Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-29 / 206. szám

1988. augusztus 29., hétfő — Lapszét ---------­E gyre lejjebb? Pár hónapja kulturális újságíróink minden héten (mikor kire kerül a sor) felkeresnek (felhívnak te­lefonon) egy-egy művelő­dési házat, hogy megtuda­kolják: mi lesz a hét vé­gén? Invitálják-e valamire a falu, a város lakóit? Hogy gondoskodnak-e úgy­nevezett „szabadidős ese­ményekről” azok számára, akik úgy gondolják, jó len­ne szombat-vasárnap vala­mi mást csinálni, mint egész héten. Amikor elkezdtük ezt a heti penzumot, még csak- csak. Üjabban azonban változik a hang és a hang­nem, nem egy esetben szinte zaklatásnak veszik népművelőink, ha elcsodál­kozunk a válaszon, hogy bizony nem lesz semmi a hét végén az adott intéz­ményben. Ráfogtuk a nyárra, a ká­nikulára, amikor az volt, hogy a népművelői tanul­mányainkban annyit emle­getett „permanens népmű­velés” azért nem egészen igaz, méginkább nem az, hogy „bölcsőtől a kopor­sóig”. Pedig de sokan hit­tük (hisszük?), hogy a munkánkra múlhatatlanul szükség van! Hogy az em­bernevelés az egy szent és nagy dolog, mi több. hogy hadállásai sérthetetlenek! Aztán mit tesz isten: re- csegve-ropogva összeomlik minden (vagy összeomló­ban), többek között a szent és sérthetetlen had­állás is, és kiderül, hogy a népművelés (szebben): a köz művelése, százhuszad rangú kérdés. Felrémlik az emberben bizonyos álla­mok dacossága, melyek a vesztett háborúig a közok­tatás, köznevelés hihetet­len magas színvonalra emelésével válaszoltak, és ma a világ élvonalában élik a jól kereső emberek nyugodt és elégedett életét. Felrémlik az a kultúrnyo- mor, ahonnan évtizedekkel ezelőtt elindultunk, de fel­rémlik a csírája a mai ál­lapotoknak úgyanonnan, amikor az idétlen falusi futballcsapatra (és a va­csorákra) tízszer annyi pénz jutott, mint a kultúr- iháznak, vagy a könyvtár­nak. Felrémlik a kimon­dott (vagy kimondatlan) kultúraellenesség egy-egy megnyilvánulása, mely a butaság nimbuszát emelte magaslatokba, felrémlik egy mostani hír, egy bé­kési községből, ahol (nem a maguk jószántából) azt tervezik, hogy télire bezár­ják a „kultúrát”, mert nincs pénz a fűtőanyagra. Télen, amikor a még ta­valy is érvényes közgon­dolkozás szerint a népmű­velő úgy vélte: most majd megmutatom, mit tudok, most majd becsalogatom ismeretterjesztő előadásra Mari nénit, nyelvtanfo­lyamra Pityut és Rozit, diszkóra a tinédzsereket, esetleg lehívom (ha nem jön túl drágán) a Chrudi- nákot is, egy kis iraki— iráni helyzetelemzésre. Nem, ez a múlté, ha úgy vesszük. Takarékoskod­nunk kell, bezárjuk a kul- túrházat! Az ember óhatatlanul a naptárra néz, és látja, hogy 1988. Aztán töpreng, kia­bálni volna kedve, de legalábbis kérdéseket fel­tenni valahol: mire me­gyünk kultúra nélkül? Vagy Kodály Zoltánnak sem volt igaza, amikor azt mondta: „Ne legyen kul­túra magyarság és magyar­ság kultúra nélkül?!” Mer­re megyünk? Hol ténfer- günk? Miközben ügyes si­kerlovagok öntik, zúdítják a kultúrszemetet, mely le­tarolni látszik mindazt, amit eddig a lelkekben felépítettünk. Három nap, és itt a szeptember. Elmegyek majd egy iskolai évnyitóra, és megnézem magamnak a kis elsősöket. Mi lesz ve­letek, hatévesek? Sass Ervin leztük... Mennyire becsüljük építészeti múltunkat? Mezőhegyesre, a 614-es Zalka Máté Ipari Szakmun­kásképző Intézet szakközép­iskolai épületének avatására meghívót kapott szerkesztő­ségünk is. Augusztus 31-én, délután 4 órakor, új, illetve poraiból felújított, újabb műemlékkel gyarapodik Me­zőhegyesen a reprezentatív központ. A Hangai-ház tel­jes barokk pompájában is­mét áll. Az Országos Mű­emlékfelügyelőség és a nagy­községi tanács gondoskodott a helyreállításról. Ez a két­száz évvel ezelőtt épült lé­tesítmény jól illeszkedik ab­ba az épületegyüttesbe, melyhez hasonlót csak Ka­locsa őriz. Tulajdonképpen ez adta az ötletet ahhoz, hogy megkér­dezzük Bugár Mészáros Ká­rolyiéi, az Országos Műem­lékfelügyelőség Békés me­gyei instruktorától, hogyan látja a Békésben folyó mű­emlékvédelmi munkát? Mennyire becsüljük építésze­ti múltunk történelmi alko­tásait? Az országos felügye­lőség e tekintetben hová so­rol bennünket? — Békésben tulajdonkép­pen 10 éve folyik értékmen­tő, műemlékvédelem. Akkor 140 épületet minősítettünk védetté. A helyi tanácsok: Mezőhegyesen, Kondoroson, Békésen, Gyulán, újabban váltakozó nekibuzdulással Békéscsabán, és még néhány helyen, magukévá tették az országos felügyelőség kezde­ményezését és megtették az első lépéseket a történelmi múlt építészeti remekeinek védelmére. Ebben a telepü­léskörben feltétlen kiemel-' ten szólok Vésztőről, ahol az országban csaknem egyedül­álló kezdeményezéssel tárták fel a Csőit monostort és kör­nyékét. Itt a helyi tanács vállalta fel igen példamuta­tóan ezt a nem éppen ki­csinynek mondható felada­tot. Ma már 240 olyan épü­letről tudunk Békésben, mely védettséget kapott. A következő időszakban, pon­tosan a helyi politikai és társadalmi szervek segítsé­gével 100-150 épület védett­sége válik lehetővé. Ezzel a teljesítménnyel Békés me­gye az ország megyéi között a műemlékekben leggazda­gabb dunántúli megyék kö­zé kerül. Ennek hatását a megye idegenforgalmának növekedése tanúsítja majd. — Külön szólok a gyulai 100 éves cukrászdáról, mely igen jelentős ipartörténeti szentély. Reméljük, üzemel­tetését is erre a színvonalra emelik. Különben Mezőhe­gyesen túl ebben a városi­ban a legnagyobb a műem­lékek értéke, becsülete, mely a jövőben tovább nö­vekszik, mivel újabb felada­tokat tűzhetünk ki a kas­tély feltárásával is. — Békés szerencsésnek mondhatja magát a műem­lékek helyreállításában, mert olyan emberek élnek ott, akik a különböző szakmákat mesteri rangon gyakorolják, és nemzeti önbecsülésünkre, értékeink helyreállításában jól is kamatoztatják. D. K. Ki kaphat segélyt? A Békés Megyei Mezőgaz­dasági Szövetkezetek Szö­vetsége figyelembe véve az elmúlt időszakban bekövet­kezett változásokat módosí­totta a segélyezési közös alap szabályzatát. A módo­sítás a szövetkezeti tagok érdekét szolgálja, mert a se­gélyjogosultság elbírálásánál az elnökség eltekinthet a tsz javaslatától. Ezzel függ össze az is, hogy eddig a segélyre jogosultság elbírá­lását ötéves tsz-tagsághoz kötötték, mostantól kezdve az öt évet törölték, tehát csak tsz-tagságot vizsgálnak. Nem vizsgálják azt sem, ha valaki közös vállalattól ment nyugdíjba, hogy ott mennyi időt töltött. A lényeg, hogy ott dolgozott és onnan ment nyugdíjba. Sőt, azok a nyug­díjasok is kaphatnak segélyt, akik nyugdíjba vonulásuk után legalább három évet dolgoztak valamelyik szö­vetkezetben, vagy közös vál­lalatnál. Az új szabályozás értelmé­ben nem részesíthető se­gélyben az a nyugdíjas, já­radékos, akinek ellátása — ha egyedülálló — eléri a nyugdíjminimum kétszere­sét, vagy házaspárok eseté­ben a nyugdíjminimum há­romszorosát meghaladja. D. K. II. országos rocktalálkozó Orosházán „Több mint 48 ezer dlotlilá- rént lett a Los Amgelés-i Hard Rock Kávéház dísze Elvis egyik színpadi öltö­nye” — olvastam a minap a rövid újsághírt, s közben ar­ra gondoltam, vajon a szom­bati, Orosházán megrende­zett II. országos rocktalálko­zó résztvevői között akad-e majd olyan ellőadó, akinek fellépő ruhájáért, hangszeré­ért esetleg néhány évtized múltán (forint)ezreket fizet­nek ? Az együtteseket hall­gatva gyorsan rájöttem: gon­dolatom kissé bizarr, hiszen a mostani találkozónak nem „sztárcsiinálés” volt a célja. Augusztus 27-én egész na­pos proigram keretében a Pe­tőfi Művelődési Központ olyan alkalmat teremtett az amatőr együtteseknek, amelyre 1986 óta nem volt példa Orosházán. A szerve­zők nyilvános szereplési le­hetőséget biztosítottak 24 ze­nékar számára, ezzel is elő­segítve fejlődésüket, tovább­lépésüket. Thunder, Salét­rom, Reform, Kortársak, Mo­telt ..., hogy csak néhány nevet említsek. A fellépők között voltak olyan együtte­sek, akik már bizonyították országos fesztiváHon: a fiia1- taliság nemcsak passzív fo­gyasztója, hanem aktív mű­velője a modern zenének. Nem is akármilyen fokon! Igaz, a technika ördöge két­szer is megkeserítette a ze­nészek élletét, de az előadá­sok értékén ez miit sem vál­toztatott. Színvonalas hang- szerelés, bravúros gitárpen­getés, tartalmas és igényes szövegszerkesztés jellemezte a produkciókat. A zsűri- — Legény Judit, az ŐRI osz­tályvezetője, Búza Sándor, a Magyar Rádió zenei szer­kesztője, Kutas János, a Ma­gyar Rádió Szegedi Körzeti Stúdiójának zenei szerkesz­tője és Schaff László, az OFK Szolnok Megyei Ki­rendeltségének vezetője — nem volt könnyű helyzet­ben!. A heavy- .metal, dzsessz- irock, populáris rock stb. stí­lusirányzatait képviselő ze­nekarok mindiegyike kiváltó teljesítményt nyújtott. A zsű­ri döntése alapján — hosz- szas várakozás előzte meg az eredményhirdetést — öt együttes kapta meg a lég- jobbaknak járó fődíjat, az OFK működési engedélyt. Az XV, a Company, a Győ­ri Mellett, a La Fontaine és a Kortársak vezetői Berki Tamás dzsesszzanésztőll, a zsűri elnökétől vették át a díjakat. A II. országos rocktaláiko- zó a győztesek gálaműsorá­val ért véget. Cs. I. Szójatanácskozás Szarvason Dr. Kumlk Ernő akadé­mikus, a hazai szójatermesz- tés úttörője és szervezője fémjelzi a holnap, au­gusztus 30-án Szarvasra ösz- szehívott szójatermesztési tanácskozás jelentőségét. Előadása a hazai szójater- mesztés célkitűzéseit taglal­ja, melynek alapjait az el­múlt évtizedek alatt maga teremtette meg I regszem­csén folytatott kutatásaival. A szarvasi programot a Vetőmagtermeltető és Érté­kesítő Vállalat, a Magyar Agrártudományi Egyesület takanmánytermesztésd szak­osztálya és az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság, továbbá a Biotechnológiai Iroda szervezte. Házigazda a Vetőmag Vállalat szentesi kutatóállomása és annak szarvasi kísérleti telepe. A tanácskozáson tenyész- kerti bemutatót is láthatnak az érdeklődök. A szervezők konzultációs lehetőséget biz­tosítanak. D. K. MA: BEATRIX, ERNA NAPJA A Nap kél 5.59 — nyugszik 19.32 órakor A Hold kél 20.18 — nyugszik 8.26 órakor ÉVFORDULÓ Madarat tolláról? Hatalmas madárzsivaj fogadta azokat, akik az elmúlt hét végén elmentek Gyulán a TIT-székházába, hogy megtekint­sék. a díszmadárszakkör kiállítását. A 4 éve alakult szakkör évente megrendezi gyulai, hódmezővásárhelyi, békéscsabai, békési, sarkadi tenyésztőinek árusításával egybekötött be­mutatóját. Péntektől vasárnapig mintegy 200 madár (papa­gáj, kanári, pinty és galamb), többféle díszhal és Nagy Zol­tán gyulai preparátor kitömött madarai várták az érdek­lődőket. A kiállítás ismeretterjesztésként is megállta a he­lyét, hiszen az anyag gazdag volt, és csaknem ezren lát­ták. Sokan kaptak kedvet arra is, hogy „egy darabka ter­mészetet” hazavigyenek. A bevételről nem érdeklődtünk, de az biztos, hogy sokszor elhangzott a kérés: „Anyu, vedd meg!” A TIT gyulai díszmadárszakköre legközelebb szeptember 30-tól október 2-ig rendez kiállítást Sarkadon, a művelő­dési házban. Képünkön nimfa papagájok láthatók. Kép, szöveg: Szőke Margit Ázik a gyulai vár Finn vendégeknek mu­tattuk a gyulai várat. Megdöbbentünk, milyen állapotok uralkodnak belül, a lovagterem és környéke több helyen is a teljes pusztulás képét mutatja vagy vetíti elő. Ez a felvétel egy „kiállí­tóterem” egyik sarka, középkori fegyverek, esz­közök, középen a deres, fájdalmas botozások ta­núja. Nem is elhamarkodott vélemény azt mondani: a vármúzeumot be keli zárni, mert így mutogat­ni, szégyen a városra, de azokra is, akik nem se­gítik, hogy megmentse várát, mely 600 éve áll. Igaz, 200 millió kelle­ne. Honnan? (s—n) Anyakönyvi hirek GYOMAENDROD Házasságkötések: Fülöp Ibolya és Matyelka Jó­zsef Sándor, Dinya Marianna és Fekécs Imre. Születések: Farkas Elek József és Szabó Emma Mária leánya Tünde Il­dikó, Tímár Béla és Raduska Éva leánya Hajnalka Eva, Papp Sándor és Fekete Etelka Irén leánya Anita (Dévaványa), Cze- be Ferenc és Csatári Erzsébet leánya Nikolett (Dévaványa). Haláleset: Móricz István. SZEGHALOM Házasságkötések: Barna Katalin (Füzesgyarmat) és Nyilas Sándor (Füzesgyar­mat), Papp Magdolna (Füzes­gyarmat) és Gyebrovszki Géza (Szeged), Tasnádi Julianna (Zsadány) és Horváth József (Zsadány), Vincze Zsuzsanna (Zsadány) és Vakarcs Jenő (Zsadány). Születések: Ruha Gergely és Kelemen Mária leánya Ildikó, Koncz Já­nos és Vass Zsuzsanna fia Já­nos, Tóth Sándor és Szatmári Anikó Irma leánya Enikő (Fü­zesgyarmat), Csüllög Béla és Karakas Andrea fia Béla (Vész­tő), Szeleczkl Zoltán és Földi Julianna leánya Erzsébet (Kö- rösladány). Halálesetek: Tóth Lajos (Okány), Marti Mihály (Körösladány). ötven éve halt meg Sió­fokon a Budapesten szüle­tett Karinthy Frigyes (1887 —1938) író, költő, kritikus és műfordító, a XX. századi magyar humorisztikus iro­dalom egyik megteremtője, századunk magyar irodalmá­nak kiemelkedő egyénisége. idűiárAs Az évszaknak mefelelőnél jó­val hűvösebb időjárásban volt részünk az elmúlt hétvégén. Szombaton változóan felhős volt az ég, a megye északi fe­lében szórványosan zivatarok alakultak ki. A dörgést, villám­lást rövid ideig tartó heves zá­porok és viharos széllökések kísérték, ám a lehullott csapa­dék nem haladta meg a 2-3 mil­limétert. Vasárnap szinte zavar­talanul sütött a nap, legyengült a szél, délután 23-24 fokot je­leztek a hőmérők. Erős légnyo­mássüllyedés miatt sokan pa­naszkodtak fejfájásra, rossz köz­érzetre — adta a tájékoztatást Szudár Béla, a Békéscsabai Me­teorológiai Állomás ügyeletese. Hírügyeletünk 19 óráig hív­ható; a tele­fonszámunk : 27-360 Hírügyeletes: Nemesi László < — ÉVADNYITÓ TÁRSULA­TI ÜLÉS. Ma délelőtt 11 órakor tartja évadnyitó tár­sulati ülését a Békés Megyei Jókai Színház. Az ülésen köszöntik majd a társulat új tagjait. — TANÉVNYITÓ A FŐIS­KOLÁN. Szeptember 3-án, szombaton délelőtt 10.30 óra­kor lesz a tanévnyitó ünnep­ség Békéscsabán, a Debre­ceni Tanítóképző Főiskola kihelyezett tagozatán. A tanévnyitó keretében tesznek esküt az első éves hallgatók, valamint arany-, gyé­mánt-, vas- és rubindiplo­mákat osztanak ki. — EZEKBEN A NAPOK­BAN tesztelik Szarvason, az Öntözési Kutatóintézetben a szolnoki Mezővíz Terftielési Rendszer mérnökei által ki­fejlesztett új öntözőfejet. Ez a szerkezet a lineárhoz ha­sonlóan apró vízcseppekkel öntöz. Felszerelhető a Bauer és a Turbómat gépekre. fl Dél-alföldi Magazin mai műsora A Dél-alföldi Magazin ma esti. műsorában (2. program, 20 órá­tól 21 óráig) folytatódik a „Ko­lostori történet”, a Szeged, al­sóvárosi templomhoz tartozó volt ferences rendi kolostor sor­sáról. A magyar társadalom időszerű, legfontosabb kérdései­ről tanácskoztak a múlt héten Balatonszárszón, a műsorban hallhatók a legérdekesebb fel­szólalások, riportot láthatnak a nézők a Kecskeméten épülő második magyar S. O. S. gyer­mekfalu építésének előkészüle­téről, a Hódgép Kupa homok- rallyról, a gyulai senior úszó­bajnokságról és körképet az is­kolakezdésről. A szegedi tv-stúdió ma esti adását Király Zoltán szerkesz­tette és Olajos Csongor vezeti. Hz alábbi lenyomatú bélyegző elveszett, HASZNÁLATA ÉRVÉNYTELEN: Békés Megyei Vendéglátóipari Vállalat 165. sz. italbolt, 5600 Békéscsaba, Szarvasi út 46. Szerződéses üzletvezető; HORVATH ELEK Értesítjük T. fogyasztóinkat, hogy Békés—Körösladány 20 kV-os vonal, Kettős-Körös kerasztezési szakaszát FESZÜLTSÉG A LA HELYEZZÜK 1988. augusztus 30-án. A létesítményen elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes és tilos! Démász Ü zemigazgatóság, Békéscsaba A Békéscsaba és Vidéke Áfész Élelmiszeripari Leányvállalata FELVESZ férfi- és női munkaerőt húsfeldolgozó tevékenységhez, betanított munkára. Jelentkezni lehet: Laurinyecz András műszakvezetőnél, Újkígyós, Tormási u. 13.

Next

/
Thumbnails
Contents