Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-06 / 187. szám
■ 1988. augusztus 8., szombat CSALÁD - OTTHON Előítéletek az egyedülálló nőkről Az egyedülálló nők társasági életével kapcsolatban általában két végletes vélemény alakult ki. Az egyik szerint a magányos nő szabad préda, ezért jól teszi, ha óvakodik mindenféle társas összejöveteltől. Más vélekedések szerint az egyedül élő nő csakis azért jár társaságba, hogy ismerkedjék. Vajon mi rejlik e. vitatható nézetek, megkövesedett előítéletek mögött? Mert bizonyos, hogy a közhiedelemnek mindig van valamilyen igazságmagva. Mindenki hallott már társasági botrányokról, „elcsábított” férjekről, vagy ,„el- csábult” asszonyokról. E történetek főszereplője szinte kivétel nélkül a magányos nő. Nem tagadható, hiszen valóban előfordul, hogy némelyik egyedülálló nő szinte kapva kap egy-egy meghíváson, abban a reményben, hátha „véletlenül összehozza a sors valakivel”. Különösen áll ez azokra, akik túlságosan régen elszigetelődtek. A társaság és a társ utáni vágy fokozottan munkál bennünk, és nem akarnak elszalasztani egyetlen kínálkozó lehetőséget sem. A magány valóban gyötrő állapot, s természetes, hogy mindenki igyekszik kilábalni belőle. Nem mindegy azonban, hogyan. A baj akkor kezdődik, amikor a magányosság megszüntetésére csak egyetlen lehetséges utat, az intim kapcsolat létesítését tudjuk elképzelni. Vitathatatlan, hogy a nőknek sokkal inkább szükségük van gyengédségre, megértésre, támaszra, mint a férfiaknak. Táján ezért fakad fel bennük könnyebben és sürgetőbben a panasz, hogy egyedül vannak, hogy nincs hova járniuk, hogy szoronganak a magánytól. Az ilyen asszonyi panaszkodást a férfiak közül sokan kihívásnak érzik, és szinte lovagias kötelességüknek tartják, hogy megvigasztalják boldogtalan ismerősüket. Az érdeklődést, a megértést a nők olykor indokolatlan hálával viszonozzák. Előfordul, hogy zaklatott érzelmi állapotukban könnyebben engednek a kísértésnek, anélkül, hogy a következményekkel számolnának. Egy kis figyelem, törődés, megértés, s lám, a vigasztaló szavaktól új reményre gyűlt asszony köny- nyen válhat valóban szabad prédává. Az egyedül maradástól való félelem nagy úr! A nők közül sokan, miközben jogosnak érzik — és hangoztatják is —, hogy „nekem is jogom van a boldogsághoz”, „mégiscsak tartozni kell valakihez”, egy idő után elveikkel együtt feladják hiú reménynek hitt • házassági vágyukat is, s a várakozásba belefáradva előbb-utóbb beérik egy-egy hosszabb-rövi- debb kapcsolattal, vagy futó kalanddal. Az alkalmi partnereknél pedig nemigen nyom a latba, hogy nősek-e, vagy sem. Az ideig-óráig tartó látszatmegoldások hajszolása szinte észrevétlenül oda vezet, hogy a magányos nő valóban partnervadásszá lesz. A megkövesedett előítéletek hátterében tehát valós tapasztalatok állnak, mégsem indokolja semmi az általánosítást, hiszen az egyedülálló nőket — kevés kivételtől eltekintve — nem az alkalmi ismerkedés, a párszerzés lehetősége űzi az emberek közé. Őket is, éppen úgy, mint minden egészséges embert, elsősorban a társasélet nyújtotta élmények utáni vágy sarkallja. El kell fogadni, hogy az egyedülálló nőben — éppen mert kevesebb lehetősége van arra, hogy napi gondját, örömét megossza valakivel — mohóbb kívánság él arra, hogy társaságban beszélgessen. Tudnia kell azonban, hogy a vele szemben élő, előítéletekből táplálkozó idegenkedést avval tudja a leginkább feloldani, ha mértéktartó, és nem árasztja el közlendőivel — hányatott magánéletének és csalódásainak részletes ecsetelésével — a társaságot. Annál nagyobb az esélye arra, hogy szívesen fogadják őt a társaságban, minél kevésbé mámorosodik meg attól, hogy végre módja nyílik „kiönteni a szívét”, s legalább annyi figyelmet és érdeklődést tanúsít mások iránt, amennyit önmaga számára óhajt. Dr. Flamm Zsuzsa A macska és az ember A házi macska őse a nú- biai vagy kaffermacska, amely több változatban ma is elterjedt Afrikáiban. Valószínűleg az V. dinasztia idején (i. e. 2500 táján) jutott Egyiptomba, itt szelídítették meg, sőt szent állattá lett, és a Mau nevet kapta; Basz- tot vagy Bubasztiszt, a Hold, a gyönyör és a termékenység istennőjét macskafejjel ábrázolták. A számos szentként tisztelt állat közé bevonult a macska is, templomokban nevelték, sérthetetlenné lett, fülönfüggőt és nyakörvet viselt nemesfémből. A macskák elsősorban mint az egerek és patkányok pusztítói biztosították a gabonatermést, de táplálásukra halastavakat is tartottak fenn, a hal azóta is kedvenc eledelük. Elpusztulásuk után múmiaként bebalzsamozták, Berni Hasszánnál 300 ezer macskamúmia temetőjére találtak rá, s mert már a múzeumok is telítve voltak velük, eladták mázsájukat 4 fontért Angliába műtrágyának. Szomorú vég olyan szent állatok számára, melyek megöléséért halál járt, nemcsak a fáraók idejében, de még Kleopátra korában is. A legenda szerint egy római kereskedő kocsijával átgázolt egy templomi macskán, mire a tömeg a kereskedőt megölte, szétszaggatta, s ez adott diplomáciai ürügyet Caesarnak Egyiptom meghódítására. Az mindenesetre biztos, hogy a macska halálát a szemöldök lenyírá- sával illett meggyászolni (Hérodotosz), és kivitelük az országból tilos volt. De a katonáik, matrózok mégis kicsempészték őket, így jutottak el Görögországba, sőt a Nyugat-Mediterránba is. Mind a görögöknél, mind a rómaiaknál a macska a szabadság jelképe volt. Az V—VI. évszázadban jutottak el a macskák Perzsiába, 1000 körül Kínába és Japánba. Itt 999-ben jött világra az első macskacsalád a császári palotában. Nyugat- és Észak-Európá- ba több úton terjedtek el. A monda szerint a görög Galthelus egyiptomi hadvezér Scofa nevű feleségével a mai Portugáliába menekült egy vesztett csata után, és fáraómacskát vitt magéval. Majd ezer év után késői leszármazottja, I. Fergus, Skócia alapítója és első királya vitte magával a macskát északra, ahol a hős fogalmának jelképe lett. A skót nyelvben a cát szó ma is mind a két fogalmat jelenti. A macskakultusz pedig természetesen az idők folyaméin alábbhagyott, de ma is sokan kedvencüknek tekintik e szép állatokat. Képünkön: szépségének teljes tudatában néz szembe a. kamerákkal Bajazzó, a kétéves, Golden Shaded fajtájú kandúr a müncheni nemzetközi fajmacska-kiál- lítás sajtóértekezletén. Maradék fonalból Nem mindig tudjuk jól kiszámítani, hogy mennyi fonalat vegyünk egy pulóverhez, s bizony, idővel zsákra való maradék gyűlik össze. Ezt a türelmes és ügyes anyukák színes csíkos, vagy norvégmintás mellénynek kötik meg a gyereknek. de még mindig marad egy-két szín, amit sehogy sem lehet feldolgozni. Mentőötlet: homlokpánt, nyakpánt. A különböző méretű kötött hurkákat nyakban, hajban viselhetjük, mindkettő divatos. És jó arra, hogy miközben