Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-30 / 207. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPUI 1988. AUGUSZTUS 30., KEDD Ára: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 207. SZÁM Ötvenéves a Magyarok Világszövetsége ötven évvel ezelőtt, 1938 augusztusában alakult meg a Magyarok Világszövetsége. A jubileum alkalmából Ran­de Jenő, a szövetség főtit­kára az MTI munkatársának elmondta: a fél évszázados évforduló mellett két másik jelentős eseményről is meg­emlékeznek a szeptember 6-i elnökségi ülésen. Har­minc éve alakult újjá az MVSZ, s 25 esztendeje, 1963- ban született az az arnnesz- tiarendelet, amelynek nyo­mán jelentősen megélénkül­tek a magyar—„magyar” kapcsolatok. A kontaktus fejlődését mutatja, hogy az elmúlt évben már több mint 250 ezer, Nyugaton élő ma­gyar látogatott haza. — Természetesen ötven évvel ezelőtt más társadal­A bankrendszer tevékeny­ségében a viszonylag liberá­lis és széles körű kölcsön­nyújtást az idén a szelektív hitelezés váltotta fel — ösz- szegezte a pénzintézetek mű­ködésének tapasztalatait Radnótzi János, az Állami Bankfelügyelet vezetője. Az állami pénzszűkítő po­litika nagy terheket ró a bankrendszerre. Ennek kö­vetkeztében a pénzintézetek működésének feltételei a múlt esztendőhöz képest alapvetően megváltoztak. A kétszintű bankrendszer in­dulásának évében ugyanis a pénzellátás bőséges volt, hogy elkerüljék az átállással járó zavarokat. Ezt a gya­korlatot a jelenlegi gazdasá­gi helyzetben nem lehet mi körülmények között, más nemzetközi helyzetben, a háború fenyegető árnyéká­ban alakult meg a világszö­vetség — emlékeztetett a főtitkár. — Az 1938-ban jó­váhagyott alapszabálynak a szövetség céljára vonatkozó megfogalmazása időtállónak bizonyult: „Támogatni min­den Olyan tevékenységet, amely arra irányul, hogy a külföldön élő magyarok kö­zött a magyar nyelvet és kultúrát megőrizze, és fej­lessze, ápolja az összetarto­zás érzését, erősítse a 'kap­csolatokat az óhaza és a külföldi magyarság között”. — A szövetség ma is an­nak érdekében dolgozik, hogy a külföldön élő magya­rok legyenek a befogadó or­szág hű állampolgárai, őriz­fenntartani, így a banki szakembereket sem érhette meglepetésként a kormány­zat pénzszűkítő politikája. Gondot elsősorban az jelen­tett, hogy az év elején meg­hozott intézkedések megle­hetősen szigorúaknak bizo­nyultak. Az utóbbi hónapok­ban lényegesen rugalmasab­bá vált a gyakorlat, időt biztosítva az átállásra a pénzintézeteknek, vállalatok­nak, szövetkezeteknek. A bankrendszer kisebb- nagyobb zökkenőkkel, de eredményesen működik. A pénzintézetek tevékenysége azonban — a várakozások­kal ellentétben — minded­dig nem tudta kikényszerí­teni azt a gondolkodást, amely a vállalatokat a taka­zék meg és adják át gyer­mekeiknek anyanyelvűket, kultúrájukat, hagyományai­kat, és ehhez a Magyarok Világszövetsége lehetőségei szerint szívesen nyújt támo­gatást. Ebben a szellemben jött létre az anyanyelvi moz­galom, amelynek elsőrendű célja a külföldön élő ma­gyarok gyermekeinek okta­tása volt; ezért nyitották meg kapuikat az anyanyelvi táborok, emiatt adtak ki tankönyveket. Az anyanyelvi mozgalom hatására vált is­mertebbé a Nyugaton élő magyar írók tevékenysége: két gyűjteményes kötetük jelent meg, s munkáikból az tinodalmi folyóiratok is rend­szeresein közölnek. A szö­vetség legújabb tevékenysé­gi formája a szakmai talál­kozók rendszere. rákosabb gazdálkodásra, a költségvetést a költekezések visszafogására, a külkeres­kedelmet a fizetési kapcso­latok fejlesztésére, a szerző­déskötésnél jobb fizetési fel­tételek biztosítására szorít­ja. Ma még nem lehet meg­mondani, hogy ezek a felté­telek mikor jönnek létre, az azonban bizonyos, hogy a pénzszűkítő politika min­denképpen erősíti a monetá­ris szemléletet a gazdaság­ban. Annak ellenére, hogy a vállalatok, a szövetkezetek szabadon választhattak, me­lyik kereskedelmi bankhoz fordulnak .hitelért, ezzel a lehetőséggel továbbra is á gazdálkodók csekély hánya­da él. Ma: vitaülés a vízlépcső­rendszerről A Vásárhelyi Pál Társa­ság megalakítását szervező bizottság augusztus 30-án, kedden 18 órakor vitaülést rendez a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerről a Ma­gyar Tudományos Akadémia Országház utcai kongresszu­si termében. A vízgazdálko­dási ismeretek széles körű terjesztését célzó társaság szervezői a vitaülésen min­den érdeklődőt szívesen lát­nak. A szakemberek az ülé­sen áttekintést adnak a víz­lépcsőrendszerrel összefüggő kutatásokról, a létesítmény várható környezeti hatásai­ról és a káros hatások elhá­rítását célzó beavatkozások­ról. Ifjúsági béketalálkozé Ifjúsági alapot létesít szeptember 1-jével az Orszá­gos Béketaniács. Az alapból pályázati úton igényelhető támogatás közösségi és egyé­ni béikemozgalimi célokra. A részletes pályázati feltéte­lekről a közeljövőben tájé­koztat a napi sajtó. Egyebek között ezt jelentette be Ba­rabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára a hét végén Érd-Simommajorban rendezett ifjúsági béfcetalálr- kiozón, ahol a főtitkár a bé­kemozgalom helyzetéről, tö­rekvéseiről tartott fórumot. A bankrendszer működésének tapasztalatai Ötőrás munkabeszüntetés után Újra megindultak a gépek a Kner Nyomda gyomaendrődi üzemében Mint arról lapunk szom­bati számában beszámoltunk, augusztus 26-án, pénteken délelőtt egyórás munkabe­szüntetést tartottak a Kner Nyomda gyomaendrődi üze­mének dolgozói. A „sztrájk” oka az volt, hogy fél- év után visszatért az üzembe Lakatos Gyula, a volt igaz­gató, akit korábban fegyel­mi úton felfüggesztettek ál­láséból, s aki ellen a Békés Megyei Rendőr-főkapitámy- ság hűtlen kezelés bűntett alapos gyanúja miatt folytat nyomozást. A Gyulai Mun­kaügyi Bíróság azonban au­gusztus 25-én 30 százalékos alapbércsökkenéssel ugyan, de visszahelyezte Lakatos Gyulát az igazgatói székbe. A dolgozók nagy többsége viszont — a pénteken le­folytatott titkos szavazás szerint — nem kíván ä volt igazgatóval együtt dolgozni. Annál is inkább, mert au- guszitus 15-e óta Szász Imre személyében van már kine­vezett vezetője a gyomaend- rődii nyom diának. A kollek­tíva erkölcsi érzetét sértő cselekedetei miaitt Lakatos Gyula nemkívánatos vezető lett. Ezért a dolgozók azon­nali tájékoztatást várva, munkabeszüntetéssel adtak nyomatéket véleményüknek. * * * Tegnap, hétfőn reggel 7 órakor — mint az sokak szerint várható volt — újra két vezető jelent meg a nyomdában. Éppen ezért a délelőttös műszak mintegy 120 dolgozója, újra beszün­tette a munkát. Lakatos Gyuláit „munkavi­szonyával kapcsolatos köte­lezettsége vétkes megszegése miatt” Háromszéki Pál ve­zérigazgató március 11-én „az elbocsátás fegyelmi bün­tetéssel sújtotta”. Az indok­lásban többek közt az áll1, hogy „a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Gaz­dasági -Rendészete