Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-27 / 205. szám
1988. augusztus (87., szombat © Hz első sárkányrepülőgép-bemutató Orosházán Szent István korának templomai A feldebrői altemplom. Feltehetően itt volt eltemetve Aba Sámuel (uralkodott 1041—1044), Szent István sógora A szerző reprodukciója A sárkányrepülés nem új dolog. A tévében is sokszor láttuk, amint fordulóznak és szépen siklanak a táj felett. A sárkányrepülés igen rövid múltra tekinthet visz- sza. Magyarországon 1973. évben a Nagy Kevély hegységnél kezdték meg a kísérletezést, az első gyakorlatozást. 1977-ben Egerben rendezték meg az első sárkányrepülő-találkozót, azután sorra alakultak Pécsett, Miskolcon és más városokban is a szakosztályok. 1978- ban a Magyar Repülő Szövetség is elismerte a sárkányozást mint sportot és támogatásáról biztosította művelőit. Orosházán 1982. augusztus első hetében hirdettek egy lóversenyt, amelyet az orosházi Űj Élet Termelőszövetkezet rendezett. Ahogyan olvastam a versenyről közölt hirdetést, az alsó sorok felkeltették érdeklődésemet. Arról adtak hírt, hogy egy sárkányrepülő is bemutatkozik a közönség előtt. Elhatároztam, hogy ott leszek. Augusztus 20. és 21-ére lett kitűzve a lóverseny- és a repülőbemutató. Napokkal előbb megérkeztek a versenyzők és fogataik. Az első nap igen szép idő volt, teljes napsütés, 30 fok körüli meleg, csendes légáramlás. A bogárzói dűlőn ültem le, tehát a versenypálya északi részén. Szép sorjában zajlottak a versenyszámok reggel óta. Keresni kezdtem tekintetemmel — meg a 8X30- as prizmás távcsövem segítségével — hol is van a meghirdetett repülő? Egyszeresek a bejáratnál egy fehér színű gépkocsi kanyarodott mifelénk, majd a kert sarkánál megállt. Ez 15 órakor történt, és az egyik néző már kétségbevonta, hogy bemutató lesz a sárkánnyal. Lehetett tőlünk vagy 300 méterre. A távcső segítségével már jelenthettem a körülöttem levőknek: lesz sárkányrepülés; látom őket! Azért volnam olyan biztos a kijelentésemben, mert tisztán láttam a csomagtartón egy motorfélét és a légcsavar is élesen látszott a távcső látómezejében. Odarohantam, ekkor már terítették ki a sárkányt és kezdték összeszerelni. Voltunk ott kíváncsiskodók egy páran, mert a közönség a nézőhelyekről nem jöhetett errefelé. A vázat, amely különleges és könnyű fémből készült, a műanyag borítással együtt néhány gyakorlott személy igen gyorsan összeszerelte. Megtudtuk azt is, hogy a gépet Molnár István egri lakos építette és az összes költsége kb. 40 000 forintot tett ki. Csak a légcsavarja 5000 forintba került, lehetett 1 méter ennek a nagysága. A motorként felhasznált kéthengeres P—20-as, a háromkerekű kocsira lett szerelve. Sebesség- váltóját elhagyták és áttétellel hajtotta meg a légcsavart. Az üzemanyagtartálya kb. 3 literes, porlasztója pedig szelencés. Három kisebb gumikeréken megy a földön a repülő. A sárkány fesztávja 11 méter és a felülete kb. 15 négyzetméter. A hangszóró tudatta a közönséggel, hogy a sárkány- repülő rövidesen felszáll. Megtartották a motorpróbát, .5-6 percig a különféle erősséggel járatták a P—20-ast. Még azt el kell mondani erről a repülésről, hogy itt a motor nem a vezető előtt van elhelyezve. Biztonsági szempontokat figyelembe véve a pilóta mögött működik a motor és a légcsavar. Mikor a motorpróba véget ért Molnár István — aki már az ülésen ült — fejére tette a bukósisakot és jelezte a segítőknek, hogy minden rendben van, indul. A szárnyvégeket addig tartották, amíg a sárkány meg nem indult. Kis szellő lengedezett délkeletről, tehát nagyjából ebbe az irányba indult. A füves részen fokozatos gyorsulással haladt a sárkány és mintegy 80 méter után láttuk, hogy már emelkedik, mert elérte a lebegési sebességet. Ennél a repülésnél a légcsavar tolóereje adja meg a szükséges sebességet. Több kört végzett a vezető jobbra majd ellenkező irányban is. Magasra felemelkedett, 10 percig körözött majd fokozatosan jött lefelé. A föld- reérés utáni helyzetben készítettem fényképet róla. A kormányozása ennek a repülőnek acélhuzalokkal történik, nagy szakértelemmel és gyakorlattal. Megkérdeztem a repülés után a vezetőt, milyen magasan kö.