Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-02 / 183. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! II MEGYEI PARTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. AUGUSZTUS 2„ KEDD Ara: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 183. SZÄM A közhasznú munkavégzés tapasztalatai Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség szakemberei a közelmúltban tizenhat megyében vizsgálták a közhasznú munkát végzők foglalkoztatását. Ellenőrzéseik 68 munkáltatóra terjedtek ki, amelyek a vizsgált időszakban átlagban mintegy 1500 embert — a közhasznú munkán foglalkoztatottak mintegy 70 százalékát — alkalmaztak ilyen munkakörökben. Három megye — Fejér, Komárom és Vas — azért maradt ki a vizsgálatból, mert még vagy nem vezették be a közhasznú munkát, vagy olyannyira az elején tartottak, hogy nem rendelkeztek értékelhető adatokkal. A többi megyében szerzett tapasztalatok igen vegyes képet mutatnak. A közhasznú munkavégzés múlt évi bevezetésével a munkaügyi kormányzat elsősorban azoknak a hátrányos helyzetű embereknek kívánt viszonylag rendszeres pénzkereseti lehetőséget biztosítani, akik alkalmi munkákból élnek, vagy szakképzettség hiányában nehezen találnak maguknak más állást. Ennek megfelelően alakultak ki azok a munkakörök is, amelyekben a munkáltatók — a tanácsokkal kötött szerződés alapján — a közhasznú- munkát végzőket foglalkoztatják. Leggyakoribb a közterület- és parkfenntartó, kertészeti segédmunka, a belvízrendezési és köztisztasági munka, valamint az építőipari segédmunka. A közhasznú munka sokak számára a korábbiaknál biztosabb megélhetést, jobb munkalehetőséget jelent, ám nem kevesen vannak azok, akik ezt csak arra akarják felhasználni, hogy bejegyzett munkahelyük legyen, vagy hogy a munkaerő-szolgálati iroda kiközvetítő papírjaival bizonyíthassák elhelyezkedési szándékukat — ha netán igazoltatnák őket. A közhasznú munkára vállalkozók közvetítésénél és foglalkoztatásánál általában rugalmasan, humánusan járnak el mind a munkaügyi szolgáltató irodák, mind a vállalatok. Bár az előírások szerint csak az közvetíthető ki közhasznú munkára, aki legalább egy hónapja szerepel a munkaügyi iroda nyilvántartásában, ettől sokszor eltérnek. A gyakorlat az, hogy ahol a szociális körülmények is indokolják, nem ragaszkodnak az egy hónapos várakozási időhöz. A tapasztalatok szerint a bérezésben általában nem éri hátrányos megkülönböztetés azokat, akik közhasznú munkát végeznek; pénzük a legtöbb helyütt megegyezik a hasonló munkakörben foglalkoztatottakéval. A vizsgálat tapasztalatait az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség ismertette az illetékes állami és társadalmi szervekkel is. Az ellenőrzés tanulságai alapján az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban olyan intézkedéseket terveznek a közhasznú munka kiterjesztésére, amelyek az iskolázottabb, szak- képzettebb embereknek is átmeneti segítséget jelenthetnek. Így például felvetődött, hogy a gimnazista lányok elhelyezkedési gondjait enyhítené, ha szociális gondozóként foglalkoztatnák őket a közhasznú munka keretében. Ezt a lehetőséget Baranyában kísérleti jelleggel már bevezették. Szó van arról is, hogy egyszerűbb betanított munkakörökben az építkezéseknél is próbáljanak ilyen munkaalkalmat biztosítani. A közhasznú munka ésszerű kiterjesztésének lehetőségéről több tárcával — az egészségügygyei, az építésüggyel, a környezetvédelmi és vízgazdálkodási szervekkel és a postával is — tárgyalnak. Fizessenek a szegények?! Azt hiszem, mindenkd