megkere­sésére vizsgálatot végeztünk a vállalat gyomaendrődi üzemében, mert bejelentés érkezett, hogy Lakatos Gyula igazgató szabálytalanul, je­lentős mennyiségű nyomdai termék elkészítését engedé­lyezte, térítés nélkül. A vizs­gálat megállapította, hogy Lakatos Gyula az ügyrend­ben és az igazgatói utasítás­ban behatárolt jogkörét túl­lépve sorozatosam engedé­lyezte térítésmentes munkák elvégzését magánszemélyek - nek is. A gyomaendrődi üzemben 1987-ben a 200 té­telt is meghaladta az enge­délyezett, térítésmentes, il­letve az írásos engedély nél­kül készült munkák száma. Az 1987. év második félévé­ben 35 400 forint kár érte a vállalatot (szűkített önkölt­ségen számolva!), aiz így el­végzett, de ki nem fizetett munkáért... Mindezek a cselekmények, amelyekért Lakatos Gyuila igazgató fe­lelőssé tehető, nagymérték­ben hozzájárultak ahhoz, hogy a gyomaendrődi üzem­ben a dolgozók bizalma a vezetésben megrendült, sok esetben kiszolgáltatva érez­ték magukat és a hangulat a tarthatatlanságig rosszra fokozódott...” Lakatos Gyulától tegnap reggel rövid interjút kértek a helyszínen levő újságírók. A volt igazgató elmondta, hogy a most kialakult hely­zetet a vállalat vezetésének kellene .feloldania. — Én a vállalatvezetés segítségét vártam, azt, hogy segítsenek a visszailleszkedésben, hi­szen a munkaügyi bíróság ítéletével visszahelyezett ál­lásomba. — A dolgozók azt mond­ják, hogy félnek öntől, fél­nek az esetleges visszatérése utáni retorzióktól... — Én ilyet nem tapasztal­tam az üzemben, csak azt mondhatom, hogy itt senki­nek, semmi bántódása nem eshet a történtek miatt. Lakatos Gyula elmondta art is, hogy ellene — 1985 óta, amikor is megpályázta a Kner Nyomda vezérigaz­gatói székét — tudatos had­járat folyik. — Ügy tűnik, naigy bűnt követtem el ez­zel, aminek erkölcsi, anyagi hátrányát ma is érzem,* s ezt a körülöttem kialakult helyzet is bizonyítja. — A dolgozók nagytöbb­sége viszont, mint azt a pénteki szavazás is bizonyí­totta, nem kíván önnel együtt dolgozni. — Engem nem azért he­lyeztek erre a posztra, hogy népszerű legyek, hanem hogy gazdaságos termelést folytassak. En már csak a becsületem miatt is ragasz­kodom az igazgatói szék­hez ... Lakatos Gyula egyébként még a múlt hét péntekén találkozott Háromszéki Pál­lal, aki szabadságira küldte az igazgatót. Lakatos Gyula viszont ezt nem fogadta el, hivatkozva arra a szabályra, hogy a szabadságolást a ve­zérigazgatónak jóval hama­rabb kellett volna közölnie. Lakatos Gyuláit tegnap dél­előtt újra berendelte Békés­csabára Háromszéki Pál, s a vezérigazgató üzent, hogy még délelőtt Gyomaendrőd- re látogat, s munfcásgyűlé- sen ad tájékoztatást a dol­gozóknak. * * * Nagy László monóöntő, szakszervezeti bizalmi sze­(Folytatás a 3. oldalon) A társulat új és régi tagjai a színház előcsarnokában Fotó: Gál Edit Évadnyitó társulati ülés a Jókai Színházban — Harmincöt évvel ezelőtt kezdte első évadját a megye önálló színháza, a Békés Megyei Jókai Színház — mondotta tegnap délelőtt a színház évadnyitó társulati ülésén dr. Keczer András igazgató. — A három és fél évtized alatt számos évad­dal bizonyították az itt dol­gozó művészek, hogy a köz­igény méltó megvalósítókra talált. Most a folyamatosság deklarálásával és a megúju­lás szándékával jöttünk ösz- sze, régi és új kollégák, akikről az első munkanap után már csak úgy szólha­tunk: társulatunk tagjai. Az igazgató