Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-23 / 201. szám

1988. augusztus 23., Kedd o Huszadik! népünnepély Sarkadon Megkérdeztük... Miért lett Phaedra? Az utóbbi hetekben na­ponta olykor több telefont is kapunk azzal a kérdéssel: miért lett Phaedra a neve a békéscsabai Szabadság mozinak? A választ Tőkés Gyula, a filmszínház üzem­vezetője adta meg. — Ahhoz, hogy ennek a mozinak önálló arculata le­gyen, elengedhetetlenül fon­tos egy olyan név, amely egyedi, mással össze nem té­veszthető. Korábban szinte naponta fordult elő, hogy a „Szabadság” nevű téeszek, más mozik leveleit ide kéz­besítették . . . Nos, ezért dön­töttünk úgy az elmúlt év nyarán, hogy közvélemény- kutató lapokat osztunk ki időről időre a látogatók kö­zött: mondják el vélemé­nyüket, milyen nevet sze­retnének. A lapon mi húszat soroltunk föl, amely között szerepelt a város két mozi­jának felszabadulás előtti neve — a Csaba és az Apol­ló — is. E két név különben egy-egy szavazatot kapott... — Végül is hogyan lett Phaedra a Szabadságból? — Ez a név — szerintem is egy nagyon szép női név, s itt és most ezen van a hangsúly — kapta a legtöbb szavazatot. Július elseje óta már ez a hivatalos nevünk. Kialakult a mozi vizuális jelképe is. A csabaiak tud­ják: a mozi tér felőli olda­lát kedves mészkő szobrocs­kák díszítik. A középsőt vá­lasztottuk emblémánkká, s ha úgy tetszik: „kereszteltük el” Phaedrává. Különben a filmművészettel is kapcso­latos ez a név. Bizonyára sokan emlékeznek még az azonos című filmre Iréné Papasszal a főszerepben. Egy ókori görög tragédia megfil­mesítése volt; ;nagy alkotás! Az elmúlt hat hét azt jelzi, látogatóink elfogadták az új nevet, amely Magyarorszá­gon csupán ezt a filmszín­házat illeti. — A földszinti és az eme­leti előcsarnokokban malte- rosvödrök, más építőanyagok. Ezek szerint nemcsak ne­vében, de küllemében is változik a mozi? — A földszinten új szo­ciális helyiségeket kellett kialakítanunk dolgozóink­nak, de a közönség kényel­mét szolgáló vizesblokkokat is teljesen felújítjuk. Az elő­csarnok falára könnyen tisz­títható lambéria kerül. Az emeleten egy hetvenöt sze­mélyes kamaratermet épí­tünk, amely a csabai film­klubsorozatok egyik otthona lesz. Az erkélyek előcsarno­kában kap helyet az a büfé is, amelyben a megyeszék­hely fiatal értelmisége, a filmművészet iránt különö­sen érdeklődők adhatnak egymásnak randevút a mozi napi nyitva tartásának ideje alatt. Úgy tervezzük, hogy ez utóbbi látogatását is csak azoknak tesszük lehetővé, akik klubtagságit váltanak. Ha a kivitelezés ilyen jó ütemben halad, szeptember közepétől már. megszépülve fogadjuk — a földszinten és az emeleten — közönségün­ket: (nemesi) (Tudósítónktól) Sarkadon délelőtt zajlottak a községi sportversenyek a település sportpályáján, ugyanitt a megyei kettős fo­gathajtó versenyt szurkolhat­ták végig az érdeklődőik. Rendeztek kismotor- és autó­ügyességi versenyt az ABC parkolójában, a művelődési ház előtt pedig vásározók ta­nyáztak, de volt itt lehető­ség korongozásra is Prekop János jóvoltából. Az elő­csarnokban sütőipari ter­mékbemutatót, virág-, könyv­es ajándéktárgyvásárt ren­deztek. Az emeleten kiállítás nyílt. Az ünnepi program a bé­késcsabai Rábai úttörő tánc- együttes műsorával kezdődött a művelődési házban, majd köszöntőt mondott Vass Jó­zsefije országgyűlési képvise­lő. — Augusztus 20., ünnepek ünnepe. Az egyetemes ma­gyarság, Magyarország lété­nek ünnepe — mondotta. Majd emlékezett I. István királyra, „aki felismerte, hogy a magyaroknak sza­kítani kell a nomád életmód­dal, ha nem akarnak a Du- na-medencébe sodródott né­pekhez hasonlóan elpusztulni a történelem viharában”. Ez­után alkotmányunkról, 1949- es létrejöttének körülmé­nyeiről beszélt. — Meggyőző­désem — mondotta —, alaptételei helyet kell kap­janak az új alkotmányban. Végül a sarkadi képviselők­ről szólt, akik tevékeny ré­szesei lehettek a történelmi eseményeknek, és megemlé­kezett az új kenyér ünnepé­ről. A helyi Röpülj páva kör műsora után Jakó István, Sarkad tanácselnöke meg­szegte az új kenyeret, és a résztvevők valamennyien kaptak egy kicsiny nemzeti­szín szalaggal átkötött ke­nyérkét. Az ünnepség a HNF-kitüntetések, jutalmak átadásával ért véget — a nap azonban folytatódott sok­sok szórakoztató program­mal. sz. M. Kétkedők és az ellenérvek „Repülni — pedig — szükséges!” Rövidesen enyhül a hintőporhiány hanem a század eleje óta a jelenlegi helyén van. 1920 után kezdték meg az épüle­tek és a berendezések kiépí­tését. A város csak később terjeszkedett ebbe az irány­ba. A nagy sebességű repü­lőgépek vezetőjelöltjeinek július 2-a és 22-e közötti or­szágos központi felkészítését pedig — ez alól csak a ta­valyi év volt a kivétel — hagyományosan városunk­ban rendezik meg. Az idén azonban ez alatt a három hét alatt olyan iszonyatos volt a Hőség, hogy a repü­lést irányító táborparancs­nok rendelkezésére reggel 6 órától délután 2 óráig tar­tott a kiképzés. — S miért éppen a lakott területek irányába kellett re­pülniük? — Ezek a pilóták még kezdők, ezért az úgynevezett iskolakört — amelyet a gé­peknek mindenképp meg kell tenniük — szigorú sza­bályok szerint határozzák meg. Térségünkben az ural- , kodó szélirány nyugati, északnyugati, ezért kell a repülőgépvezetőknek éppen a Lencsési ABC fölött for­dulniuk. — De nemcsak e három hét alatt zavarták a lakók nyugalmát a zajos gépek, ha­nem — ha nem is ennyire — szinte az egész repülési szezon alatt, azaz április ele­jétől november közepéig. — Már készen állnak azoknak az intézkedéseknek a tervei, amelyeket rövid időn belül megvalósítunk. A gépek nagyjavítása ugyanis most van soron, és egyúttal felszerelik őket zajcsökken­tő berendezéssel is. A mo­toros repülések és az ejtő­ernyős ugrások felszállás! irányát pedig úgy állapítjuk meg, hogy a gépek minden­képp kerüljék el a várost. De ha ez nem lehetséges, akkor is előírjuk, hogy csak 400 méter felett repülhet­nek, s ilyen magasságban már nincs zajszennyeződés: Az országos hatóságokkal megvitatjuk, hogy mit le­hetne tenni, hogy az iskola­kor helyét — pontosabban a fordulás irányát — megvál­toztassuk. Ezenkívül pedig a vontatásos felszállásoknál is amikor a vitorlázó repü­lőgépeket húzzák a magas­ba — elkerüljük a lakott te­rületeket. — Arról mi a véleménye, hogoy a sok légiparádé nem érdekli az embereket? — Ezt a kijelentést egy­szerűen rosszindulatúnak tartom. A négy évvel ezelőtt megrendezett motoros műre­pülő világbajnokság nyitó- és zárónapján például több mint 100 ezer ember volt kí­váncsi a versenyekre. De egyéb kisebb jelentőségű be­mutatókon is mindig több ezren látogatnak ki a repü­lőtérre. Azt hiszem, ezek az adatok bőségesen elegendő­ek arra, hogy megcáfoljam a kétkedőket. (bundul^) Júliusban három hétig Bé­késcsabán, a Lencsési úton lakók — ha akarták, ha nem — korán ébredtek. Reggel 6 órától ugyanis ék­telen dübörgéssel szálltak el kis magasságban a lakótelep fölött a motoros repülőgé­pek. Természetesen a pihen­ni vágyók ezt — finoman fo­galmazva — nem vették túl­zottan jónéven. S hogy a kedélyek még mindig nem csitultak el,. azt bizonyítják azok a telefonok, levelek is, amelyek szerkesztőségünkbe ez ügyben azóta is érkez­nek. A háborgók érvei között gyakran szerepel, hogy elhi­bázott lépés volt Békéscsa­ba központjához közel fel­építeni a repülőteret. Más­részt, többen kritizálják a gyakori légibemutatókat és -versenyeket, mondván, na­gyon kevesen kíváncsiak ezekre. Emellett hangoztat­ják azt is, ha már