járt már úgy, hogy azt hitte: na, most sikerült az Isten lábát megfognia, és csak később döbbent rá, hogy amiit nagyon előnyösnek vélt, arra alaposan ráfizetett. Soikan érezhették ezt, az adótörvénynek a kisösszegű kifizetésekre vonatkozó előirásaivál kapcsolatban iis. A kisösszegű — a kétezer forintot meg nem haladó — jövedelmek kifizetésénél nincs szükség adóbevallásra: az ilyen pénzeket nem -kell összevonni a munkaviszonyból, vagy más forrásból származó bevételekkel. Az ilyen kifizetések esetében, függetlenül minden más bevételtől, egységesen húsz százalék az adó, s az állampolgárnak további gondja az ilyen bevételeivel nincs. Ez a megoldás látszólag mindenkinek jó. Az adóhatóságoknak azért, mert nem keli' a számtalan, apró tétellel vesződniük, az adózónak pedig azért, mert nem csak időit és fáradtságot, de pénzt is megtakarít. Húsz százalékosnál kedvezőbb adókulcs ugyanis, papírforma szerint — nem létezik. Mindenki, akinek évi jövedelme a 60 000 forintot meghaladja, az alkalmi bevételeivel csak jól járhat — vagy , legalábbis nem járhat rosszul. így látták ezt a törvény előkészítőig de így gondolkoztak a képviselők is, akik megszavazták. Az adófizetőknek tett gesztusként értékelték és messzemenőleg egyetértettek vele. Az adóreform bevezetését követően azonban, már az első hetekben kiderült, hogy ez a mindenki számára kedvezőnek vélt megoldás igencsak kedvezőtlenül érint egyeseket, főleg a kiskeresetű adófizetőket. Igazságtalannak érezték ezt a megoldást azök a kisnyugdíjasok, akik alkalmi munkával pétolták ki szerény jövedelmüket, őket ugyanis, 96 000 forintos összeghatárig, teljes adómentesség illetné meg így viszont, alkalmi bevételeik után ugyanúgy adóznak, mint bárki más. Hasonló helyzetben vannak azok a diákok — középiskolások, egyetemi hallgatók —, akik például újságárusítással, vagy egyéb alkalmi munkával tesznek szert némi keresetre. Őket, mint minden magyar állampolgárt, 48 000 forintig mentesíti a törvény az adófizetés alól, és ezt a kedvezményt veszítik el a kisösszegű kifizetésekre vonatkozó szabályok következtében. Ha egy diák, például, ilyen kis összegekből szedi össze azt a pénzt, amely után még adómentesség illetné meg, a 48 000 forint után 9 600 forint adót fizet! Ráadásul, ha az alkalmi feladat, amely- lyel megbízták, fizikai munkának minősül, még tíz százalék nyugdíjjárulékot is levonnak a béréből. (Az, hogy miért tesz különbséget a jogszabály fizikai és nem fizikai munka között, és miért kell járulékot fizetni olyan jövedelem utáns amelyet a nyugdíj számításánál munkában töltött időként nem vehetnek figyelembe — nehéz kérdés, de más lapra tartozik.) Amint ez az elmondottakból' is kitűnik, ez a kétezer forintos szabály, a kisösszegű kifizetések adóztatásának módja, az alacsony jövedelmű, amúgy is nehéz helyzetben levő embereket sújtja, s minél többet keres valaki, annál kedvezőbb számára ez a jogszabály. Márp>edig egy adórendszernek, egy szocialista állam adórendszerének még egy viszonylag szűk területet érintő szabályai sem hozhatják előnyös helyzetbe a gazdagabbakat, s nem jelenthetnek hátrányt, a kisebb keresetűeknek. Az adóreform tapasztalatainak áttekintésekor előreláthatólag az Országgyűlésnek is foglalkoznia kell majd ezzel az üggyel. A megoldás azonban korántsem egyszerű. Ha olyan döntés születik, hogy mindenféle jövedelmet, tehált az úgynevezett kisössze- gűéket is, össze kell vonni a többivel, és az adóbevallásban fel kell tüntetni, sikerül az igazságos közteherviselés elvét diadalra juttatok de ezzel egyidejűleg nagy adminisztrációs teher zúdulna az adóhatóságokra — de az adófizetőkre is. Ha viszont minden maradna a régiben, joggal hálborognának azok, akiket a törvény hátrányosan érint. Persze úgy dönteni, hogy az mindenkinek jó legyen, valószínűleg nem lehet, de — azt nyugodtan élmondhatjuk — soha nem is lehetett. S dönteni kell, mert a probléma az egész adórendszer hitelét kérdőjelezi meg. Cs. I. Helyzetkép a kunágotai tsz-röl Kunágotán a Bercsényi Termelőszövetkezetben a minap fejeződött be a búza aratása, és ebből 6,3 tonna, míg a korábban betakarított őszi árpából 6,2 tonna volt az átlagtermés hektáronként. A nagy hőség a gabonaérés utolsó fázisában károkat okozott, ami kissé rontotta a kalászosok minőségét. Borsóból viszont a megtermelt 3,3 tonnás átlag jó eredménynek számít A szövetkezet tagságának (beleértve a nyugdíjasokat is) mintegy 1400 háztáji gazdasága van összesen, ahol főként paprikát, paradicsomot és mákot termelnek. Ezek felvásárlására — az utóbbi növényt kivéve — többnyire maga a helyi termelőszövetkezet szerződött. Ugyanakkor egy korábbi megállapodás alapján bizonyos mennyiségű termény átvételében a Békéscsaba és Vidéke Áfész is érdekelt. A csabai Unicon Ruházati Vállalat kunágotai részlegét nemrég bővítették, s így ebben a tsz-melléküzemágban mintegy 70 dolgozó foglalkoztatására nyílt lehetőség. A munka még nem halad zökkenőmentesen, ugyanis a szükséges szakképzettség és a gyakorlat hiánya miatt a mezőgazdasági tevékenységhez szokott asszonyok és lányok egy része nehezebben alkalmazkodik a termeléssel kapcsolatos követelményekhez; adott esetben az ingvarrás műveletéhez. —y —n Gyorsmérleg a szegedi vásárról Látogatási rekorddal zárta kapuit vasárnap este a 112 éves múltra visszatekintő Szegedi Ipari Vásár. A 10 nap alatt több mint 160 000- en tekintették meg a seregszemlére felvonult csaknem 500 hazai és külföldi cég termékeit. A vásárigazgatóság hétfői tájékoztatása szerint az eredeti elképzelésnek megfelelően a belépődíjakból származó pénz egy részét — több mint 300 000 forintot — A rák ellen — az emberért, a holnapért alapítvány javára ajánlották fel, illetve utalják át. A korábbi vásárok ilyen célú ösz- szegéből egy mozgó onkológiai szűrőállomást rendeztek „be. Az igazgatóság megállapítása szerint az idei Szegedi Ipari Vásár elérte célját: sikeresen szerepeltek a kiállító vállalatok, a hazaiakon kívül a finn, francia, jugoszláv, lengyel és szovjet cégek is. A Magyar Gazdasági Kamara több tucat üzleti tárgyalást szervezett a hazai és külföldi cégekkel. Ennek eredményéként többek között a Magyar Hajtóművek és Festőberendezések Gyára és a szabadkai Sever Gépip>ari Vállalat előszerződést írt alá. A két vállalat közötti régebbi szakmai kapcsolat üzleti megállapodássá fejlődött. Most első ízben vettek részt a vásáron kereskedelmi bankok és pénzintézetek. Tárgyalóikban mindig voltak érdeklődők, különösen a kisvállalkozók köréből. Sok érdeklődő, kevés igazi vevő — Hamar végeztek, talán nem sikerült a vásár? — Dehogynem, vettünk két inget, meg egy ruhára való selymet — nyúl a kisméretű reklámszatyorba Nagygyörgy Péter, aki feleségével Újkígyósról utazott be a megyeszékhelyre. Az Univerzál Áruház bejáratánál beszélgetünk, nem sokkal a nyitás után. Megkezdődött tehát a hagyományos nagy nyári vásár, amely mostanában már nem is olyan nagy, hiszen — ahogyan az egyik kereskedelmi szakember fogalmaz — észrevehetően kisebb a vásárióerő, jobban meggondolják az emberek a pénzköltést, és aki vesz is, többnyire az olcsóbb árut keresi. Az augusztus 1-től 13-ig tartó vásár első délelőttjén kerestünk fel néhány üzletet, áruházat, illetve kereskedelmi vállalatot a kérdéssel: mekkora készletet vontak be a kedvezményes akcióba, és milyen az érdeklődés? V Orosházi Csillag Áruház, a Skála-Coop tagja: — összesen 4 millió 600 ezer forint az engedményes áru értéke — mondja Kabó- di Ferencné osztályvezető- helyettes —, zömmel nyári ruházat, cipő, fürdőruha, gyermekholmi — a csecsemőruházat kivételével. A legnagyobb az érdeklődés a női felsőruházati és a cipőosztályon. Békéscsabai Centrum Áruház, Oláh Gábor igazgató: — A nyári vásárba bevont árualapunk 3 millió 350 ezer forint, valamivel kevesebb, mint a tavalyi akcióban. — Ennek mi az oka? — Döntően az — felél az igazgató —, hogy most kisebb volt a nagykereskedelem kínálata, de az is közrejátszott természetesen, hogy az idén még jobban figyelnünk kellett a 'készletekre. A kedvezmény egyébként 30-40 százalék. Keresett a női nyári cipő, a férfiing, a bútor- és a lepedővászon, a férfi vászonnadrág és a női nyári ruha. Érdekes módon a gyermekszandálok iránt az első egy-két óra utáin számottevően mérséklődött az érdeklődés, pedig a 30-as méretig minden gyermekszandál árengedményes. — Centrum-monopolcik- keket is bevontak az akcióba? — Igen, például a Yessa- fürdőruhákat és a Centrum Nagyker által importált cipőket. A mezőkovácsházi Mozaik Áruházban Siklér Gyula igazgató arról számolt be, hogy saját készletükből csaknem 2 millió forint értékű árut adnak 30 -40 százalékkal olcsóbban. Nagyon kelendőnek bizo- * nyúlt a kötött- és méteráru, a cipő kevésbé, a konfekció pedig még kevésbé volt keresett tegnap délelőtt. Ha fogy, lesz még lehetőségük pótolni a kedvezményes árukészletet! A Békés Megyei Univerzál Kereskedelmi Vállalatnál Gajdács Gábor kereskedelmi és vállalkozási osztályvezető-helyettestől kaptunk tájékoztatást: — Vállalatunknál több mint 23 millió forint értékű árut vontunk be az akcióba, ez a tavalyinál valamivel több, az engedmény 30-40 százalék. Jó a kínálat férfi-, fiiúingiből, női szandálból, a konfekció több minit tavaly, kevés viszont a méteráru. A gyermekholmi zömét 40 százalékkal adjuk olcsóbban. Az első nap, illetve az első délelőtt forgalmáról egy Univerzál-egységet, a békéscsabai Univerzál Áruházat is megkérdeztük. Nagyné Laczó Mária igazgatóhelyettes: — Nálunk 30 százalékkal több most a kedvezményes áru, mint a tavalyi vásáron, főképpen kflhfekció- és kötöttáruból jó a választék. A méteráru kevés, de az jó minőségű, válogatotton szép az áru. Sok az érdeklődő, de nem mindenki vásárol. Már az elmúlt héten is azt tapasztaltuk, nagy várakozás előzte meg ezt az akciót, észrevehető volt a forgalom, hogy inkább tartalékolták a pénzt a nyári vásárral. A gyulai Revű boltban a nyáron már volt egy egyhetes akció, így most pér napra való a vásári készlet — tudtuk meg Kerekesné Remeczky Éva üzletvezetőtől. Férfi rövidujjú ingeket és női szandálokat kínálnak most olcsóbban, s délelőtt zsúfolt volt az üzlet, a délutáni órákra viszont mérséklődött az érdeklődés. Megkerestünk egy áfész- szaküzletet is, nevezetesen a szarvasi áfész ruházati boltját. Itt Lestyán G. Mihályné üzletvezető elmondta, hogy hétfőn délig mintegy 250 ezer forint értékű leárazott holmi fogyott. Az üzlet ösz- szesen kétmillió forint értékű árut vont be az akcióba; nyári kész ruhát, méterárut, férfi-, női, gyermek- péiókat. A kéthetesre tervezett vásáron a tapasztalatok alapján az első három-négy napon számítanak nagy forgalomra. T. I. Fotó: Kovács Erzsébet Nyári vásár