- rözött a sárkányával ? Azt felelte: 150 métert mutatott a magasságmérő. E bemutatónak nagy része volt abban, hogy Orosházán is megkezdődött a szép sport művelése. E sorok írója is volt már a kétszemélyes sárkánnyal fönt és pompás madártávlatból szemlélte a várost és környékét. Sin Lajos Az új hitre terelt magyarság számára a királynak biztosítania kellett a katolikus vallás gyakorlásának egyik fontos feltételét: a kötelező vasárnapi misehallga-' tásit. Ezért született meg az a második törvénykönyvbe foglalt rendelkezése, hogy „ ... tíz falu építsen templomot, amelyet lássanak el két telekikel és ugyanannyi szolgával ...” A településtörténet legújabb kutatásai szerint István király idejében, az új magyar királyság területén legkevesebb kétezer, más becslések szerint legalább háromezer faluval kell számolnunk, ami annyit jelent, hogy a XI. század közepéig, tehát István király halála (1038) körüli időkig 200-300 falusi templorrfot emelitek. Ezek az egyházak (templomok) azonban jórészt kezdetleges és könnyen pusztuló anyagból épültek, azaz sövényfonású és sárral tapasztott, gerendavárba döngölt földből vagy teljesen fá-< ból. Amennyire az eddigi feltárásokból kinyomozható, többnyire téglalap alakú hajójukhoz félkör íves vagy négyzetes szentély kapcsolódott. Ismerték a centrális térnek kör, illetve hatkaré- jos alaprajzú megoldását is. Az elsőre a királyi szálláshelyeken, Veszprémben, Esztergomban, Sárospatakon emelt kápolnák alapfalainak maradványai, a hatkaréj osra pedig a kiszombori, gerényi és karcsai templom a példa. A szerény kivitelű falusi templomokénál összehasonlíthatatlanul magasabb igénnyel épültek az István király által alapított két érsekség és nyolc püspökség szentegyházai. Ami természetes, hiszen az egyházmegyék székhelyei egybeestek a vármegyék ispánjainak székvárosaival. Ugyancsak díszesebb, nagyobb templomokat emeltek az egyházmegyénként négy-öt esiperesi kerület központjában is. Mindehhez hozzá kell számítanunk azt a sok bencés kolostort (legkevesebb egy tucatot), amelyeknek a XI. század első felére eső alapításáról tudunk, továbbá a bazilika és görög szertartá- sú monostorokat, hogy képet kapjunk arról a roppant munkáról, amely néhány évtized alatt legkevesebb 300 különböző művészi kivitelű templomot varázsolt a nemrég még Európát rettegésben tartó kalandozó magyarok földjére. E nagyméretű építkezésnek azonban napjainkban kevés épségben fennmaradt, látható emlékében gyönyörködhetünk. A pusztítást a pogánylázadások kezdték, hiszen az első tűzcsóvát mindig’ az egyházi épületekre vetették, aztán folytatták a kunok, tatárok, majd betetőzték a törökök. S ami még megmaradt, azt átépítették. Szent István templomainál a legnagyobb igényt a háromhajós, kereszthajó nélküli bazilikák jelentették, mint például a gyulafehérvári (erdélyi) vagy a pécsi püspökség négytornyú székesegyháza. Ámbár épült érseki székhelyen egyhajós bazilika is, mégpedig Kalocsán. A Szent István korában épült kolostorok és falvak kőtemplomairól már sokkal kevesebbet tudunk. Csak néhány maradt ránk közülük, mint a garamszentbenedeki, a tihanyi altemplom (már Szent István halála után épült), a pécsváradi kétszintes templom alsó része, a feldebrői kéthajós altemplom, a tarnaszentmáriai altemplommal, a szigligeti és még néhány, jobbára átalakítva, későbbi, XII. századi hozzátoldással, átalakítással. Az egyházmegyék középpontjaiban emelt bazilikákkal sem jobb a helyzet, hiszen legtöbbjüknél csupán az alapfalak és némi kőtö-^ redékek maradtak. Oszlopfő, palimettaleveles párkánykőlábazat Esztergomban, Egerben, az altemplom Veszprémben, vagy csak utalás, írott emlékek, mint Győrött, Vácott, Biharvárott vagy Csanádvárott, amelyet azelőtt Marosvárnak neveztek. Nem püspöki vagy érseki székhelyen épült a szent király családi-álla'mi bazilikája, melynek 1016 táján rakták le az alapját. A bazilikával összefüggő káptalant a király nem helyezte érsek vagy püspök fennhatósága alá. hanem egyedülálló függetlenséget biztosított számára, amely az egyházi hierarchiában merőben szokatlan volt. A bazilikában őrizték a koronát és a koronázási ékszereket. Itt volt az országos levéltár, ez lett a királykoronázások és királyi esküvők, valamint az uralkodócsalád temetkezési helye. Elképzelhető, hogy ez a háromhajós, monumentális (több mint 60 méter hosszú és 32,5 méter széles) szent- egyház milyen fényes, gazdagon berendezett épülete volt a megkeresztelkedett