minden- áron szükség van arra, hogy repüljenek, akkor a gépek legalább kerüljék ki a la­kott területeket. Ezeket az észrevételeket továbbítottuk Frontó And­rás alezredesnek, az MHSZ Békés Megyei Vezetősége titkárának, s megkértük, mondja el véleményét. — Először egy — a köz­tudatban igencsak elterjedt — tévedést szeretnénk el­oszlatni — kezdi Frontó András. — A repülőtér — mint ahogy sokan hiszik — nem a ’40-es években épült, Néhány kozmetikumból és testápoló szerből az utóbbi hónapokban meglehetősen rapszodikus a kereskedelem kínálata. Jó néhány hete szinte sehol nem kapható sem hazai, sem import hin­tőpor. A hintőporhiány várható­an körülbelül egy hónap múlva szűnik meg, miután ismét megindul a nagyobb mennyiségű hazai gyártás. A Caola ennek érdekében sa­ját devizakerete terhére Olaszországból vásárolt tal- kumot, s a szállítmány né­hány hét múlva érkezük meg. Az olasz talkum jó minősé­gű, sterilizált készítmény. Az ebből előállított hintőpor új néven és új csomagolásban kerül forgalomba. A Hófe­hérke elnevezésű hintőpor 250 grammos flakonokban 36 forint körüli áron lesz kap­ható a boltokban, még szep­temberben — ígéri a gyártó és a kereskedelem. Háztól házig anyatej A pótolhatatlan értékű táplálék útja Az anyatej élettani hatá­sáról, pótolhatatlan értéké­ről sokszor hallanak a kis­mamák. A legideálisabb, hi- giénikusabb táplálási mód­szer, egyenletes értelmi, ér­zelmi fejlődést, bizonyos be­tegségek elleni védelmet je­lent a kis emberkének az anyatej adása. Olyan köny- •nyen, emészthető fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat tar­talmaz, amelyek rendkívül kedvező hatásúak. A szopás a csecsemőket aktivitásra serkenti és pótolhatatlan láncszeme ez a testi-lelki közelség az anya-gyermek kapcsolat kialakításának. A nyugati, fejlettebb szol­gáltatásokat kínáló társadal­makban ismét érdem és di­vat a kisbabák szoptatása. Persze mindig mindenhol vannak nők, akik féltik alakjukat, de olyan édes­anyák is küszködnek a kis­baba táplál ásának gond ja i- val, akik szeretnének szop­tatni, de nincs mit. Alkati adottságaik, netán betegsé­gük, helytelen táplálkozásuk, vagy nem kellő felkészült­ségük miatt nem termelődik menükben elegendő anyatej. Ilyen esetben hosszú ideje elfogadott megoldás az, hogy a tejben bővelkedő édes­anyák kisegítik a rászoruló­kat. így mindenki jól jár, mert anyagi térítésben ré­szesülnek a tejet adó anyu­káik, a kisbabák viszont té­rítésmentesen juthatnak az életet jelentő nedűhöz. Egy olvasói levél adta az ötletet, hogy az anyatej út­járól, közvetítéséről írjunk, mert ez a folyamat nem köz­tudott, azok előtt sem, akik­re tartozik. „Pécsett lakó lányom a közelmúltban kisbabájával és családjával tíz napot töl­tött városunkban. Olyan sok anyateje van, hogy naponta átlagosan 1,2 litert tudott leadni otthonéban az anya­tejgyűjtő állomáson. A mi városunkban nem tudunk hasonló állomásról, vagy ar­ról, hogyan lehet igazolni az anyatej átadását, átvételét. Két anyukának szállította házhoz a tejet nálunk, még­sem kapott anyagi ellenszol­gáltatást. Mit lehet és kell ilyenkor tenni?” Dr. Balogh Erika megyei orvos és KomlóSi Kálmán­ná megyei vezető védőnő készséggel adott felvilágosí­tást: — A megyében nem mű­ködik anyatejgyűjtő állomás — tájékoztat az anya- és csecsemővédelemmel foglal­kozó doktornő. — A körzeti védőnők közvetítenek a te­jet adó és fogadó édesanyák között. Háztól házig akció­ban kerül a babához az anyatej. — A terhesgondozás, a gyermekágyasok látogatása, az újszülött- és csecsemő- gondozás, a kisgyermekes családok életének figyelem­mel kísérése, mind-mind a körzeti védőnők feladata, a városokban és a községekben egyaránt — mondja Komló- síné. — A kórházakban dol­gozó védőinők az újszülött osztályokon segítik a gyer­mekágyas anyukát. Tanítják a szoptatás, a mellkiürítés kötelességeire és értesítik a körzetet a kisbaba születésé­ről. Iskolai és ifjúsági védő­nőink is vannak már, min­den védőnő munkáját a te­rületi vezető védőnők irá­nyítják. A megyében össze­sen 195 védőnő dolgozik, 11 állásunk üres. Reméljük, si­kerül a frissen végzett főis­kolások közül néhány em­bert a megyébe hozni az anya- és gyermekvédelmi hálózat szolgálatába. Gyulán az ifjúsági egészségügyi köz­pontban július 1-től az op­timális családtervezési mo­dell elképzeléseinek megfe­lelően külön védőnő segíti — a megyéből bárhonnan ide érkező — gyermeket kívánó párokat a családvédelmi al­kalmassági vizsgálaton. Amikor a kórházból édes­anyjával hazamegy a kis­baba, 48 órán belül a vé­dőnő meglátogatja, a kora­szülötteket pedig még ha­marabb. Az anyukát már a kórházban megkérdezik, hogy a szülés után gyerme­kével hová megy, a sorsukat nyomon követik. A védőnőnek ismernie kell a területét. A vöröskeresz­tes aktivisták, társadalmi munkások is hozzák a híre­ket, hol látnak családi prob­lémákat, kisgyermeket, gon­dokkal küszködő idős em­bert. Arra is figyel a védő­nő, ha valaki hosszabb idő­re élutazik, vagy érkezik kisbabával. Netán anyatejre van szüksége, vagy adni tud. A levélíró olvasó gondját is orvosolni, lehet — nyugtat meg Komlósiné —, a tejet kapó édesanya és a körzeti védőnő utólag is igazolhatja az átvett tejmennyiséget, így egyik édesanya sem károso­dik. Egyébként pedig, ha va­laki kisbabával hosszabb időre elutazik, jó, ha erről tájékoztatja a gyermekor­vost és a védőnőt. — Nagyon fontos tudni­való — figyelmeztet Balogh Erika —, hogy a szoptató anya mérje le, mennyit szo­pik a babája, mennyi tejet igényel, s a megmaradót az utolsó cseppig fejje ki. Csak így termálod ik újra és újra elegendő mennyiségű anya­tej. Elsőrendű feladata, hogy a saját babáját lássa el, s csak akkor adhat másoknak, ha marad teje. Higiénikus mellápolás után a kifejt te­jet hűtőben 24 óráig lehet tárolni. Az anyatejért min­dennap menjen el valame­lyik családtag és az édes­anya egyszerre csak annyit melegítsen fel, amennyit a baba egy alkalommal elfo­gyaszt. Cumisüvegben, hideg vízbe állítva kell forralásig hevíteni, majd fogyasztásra alkalmassá téve lehűteni. A megfelelő hőmérséklet ellen­őrzésére legegyszerűbb mód­szer, hogy a kezünk csukló­jának belső bőrére cseppent­sünk a tejből. Amit étkezés­kor meghagy a baba, még egyszer nem szabad felhasz­nálni. A fogadó édesanya, a tejet adó és a védőnő együt­tesen igazolják a tej meny- nyiségét és a társadalombiz­tosítási szervekhez benyúj­tott formanyomtatvány el­lenében literenként 200 fo­rintot kap a szoptató anya. Megközelítőleg azonos korú kisgyerekeket lehet ugyan­azzal a tejjel táplálni, mert az anyatej összetétele az idő múlásával változik. Amelyik településen nincs szükség az anyatejfeleslegre, ott az egészségügyi hálózatnak meg kell1 szerveznie, hogy eljus­son az értékes táplálék va­lamelyik kórházunk újszü­lött- és gyermekosztályára. Közel azonos születésszám (évi 5 ezer baba)- mellett 1985-ben 8132, ’86-ban 8733 ’87-ben 8798 liter tejet adtak a kismamák másoknak. Az idei év első felében már 6232 liternél tartunk, A cse­csemőt 7-8 hónapos koráig tanácsos anyatejjel táplálni. A megyei adatok szerint 4 hónapos koráig a kisbabák 45,8 százalékát táplálták anyatejjel az édesanyák. Szoptassanak az anyukák, ameddig csak lehetséges — kéri határozottan a doktor­nő —, ha pedig nincs tejük, a gyermekorvos és a védőnő segít megtalálni a megfelelő partnert, a -tejet adni ké­pes kismamát. Bede Zsóka Az újszülöttoeztályokra is el lehet juttatni az anyatejet akisbabáknak Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents