Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-03 / 184. szám

1988. augusztus 3., szerda o I remete­Louise Brown, a világ első lombikbébije, aki 1988. július 25-én ünnepelte tizedik születésnapját (Telefotó—MTI külföldi képszerkesztőség) 360 méter széles az ideiglenes meder Megfelelő ütemben ha­ladnak a Nagymarosi Víz­lépcső építésének előkészíté­si munkái. A „gazda”, az Országos Vízügyi Beruházó Vállalat megbízásából az osztrák vállalatok a visegrá­di oldalon az ideiglenes Du- na-medret szélesítik, mélyí­tik. A Duna erre folyik majd, amíg a mostani me­derben a vízlépcső betono­zását végzik a gépek. Ehhez előkészítve a terepet, a zá­tonyok kialakulásának meg­akadályozására naponta rob­bantják a kiálló sziklatöm­böket. A kirobbantott köve­ket a gátépítéshez használ­ják fel. Előreláthatóan au­gusztus 9-én megkezdődik a most még szárazon álló ideiglenes meder elárasztá­sa vízzel, a segédtöltést fo­kozatosan elbontják, s — egyelőre csak egy irányba — a hajókat is erre terelik. Augusztus 23-áig eltávolít­ják a segédtöltést, így 360 méter szélességben hömpö­lyöghet majd a Duna az ideiglenes mederben. Ezzel egy időben hozzálátnak a ré­gi méderből a víz kiszivaty- tyúzásához. A Duna másik oldalán. Nagymarosnál az építők két lakótelepének házai már te­tő alá kerültek, most a bel­ső munkák — a villany- és vízvezetékek kialakítása a feladat. A lakások a vízi erőmű megépítése után szál­lodaként, üdülőként szolgál­nak majd. A tervek szerint az első 20 lakásba október végén költözhetnek be az építőik. Ötvenen betegedtek meg Szalmünellajárvány Szeghalmon Szeghalmon a legtöbb fagylaltárusító helyen —; melyekbe a Szeghalom és Vidéke Áfész cukrászüzeme szállítja az árut — kis tábla értesíti a járókelőket, hogy fagylalt nincs. Talán sokan nem is sejtik, miért, bár ilyen-olyan mendemondákat hallottunk egy szalmonella­fertőzésről. Tegnap dr. Csankó Judit, a megyei Köjál igazgatóhe­lyettese Tar Mihállyal, a járványügyi osztály főmun­katársával Szeghalmon járt; tőlük kértünk ez ügyben részletes tájékoztatást. Dr. Csankó Judit elmond­ta, hogy július 23-án telefo­non felhívta Szeghalomról a cukrászüzem vezetője, és ar­ról tájékoztatta, hogy az előző ? este az ügyeletes or­vosnál tizenegy hasmenéses beteg jelentkezett, akik va­lamennyien fagylaltot ettek. Dr. Csankó Judit a helyszíni vizsgálat alapján megállapí­totta, hogy valamennyi be­teg a szeghalmi 9-es Nap­sugár presszóban vásárolta a fagylaltot. Még aznap, 23-án leállították a cukrászüzem­ből szállított fagylaltok áru­sítását. A beküldött minták közül csak a 9-es presszó van í 1 iaf agyialt jáb ól tenyé­szett ki a szalmonella, a többiből nem. A körzeti orvosok tájékoz­tatása alapján megindult a járványügyi vizsgálat, jelen­leg 50 klinikai tünetekkel — hasmenés, láz, fejfájás, há­nyás, hasi görcsök — ren­delkező betegről tudnak, kö­zülük 35-nek a székletében szalmonellát találtak. A fel­tevések szerint a járvány forrása az egyik személy a 9-es presszóból, ugyanis a szalmonellának ugyanazt a törzsét — a szalmonella en- teritidist — találták meg a székletében, a fagylaltban és a betegek székletében is. Biztosat csak akkor tudnak mondani, ha az eredmény megérkezik az Országos Közegészségügyi Intézetből. Július 25-én, hétfőn min­denre kiterjedő vizsgálatot tartottak az áfész cukrász­üzemében. Itt a Köjál min­dent rendben talált, egyedül az volt a kifogása, hogy a felhasznált vízben az össz- csíraszám a megengedettnél magasabb volt. Egyébként — hangsúlyozta dr. Csankó Ju­dit — patyolattisztaságot ta­láltak. A fagylaltgyártást a vízrendszer alapos fertőtle­nítése után kezdheti újra a helvi áfész. Végezetül dr. Csankó Ju­dit azt kérte, ha Szeghalmon valakinek hasmenése van, feltétlenül jelentkezzen a körzeti orvosnál, mert — el­lenkező esetben — a