Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-06 / 187. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. AUGUSZTUS 6., SZOMBAT Ára: 2,20 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 187. SZÁM A Szarvasi Arborétum vendége volt Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára Beszélgetés a környezetvédelmi táborban dolgozó egyetemistákkal Fiatalok között, a táborzárón a kérdésekre válaszol Pál Lénárd Fotó: Kovács Erzsébet Mintha varázsos vonzás rejlene ezekben a fákban, bokrokban, ebben a növény- gyűjteményben; a Szarvasi Arborétumban, amely megejti a látogatót, serkenti a szakembert, beleértve azokat a fiatalokat is, akik ezután veszik kézbe a Kertészeti Egyetemen a diplomát. Most ötödik éve működik az arborétumban a környezetvédelmi tábor, amelyben a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem hallgatói dolgoznak, kétkezi munkát végeznek. Sokan közülük évről évre visszajárnak, sőt akad, aki a diploma megszerzése után is kéri, hadd tölthessen itt két hetet, munkával, tudományos búvárkodással. E környezetvédelmi táborba, s ezzel együtt természetesen az arborétumba látogatott el tegnap Pál Lénárd akadémikus, a párt Központi Bizottságának titkára. A vendéget vihar-tépázta látvány fogadta, a beszélgetés tehát természetesen ezzel indult az arborétum főépületében, ahol a házigazda, dr. Sipos András kandidátus, a szarvasi arborétum igazgatója köszöntötte a Központi Bizottság titkárát, s a jelenlevőket, közöttük dr. Tamás- sy István akadémikust, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem rektorát, valamint dr. Sonkoly Jánost, a szarvasi városi pártbizottság első titkárát. — Szerencsére nem okozott helyrehozhatatlan károkat a vihar — sorolja dr. Sipos András —, a legértékesebb fáinkat nem pusztította. De munkát és gondot azért adott, a következő két hétben éppen ezért módosul a táborlakók programja, részt vesznek majd a belső károk helyrehozásán, a letördelt ágak eltakarításában. E bevezető után rátért az igazgató az arborétum bemutatására; elmondta, hogy 1978-ban kezdődött meg a már elgyomosodott, pusztulásnak indult növénygyűjtemény fejlesztése, amely munkákra 1984—85-ben tette fel a koronát egy 25 milliósnak indult, de végeredményben 32 millió forint ráfordítással zárult „nagyjavítási” program. 1985-től az arborétum önállóan, a Kertészeti Egyetem szakmai hátterével végzi többirányú feladatát, tölti be hivatását. Az egyik ilyen nagy kutatási feladatuk az arborétum ökológiai viszonyainak feltárása, a másik a génállomány megőrzése, továbbfejlesztése, tehát a génbank szerepe, továbbá oktatási, ismeretterjesztő feladatok. Emellett az intézmény eredményérdekeltségű, tehát gazdálkodó szervezet is, mely jelentős bevételeket ér el. Ami a környezetvédelmi tábort illeti, a részt vevő egyetemi hallgatók az elmúlt négy évben főként a gyűjtemény felújítása, majd fejlesztése érdekében dolgoztak napi 6 órai munkát, mintegy 1,7 millió forint értékben. A kétszer két hetes táborban összesen százan fordulnak meg itt nyaranta. A fiatalok számos olyan feladatban vesznek részt, amit későbbi irányító munkájukban hasznosítani tudnak. A tájékoztató után rövid megbeszélés a délelőtt további programját illetően: séta az arborétumban, majd a díszfaiskola megtekintése, s ha a vendég elfogadja a meghívást, részvétel az első turnus táborzáróján. Pál Lénárd beleegyezően bólint, s azzal a kéréssel toldja meg, hogy a fiatalokkal is akar beszélgetni, érdekli őt a véleményük, kicsit politizálni szeretne velük. A séta után az egyik szép tisztáson következik a minden formaságot nélkülöző rövid táborzáró. A fiatalok karéjában a vendégek „Köszönöm a fák, az arborétum nevében a munkát és visz- szavárunk benneteket" — ez a néhány mondatos ..értékelés” summája, amellyel Benes János kertészmérnök fordul a fiatalokhoz, aztán a vendégeké a szó. — „Örömmel jöttem ide Tamássy elvtárs meghívására — mondja Pál Lénárd. — Sokszor megfordultam már itt, 20-25 éve ismerem az arborétum állapotát, és nagy meglepetéssel, megelégedéssel láttam most a fejlődést”. Rátérve a környezetvédelemre kifejtette a KB-titkár: ma már ott tartunk, hogy az életfenntartó erők megmaradásáért, az emberiség jövőjéért szembe kell néznünk néhány globális kérdéssel. Az egyik ilyen nagy kérdés a levegő tisztasága. S hogy e világméretű probléma megoldásáért mit tehet az egyes ország, az egyes ember? Tehet, s nem is keveset, át kell gondolni például, hogy milyen energiaforrásokra támaszkodjunk, 3 az optimális energiapolitikát a kormány akkor tudja megvalósítani, ha társadalmi támogatást kap. Napjainkban a nemzetközi, az úgynevezett nagypolitikában is megszületett az a felismerés, hogy a globális érdeket fölé kell helyezni a lokális, helyi érdekeknek. Ezt egy régió, egy ország, egy város politikájában is érvényre kell juttatni. Utalt ezután az országban folyó nagy vitákra, például arra, hogy szabad-e Ófalu határában rádióaktív hulladékot elhelyezni, s természetesen kitért Bős—Nagymarosra. Ez utóbbihoz kapcsolódott azután a fiatalok első kérdése is; egyikük arra kért választ, hogy valóban lecsökkentették-e beruházásnál azt az összeget, amit a környezet megóvására terveztek? A válasz lényege röviden az volt, hogy a parti víztisztítóművek a Dunán megépülnek, hogy a parti részről szeny- nyező anyagok ne kerülhessenek a Dunába. Némi derültséget is keltett a következő fiatalember, aki — nem a vendégnek címezve a kérdést — arról érdeklődött: mikor várható a társadalmi reformok után, hogy ha egy KB-titkár ellátogat valahová, nem kell kerítést festeni, takarítani, gyamot irtani? Az arborétum igazgatója „vette a lapot”, és azt felelte, nem a jelenlevő vendég miatt kellett rendet tartani, takarítani, hanem a 110 ezer látogatóért, illetve, egészen őszintén, nem kizárólag őmiatta. Mert vajon, ha otthonunkba ellátogat egy barát, ismerős, nem készülünk, takarítunk a vendég tiszteletére? (Folytatás a 3. oldalon) Viták a szakmai, politikai kérdésekről és az iparág helyzetéről Megkezdődött a II. Országos Nyomdász Ifjúsági Találkozó Békéscsabán Békéscsabán, az Iskolacentrumban tegnap délután megkezdődött a II. Országos Nyomdász Ifjúsági Találkozó, amelynek házigazdája a Kner Nyomda József Attila KISZ- szervezete. A részt vevő, 450 nyomdászfiatalt Szabó Imre, a vendéglátó KISZ-szervezet titkára köszöntötte, majd a Kner Nyomda vezérigazgató-helyettese, Balog Miklós mondott köszöntőt. Kiemelte, hogy a találkozón a nyomdaipar valamennyi szakmája képviselteti magát, a jelenlevők vitatkozhatnak iparáguk helyzetéről, jövőjéről, megismerhetik a más nyomdákban dolgozók napi gondjait, örömeit. A Kner Nyomdában éppen befejezés előtt áll egy világbanki beruházás, amely lehetővé teszi a felzárkózást az európai élvonalhoz. Ünnepi beszédet Cs. Nagy Lajos, a Nyomda, a Papír, a Sajtó és a Könyvkiadás Dolgozói Szakszervezetének főtitkára tartott. A következőket mondta: Nem a köte.e- ző udvariasság mondatja velem: megtiszteltetésnek tekintem, hogy részt vehetek ezen a találkozón. A nyomdászfiatalok őszinteségükről, szókimondásukról ismertek, s meghívásom jelzi a szakszervezeti mozgalom iránt megnyilvánuló érdeklődésüket. Napjainkban nincs olyan rétege a társadalomnak, amelyik ne érezné a mélyreható változásokat, de mégis az ifjúság, a jövő nemzedéke a legérintettebb. A nehézségeinket nem tagadhatjuk le, sem a párt, sem a kormány, sem a szak- szervezeti mozgalom nincs abban a helyzetben, hogy rózsaszín képet fessen a közeljövőről. Ha nem akarunk elszakadni a realitásoktól, el kell ismernünk, hogy máraz elért eredmények megvédése is nehézségekbe ütközik. A szakszervezeti mozgalomnak tudomásul kell vennie a körülményeket, fel kell mérnünk, elemeznünk lehetőségeinket. A valós helyzet feltárásához mozgalmunk szempontjából megfelelő, sajátos értékeléséhez adottak az eszközeink, de ezek hatékony igénybevétele megköveteli egyrészt a mozgalom különböző szintjén tevékenykedő vezetők felkészültségét, hozzáértését. elkötelezettségét, másrészt a tagság őszinte véleményalkotását, érdekeik mellett a határozott kiállást és társaik iránti szolidaritást. Szakszervezetünk 126 éves történelme olyan tárházát adja a tapasztalatoknak, amelyeket bűn lenne figyelmen kívül hagyni. Külföldi kapcsolataink ugyancsak gazdagok. Bebizonyosodott, hogy a szakszervezet ereje mindenkor a szervezett dolgozók egységének függvénye. Nem lehet megosztott, valós, vagv vélt érdekeiket egymás ellen érvényesíteni próbáló tagsággal, lilletve tagságért eredményesen fellépni a különböző fórumokon. Az is igaz; nem várható el a tagság bizalma, ha a szakszervezeti tagok úgy látják, hogy a szervezet nem védi, képviseli eredményesen érdekeiket. Napjainkban — a gazdasági élet drasztikus változása, a politikai intézmény- rendszer megreformálása idején — különösen nagy súlyt kell helyeznünk mozgalmunk megújítására. Tagságunk 40 százaléka fiatal. Lendületükre, helytállásukra szakmai és politikai téren egyaránt építünk. Ez a találkozó jó lehetőséget teremt az eszmecserére, a bennünket leginkább érintő gazdaságii, kulturális, politikai és szakszervezeti kérdések megvitatására. A találkozó délután 3 órakor szakmai és politikai szekcióülésekkel folytatódott a tanárképző főiskola termeiben. Vita kezdődött a nyomdaipar jelenéről, a számítástechnika, informatika aktuális kérdéseiről, a féhy- szedésről, az oktatás- és foglalkoztatáspolitikáról, a KISZ helyéről és szerepéről az ifjúság körében, a szakteni, az ifjúság különböző rétegeinek érdekeit tükrözve. S rögtön jön egy újabb kérdés: ki legyen tagja szövetségünknek. Meggyőződésem, hogy a kritériumokat leegyszerűsítve, valahogy így válaszolhatnánk erre a felvetésre: az, aki elfogadja a marxista—leninista világszemléletet, az MSZMP kibontakozást szolgáló programját, amely az ország modernizálását tűzte ki céljául. Ha egy fiatal magáévá teszi a párt elképzeléseit, akkor lényegében már megfelel a KlSZ-tagsággal járó követelményeknek, hiszen ezzel már valami mellett letette a voksát. Sokat meditálunk ma azon is, hogyan nézzen ki a KISZ. Szerintem a szervezeti életben nagyobb mozgásteret kellene biztosítanunk a jelenlegi lehetőségeknél, a különböző érdeklődési körök, érdekek szerint. A tartalmi feladatokból a KISZ KB titkára kiemelte: a KISZ a jövőben is a párt ifjúsági szervezete maradjon, a pártnak szüksége van arra, hogy a fiatalok körében legyen egy erős bázisa, egy olyan ifjúsági szervezet, amely egyúttal Cs. Nagy Lajos ünnepi beszédében vitára nyomdászfiatalokat szólította fel a szervezeti ifjúsági tagozatok feladatairól és az ifjúság mai helyzetéről). Ez utóbbi fórum vitaindító előadását Domonkos László, a KISZ KB titkára tartotta. A bevezetőjében hangsúlyozta, hogy amikor az ifjúság helyzetéről, a KISZ- értekezlet feladatairól, illetve a különböző ifjúsági szerveződések lehetőségeiről mondja el gondolatait, szándékosan a még kellően meg nem érlelt elképzeléseket, lehetőségeket elemzi, hogy valóságos eszmecserére serkentse az előadóteremben ülőket. Majd így folytatta: Az egyik alapkérdés, hogy milyen is legyen a Kommunista Ifjúsági Szövetség a jövőben. Meggyőződésem, hogy akkor tartunk jó irányba, ha a KISZ-tagok érzik saját hatásukat a mozgalomban. Ehhez a KISZ-t differenciáltabban kelt felépíigazodik az ifjúság igényeihez is. A KISZ-nek segítenie kell az ifjúság egy részének aktivizálását társadalmunkban, hogy a felnövekvő generációk megtalálhassák helyüket. A KISZ érdekvédelmi funkcióin ugyancsak módosítanunk kell, mert nem védhet a KISZ általánosságban minden egyes fiatalt, de védenünk kell a fiatalok társadalmi fejlődéssel egybeeső érdekeit. Például a lakáskérdésben, ap oktatásban, a foglalkoztatáspolitikában, a szociális védelemben, vagy az emberi teljesítőképesség fokozásában. A szakmai-politikai programok után tegnap sport- versenyek kezdődtek, majd szabadidős programok. Ma folytatódik a vasárnap kora délelőttig tartó rendezvény. Lovász Sándor A találkozón részt vevő 35 nyomda fiataljai Fotó: Fazekas Ferenc