nemzetnek. Alapfalain kívül csupán néhány külső és belső díszítésre szolgált farag- vány maradt ránk belőle. Szent István korának bazilikáit a ma is álló pécsi székesegyház alapján lehet a legplasztikusabban felidézni. (Természetesen restaurált állapotban, hiszen az épületet Pécsett sem kímélték meg a viharos évszázadok.) Az öthajós altemploma viszont még restauráláson sem esett át, úgy áll ma is, ahogyan talán maga Szent István is látta. A király ugyanis folyamatosan látogatta vármegyéit, s figyelemmel kísérte a templomépítkezéseket. A hagyomány szerint az egri bazilika építését még irányította is a Királyszéknek nevezett dombról. A pécsi székesegyház levegős belső téralakítása, amely még Európa-szerte is ritka, fogalmat adhat többi székes- egyházunkról. Felemelt szentélyei félköríves apszisokban végződnek. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a templomkülső jelenlegi karakterisztikus, négy tornyos megoldása fokozatosan alakult ki, amennyiben a keleti toronypár a XII. században épült. A pécsi székesegyház hazánkban egyedülálló, Európában is ritka templom- épüiettípust képvisel, hiszen a többi hasonló bazilikánk elpusztult. Dr. Csonkaréti Károly Hazai tájakon: Mátraszöllös kincse Mátraszöllös kis község Nógrád megyében. Nevével ellentétben nem a Mátrában, hanem a cserháti lankás dombság vidékén található. A Cserhát keleti vonulatában, Pásztótól néhány kilométernyire érdemes felkeresni a mátraszöllősi római katolikus templomot, Nógrád megye egyik legértékesebb és legrégibb műemlékét. A templom középkori eredetű. Az idők folyamán többször átalakították, megnagyobbították. Gótikus jellegét a 14. században nyerte el, de a barokk kori átalakítások maradandó nyomot hagytak külsej én-belsején. Korabeli freskótöredékei — Krisztus a pokol tornácán és más szentek életét ábrázoló részletek — értékes emlékek. A közelmúltban az Országos Műemléki Felügyelőség irányításával régészeti kutatásokat és építészeti munkákat végeztek a templomban. A munkák miatt az oltárokat el kellett bontani. Egyúttal restaurálták is a többszörösen átfestett és részben átalakított oltárokat. A restaurálás a szakemberek számára is meglepő eredménnyel járt. A főoltár és a Mária-oltár építészeti részei fekete színűek, a fa- ragványok pedig aranyozottak, illetve zöld színűek, és krapplakkal lazúrozottak. Mindkét oltár predelláján (alsó részén) feltűnt az 1669- es évszám, amely a készítés dátumát jelölte. Ezek szépségük mellett azért is feltűnőek, mert ez a fajta fekete- arany díszítési mód a 17. században Bajorországban és Svájc északi részein volt elterjedve. E vidékről származott el később Európa más országaiba is. Annál furcsább, hogy miközben Buda még török uralom alatt nyögött, a mátraszöllősi plébános a legújabb ízlés szerint dolgozó nyugati mestereket hívott a templom oltárának megfestésére Magyarországra. Az ismeretlen mesterek remekművet alkottak, a 17. századi magyar táblaképfestészet egyedülálló példáit. Annál érdekesebb az északnémet művészet megjelenése ezeken az oltárokon, mivel ugyanabban a templomban, ugyanezen időben egy merőben más szín- világú, más jellegű, de művészi kvalitásában hasonlóan értékes oltárt is állítottak. A Szent Miklóst ábrázoló mellékoltár a község céheinek kezdeményezésére készült. Ez a kis méretű, reneszánsz arányokat mutató oltár zöldes-sárga-cinóber és kék színezésével inkább déli, olasz hatásokat mutat. A píedellát gránátalmákkal, a zárófejezet sárga tulipánokkal díszítette a 17. századi festő. Ilyen díszítménnyel se találkozunk hazai templomainkban. Az oltárt az 1760-as években toldalékokkal egészítették ki — ezeket a restaurálás során eltávolították, és az eredeti állapotot állították vissza. Mátraszöllös műemléktemplomának látogatását két, könnyű, közeli hegyi kirándulással fejezhetjük be. Megmászhatjuk az 553 méter magas Garábi-hegyet, meg a dús növényzetű 574 méteres Macska-hegyet is. k. m. Dévaványa, Széchenyi út 3. Felvételünk 1988 februárjában készült Dévaványán. E házban töltötte gyermekéveit az író-költő, Ladányi Mihály. A századelőn épült házat a közelmúltban lebontották, műút lesz a helyén. Nézzük hát meg utoljára az egykori épületet, tisztelegve Ladányi Mihály (1934—1986) és az itt töltött gyermekévek emléke előtt ^ép szöveg; Nagy
