Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-22 / 200. szám
1988, augusztus 22., hétfő Milyen takarmányellátás várható? Az utóbbi hetek aszályos időjárása következtében többekben megfogalmazódott: milyen takarmányellátásra számíthatnak a megye gazdaságaiban? Különösen az utóbbi napokban került ez a kérdés ismét előtérbe, amikor futótűzként terjedt a hír, silózzák az aszály miatt megperzselődött kukoricatáblákat a tsz-ekben és az állami gazdaságokban. Megkértük Hankó Lászlót, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetőjét, hogy a takarmánytermesztés helyzetéről, a várható ellátás színvonaláról és a gazdaságokban folyó aszály elleni küzdelmekről, intézkedésekről tájékoztassa lapunk olvasóit. — Kalászos gabonából a második legjobb termést takarították be a tsz-ek és az állami gazdaságok 1988-ban. Takarmányárpából és búzából a tervezettnél 10 százalékkal több termett. Ez bizonyos tartalékot jelent a várható kukoricatermés ellensúlyozására. Kukoricából 100 ezer hektár a megye vetésterülete. A legutóbbi termésbecslés — augusztus első felében — megyei átlagban 5,6 tonna hektáronkénti hozammal számol. Mondanom sem kell, hogy ez a tervezettnél lényegesen alacsonyabb. A megye gazdaságaiban azonban változó képet mutat a kukorica. Me- zőkovácsháza környékén az 5,6 tonnánál lényegesen jobb termésre számolnak. Orosháza körzetében az utóbbi napok esőzése jótékonyan befolyásolja a szemképződést. Itt javul a terméskilátás. A megye középső és északi részén rosszabb a helyzet, mert az aszály itt okozott legtöbb kárt. A körülmények ellenére bizakodom, mert a silózás mértéke nem olyan ' veszélyes, mint ahogyan arról beszélnek. Az üzemi vezetők a termésbecslés során 10 ezer hektár árukukorica lesilózá- sát kezdeményezték, de ennek van némi ellentétje is, mivel a fővetésű silókukoricából üzemenként jelentős területeket árut adó kukoricának minősítettek. Ilyen táblacseréket általában minden évben megkockáztatnak a szeineskukori- ca-ellátás javítására. Ennek az üzemi intézkedésnek most különösen nagy jelentősége van, mivel valamennyi gazdálkodó egységnek anyagi érdeke fűződik a bevételek, illetve a nyereség növeléséhez. A szója 15 500 hektár vetésterületen átlagosan 6-800 kilóval ad kevesebb termést a tervezettnél. Ez megyei szinten 10 ezer tonna terméskiesést jelent. Ma még nem tudjuk, hogy a kormányzat milyen intézkedéseket tesz az állatállomány fehérjetakarmányának biztosítására. Annyi bizonyos, hogy az amerikai szőj atermelő államokban a miénkhez hasonló, de inkább keményebb aszály pusztít. Az viszont biztosra vehető, hogy az élelmiszeripar körülbelül 100 ezer tonna ipari eredetű melléktermékkel — korpa, napraforgódara — segíti a takarmányszűke időszak átvészelését. Készleteinket alaposan számba véve a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán, úgy ítéljük meg, hogy az aszály ellenére az igen nagy létszámú termelő állatállomány takarmányszükséglete saját termésből biztosítható, gondolunk a kukoricára, takarmányárpára és búzára. Szójából hiánnyal számolunk, az ipari eredetű anyagokra pedig nagyon- számítunk. A takarmányszükséglet biztosítására tárgyalásokat folytatunk a MÉM illetékes osztályával. A tárgyalásokat mi kezdeményeztük, mert úgy érezzük, a megyében levő jószágállomány folyamatos termeléséhez szükséges takarmányokat csak az ösz- szes lehetőség jó kihasználásával tudjuk biztosítani. D. K. Megoldották a foglalkoztatási gondot A körösladányi Magyar— Vietnami Barátság Tsz tavalyi 42 millió forintos nyereségének 40 százalékát az ipari