környe­zetben tovább terjesztheti a betegséget. (molnár) IVECO-kamionok hazánkban Nemzetiségi klubok Szlovák hagyományőrzés Szarvason Szarvason 1722 óta élnek szlovákok. A 260 év alatt szorgalmas munkájukkal megalapozták a város jövőjét fejlődését, későbbi hírnevét. A nemzetiségi lakosság nagy része a mezőgazdaságban, illetve az iparban dol­gozik. A gabona- és az ipari növények, a gyümölcs-, a zöldségtermesztés, valamint az állattartás területén ér­nek el szép eredményeket. Aláírták a szerződést Budapesten tegnap szer­ződést írtak alá, amelynek értelmében a Technoimpex Külkereskedelmi Vállalat 5 millió nyugatnémet márka értékben olasz IVECO Tur­bo Star kamionokat vásá­rol. A 45, nagy teljesítmé- nyű járművet 11 magyar vidéki Volán-vállalatnál még az idén forgalomba ál­lítják. A kölcsönbérleti szerződés értelmében a ka­mionok 5 év múlva kerül­nek véglegesen a Volán-vál­lalatok tulajdonába. A lí­zingdíjért cserébe a Tech­noimpex különféle gépipari termékeket — például ja­pán kooperációban készülő Yasda szerszámgépeket szál­lít, amelyeket a Csepeli Szerszámgépgyár és a Diós­győri Gépgyár állít elő. A most kötött üzlet része annak a hároméves együtt­működési megállapodásnak, amely a Technoimpex és a Fiat IVECO cég között 1985- ben létesült. Azóta több mint 150 hasonló kamion érkezett hazánkba a Hun- garocamion számára. Fogynak a SZÚR-jegyek Hétfőn kezdték az árusí­tást, és máris kapósak az augusztus 28-án 10 órakor kezdődő SZÚR jegyei. Mi­vel a népszerű show-műsort ezúttal az MTK-VM stadi­onjában rendezik, csak 23 879 nézője lehet a jóté­kony célú rangadónak. Je­gyek — amíg vannak — az IBUSZ-nál kaphatók (a fő­városban a November 7. téren), valamint az MTK- VM Lenin körút 24. sz. alat­ti jegyirodájában. Egyenrangú állampolgár­ként élnek és dolgoznak. Ott vannak a közéletben, a te­lepülésfejlesztő munkában. Különösen a szlovák szövet­ség és az országos vezet&ég tagjai vállalnak feladatokat a helyi, a megyei, az orszá­gos testületek munkájából és a csehszlovákiai cserekap­csolatokból. Ugyancsak fi­gyelemre méltó a pávakör, a Tessedik néptáncegyüttes, a művelődési központ külterü­leti nemzetiségi klubjainak a tevékenysége, vezetőik szor­galma. A nyelvhasználat köre azonban meglehetősen szűk, hiszen a családban, a mun­kahelyen, a közéletben rit­kán használják a szlovák nyelvet. Ennek ellenére él a nemzetiségi tudat, a hagyo­mányápolás igénye, ezeket folyamatosan fejlesztik. Szé­les körűek a Csehszlovákiá­hoz fűződő kapcsolatok is. Ma Szarvason és a vonzás- körzetébe tartozó települése­ken' csaknem minden állami, szövetkezeti és szolgáltató szervezetnek van szlovákiai kötődése. Az utóbbi időben szorosab­bá váltak a politikai, a kul­turális, a sport-, a turisztikai együttműködések. A város­ból évente mintegy 6 ezren látogatnak a szomszédos or­szágba. A szlovák iskola kezdeményezésére tíz éve jött létre az a megállapodás a liptóvszky Tesla üzemmel, amely lehetővé teszi minden esztendőben száz úttörő üdü­lését Csehszlovákiában, illet­ve Szarvason. Nagy az ér­deklődés a Nasa Obrazovka című tévéműsor iránt, de figyelik és hallgatják a ha­sonló rádióadásokat is. Szí­vesen nézték a ,.Slováci na dolnej zemi” című, Szarvas fejlődéséről szóló filmet, amelyet a pozsonyi filmstú­dió készített. A településen három in­tézményben: az óvónőképző­ben, a 3. Számú Általános Iskolában és a Szlovák Ta­nítási Nyelvű Általános Is­kola és Diákotthonban van szlovák nyelvű oktatás, ösz- szesen 210 tanuló részvételé­vel. A nemzetiségi oktatást itt is hátrányosan befolyásol­ja az asszimiláció, a demog­ráfiai hullám, az iskolák körzetesítése, a pedagógus­hiány. Gond az is, hogy a nemzetiségi oktatás bizonyos késéssel követi a magyar oktatásügy szerkezeti, tartal­mi intézkedéseit, reformjait. Kidolgozatlan a kétnyelvű oktatás didaktikája, hiányo­sak a tárgyi feltételek. Sok­szor csak egy nyelvet beszélő pedagógust kénytelen al­kalmazni az iskola olyan tan­tárgyak tanításában is, ami­kor mindkét nyelv ismerete és tanítása feltétlenül szük­séges lenne. Sajnos, a szlo­vák iskola és diákotthon épületei sem felelnek meg az oktatás mai követelményei­nek. Csak reménykednek, hogy a minisztérium, a me­gye, a város pénzügyi segít­ségével mihamarabb megin­dul az ígért beruházás. Az említett szlovák iskola hagyományőrző és -fejlesztő feladatokat is ellát. Tanuló­ik szinte rendszeresen fellép­nek az üzemekben, a klu­bokban, a rendezvényeken. Május végén az iskolák or­szágos kulturális bemutató­ján nagy sikert arattak a citerások, a népi táncosok és a bábosok. Ezért pénzjutal­mat kaptak, és műsort ad­hattak az Egerben megtar­tott országos néptáncfesjti- válon. Volt Ludová Novyni- ankét, ahol a szlovák nyelvű nemzetiségi újság főszer­kesztője mutatta be a lapot. Csehszlovák bábosok is el­jöttek Szarvasra, ugyanak­kor az iskola tanulói a brez- nói úttörőtáborban sikereket értek el „A friss ész, ügyes kéz” szlovák nyelvű egyéni pályázaton. A nemzetiségi politika fon­tos része a közművelődés. A népfront városi bizottsága segíti e hagyományok ápolá­sát. Az utóbbi években kü­lönösen a pávakör, a nép­tánccsoport és a külterületi; a bezinai, az ezüstszőlői, a siratói kétnyelvű klubok te­vékenysége emelkedik ki a sorból. TIT-előadások, ka­maraműsorok, szlovák nyel­vű filmvetítések, népi tánc szerepel a programban. Jó hangulatú és értékes volt a találkozás Frantisek Bielik, Ján Sirácky íróval. Ezek a klubok szoros kapcsolatban vannak a békéscsabai, a te- lekgerendási, az örménykúti szlovák klubokkal. A nemze­tiségi pávakör nagy sikert aratott a gyetvai nemzetközi folklórfesztiválon. A tánc- együttes 1986-ban, a páva­kor tavaly országos arany, a hagyományőrző csoport pe­dig az idén ezüst minősítést kapott. A városi könyvtár­ban több mint 3,5 ezer szlo­vák nyelvű könyv, ezenkívül hanglemez, különböző folyó­irat áll az olvasók rendelke­zésére. c „ Hol sírjaink domborulnak Újabb vizsgálat a gyulai temetők rendjéről Az élők csak annyi tiszte­letet várhatnak el a követ­kező generációktól, ameny- nyit ők maguk is megadtak őseiknek — írtuk két évvel ezelőtt Hol sírjaink dombo­rulnak címmel lapunkban a Gyulai Városi Népi Ellenőr­zési Bizottság vizsgálata kapcsán. Talán többen még emlékeznek rá, hogy a für­dőváros népi ellenőrei — igen erőteljes lakossági ösz­tönzésre, pontosabban a gya­kori panaszos észrevételek tisztázására — a temetők rendjét, állapotát, közegész­ségügyi helyzetét, a temet­kezési kultúra változásait, valamint a Békés Megyei Temetkezési Vállalat, s an­nak gyulai fiókjának szol­gáltatásait elemezték. A kép lehangoló volt Gyu­lán. (Akárcsak más telepü­léseken.) S ez a megállapítás még akkor is igaz, ha temetőink állapotáért, kulturáltságá­ért, gondozottsá'gáért nem­csak az arra illetékes szer­vek, szervezetek, intézmé­nyek, vagy vállalatok a fe­lelősek, hanem mi, állampol­gárok is.- Hiszen hajdanvolt családtagjaink, rokonaink vagy barátaink nyugszanak a sírhalmok alatt. Az önmagunk elé (is) ál­lított tükörbe bizony nehéz volt akkor belenézni. Az írá­sos anyag és a videofelvétel önmagáért beszélt. A meg­állapításokat, a feltárt össz­képet valahogy így foglal­hatnánk egy mondatba: a temetők elhanyagoltak, jó­részt gondozatlanok, nincs megoldva a vagyonvédelem, az érvényes rendeletet nem tartják be, legtöbb pontját figyelmen kívül hagyják.. A temetkezési vállalat szol­gáltatásait a lakosság kifo­gásolja, a szertartások kül­sősége nemegyszer a kegye­letsértés határait súrolja. I I A közelmúltban utóvizs­gálatot tartott a gyulai NEB, ebben kivétel nélkül ugyan­azok a népi ellenőrök vet­tek részt. A Gyulai Városi Tanács elnökétől és a te­metkezési vállalat igazgató­jától írásos önbeszámolót kértek arról, miként hajtot­ták végre az alapvizsgálat során megküldött felhíváso­kat, javaslatokat. A vizsgá­lat vezetője, Christiánné Grósz Flóra a napjainkban feltárt helyzetről mondja a következőket: — Két év alatt jelentős változásokat tapasztaltunk. A teljesség igénye nélkül: a temetkezési vállalat gyulai fiókjának nyitva tartási rendje kedvezően változott meg, noha igaz, éjszakai ügyelet továbbra is csak a békéscsabai központban van. Jelenleg szombaton és va­sárnap nem rendeznek te­metéseket. Korábban a ha­lottszállítási idő betartása ellenőrizhetetlen volt, a vál­lalat azóta elrendelte a meg­felelő nyilvántartás vezeté­sét a megye összes fiókjá­ban. Nyomon követhető, hogy mikor jelentették be a halálesetet (év, hónap, nap, óra), az elhalálozott ne­ve és lakcíme, az elhalálozás pontos (órára) ideje, a ha­lottszállító jármű menetle­velének száma, s az iratok­ból kiderül a bejelentő ne­ve is. Sok gond volt a ra­vatalozók díszítőelemeivel és a kellékek állapotával. A vállalat lecserélte a Kisro- mán temető ravatalozójában az elhasználódott kellékeket, a Nagy Román temető kel­lékeit. Az Űj-református te­mető ravatalozójában belső felújítást végeztek, a Szent- háromság temető ravatalo­zóját faburkolattal láttákéi. A vállalat dolgozói a külön­böző kellékeket átfestették. Egy takarítót alkalmaznak — főfoglalkozásban, aki a ravatalozók tisztaságáért fe­lelős. A temetők közegész­ségügyi helyzete javult. Be­kerítették a Szent József és a Szentháromság temetőket, ugyanezt tervezik az Új-re­formátusban is. A zsidóte­mető viszont változatlanul nyitott, pedig milliós érté­kek találhatók itt. A Szent­kereszt temető sincs körbe­kerítve. Az Űj-református temető bejárati kapujának oszlopait átépítették, készül a kovácsoltvas kapu, amely eredeti formáját nyeri majd vissza. Ugyancsak jelentős előrelépés, hogy több teme­tőben szilárd burkolatú utat építettek, a mellékutakra beton járdalapokat fektet­tek. Meg kell említeni azt a tényt is, hogy a ravatalozók állapota javult (kivéve az izraelita temetőjét). Például az Új-református temető ra­vatalozójában elvégezték a külső-belső felújítást, két halott felravatalozására megfelelő elkülönített fülke van, a harmadik fülke a sírásókellékek elfogadható tárolását szolgálja. A szemétgyűjtés megfele­lő megoldására több új lera­kóhelyet jelöltek ki, így a kegveletsértő szemétkupacok elkerültek a ravatalozók kör­nyékéről. (Új-református, Szent József ^emető.) De vál­tozatlanul igaz: nem egy il­legális szemétlerakat létezik ma is a sírkertekben. A Szentháromság temetőbe pél­dául éjszakánként a lakos­ság behordja a háztartási szemetet a régóta meglévő illegális szemétlerakatba. A változásokat tovább so­rolhatnánk, a Gyulai Városi Tanács például intézkedések sorozatát hozta, egyebek kö­zött a városvédő egyesület segítségével felmérték a ne­ves családok sírjait, illetve a védelemre érdemeseket. A megyei tanács vb által meg­hirdetett pályázatokon való részvétellel rendszeresen tá­mogatják a temetőket fenn­tartó egyházakat. Az elmúlt két év tehát lát­ványos változásokat hozott, azonban az évtizedes lema­radásokat maradéktalanul nem lehetett pótolni. (A még meglevő hiányosságokat jó ideig sorolhatnánk.) Amikor a bizottság tárgyalta a ta­pasztaltakat, látottakat, a vitaösszefogilaló összegzésé­ben Rágyánszki János el­nök nem véletlenül emelte ki a következőt: a konkrét, kézzelfogható eredmények­nél is fontosabb talán a szemlélet megváltozása, a hozzáállás érezhető módosu­lása. A következő évekre jut még teendő bőven, a mind jobban kialakuló társadalmi összefogásból a népi ellen­őrök változatlanul ki akar­ják venni a részüket. Lovász Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents