Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-12 / 192. szám

1988. augusztus 12., péntek Hasznos beszélgetés a penzai pártszervek képviselőivel n Kereskedelmi Minisztérium közleménye A kereskedelmi miniszter augusztus 11-től — további intézkedésig — a Lakossági sorszámon kívüli személygép­kocsik kiadását (beleértve a közületek kiszolgálását is) fel­függesztette. A jelzett időpontig beérkezett érvényes kiutalásokat tel­jesítik. Ebben az évben — az előző évihez képest — eddig ke­vesebb személygépkocsi érkezett be, és a várható összes gépkocsiimport is elmarad a tervezettől. Az intézkedésnek az a célja, hogy a lakossági várakozási idő növekedését korlátozza, és elősegítse a gépkocsielosztási rendszer folya­matban lévő felülvizsgálatát. Eszmecsere jellegű volt az a találkozó, amelyet Tóth Károlynak, a Békés megyei pártbizottság munkatársá­nak vezetésével tegnap dél­előtt tartottak meg a me­gyei könyvtár épületében. Ezt megelőzően dr. Amb'rus Zoltán igazgató bemutatta az intézményt a penzai ven­dégeknek, akik ezután vá­laszoltak a résztvevők kér­déseire. V. A. Dolotov, az Október kerületi pártbizott­ság első titkára ^mondta, hogy körzetében busz na­gyobb üzem található, ahol tartalékalkatrészeket is gyártanak mezőgazdasági gépekhez. Ez azért fontos, mert sok még a tennivaló az élelmiszerellátás és a szolgáltatás színvonalának növelése érdekében. Készül egy olyan program is, amely a falvak szociális helyzeté­nek javítását mozdítja elő. A szovjet állam szintén tá­mogatja a háztáji gazdasá­gokat. Penza vidékén jobb a helyzet, mint a szomszédos megyékben; például most már szabadon lehet árusíta­ni húst, és nagyobb lett a választék a tejtermékekből. Akadinak olyanok, akik a mai állapotokkal meg van­nak elégedve, de a többség nem. A tervek 1990-ig ter­jedő időszakra vonatkoznak, ám a ciklus közepén fogtak hozzá a gazdasági mecha­nizmus megváltoztatásához. A kérdések és válaszok másik része az egyes törté­nelmi korok sajátosságaival (Sztálin-, Hruscsov- és Brezs- nyev-éra), főbb jelenségeivel továbbá a párt struktúrájá­val, munkamódszereivel és ideológiai tevékenységével foglalkozott. Penza megye vezetői szintén fontosnak tartják, hogy teljes érvényű legyen a szólásszabadság, s hogy a határozattervezeteket minél szélesebb körben vi­tassák meg. Ez sem megy egykönnyen, ugyanis az em­berek nem szoktak hozzá a korábbi években, hogy meg­hallgassák véleményeiket. A sajtóban is csak a pozitívu­mokat írták meg, és így az olvasók a negatív töltésű in­formációk megértésére, be­fogadására nem is készül­hettek fel. A beszélgetésben szó volt még arról, hogy augusztus 15-én kezdődnek a beszámo­ló párttaggyűlések a mun­kahelyeken, s ezeken min­denki elmondja, mit tud majd tenni a peresztrojka megvalósítása végett. Az a cél, hogy az alsóbb rétegek­ből delegáljanak küldötteket a felsőbb szintű testületek­be. A társadalmi demokrati­zálódás segítése, és a re­formok végrehajtása kötele­ző a párttagságra nézve. Ugyanakkor a nép előtt kell vizsgázniuk a pártvezetők­nek, mert például, ha nem választják meg tanácselnök­nek, akkor a titkári funkci­ót sem tarthatja meg. A rendezvény befejező ré­szében a penzai vendégek többek között a magyar pártkonferencia határozatai­nak végrehajtása iránt ér­deklődtek. Dr. Pankotai Ist­ván vezető propagandista és Fekete László, a városi pánt- bizottság képviselője vála­szoltak kérdéseikre. —y—n Marjai József miniszterel­nök-helyettes, kereskedelmi miniszter, az MTI munka­társának nyilatkozott az in­tézkedés hátteréről. — Köztudott, hogy ebben az évben a tervezettnél ke­vesebb gépkocsi érkezik ha­zánkba szocialista partnere­inktől. 