részkérdésével fog­lalkozott: például az élet keletkezésének biokémiai alapjaival, az öröklődéssel és annak befolyásolási lehető­ségeivel. Az egyik legnagyobb ér­deklődést kiváltó előadást az USA-beli coloradói egyetem professzora, Thomas R. Cech tartotta, aki a ribonuklein­savak (RNS) kutatásával foglalkozik. A professzor szerint az RNS-nek lényege­sen több, sokkal jelentősebb funkciója van az élő szerve­zetben, mint eddig feltéte­lezték. Azonkívül, hogy az élet alapjául szolgáló fehér­jék szintéziséhez szükséges információkat hordozza, a kutatások szerint magának az élő anyagnak a keletke­zését is képes kiváltani. Ez a felfedezés mindenekelőtt a biotechnológiában haszno­sítható, de később talán az orvostudomány számára is nagy jelentősége lesz. A jö­vőben a génsebészetben vár­hatóan nem lesz szükség ar­ra, hogy az egész genetikai öröklődési anyagot megvál­toztassák, hanem elegendő, ha csak az RNS-t módosít­ják, hiszen az maga is ren­delkezik az öröklési anyag információival. Az ugyancsak egyesült ál­lamokbeli, magyar szárma­zású Oroszlán István pro­fesszor, a fredericki rákku­tató központban végzett AIDS-kutatásokról számolt be. Véleménye szerint a vi­lágon folyó AIDS-kutatások jobb összehangolásával és a tapasztalatcsere gyorsításá­val jelentősen lerövidíthető a súlyos járvány elleni gyógyszer kifejlesztéséhez szükséges idő, amely a pro­fesszor szerint jelenleg még 5-10 évre tehető. Oroszlán professzor beszá­molt arról is, hogy számos olyan szer, amely eredetileg az AlDS-t hordozó vírus egyes enzimeinek leblokko- lására, és így a betegség ter­jedésének megakadályozásá­ra szolgál, egyéb kedvező mellékhatásokkal is rendel­kezik. Ily módon megalapo­zott remény van arra, hogy az AIDS-kutatások kereté­ben kikísérletezett szerekkel néhány, bizonyítottan vírus által okozott rákfajtát meg­gyógyítsanak. (Orbis — MTI-Press) Növekvő zöldség­es gyümölcskivitel Növekvőben van az ér­deklődés a magyar gyümölcs és zöldség, valamint a tar­tósított kertészeti áruk iránt a külföldi piacokon — ezt bizonyítják a Hungaro- fruct Szövetkezeti Külkeres­kedelmi Vállalat első félévi eredményei. Bár az elgiúlt év, különösen a gyümölcs- termelésben nem volt túlsá­gosan sikeres, néhány ter­mék kivételével mégis sike­rült eleget tenni a korábbi­nál nagyobb megrendelések­nek. A vállalat az első félévben — az elmúlt év azonos idő­szakához képest — 15 száza­lékkal növelte az értékesítést külföldön, és a tervezettnél is mintegy 5,5 százalékkal több árut adott el a vásár­lóinak, megrendelőinek, összesen 303 ezer tonna ter­méket exportáltak; a szállít­mányok értéke mintegy 4,75 milliárd forint volt. A külpiacon éreztette ha­tását, hogy a hagyományos paradicsomtermelő országok 1987-ben a szokásosnál keve­sebb árut adtak. Így vi­szonylag jó elhelyezési lehe­tőség kínálkozott a magyar paradicsompürének, amely mind keresettebb külföldön, nem utolsósorban jó minő­sége következtében. Kétszer annnyit tudtak eladni belőle, mint egy évvel korábban, és sikerült újabb vásárlókat is megnyerni. A csemegekuko­rica szintén jó cikknek bi­zonyult; többre is szükség lett volna, mivel az egyéb­ként kitűnő terméket gyor­san megkedvelték, nemcsak itthon, hanem külföldön is. A friss áruk közül külö­nösen a hagymaexport volt eredményes. Hagyományos termékünk iránt a tavalyi­nál 60 százalékkal nagyobb volt a kereslet. Némileg megtorpant viszont az érté­kesítés az almából, összefüg­gésben a szűkösebb áru­alappal. A málna az idén is jól értékesíthető terméknek számított. A lóbab vetésterülete 1986-ig dinamikusan nőtt, tavaly jelentősen lecsökkent, s az idén sem emelkedett a termőterület. örvendetes, hogy a magborsó vetésterü­lete az 1985. évi mélypont után dinamikusan emelke­dett, s elérte a 6 ezer hek­tárt. Megyénkben a legna­gyobb területen az orosházi és mezőkovácsházi körzet­ben termesztik a magbor­sót. Vizsgáljuk meg, mi vár­ható a jövőben megyénkben a fehérjeprogram megvaló­sulása során? A lóbab ter­mesztési feltételei adottak, ennek ellenére nagyobb ará­nyú felfutás nem várható, mivel igen magas az egy hektárra jutó vetőmagkölt­ség. Alacsony átvételi árát még a termelői ártámogatás sem tudja kompenzálni. A szójatermesztés feltételei igen kedvezőek Békésben. A megyék között hazánkban a második legnagyobb szója- vetésterülettel rendelkezik Békés megye. Sajnos nem kedvez a szójának a virág­záskori légköri aszály, mi­vel éppen ebben a fejlődési szakaszban igényli a leg­több csapadékot. Kiváló elő- vetemény, a búzatermés 400- 600 kilogrammal emelkedett a következő évben a szója után. A szója kivételével vala­mennyi fehérjenövény fel­használható természetes for­mában etetésre. A szójában levő antinutritív anyagok mérgezőek, ezért takarmá­nyozásra és humán célú fel- használásra csak feldolgozás után alkalmas. Tavaly a megyénkben termelt 18 ezer 720 tonna szójából 1368 ton­nát dolgoztak fel, 2500 ton­nát vetőmagként értékesítet­tek. A fennmaradó több mint 14 és fél ezer tonnát ipari feldolgozás’ alá vetet­ték. A növényolajipar re­konstrukciója 1987-ben kez­dődött, befejezése után je- lentőseh nő a feldolgozó- kapacifás. Megyénkben a tel­jes szójafeldolgozás többfé­le technológiával valósul meg. Leggyorsabban az Unipro eljárás került beve­zetésre. A feldolgozás során 9-10 százalék veszteséggel kell számolni. A megyei szó- jafeldolgozásban áttörést ho­zott a Kondorosi Takar­mánykeverő közös Vállalat által üzembe állított, hidro- termikus eljáráson alapuló „Bocci”-féle pelyhesítő be­rendezés. A Kondoroson meglevő berendezésekkel Il­ls ezer tonna szóját lehet évente feldolgozni. A me­gyei GMV-vel koordinálva 50 kilométeres körzetből biz­tosítani lehetne az alap­anyagot a kondorosi feldol­gozóhoz. A humán célú feldolgozás is egyre jobban terjed. A Békéscsabai Szabadság Tsz és az FLR Proteinvest kö­zös beruházásként mikro­hullámú szójakezelő egysé­get telepített. A Békéscsabai Lenin Tsz-ben egyedi épí­tésű üzem létesült. A jelen­legi szabályozás szerint a humán célú szójafeldolgozás nem részesül feldolgozói ár­támogatásban. összefoglalva megállapít­ható, a fehérjenövények ter­mesztése és feldolgozása megyénk szövetkezeteiben eleget tesz a hármas követel­ménynek : megfelelő jöve­delmet ad a növénytermesz­tésnek, jobb fehérjeellátást biztosít az állattenyésztés­nek, emellett növeli az ex­portképes árualapot, ami devizabevételhez juttatja az országot. V. L. „Kenyérre, sóra és szappanra szükség van, amíg csak ember él a földön...” (FEHÉR I.ASZEÓ OROSHÁZI SZAPPANKÉSZÍTÖ MESTER) Kovács Erzsébet képösszeállítása

Next

/
Thumbnails
Contents