ágazat adta, amely a 700 aktív dolgozóból 270-et foglalkoztat. Az elmúlt hónapokban a tsz-vezetés egyik legnagyobb gondja volt, hogy mi lesz a bőrüzemben foglalkoztatott 105 tagjukkal. A Budapesti Bőripari Vállalat Táncsics Bőrgyárával álltak kapcsolatban, de a fővárosi gyár — gondjai miatt — a körösladányi üzemnek nem tudott munkát adni. Mi lett az itt dolgozók sorsa? Kovács Imre termelési elnökhelyettes már megnyugodva jelentette ki, hogy átszervezéssel megoldották a gondot. A bőrüzem fiatalabb nődolgozóit a konfekcióüzemben, az idősebbeket a kamillafeldolgozóban foglalkoztatják, a férfiak a fűrészüzemben kaptak helyet. Azt is elmondta, hogy a, rönkök szétfűrészelésére a tavalyi év végén egy Catter-fűrészt vásároltak, ennek egy csarnokot építettek. Az első negyedévben 45 tagot foglalkoztattak, most — a bőrüzem felszámolása után már 85-öt. Bár az új dolgozókat be kellett tanítani, az első félévet mégis 870 ezer forint nyereséggel zárták. A legnagyobb gondjuk, hogy a fa egyre drágább, a fenyő szabadáras, az alapanyag 85 százalékát vásárolják, csak a többi saját kitermelés. Elsősorban — csomagolás céljára — ládákat és raklaipoikat gyártanak, de értékesítenek félig feldolgozott faárukat is. A két csarnok mellett az úgynevezett elő- tárolóban a villásmarkolók tevékenykedtek. Az anyagmozgatás a vagontól a fűrészig gépi, de bizony a csarnokban láthattuk, még mindig van mit emelni. Ősszel új gépek vásárlásával azt is korszerűsíteni akarják. A két csarnok után a szegezőrészlegbe megyünk. Itt — hagyományos módon — épp az Orosházi Üveggyárnak állítanak össze ládákat. Kovács Imre elmondta, hogy jövőre a gépi szegezésre akarnak áttérni, ez könnyebb és gyorsabb lenne. — ml — KGST-kooperáció keretében több mint egy évtized óta szállít az NDK-ba mezőgazdasági gépekhez tartozékokat a Rekard téti gyára. A pillangós növények betakarítására alkalmas vágószerkezeteket vonattal szállítják partnerüknek Fotó: Matusz Károly Családi „deficit”...? Szeptember, tanévkezdés. Tanévkezdés, vásárlás. Vásárlás, kiadás. Kiadás, bosszankodás ... Valahogy így összegezhetnénk a beszélgetéseket, melyeket olyan családokban folytattunk, ahol egy, vagy több gyerek készülődik ezekben a napokban az iskolakezdéshez. Először egy „rutinos” édesanyát, a békéscsabai Leszkó Antalnét kerestük fel. Két fia már saját lábára állt, a harmadik most lesz negyedikes a Rózsa Ferenc Gimnáziumban. Egyszem lánya — a legkisebb gyerek — szeptemberben a, Kemény Gáibor Szakközépiskolában kezdi tanulmányait. — Hogy miért pont az autóforgalmit választotta — tárta szét a kezét Leszkóné. — Fiúk mellett nőtt fel, örökké nadrágban jár. Nem csodálkoztunk hát ezen sem. Természetes, hogy négy gyérek mellett nem könnyű úgy beosztani a pénzt, hogy jusson is, maradjon is, Leszkóné már jó előre elkezdte a vásárlást. — Mindig így csináltam. Köpenyt, füzetet, tanszert előre megveszem, így több hónapra oszlik meg a kiadás. Még egy táskát veszek Évikémnek az iskola- kezdés előtt, úgyis csak addig lesz nyugtom. Aztán, ha szeptemberben indulnak, naponta viszik a pénzt. Reggelire húsz forint, aztán ott a tankönyv, az osztálykirándulás .. . Nem sorolom. Lesz .kiadás bőven. Kertet bérelnek, nyúlat tartanak, férje három műszakban dolgozik . . . Nem panaszként sorolta, hisz: — Nekem aztán a tanulással nem volt gondom soha. A szülői értekezleteken is mindig csak jót mondtak a gyerekekről. Hát akkor mfért ne tanulnának tovább? Pedig nem könnyű, higgye el. Én, ha találkozók valakivel, aki megkérdi, hová megyek, húsz éve vagy azt mondom