készítjük, kipróbálhassunk néhány új bordás, lyukacsos vagy csavart mintát, a következő nagyobb kötött holmihoz. P. J. Ősi magyar galambfajták Magyar hegyes A leghosszabb és egyben a legrégibb magyar galambfajták egyike, 55-60 cm hosszú. Nagy begyet fúvó fajta. A hegyes galambok a beszívott levegőt tulajdonképpen visszatartják, s ezt a csodálatos mutatványt „fúvás”-nak nevezzük, mely főleg a hímek jellemzője. Fúváskor a torok, valamint az alsó csőrkáva nem látszik. Igen rövid lábú, nyújtott törzsű fajta; feje sima, a homlok középmagasán domborodik. Repülése nehézkes. Sima felületű szemgyűrűje keskeny. Csőre erős és hosszú, enyhén lefelé hajló. A nyak hosszú, a begy gömb alakú, a kard alakú szárnyak szintén hosszúak, melyek fesztávolsága 110-130 cm is lehet, s a számyhegyek egymást keresztezik. Színgazdag fajta, az egyszí- nűeken kívül kovácsoltak, tarkák és deresek fordulnak elő. A fajta ma nem éli fénykorát; különleges minőségű tenyészetéből ugyan találunk még néhányat környékünkön is, a vérfrissítés lehetőségei azonban ennek ellenére kezdenek beszűkülni. Talán Békéscsaba az, ahonnan a legjobb minőségű egyedek kerülnek ki, s ez külön említésre érdemes. A Magyar begyes mentette meg a kiveszéstől az önémet begyes fajtát, amely tényt a német szakirodalom is elismeri. Az évszázadokon át tenyésztett fajtánkat megőrizni, tulajdonságait megtartani kötelességünk. Hunyadvári Árpád Nyári „veszedelmek” A nyári rovarcsípések ellem védekezésre és a csípések kezelésére nagy gondot kell fordítanunk. Jó időben sokat tartózkodunk szabadban, a kellemes időtöltést igen gyakran megzavarják a különböző rovarok támadásai. Leggyakoribb „támadó” — a szúnyog. (Szerencsére a legveszedelmesebb szúnyog- fajtákból nálunk kevesen vannak.) A szúnyogcsípés a bőr irhájáig hatol, és a vele bejutó szúnyognyá'l miatt vörösödiik a bőr, duzzad és erősen viszket. Ha a csípés helyét fellvakarjuk, könnyen elfertőződhet és nagyobb baj származhat belőle. A szépségünket sem emeli, ha szúnyogcsípte piros foltokkal jelenünk meg, A rovarok támadása ellen védekezzünk szúnyogriasztóval (Szuku, Anomars). Ha mégis megcsípett a szúnyog, ne vakarjuk, hanem hűsítő mentolos ecseteléssel, gyógyszertárban kapható rázókeverékikel, Irixszel, hintőporral vagy almaecetes lemosással enyhíteni lehet a fájdalmat. Egy kis idő múlva megszűnik a kellemetlen viszketés, a csípés helye hamar gyógyul, ha nem gyötörjük vakarással. FILBTÉLIO „Récék” elnevezéssel július 29-én öt címletű, 18 forint össz- névértékü bélyegsorozatot és 20 forintos blokkot, valamint hatvan forint névértékű bélyegfüzetet jelentetett meg a A méhcsípés már komolyabb következményekkel járhat. A méhméreg bonyolult szerves vegyi anyag, amely egészségügyi panaszokat és allergiát okozhat. A csípés helye erősen megduzzad. Első teendő: a fullánkot óvatosan távolítsuk el, utána tegyünk hidegvizes borogatást vagy alkalmazzunk kloroformos bedörzsö- lést, majd szórjunk a csípés helyére hintőport. Ugyanígy járjunk el, ha pók, vöröshangya, vagy vérszívó rovarok (bökőlégy, tetű stb.) csípnék meg. Ezekben az esetekben is a helyi panaszokat kell megszüntetni. Mossuk le a csípés helyét alkohollal, jódoldattal vagy egyéb szeszes fertőtlenítő szerrel, utána tegyünk rá hidegvizes borogatást. Abban az esetben, ha fejfájás, hányinger, hányás, légszomj, láz, szívpanaszok lépnek fel, azonnal forduljunk orvoshoz. Szabadban védekeznünk kell a kullancs támadása ellen i®. Köztudott, hogy az igazi veszélyt nem a fculposta, amelyek Varga Pál grafikusművész tervei alapján — a bélyegek 433 ezer 300 fogazott és 4 ezer 700 fogazatlan, a blokk 241 ezer 300 fogazott és 5 ezer 200 fogazatlan példányban —, többszínű ofszetnyomtatással az Állami Nyomdában készültek. A bélyegfüzet magyar-angol, illetve magyar- német nyelven a bélyzetsorozat két címletéből tíz-tíz fogazott bélyeget, illetve hat különleges vadkacsa-ételreceptet tartalmaz. A bélyegek az alábbi récefajok rajzát ábrázolják: csörgő réce (Anas crecca) és kerceréce (Bucephala clangula) — 2 forintos ; fütyülő réce (Anas pe- nelope) és üstökös réce (Netta rufina) — 4 forintos; kender- magos réce (Anas strepera) — 6 forintos. A blokkon egy tő- késrécepár (Anas platyrhyn- chos) rajza kapott helyet. A bélyegsor 1990. december 31-ig mindenfajta postai küldelancs jelenti, hanem az általa — szerencsére ritkán — terjesztett betegség. A kullancs vérszívó rovar, a növények levélzetének fonákján, tisztások aljnövényzetében fordul elő leggyakrabban. Tulajdoniképpen a test- szag készteti támadásra. Minden elővigyázatosság ellenére előfordulhat, hogy kirándulás után veszélyes „vendéget”,- kullancsot fedezünk fel a bőrön. Nem szabad ettől kétségbeesni, hanem azonnal el kell távolítani. Következőképpen: étert, körömlakik-lemosót, kölnit, ha egyik sincs kéznél', akkor étolajat csepegtessünk vattára és ezt helyezzük a kullancsra -körülbelül 5 p>ercig. Ettől az élős- di rovar elkábul vagy elpusztul. Ezután csipesszel megfogjuk és óvatos, az óramutató járásával ellenkező irányban történő csavaró mozdulatokkal könnyen eltávolíthatjuk a bőrből. A kullancsot nem szabad erőszakkal kitépni, mert a feje a bőrben marad, és gyulladást okozhat. Kevéssé ismeretes, hogy a betegséget okozó kulllancscsípést az Állami Biztosító balesetként kezeli, és a biztosítottnak baleseti kártérítést fizet, amennyiben orvos igazolja, hogy 'betegsége a kullancs csípésétől keletkezett. Fási Katalin mény bérmentesítésére, a blokk pedig 1989. július 31-ig értéklevél kivételével szintén minden egyéb postai küldemény bér- mentesítésére korlátlanul felhasználható. Rövidesen, augusztus 16-án bocsátja ki a posta a „450 éves a Debreceni Református Kollégium” elnevezésű négy forintos bélyegét, amely Vertei József grafikusművész terve nyomán egymillió 101 ezer 300 fogazott és négy ezer 700 fogazatlan példányban, több színű ofszetnyomtatással ugyancsak az Állami Nyomdában készült. A bélyeg mindenfajta postai küldemény bérmentesítésére korlátlanul felhasználható; árusítása 1990. december 31-ével szűnik meg. Jó vágással, szép frizura Azoknak is ajánlható, akiknél nem valami szép a homloknál a haj kiindulása, vagy túlságosan magas a homlokuk. Ez a frizura kortól függetlenül sok archoz illik, lágyan keretezi az arcot, fiatalos, csinos, és könnyű kezelni. Erős és vékony szálú hajból egyaránt jól fésülhető, de a vágásnak nagyon sikerültnek és lépcsőzetesnek kell lennie. Hátul a nyaknál spiccben végződik, akinél ez nem oldható meg, annál félkör alakban vágva. A frizura asszimetrikus. Mosás után felül csavarókra tekerjük a hajat, a frufrut, a homlok fölött ferdén fésüljük, és csipesszel tűzzük meg, s csipesszel rögzítjük berakáskor hátul a nyak tájékán is a hajunkat, mint a rajz mutatja. B. K.
