Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-24 / 202. szám

1988. augusztus 24., szerda o Kezdeményezések a gyapjúipar talpra állítására A felsőruházati terméke­ket és méterárut gyártó hat gyapjúipari vállalat gazdál­kodásában az utóbbi időben feszültségek, strukturális problémák jelentek meg. Szinte valamennyi vállalat­nál csökkent a termelés, nö­vekedtek a költségek, rom­lott a jövedelmezőség, és pénzhiány keletkezett. A hat gyapjúipari vállalat, amely­nek 1980-ban 221 milliós eredménye volt, tavaly 37 millió forint veszteséget ért el, s ezt csak nagy nehézsé­gek árán sikerült rendezni Az alacsony jövedelmezőség okainak feltárására, és a ki­bontakozásra az Ipari Mi­nisztérium az érintett válla­latok bevonásával elemzést végzett, igénybe véve több szervező vállalat tapasztala­tát is. Mivel a gyapjúipar a jö­vőben is fontos szakágazata marad az iparnak, hiszen a textilipar nélkülözhetetlen háttéripara, és a lakosság ellátásában is jelentős a sze­repe. elengedhetetlen, hogy hatékonyságát, gazdálkodá­sát lényegesen javítsák. Az elemzést végző vállalatok az Ipari Minisztériummal kö­zösen a kibontakozás két út­ját jelölték meg. Az1 első változat szerint a szakága­zat hat vállalata állami irá­nyítás .alá kerülne, és a ter­melést központilag irányíta­nák. Ez a megoldás vissza­térést jelentene a régi típu­sú gazdálkodáshoz, a válla­latok életébe való beleszó­lás levenné a felelősséget a vállalati vezetőtestületekről, és emellett jelentős beruhá­zási forrásigénnyel is járna. Ehhez egyelőre nincs ele­gendő pénz, ráadásul a vál­lalati belső gazdálkodási gondokat kívülről nem lehet megszüntetni. Éppen ezért az Ipari Minisztérium a má­sodik alternatívát támogat­ja, mely S'/.erint a vállalatok önálló kibontakozási progra­mok alapján javítják meg munkájukat, változtatják meg szervezetüket. Erre máris több helyütt akad jó példa. Megkezdődött példá­ul a kihasználatlanul álló gépek és üzemrészek érté­kesítése, illetőleg más célra történő hasznosítása a Ma­gyar Posztógyárnál, a Hazai Fésősfonó- és Szövőgyárnál, a Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyárnál/ valamint a Bajatexnél. Több eredmé­nyes intézkedés történt a termékszerkezet átalakításá­ra, a profiltisztításra, a gaz­daságtalan tevékenységek csökkentésére, illetőleg az értékesebb és ezért jövedel­mezőbb gyártmányok rész­arányának növelésére. Je­lentős szerkezetátalakítást végzett már eddig is a Ba- jatex Vállalat a teljes szö­vettermelés leépítésével és a fésűsfonalgyártás, valamint a konfekcionálás bővítésé­vel. A Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár a termelés át­szervezésével egyik üzemré­szét szabadította fel, s itt új jövedelmező vállalkozásba kezdett: magyar—NSZK ve­gyesvállalatnak adott ott­hont. A Magyar Gyapjúfo- mó- és Szövőgyár leányvál­lalatok és részvénytársaság alapításával, illetve tévé1 kenységének bővítésével in­dult el a kibontakozás út­ján. A többi vállalat első­sorban értékesítési és ter­melési szerkezetének fej­lesztésében, a minőség javí­tásában látja a megol­dást. A hat gyapjúipari válla­lat a közelmúltban munká­jának összehangolására Gyapjúipari Egyesülést ho­zott létre.' Arra számítanak, hogy így az egymás közötti termelési kapcsolatuk szer­vezettebbé válik, módjuk lesz a termelőberendezések cseréjére, a szakosodás és a kooperáció fejlesztésével pe­dig újabb erőforrásokat sza­badítanak fel pénzügyi hely­zetük javítására. Ehhez máris elkészítették azt a munkatervet, amely tartal­mazza idei teendőiket. Ezen­kívül a hat vállalat konkrét tervet készített a gazdálko­dásuk jövedelmezőbbé téte­lét segítő szervezeti és szer­kezetátalakítási feladatok végrehajtására is. Fordulat Orosházán Az Orosházi Baromfifel­dolgozó Vállalat a megúju­lással sikeresen birkózók közéi tartozik. Több ipar­ágon belüli kezdeményezé­sük és az ezt kísérő ered­mények tanúsítják előbbi megállapításunkat. Néhány igen figyelemre méltó ezek közül: az eszközarányos nyereségük 1987-ben 49 szá­zalékos volt. A 178 milliós nyereség elérésében a mun­kaerő racionáls foglalkozta­tása. az újabbnál újabb ba­romfiiparai termékek előál­lítása jelentette az előbbre lépést. A csaknem 20 ezer tonna felvásárolt baromfifé­le zömét, 77 százalékát a háztájiban termeltették meg az áfészek és a termelőszö­vetkezetek integrálásával. A háztáji bekapcsolása a piaci igények kielégítésébe azért is jelentős, mert egyes külföldi partnerek a rendelés során ragaszkodnak a kisgazdasá­gokban termelt áruhoz. Néhány évvel ezelőtt az áru feldolgozási fokára jel­lemző volt a kopasztott, zsi- gereitől megfosztott csirke- test, melyet előhűtve, vagy hűtve adtak át kereskedelmi partnereiknek. .Az igények néhány év leforgása alatt megváltoztak. A vágott ba­romfinak csak töredék ré­sze hagyja el a vállalatot a régi formában. Legújabb termékük a fűszerezett csir­ke, mely annyira konyhaké­szen kerül ki tőlük, hogy speciális sütőkbe fagyasztot- tan tehető, kiolvad és a tech­nikai berendezés nyomban meg is süti. A pulykákat feldarabolják, szeletelik és így exportálják. A csirkéből is készítenek finom szelete­ket. Különösen a nyugati piac igényli az ilyen válasz­tékot. Ott vannak az NSZK, Olaszország, Ausztria, Svájc és a francia piacokon, de számukra legjelentősebb a szovjet piac, mivel a vágott csirke 70 százalékát a spe­ciális igényeknek megfelelő­en erre a piacra készítik. A baromfifeldolgozóhoz egy kisebb kapacitású kon­zervgyár is tartozik. Ebben az üzemrészben 3500 tonna baromfihúsból, májból, puj- kából. és libából, ezek ter­mékeiből a legkényesebb ve­vők igényének megfelelő vö­rösárut. hús és májkrémeket állítanak elő. Ez a vállalat úttörő volt a baromfi vörös­áru készítésében. Az ország­bon elsőnek ők készítettek baromfi-párizsit, pujkajava felvágottat és baromfi-virslit, hogy a több közül csak né­hányat említsünk. Tapaszta­lataikat felhasználva ez év­ben már 11 ezer tonna ba­romfi vörösárut gyártanak az ország különböző feldol­gozóiban. Feltétlen a megújuló vál­lalathoz tartozik az a tény is. hogy egyetlen év alatt húsz egyetemet és 50 közép­iskolát végzett szakemberrel gyarapodott a dolgozói lét­szám. A napi munkában olyan összefogás, egységes szemlélet és cselekvés szüle­tett, amely két hét leforgása alatt kereken 00 millió fo­rint beruházás gyakorlati megvalósítását eredményez­te. A régi épületekbe új, kor­szerű technológiát szereltek, a legmodernenbbet, elektro­nikával vezéreltet. Minden változást maguk dolgoztak ki! És ami nagyon fontos és lényeges: a megújuláshoz hi­teleket csak az amortizáció nagyságrendjéig vettek fel, ami azt jelenti, hogy nem adósodtak el. Napjainkban sokszor be­szélünk az állami vállalatok és a szövetkezetek megúju­lásának szükségességéről, egy újfajta gondolkodásmód meghonosításáról, a társa­dalmi tulajdon racionális és hatékony működtetéséről. Az orosházi tapasztalat igazolja — hiszen hasonló törekvé­sekkel, eredményekkel más­hol is találkozunk —, ipar­vállalataink élnek a részük­re biztosított lehetőségekkel és a megújulás útját, járják, amint ezt az Orosházi Ba­romfifeldolgozó Vállalat ese­tében is láttuk: saját erőre, erőforrásokra építve. Erőfe­szítéseik nyomán csaknem hétmillió rubel és tízmillió dollár bevételhez juttatták az országot. Lényeges és jelentős az orosházi húzóerő már csak azért is, mert a baromfifel­dolgozó tevékenységét a nagyszerűen szervezett és működő termelői háttérnek köszönheti. így ebben a vál­lalkozásban nemcsak a vál­lalat ezernél valamivel több dolgozója érdekelt, hanem az ófészek és a téeszek által in­tegrált több ezer kistermelő, de maguk a nagyüzemek is, akik ott állnak a gyár mö­gött, akik munkájától és munkájával lehetővé válik mindaz, amiről szóltunk. Dupsi Károly

Next

/
Thumbnails
Contents