1987-ben 145 ezer személygépkocsit hoztunk be, s idén is körülbelül 145 ezer vásárlását vettük terv­be, de jelenlegi ismereteink szerint — hangsúlyozom, hogy a pillanatnyi helyzet-* ben, hiszen partnereinkkel rendszeres, a vitákat sem nélkülöző tárgyalásokat foly­tatunk — feltehetően csak 120 ezer személygépkocsi ér­tékesítésére lesz lehetősé­günk. — Ebben a helyzetben túl nagy terhet jelent, hogy — a korábbi évek gyakorlatá­nak megfelelően — mód van jelentős számú .személygép­kocsi megvásárlására a la­kossági kereten kívül. 1987- ben a szocialista országok­ból hazánkba érkezett gép­kocsik körülbelül egynegye­dét vették át ilyen módon. Az úgynevezett lakossági sorszámon kívüli személy- gépkocsikat főként közüle- teknek, vállalatoknak, szer­vezeteknek, intézményeknek értékesítette a Merkur, emellett kisebb arányban magánszemélyek is hozzá­juthattak ezekhez a kocsik­hoz, ha 10 százalékos fel­árat fizettek és valamilyen jogcímen soron kívüliséget kértek. Egyébként az ilyen módon értékesített kocsik számát már .ebben az évben jelentősen csökkentettük. — A Kereskedelmi Mi­nisztériumban most dolgo­zunk az egész gépkocsiel­osztási rendszer felülvizsgá­latán, mert a jelenlegi konstrukció bonyolult, nem racionális. A mostani intéz­kedés után ezt a tevékeny­séget is meggyorsítjuk, ösz- szefüggésben természetesen azokkal a munkálatokkal, amelyek a hazai személy­gépkocsi-források bővítésére irányulnak. Kisvállalkozók banki támogatása Az Agrobank — amely jú­lius 1-jével megkapta a számlavezetési jogot, s amellyel szeptember 1-jétől fog élni —, új szolgáltatá­sokkal igyekszik hozzájárul­ni a kisvállalkozások jövő­beni sikeréhez. A pénzinté­zet kisvállalkozási főosztályt alakított, ez a részleg önál­lóan intézi a nem jogi sze­mélyek banki szolgáltatása­it, és nyújt számunkra hite­leket. A főosztály életre hívását aszerint időzítették, hogy szeptemberben nyílik meg Gyöngyösön a kistermelők — mindenekelőtt az agrár kistermelők — országos ki­állítása, amelyen az Agro­bank önálló kirendeltséget létesít. Ez az ideiglenes fi­ók már a kisvállalkozási fő­osztály kebelén belül fog­lalkozik majd a jelentke­zőkkel, és — amennyiben közös lesz a szándék — pénzügyileg is segíti a kiál­lításon látottak megvalósí­tását, kivitelezését. Termé­szetesen Gyöngyösön alka­lom lesz arra is, hogy a me­zőgazdasági kistermeléssel és azon túl akár a kisipar­ral immár hagyományosan foglalkozók szintén igénybe vehessék a banki közremű­ködést céljaik megvalósítá­sához. Az Agrobank Sopronban önálló irodát nyitott, amely október 1-jétől szintén ön­álló fiókká alakul át. Az országnak ebben a térségé­ben, ahol az agrártermelés­nek hagyományosan magas a színvonala és kellő hagyo­mányai vannak, a pénzinté­zet hitelekkel járul hozzá a további tervek megvalósítá­sához. A banki akciók egy része a magyar—osztrák kapcsolatok továbbfejleszté­sét szolgálja, összefüggésben azzal, hogy az Agrobanknak már két magyar—osztrák vegyesvállalata van, és az üzleti sikereket a további­akban — a soproni fiók közreműködésével is — igye­keznek elmélyíteni. Nemzetközi halászati tanfolyam Három hónapos nemzetközi ha­lászati tanfolyam fejeződött be csütörtökön a szarvasi Halte­nyésztési Kutató Intézetben. A magyar kormány, illetve az ENSZ Élelmezési és Mezőgaz­dasági Szervezete — a FAO — közti egyezmény keretében ren­dezett tanfolyamon tizennégy afrikai, ázsiai és dél-amerikai ország tizennyolc szakembere vett részt. A FAO és Magyarország együttműködése jegyében ha­zánk már hosszabb idő óta, s főként szakmai tanfolyamok szervezésével, jelentős részt vál­lal a fejlődő országok halásza­tának fejlesztésében. Két éven belül ez már a harmadik há­rom hónapos tanfolyam volt. A most befejeződött továbbképzé­sen felsőfokú végzettségű kül­földi szakemberek vettek részt. Már nem füstöl és nem zakatol... Nem mindennapi látványosságnak lehettek tanúi, akik tegnap délelőtt Békéscsabán, a vasútállomás környékén jártak. Egy 375-ös sorozatszámú gőzmozdonyt szállítottak közúti járművel a 2. számú posta és az állomás kijárati csarnoka közötti területre. A mintegy 60 tonna súlyú, 50 éves vasmonstrum helyre- állítását egy évvel ezelőtt kezdte meg a MÁV Békéscsabai Vontatási Főnöksége. A felújítás befejezése után sínre tet­ték, s ameddig lehetett, ezen tolták. Ezután két hatalmas daruval szállítójárműre emelték, s az autóbusz-pályaudvar melletti végleges helyére tették. A MÁV szakembereinek az az elképzelése, hogy ezenkívül még egy korabeli jelzőbe­rendezést és egy vízdarut is mellé állítanak. Ezzel a szabadtéri „mini kiállítással" arra emlékeznek, hogy több évvel ezelőtt ezen a helyen volt a dél-magyar­országi kisvasút csomópontja. Fotó: Fazekas Ferenc II Minisztertanács meghatározta az alkotmány felülvizsgálatának teendőit A kormány (illését követő tájékoztatón a főbb napi­rendi pontok előterjesztői: Kulcsár Kálmán igazságügy- miniszter, Deák Gábor ál­lamtitkár, az Ál'llami Ifjúsá­gi és Sporthiva-tail eüinöke, valamint Iványi Pál, a' Fő­városi Tanács ellnöke infor- mállták az újságírókat. A sajtóértekezletet Raft Mik­lós áiMámititkár, a Miniszter­tanács Hivatalának elnöke nyitotta meg. Bemutatta ifi- Marosán Györgyöt, akiit a Minisztertanács most neve­zett ikii miniszterhelyettessé és bízoitt meg, a Miiniszterta- nálcs sajtóirodájának vezeté­sevén, egyben a kormány- szóvivői féladatok ellátásá­val. (Marosán György 42 éves, okleveles fizikus, ké­sőbb tudományszervezéssel foglalkozott, s elnyerte a filozófiai tudományok 'kan­didátusa címet is. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának politikai munkatársa, majd a Társadalomtudomá­nyi Intézet tudományos ta­nácsadója volt.) A kormánynak az a szán­déka, .hogy tagjai jobban kapcsolódjanak be a kor­mány munkájáról szóló tá­jékoztatásiba, maguk is áll­janak a sajtó rendelkezésére egy-egy kormányülést köve­tően, de .azon kívül is. A Mjiniisztertaniács mostani ülésén is kifejezte, hogy ja­vítani akarja a sajtó tájé­koztatását mennyiségi és minőségi szempontból egy­aránt, jobban ki akar tárul­kozni a közvélemény előtt, nemcsak a döntéseit akarja magyarázni, hanem a dön­tés-előkészítési folyamatba 'be akarja kapcsolni mind a tánsadialmi érdekiképviséleti szerveket, mind pedig a köz­vélemény segítségét — mon­dotta egyebek között Raft Miklós és átadta a szót Ma­rosán Györgynek. A szóvivő az újságírók se­gítségét, együttműködését kérve kijelentette: a kor­mányszóvivői munka a jö­vőben — éppen abból faka­dóan, hogy a kormány na­gyobb szerepet szán a köz­vélemény tájékoztatásának — meg fog változni. Az újságírók érdeklődtek az 1995-ös budapesti világki­állítás előkészületeiről.. Ivá­nyi Pál a töbhi között el­mondta, hogy nincs döntés a Világkiállítás helyét ille­tően, jelenleg három tér«* let van a figyelem közép­pontjában, s a kiválasztás­sal kapcsolatos műszaki- gaz­dasági elemzőmunka várha­tóan e hónap végén zárul. Ezt követően lehet majd ér­demi döntést hozni, azt is figyelembe véve, hogy a vi­lágkiállítás megrendezésé­nek a jogáról csak decem­berben születik döntés. Ezt követően Kulcáár Kál­mán igazságügyminiszter, a kormányülés alkotmánnyal kapcsolatos napirendi pont­jának előadója emlékeztetett arra, hogy mint a Magyar Tudományos Akadémia egyik vezetője, ő irányította azokat a kutatási munkála­tokat, amelyek már évekkel ezelőtt jelezték az alkot­mány felülvizsgálatának időszerűségét, s az akkor született előkészítő anya­gokra a jelenlegi munka rá­építhető. Szólt arról, hogy a hosszú évek óta folyó tudo­mányos munka mellett a társadalomiban is világossá vált — s egyre inkább ma­gáévá tette a gondolatot a politikai vezetés is —: a gazdasági reform politikai reform nélkül nem lehet igazán sikeres. Az országos pártértekezlet a kormányzat feladatává tette az alkot­mány felülvizsgálatát. A mostani ülésen ennek a munkának a szervezeti ke­reteit és ütemezését tár­gyalta meg és fogadta el a Minisztertanács. Az alkot­mány jelenlegi szerkezeté­nek vizsgálatára tíz, egyes tartalmi témaköröket vizsgá­ló munkabizottság is ala­kult; elnökei a témával fog­lalkozó állami vezetők, illet­ve a tudományos élet jeles képviselői. A miniszter hozzátette: a bizottságokban való munká­ra felkértek úgynevézett máskéntgondolkodókat is, hogy az ő szaktudásukat is hasznosítsák. Emellett egy kodifikációs bizottságnak a szövegszerkesztést kell majd előkészítenie. A kormányzat elképzelése szerint az alkot­mánytervezet első szövegét — a társadalmi vitát köve­tően — 1989. december 31- éig a Központi Bizottság és az Országgyűlés is vélemé­nyezi. Az alkotmány felülvizsgá­latával kapcsolatosan Kul­csár Kálmán kifejtette: nemcsak formailag, hanem tartalmilag is el kell dönte­ni, hogy új alkotmányra, vagy pedig a régi alapos módosítására van-e szükség. Ha a tartalmi módosítások olyan méretűek, hogy a ré­gi keretek között ez nem oldható meg, akkor a bi­zottság — s feltehetően a kormányzat is — új alkot­mány mellett fog * dönteni, ezt azonban ebben a pilla­natban még korai lenne megjósolni. Az első rész- koncepciókat a bizottságok őszre megalkotják, arra épít­ve, hogy az alkotmányozás­sal foglalkozó két bizottság még ebben az évben meg­tárgyalja és a munka továb­bi menetére politikai dönté­seket hoz. Kérdésekre válaszolt ez­után a miniszter. A tör­vény hozáf, a végrehajtás és a bírói hatalom különvá­lasztására vonatkozó felve­tésre — saját véleményeként — elmondta: a hatalom megosztásának elvét az al­kotmányozás során érvénye­síteni kell. A politikai és jogi ideológia nagy tévedése volt, amikor ezt az elvet va­lamifajta polgári elgondo­lásként értékelte, olyannak, aminek nincs helye a szo­cialista államéletben. Ez az elv töretlenül a világon se­hol nem érvényesül — je­lentette ki, s hozzátette: praktikus összefüggései sok­szor problematikusak, alap­vető rendező elvként azon­ban mindenképpen használ­ható, olyan, amelyet a tár­sadalmi fejlődés hozott lét­ére, és amely nem köthető csak egyetlen társadalmi formációhoz. A továbbiak­éban utalt arra, hogy a bírói függetlenség elvileg elismert a jelenlegi alkotmányban is. Egy alkotmányozó ország- gyűlés összehívását felvető újságírói kérdésre Kulcsár Kálmán kifejtette: az alkot­mánnyal kapcsolatos mun­ka máris elkésett, a tudó- . mányos kutatások is igazol­ták, hogy jó néhány eszten­dővel korábban kellett vol­na elkezdeni. Ugyanakkor az alkotmányozás gondolata a mostani összetételű parla­mentben merült fel, ez a tes­tület indította el a munkát. Meg kell tehát adni a lehe­tőséget a tisztesség — és a politikai gyakorlat — miatt ennek az Országgyűlésnek, hogy fejezze is be. A bíróságok, ügyészségek, illetve a rendőri szervek té^ védéséit, esetleges túlkapá­sait az Igazságügyi Minisz­térium soha nem igyekezett , eltitkolni — szögezte le egy kérdésre. Ha ilyesmi előfor­dul, a maga részéről a leg­határozottabban elítéli, és ha szükséges, fellép ellene. Törvényes garanciákra azon­ban ettől függetlenül szük­ség van — jelentette ki. Egy új sajtótörvény meg­alkotása nemi szerepel az Igazságügyi Minisztérium jogalkotási tervében. Ha er­re igény merül fel, meg kell vizsgálni az előkészítő mun­ka feltételeit — mondta egy újságíró érdeklődésére. Ifj. Marosán György a kormány új szóvivője

Next

/
Thumbnails
Contents