orvoshoz, vagy azt, hogy szülőire. Azért a közös pihenésre is futja. Nyaranta felkerekedik a család és elindulnak vár- nézőbe. — A gimnazista fiam mániája, régész akar lenni. Már megjártuk a Zemplén, a Mecsek és a Mátra várait. Egyik évben a férjem, a másikban én megyek a gyerekekkel. Visszük a sátrat, így aludhatunk, ahol tetszik. De anyagilag sem győznénk másként. __ * * * Egy, ez év júniusában készült felmérés szerint Körös- tarcsán 346 kiskorú gyermeket nevelő csalód közül 291 van olyan, ahol az egy főre jutó átlagkereset nem éri el a ma létminimumnak számító 3200 forintot. S ahol eléri, vagy meg is haladja, zömében ott sem a keresetből, vagy a családi pótlékból fedezik, hanem otthoni kertészkedésből, állattenyésztésből, esetleg gmk-zásból származik a pénz... Szabados Gábor és feleséGabinak most még csak játék az iskolatáska... Fotó: Gál Edit ge két’ kisgyereket nevel. Kata még egészen pici, Gábor most megy első osztályba. Családjukban az egy főre jutó átlagkereset 2500 forint. Vajon mit jelent, számukra Gabika beiskolázása? — Amit eddig vettünk, táska, füzetcsomag, ceruzák, összevissza 3000 forintba került — mondja az anyuka. — De még hiányzik a melegítő, a tornaruha, ilyesmi.... Ha arra gondolok, hogy csak a táska volt 700 forint, nem is merem elképzelni a hátralevők árát... Szerencsére a férjem szülei és nővére anyagilag is sokat segítettek. így harmadára csökkentették számunkra ezt a terhet. Igaz, most már ötévi albérletezés után végre a sajátunkban élünk, s úgy tűnik, feleslegesen nem adunk ki pénzt, no de azóta az árak is megduplázódtak, így gyakorlatilag mégis ugyanott vagyunk, mint eddig .. . Szabados Gáborné eredeti foglalkozása női szabó. Dicséri is épp eleget mostanában, hogy annak idején ezt a szakmát választotta: — Azt hiszem, rengeteget megspórolok így, hiszen szinte mindent én varrók a gyerekeknek. Ha erre is költe- nem kellene, biztosan még nagyobb gondban lennék a tanévkezdéssel... * * * Turb'ucz Józsefné és Bajkai Józsefné a mezőberényi tanácsnál dolgoznak. Mindkettőjüknek Mariann neyű lányuk van, akik egy-egy középiskola első osztályát kezdik szeptemberben. Vajon milyen terheket ró a családra egy középiskolai tanévkezdés? — érdeklődtünk tőlük. Turbuczné válaszolt először: — Mariann a békéscsabai egészségügyi szakközépiskolába fog járni. A beiratko» ■ •. ” ............ . M egkezdődött a kenderaratás A rendkívüli időjárás, a tartós kánikula meggyorsította a kender érését. A kendertermelési rendszer szegedi központjától kapott tájékoztatás szerint a Dél-Alföldön megkezdték a rostnövény aratását. Szákemberek szerint jó közepes az idei termés, hektáronkénti átlagban 83 tonna kórót takaríthatnak be a gazdaságok. Ez annak is köszönhető, hogy a terület nagyobb részén az időjárás viszontagságait, köztük az aszályt is jól tűrő fajtákat vetettek. A szegedi Okendertermelési rendszer 29 partnergazdasága országszerte mintegy 4000 hektáron vetett kendert. A legtöbb rostnövény a tiszántúli megyékben terem, mivel az országnak ezen a részén találhatók a nagyobb feldolgozó üzemek. A gyárak köré centralizált termelés előnye, hogy nem kell nagy távolságra fuvarozni az óriási tömegű nyersárut. Ezzáskor elmondták, hogy egyelőre semmilyen tanszert ne vásároljunk meg, mert mindenről szeptemberben, a tanévkezdéskor tájékoztatnak bennünket. így csak iskola- köpenyt. és táskát vettünk. Miit mondjak? A fiamnak, aki három éve ugyanitt végzett, ezek a dolgok talán 5-600 forintból kijöttek. Ma- riannra már ezren felül költöttünk . . . — S a legnagyobb gond számomra az — folytatta Bajkainé —, hogy ennyi pénzért nem minőségi terméket kapunk. Nekünk szinte évről évre újra kellett vásárolni mindent, mert tönkrement a táskacsat, mert eltört a vonalzó, szétrepedt a tolltartó, stb. S ha ehhez még azt is hozzáveszem, hogy két iskolás gyerekem van, hát elmondanám, nem leányálom a tanévkezdés. S így, hogy az előző évről szinte alig tudnak ismét hasznosítani valamit, minden tanévkezdés olyan, mintha újra és újra elsőbe iskoláznánk be őket.. . * * * Persze, ahol egy gyerek van, valamivel könnyebb. A békéscsabai Tasnádi házaspár lánya, Tünde, Szegeden, az orvostudományi egyetemen tanul. Most lesz másodéves. — Már az általános iskolában egyre mondta, gyerekorvos szeretne lenni — emlékezett Tasnádiné. Sokat tanult, néha túl sokat. És sikerült. Ám azzal, hogy felvették, még korántsem lett vége a megpróbáltatásoknak. Sőt. Most jött csak a java. — A kollégiumba nem vették fel, így albérletben lakott fél évig —- vette át a szót a házigazda. — Ez havi 1500 forint! Az útiköltség szerencsére kedvezményes, mert a feleségem az Utasellátónál dolgozik. Jön is a lány haza, minden hétvégén. Ilyenkor nagy a sütés-főzés, legyen mit vinni a kollégiumba is. Mert fél év után sikerült bejutnia, hála a jó tanulmányi eredményeknek. — Igazán nem panaszkodhatunk. Tanul, ügyesen beosztja a pénzt — mondta Tasnádiné, majd hozzátette: — Ez a második év már könnyebb. Tavaly ilyenkor a ruháktól a két váltás ágyneműig, és az íróasztalig, mindent utána kellett vinnünk. Már csak a vizsgák izgalmától tartanak. Mert a drukkból kijut a szülőknek is. Tünde édesanyja erről így beszélt: — Este szépen kivasalom a fehér vizsgablúzt, másnap indul, viszi, mi meg lessük a telefont. Mert mindig fel- . hív, ha túl van rajta. Tavaly egy négyese volt kémiából, a többi ötös! Hát nem megérdemel az ilyen szorgos gyerek minden áldozatot? Tasnádiéknál most csendes a ház. Lányuk nyaral, hogy aztán újult erővel kezdjen a tanuláshoz. És aztán kezdődik minden elölről : tanévkezdés, vizsgák, pihenés, és ismét szeptember, tanévkezdés... (Magyar—Nagy) által egyrészt gazdaságosabbá, másrészt biztonságosabbá vált a termesztés, mert az ültetvényekről, idejében a gyárakba szállított növény kevésbé van kitéve az időjárás esetjeges minőségrontó hatásának. A rendelkezésre álló speciális kenderkombájnokkal tizenöt-húsz nap alatt országszerte végeznek a betakarítással. A kenderaratás mindig nagy megpróbáltatást ró a gépekre, az emberekre, az ipari növény mélyen művelt talaja valósággal ontja magából a párás meleget. FIGYELEM, ÁRAMSZÜNET! Értesítjük t. fogyasztóinkat, hogy hálózatépítési munkák miatt Áramszünetet tartünk Békéscsaba külterületén, a Szarvasi út mentén a városhatártól Telekgerendásig (a Máté-, Liker-, Kvasz- és Kolarovszki-trafóállomások ellátási területén). 1988. augusztus 23-án 6.00—16.00 óráig. Hálózati berendezéseinket az áramszünet ideje alatt feszültség alatt állónak kell tekinteni! DÉMASZ BÉKÉSCSABAI KIRENDELTSÉGE A Démász orosházi kirendeltsége ÉRTESÍTI OROSHÁZA LAKOSSÄGÄT, hogy 1988. augusztus 25-én 8—15 óráig áramszünetet tart Rákóczi telepen, Gyopároson a tótól nyugatra, Középlakon és Szenteitomyán a Kiss E. u.—Farkas A. —Nagy S.—Dessewffy u. által határolt területen a 20 kV-os hálózat karbantartása miatt. Békés Megye Tanácsa V. B. szervezési és jogi osztálya 1988. szeptember hó 1. napjával kezdődően JOGÁSZT KERES FELVÉTELRE. Államigazgatási gyakorlattal rendelkezők előnyben. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet dr. Sós Sándor * osztályvezetőnél.
