Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-05 / 186. szám

1988. augusztus 5., péntek e «* Nyugdíjasokról — nyugdíjasoknak . • 1 Ország-, világjárás a legszebb program A Békéscsabai Lenin Tsz-ben több mint 400 nyugdí­jast tartanak- számon. 10 százalékuk tanyán él, igen sok a magányos, beteg ember. Hogyan gondoskodnak róluk, milyen programokat szerveznek az egészségeseknek, er­ről szól írásunk. — A Lenin Tsz-nek 27 esztendeje vagyok tagja — mondja erről Nagy Mihály- né, a nyugdíjasbizottság el­nöke. — Személyesen, jól is­merek mindenkit. Kezdetben a kertészetben dolgoztam, majd a baromfikombinátból mentem nyugdíjba. A kilenc­tagú nyugdíjasbizottság a nőbizottsággal együtt min­dent elkövet azért, hogy se­gítsünk a legjobban rászo­ruló, egyedül álló és beteg idős embereken, megfelelő programokat • szervezünk azoknak, akik eljönnek elő­adások meghallgatására, ki­rándulásra. Meg kell mond­jam: a szövetkezet vezetőitől minden segítséget megka­punk munkánkhoz, és ez na­gyon jól esik nekünk, akik annak idején leraktuk a szö­vetkezés alapköveit, s ma már aki lelkiismeretesen dolgozik, az jó módiban él. Ez a mi „bizonyítványunk”. — A nyugdíjasklubban éves munkaterv szerint dol­gozunk. Minden hónap utol­só hétfőjén reggel kilenckor találkozunk, 80-120 személy eljön a találkozóra. Ha a tervezett előadó valami ok miatt nem tud eljönni, hí­vunk mást. A termelőszövet­kezet vezetőségéből valaki mindig ott van, beszámol: hogy haladnak az időszerű munkákkal, milyen a szövet­kezet anyagi helyzete. El­végre mienk ez a szövetke­zet. Naplót veztünk. Beírjuk, mi volt a napi program, és aki jelen volt, az saját ke­zűleg aláírta a névsort. Így saját magunkat is ellenőriz­zük : nem dolgozunk hiába. Elbeszélgetünk a múltról, a jelenről, a tervekről. Nincs titkolnivaló egymás előtt. Megrendezzük a fenyőfaün-i népségét, a bátyus bálát, a nemzetközi nőnapot, az anyák napját és egyéb jeles ünnepet. Több alkalommal vendégünk volt Csehszlová­kiából a breznói zenekar. — Anyagilag miben tud­nak segíteni? — A termelőszövetkezet évente 80 ezer forintot bo­csát rendelkezésünkre az idős emberek megsegítésére. A nyugdíjas- és a nőbizott­ság tagjai évente minden öreget felkeresnek. Elkérjük a nyugdíjasszelvényt, ebből tudjuk, milyen anyagi támo­gatásban részesül. Megvizs­gáljuk családi hátterét, egészségügyi állapotát, és ennek megfelelően teszünk javaslatot a szövetkezet ve­zetőségének: kinek, mennyi segélyt adjunk. A tsz veze­tősége kérésünkre azonnal kiutalja a segélyt. Ezenkívül felterjesztjük a magányos, beteg embereket a Teszöv- höz egyszeri segélyezésre, illetve a Társadalombiztosí­tási Tanácshoz kiemelt nyug­díjra. Ennél többet nem te­hetünk. — Mi a kedvenc szórako­zás? — Hát a kirándulás. So­kan — tévesen — azt hiszik, hogy az idős emberek nem szeretnek kimozdulni ott­honukból. Dehogynem! Épp ellenkezőleg. Mi idősek társadalmi mun­kában vállalunk meggysze­dést, a facsemetekertben ka­pálást. Ezért a Lenin Tsz- től autóbuszt kapunk a ki­ránduláshoz. Évente kétszer megyünk kirándulni. Egy­szer egy napra termálfürdő­be, Gyulára, Debrecenbe és máshová. Ilyenkor a szövet­kezettől ebédet is kapunk, és a gyógyfürdőbe belépőt. A második alkalommal kül­földre megyünk három-öt napra. Ilyenkor csak a buszt kapjuk ingyen, a költségeket mi viseljük. De mindenki nagy örömmel fizeti. Téved, aki azt hiszi, hogy az idős ember nem szeret utazni. 