ezután bemu­tatta az új tagokat: Tasnádi Márton főrendezőt, Mrsán János rendezőt, Bökönyi Laura, Holl Zsuzsa, Lengyel Ferenc, R. Kárpáti Péter, Réti Andrea, Magyar Tiva­dar és Jancsik Ferenc szín­művészeket és másokat. Kö­zölte, hogy az új évadban is vendégrendez Békéscsabán Giricz Mátyás, ugyancsak vendégként vesz részt a tár­sulat munkájában — többek között — Gyarmathy Ágnes díszlet- és jelmeztervező, Csizmadia Tibor rendező, Karsai János koreográfus, Dölle Zsolt koreográfus és Kocsák Tibor zeneszerző. Tasnádi Márton főrendező vázolta ezután művészi el­képzeléseit. Beszélt arról, hogy fontos feladatnak tart­ja az átalakulóban lévő tár­sulatot közösséggé formálni, új utakat keresni és találni ahhoz, hogy a közönség ér­deklődjön a színház irárít, és megszeresse a színházat. A műsortervről megállapította, hogy az politizáló, és biztos sikerre megy, annál * is in­kább, mert az első évadban — véleménye szerint — a kasszasiker a legfontosabb. Klampeczki Béla, a me­gyei tanács művelődési osz­tályának helyettes vezetője köszöntötte ezután a 35. évadjába lépő színházat és társulatát, megjegyezve, hogy a korábbi 8 éves időszak ér­tékeire építve, azokat továb­bi értékekkel gyarapítva, a tisztesség és a művészi alá­zat útján járva töltheti be hivatását a színház Békés­csaba és a megye kulturális, művészeti életében. „Ebben bízunk, mert szeretjük ezt a színházat” — mondotta be­fejezésül. A társulat a délutánt az Állami Építőipari Vállalat szanazugi üdülőjében töltöt­te. Ma délelőtt 11 órakor kezdődik a La Mancha lo­vagja című musical olvasó­próbája. Főszereplők: Holl Zsuzsa, Lengyel Ferenc és Magyar Tivadar. Rendező: Tasnádi Márton. A bemuta­tó október 7-én, pénteken lesz. Este a Lili bárónő fel­újító főpróbájára kerül sor, az operett részt vesz a Hat­vani Zenés Nyár előadás-so­rozatán, ahol — már hagyo­mányosan —• a békéscsabai színház rendszeres vendég­szereplő. (s—n) Országos karbantartási konferencia Az ipar óriási értékű álló­eszköz-állományának kar­bantartásával foglalkozó kétnapos országos tanácsko­zás kezdődött hétfőn a pécsi Pollack Mihály Műszaki Fő­iskolán. A Gépipari Tudo­mányos Egyesület azzal a céllal szervezte meg a két­száz hazai karbantartási szakember széles körű ta­pasztalatcseréjét, hogy meg­vitassák az ágazati irányítás, valamint a gazdálkodók te­endőit a pénzszűke ide­jén különösen fontos tevé­kenység fejlesztésében. A tanácskozáson többek között megállapították, hogy az ipari gépek és berende­zések úgynevezett korszerű­ségi állapothelyzete az utób­bi években tovább romlott, s nőtt a halaszthatatlanná vált javítások miatt szüksé­ges állások időtartama. Hangsúlyozták, hogy a tíz év körüli átlagéletkorú, negy­ven százalékban „nullára futott”, öregedő gépparkkal csak tervszerű működtetés és az azzal összehangolt gon­dos, rendszeres karbantartás eredményeként sikerülhet a termelési szerkezet megújí­tása. Mint rámutattak, a gé­pek és berendezések fenn­tartását és felújítását jelen­leg inkább csak az vezérli, hogy az erre fordítható fo­rintok „puhábbak”, hozzá­férhetőbbek a beruházási pénzeknél. Kevés a korsze­rűsítést szolgáló gépcsere, s drága a leginkább kénysze­rűségből alkalmazott tartós géphasználati bérlet, a lí­zing. A pécsi tanácskozás részt­vevőit a vendéglátó intéz­ményben . négy éve kezdő­dött szaíküzemmémök-kép- zés addigi tapasztalatairól is tájékoztatták.

Next

/
Thumbnails
Contents