1987-ben ötnapos ki­rándulást szerveztünk nyug­díjasoknak erdélyi körútra. A kincses Kolozsváron a legszebb szállodát bocsátot­ták rendelkezésükre a Co- optourist kérésére. A szálloda vezetője eljött velünk más­nap idegenvezetőként, hogy a történelmi nevezetességű emlékeket megmutathassa. Az utasok 70-80 év között voltak, egyikőjük sem járt még kívül az országhatáron. Nagyon örülök, hogy elmen­tünk, ismervén Románia je­lenlegi helyzetét, manapság bizony nehéz lenne eljutni arra a körútra. Ary Róza Eredményes anyagi ösztönzés az Agker Kft.-nél Az idén kereskedőházi for­mában működő Ágker Kft., az Állami Gazdaságok Ke­reskedőháza az első félév­ben csaknem 32 millió dol­láros konvertibilis exportot bonyolított le, csaknem ötö­dével többet, mint a múlt év azonos időszakában. Az ez évre tervezett bevételnek ötvenöt százalékát teljesítet­ték félévkor, noha a mező- gazdasági export rendszerint az év első felében a gyen­gébb. Az Ágkernél újszerű, ösztönző premizálást valósí­tottak meg, ebben elsősor­ban az egyes kereskedelmi ügyletek eredményességét, és a konvertibilis elszámolású kivitel növelését ismerik el. Az anyagi ösztönzés érdeké­ben a kollektív szerződést is ennek megfelelően módosí­tották, aminek lényege, hogy a kitűzött prémiumösszeg negyven százalékát akkor fi­zetik ki az áruforgalmi osz­tályok dolgozóinak, ha a konvertibilis piaci árbevé­telt az adott hónapban tel­jesítik. hívást is: látogassunk el Oberfelilabrunnba. 1 verseny - esőben A Hollabrunnt övező tele­pülések másfél évtizede kö­zös tanácsi irányításúak. Oberfellabrunn is egyike ezeknek •— 300 lakosa van. (Csekély lélekszáma ellenére igen városias arculatú tele­pülés.) Először a helyi tűz­oltók új büszkeségét néztük meg — a tűzoltóság épüle­tét. Kísérőnk elmondta, hogy 1 millió schillingbe ke­rült, melyből 650 ezret a vá­rosi tanács, a többit az egye­sület fizette — a saját munka nélkül azonban ez a pénz nem lett volna elegen­dő. A jól felszerelt szertárt elismerően nézegették a ma­gyarok. Megtudtuk, az álla­mi támogatás mellett a helyi tűzoltóság — s ez általános — különböző szolgáltatások­ból, rendezvényekből (pl. tűzöl,tóbálak) tartja fenn magát. Innen Josef vendéglőjébe vezetett utunk. Ekkor de­rült ki, vendéglátónk a he­lyi tanácsi elöljáróság veze­tője is, vendéglős, de legin­kább parasztember. Család­jával —■ 4 fiával és feleségé­vel — 40 hektáron gazdálko­dik; ebből 4 hektár szőlő. A család dolgozik a vendéglő­ben is, amely a saját föld terményeire, állattartására épül. Mint Josef elmondta, a vendéglői továbbfeldolgo- zás adja a család létalapját. A második nap délelőtt­jén ömlött az eső. A ver­seny azért a szigorú időbe­osztás szerint zajlott to­vább. A versenyzőknek sem okozott ez problémát; sőt, a mieink kijelentették: az len­ne a furcsa, ha éppen most nem esne! Az utóbbi évek­ben minden versenyünkön így volt... Azután komlyabbra for- I dúlt a hangulat. Eikövetke- I zett az a néhány perc, ami- jj ért ide utaztak. A nemzet- | közi versenyszabályzat sze- j rint „száraz” szerelést kel- 9 lett végezni, egy 70x15 m-es ’ pályán. Nehéz feladat volt, vagy könnyű? Bondár Imre, az önkénte­sek közül: — Ha összehasonlítom a korábbi versenyeimmel, tu­lajdonképpen nekünk ma­gyaroknak sem kell szégyen­kezni. Otthon a versenyzés a technikán alapul. Itt új volt % a másfajta szerelési mód. Meglepett, hogy nálunk és az NSZK-ban műanyag töm- j löt használtunk — itt ken- jj dérből volt. El lehet képzel- i mii, mennyivel nehezebb ez ! az esőtől áztatva! A máso­dik versenyszám a váltófu­tás, azonban semmilyen ne­hézséget nem okozott. ' Fel­készültünk az akadályokkal teli pályára: ám itt „csak” futni kellett! Nagy Ferenc, a kórház II., azaz a szanatóriumi csapa­tának rajparancsnoka: — Azt látni kellett volna, hogy meglepődtek a csapat összéletkorán! Persze, ezért kaptunk plusz pontokat, ám a 39 éves életkorátlagunkon és így alapvetően a gyorsa­ságunkon ez igazából nem segített. Az indulás előtti napon jött el hozzám Tokai Imre, 24 éves csapattagunk, hogy nem tarthat velünk, mert nagybeteg az édesapja. Helyette Rusz Miklós, 58 éves tagunk „ugrott be”, s köszönet érte, mert dereka­san helytállt. (Folytatjuk) Kép, szöveg: Szőke Margit Szakadó esőben is szigorú tekintetek figyelnek minden moz­dulatot Nagykamarás Huzavona egy húsbolt körül A Belkereskedelmi Mi­nisztérium 9/1986. (X. 11.) BKM számú rendelete sza­bályozza az üzletek meg­szüntetésének feltételeit: „A kereskedő az üzlet meg­szüntetését, vagy az üzlet­kör megváltoztatását a meg­szüntetés, a megváltoztatás tervezett időpontja előtt legalább 6 hónappal — az üzlethelyiség tervezett hasz­nosításának megjelölésével — a szakigazgatási szervnek köteles bejelenteni. Ennél rövidebb időn belül az üzlet megszüntetése, vagy az üz­letkör megváltoztatása csak a szakigazgatási szerv enge­délyével történhet. Az üzlet megszüntetéséről a vásárló­kat legalább egy hónappal korábban tájékoztatni kell.” A Medgyesegyháza és Vi­déke Áfész a Nagykamará­son üzemelő 3. számú hús­boltját 1988. július 1-jével bezárta. Mivel a községben tőkehúst egyedül itt lehetett beszerezni, így jogosnak tűnt a lakosság felháborodása. Tény, hogy az áfész az emlí­tett rendelet előírásait fi­gyelmen kívül hagyta. A helyzetet még élezte, hogy az áfész június 23-án plakáto­kon minden előzetes beje­lentés nélkül tudatta a la­kossággal a kész tényeket. A nagykamarási tanácsot egy- re-másra ostromolta a lakos­ság a helyzet tisztázására. Az okok és okozatok feltárásá­ra, valamint a hogyan to­vább kérdésének megvála­szolására június 30-án rend­kívüli tanácsülést hívtak ösz- sze. Ismertették a lakosság képviselőivel és a társadal­mi szervekkel a konkrét eseményeket. Részlet a jegy­zőkönyvből : A med­gyesegyházi áfész a hentes­üzlet megszüntetését kéri a szakigazgatási szervtől. Más­nap levelet írt — veszteség­re hivatkozva —, hogy jú­lius elsejével bezárja. Javas­lat: az értékesítés kikerült a boltokba, június 23-án az áfész kiplakátolt. Másnap (24-én) írásban közölte a végleges tényt. (Itt a jegy­zőkönyv utal a fenti ren­deletre, majd folytatva:) A párt, a tanács és a lakosság felháborodását fejezi ki, és a 497/1988. számú határoza­tot hozzák, hogy nem enge­délyezik a bezárást. 'A hó­nap végén kijött az áfész ügyintézője és főkönyvelője, de nem tudtak megegyezni.” A tanács írásos válasza az áfésznek: „Ha az áfész be­zárja az üzletet, akkor ható­sági intézkedést tesznek ar­ra, hogy csak december 25- én zárhassák be.” Az esemé­nyek után a nagykamarási tanács írásban intézkedést kér a közvetlen irányító szervektől. h A nagykamarási tanács 12/1988. VI. TH. számú hatá­rozatából : „ .. .Határozatá­val megkeresi a Medgyes­egyháza és Vidéke Áfészt, hogy a húsbolt ügyét a ta­nács elnökével közösén is­mételten tekintsék át, határ­idő: 1988. augusztus 31.” Az áfész tudomásul vette a ha­tározatot, de a bezárást to­vábbra is fenntartotta. Ez­után többszöri vita, huzavo­na kezdődött, majd a felhá­borodás első hullámait kö­vetően egyezkedésekre ke­rült sor. — Mit mond az áfész ve­zetése? — kérdeztük Zaho- rán Andrástól, az áfész el­nökétől'. — Elöljáróban el kell mondanom, hogy a vitás húsbolt épülete bérlemény, és állaga már évek óta nem felel meg az előírásoknak. A tulajdonos pedig nem járul hozzá az átalakításhoz. Tel­jesen új berendezés kellene, és a hűtési lehetőségek is bővítésre szorulnak. Nem tartjuk célszerűnek a felújí­tást. A bolt forgalma az utóbbi években olyan * ala­csony volt, hogy nem fedez­te a költségeket. Szemben a tanácsházával van egy saját ingatlanunk Nagykamaráson, melyre 1989-es indulással tervezünk felépíteni egy mini ABC-t. Ide terveztük a húsrészleget • is. Egyébként erre írásos megállapodásunk is van a tanáccsal. Erről a szándé­kunkról a továbbiakban sem kívánunk lemondani. Az ABC felépüléséig 'áthidaló megoldásnak javasoljuk: a 14. számú élelmiszer-vegyes­bolt és az élelmiszer, ház-' tartási boltban az előrecso­magolt hús és felvágott áru­sítását. A helyi téesz is se­gítene olcsó húsáruval. Már a hűtőpultokat oda is szállí­tottuk, A jobb ellátás érde­kében pedig megtettük a szükséges intézkedéseket. Felkerestük a Csabai Hús- kert, ahonnan tőkehúst, technológiai húst, felvágot­tat és olcsóbb árfekvésű árut is kapnak a boltok. Egyetlen jogos panaszt lá­tok: a .marhahúsellátás egye­lőre nem megoldott, de ez ügyben is felkerestük a Gyulai Húskombinátot. A probléma talán nem is ak­kora, mint amekkora ügyet az első hetekben kerekítet­tünk köré, és a mi szándé­kunk sem az, hogy önkénye-' sen oldjunk meg ilyen kér­déseket. A napok múlásával több egyeztető vita után végül is abban megegyeznek a néze­tek, hogy a tervezett kis ABC lenne a községnek is, az áfésznek is a legmegfe­lelőbb. Pillanatnyilag az élelmiszerboltok átveszik az árusítást, és a lakosságnak saját érdekében is el kell fogadnia ezt a megoldást. Ez az állapot átmeneti — mondja az áfész. Most már csak egy kérdés marad: meddig? Halasi Mária I kistermelés fejlesztéséért Kedvezményes kosvásárlási lehetőség Az utóbbi években évről évre csökken a nagyüzemi juhállomány. Ennek elsősor­ban az az oka, hogy nem ad megfelelő jövedelmet a gaz­daságoknak a juhtartás. Ez­zel szemben a kistermelők nyereségesen tudják nevel­ni, tartani a birkát. Ahhoz, hogy a nemzetközi követel­ményeknek jobban meg tud­junk felelni, szükség van a kiváló minőségű tenyészál­latokra a kistermelőknél is. Most egy olyan vállalkozás­ról számolhatunk be, ame'y kedvezményes kosvásárlást tesz lehetővé a kisüzemek­ben juhot tartóknak. A Dél-Alföldi Állatte­nyésztő Állami Gazdaság békéscsabai állomása au­gusztus elseje és december 31. között kedvezményes kos­vásárlási lehetőséget , biz­tosít a kistermelőknek. Mint Timkó Rudolf állomásigaz­gatótól (megtudtuk, a vállal­kozás lényege: a törzste­nyészetek nemes gesztusa révén a kistermelők 5 ezer forintért juthatnak hozzá a tenyészkosokhoz. Ez jelentős mértékű kedvezmény, hiszen a vevő alig több mint két vágóbárány árát fizeti a magas tenyészértékű kosért. A kistermelőknek érdeke, hogy minél jobb minőségű kosokat vásároljanak és használjanak, mert az ezek­től született bárányok gyor­sabban fognak fejlődni, ko­rábban, tetszetősebb formá­ban válnak értékesíthetővé. Mit jelent a minősített te­nyészkos ? A törzstenyésze­tek és törzstenyészet jelölt gazdaságok anyajuhállomá­nya törzskönyvezett. A fel­nevelt kosok minősítettek, tehát származásuk, terme­lésük isrpert és törzskönyvi osztályba vannak sorolva. A minősített tenyészkos szár­mazási lapját a Mezőgazda- sági' Minősítő Intézet te­nyésztésre alkalmas zára­dékkal látja el. A tenyészet színvonalát a tenyésztési és termelési adatokon túl a cél­párosításra használt te­nyészkosok ivadékvizsgála­tának eredményeiből is megítélheti a vevő. A kis­termelő a törzstenyészetben maga választja ki a tenyész­tési elképzeléseinek legjob­ban megfelelő kost. Békés megyében a tót- komlósi Viharsarok és a Mezőgyáni Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet ausztrál merinóval javított magyar fésűs merinó törzs- állományából válogathatnak az érdeklődők. Tekintettel a korlátozott mennyiségre — mintegy 170 tenyéiszkost von­tak be az akcióba —, vala­mint arra, hogy rövidesen kezdődik a fedeztetési sze­zon, az érdeklődők igényük­kel keressék fel a Békés Megyei Állattenyésztő Állo­mást (Békéscsaba, Penza-la- kótelep 5. Tel.: 27-611). He­tente szerdán Tótkomlóson várják a kistermelőket, míg Mezőgyánban csütörtökön tartanak vásárnapot. A kedvezményes vásárlá­si lehetőségtől azt várják a szakemberek, hogy javul az állomány minősége, emelke­dik a hús- és gyapjúterme­lés, így a külpiacon jobban értékesíthető termékhez jut a népgazdaság. V. L. j : V A KOMÁDI KENDERFELDOLGOZÓ VÁLLALAT SARKADIKENDERGYÄRÄBA műszaki vezetőt keresünk Felsőfokú, textilipari vagy egyéb műszaki végzettségű szakember jelentkezését várjuk. Bérezés: a kategórián belül, megegyezés szerint. Jelentkezéseket: 4138 Komádi Kenderfeldolgozó Vállalat személyzeti osztálya cimre kérjük. s ___________—________=/

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents