Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-18 / 197. szám

1988. augusztus 18., csütörtök o IMdJiMTH---------------------— M ezőkovácsháza, Mozaik Áruház Napi 8—15 ezer forint iivegbetét Üvegekkel teli szatyorral lépek be Mezőkovácsházán a Mozaik Áruház Deák utcai üvegvisszaváítójába. Egyen­ként beszedik és rekeszekbe rakják az üvegieket. Közben számolják, blokkolják az el­lenértékét. Köszönve átve­szem, majd megjegyzem: — Ez a munka sem a le­ányálmok közé tartozik. — Hogy mennyire nem, amról tehetne írni egy re­gényt! — mondja Csende Sándorné alkalmazott. Meg­jegyzése kíváncsivá tesz, és kérem, mondja el, mit ta­pasztat a pult belső olda­lán. — Semmi akadálya — tes­sékel be a raktárba. Benn három kisebb helyi­ség nyílik egybe, mennyeze­tig töltve teli rekeszekkel. Ahogy megyünk az átvevő­helyiség felé, meg-megcsör- ren az üdítőüvegek sora. A helyiség szépen felsöpörve, a ládák katonás rendbe állít­va. A férj éppen szorgosan szedegeti a következő vevő kéttáskányi üvegeit. A fele­ség pillanatok alátt számol, és már vihetik is a megér­demelt forintokat. Ügye­sen, gyorsan teszik a dol­gukat. — A munka nem könnyű és rengeteg hátráltatója van — kezdi Csendéné, majd mesélni kezdi“’ i— A férjemmel 1987 óta dolgozunk itt és azóta ez a második hely, ahova költöz­ködtünk. Egyébként öt he­lyen üzemelt az üvegvissza­váltó, különböző állagú régi épületekben. Talán ez a leg­elfogadhatóbb. A város köz­pontjában van, közel az áru­házhoz, nem túl forgalmas utcában. Itt több a helyiség, de félő, hogy ez sem a vég­leges helyünk’. — Milyen a forgalom? — Átlagban napi 8-15 ezer forint közötti, ez az ünnepok után és hétfőnként maga­sabb. Például húsvét után egy napon 27 ezer forintot is kiadtunk. Két-három forin­tos üvegből ez igen .tetemes mennyiség. Az üvegek zö­me sörös és pálinkás, ami­nek olcsóbb az ára. Egyébként a kifüggesztett táblázatból megállapíthat­juk, hogy 45-féle üvegnek 24-féle ára van, ráadásul sű­rűn változott az utóbbi idő­ben. Néha a vásárlók is zú­golódnak, nem értik, hogy amit tegnap bizonyos fo­rintért vettek meg, ma miért más az ára. Mi csak a ren­deletekre hivatkozhatunk. — Mi a legnagyobb prob­lémájuk? — Először azzal kezdem, hogy kevés a rekesz és ne­héz beszerezni. Legtöbbször ömlesztve tároljuk az árut. Ez pLusz munkát jelent. Ren­geteg üveget hoznak .ide, amit nem az áruházban vá­sároltak. Lehet mondani, hogy az egész körzetből ide járnak a vevők. Sokszor ko­csiszámra hoznak üveget a csomagtartóban. A szállító vállalat p>edig csak annyit visz vissza, amit az áruház áruként átvett. Az áfész' ko­csija néha összeszedi a kis boltokból, vendéglátóegysé­gekből a rekeszeket, de ez csak csepp a tengerben. A likőripar például szeszes üres rekeszt nem ad. csak átrakással fogad árut. Em­líthetném, hogy a pezsgős­üvegek a többlet miatt már hónapok óta itt állnak, mert feltételezhetően csak kará­csony előtt viszik el. Ez ne­künk álló készlet, rontja a forgalmat. A Húsker a múlt héten hozott rekeszt, de üres üveget nem vitt vissza, mert máshol volt ütemezése. Hogy mikor viszik el? Bizonyta­lan. Itt van például 1584 pa­radicsomosüveg, aminek megszűnt a betétdsíja (3,50 volt). A budapesti Globus ^Konzervgyár gyártotta.’ Most elfekvő áru. — Milyenek 'vagyunk mi, vevők? — Röviden úgy fogalmaz­hatnék , hogy türelmetlenek. Sokan nem mossák, öblítik ki az üveget,. nem veszik le a kupakok maradványait. Többször előfordult bepené- szedettr sáros vagy csorba üveg. Legtöbbször keveslik a pénzt vagy a betétdíjat. Olyan eset is volt már, hogy a kapuhoz vagy a falhoz verték az üveget. Ha .más­hol nem, tőLünk elvárják, hogy mi minden üveget át­vegyünk. Sokan nem értik, hogy mi is csak egyetlen üz­lethez tartozunk. Természe­tesen vannak • türelmes ve­vők is, de mi már sok min­dent tapasztaltunk. Egyre nehezebb az emberekkel szót ér teni... H. M. ■ — Benne — felelte Jász Lukács —, ha már idáig fa­jult a dolog ... — Okos javaslat — mondta Melich György. — Hát akkor szavazzunk! Aki támogatja Kerecsényi László főkapitány álláspont­ját és a vár feltételes meg­adása mellett van, tartsa fel a kezét! — És milyen biztosítékot kapunk Pertaf basától, hogy janicsárjai nem támadnak ránk? — kérdezte Zichy György. — Feltételeink egyike ez lesz — szólt Kerecsényi —, hogy adjon túszként három beglerbéget mindaddig, amíg az utolsó várbeli magyar el nem hagyta lőtávolságig a török tábort. — Így igen, ha belemennek — mondta Keledy. — Hát akkor fel a kézzel, aki támogatja a főkapitány javaslatát! — kiáltotta Beth­len. A karok mintegy vezény­szóra emelkedtek a levegőbe. Jász Lukács nem állta meg, hogy ne kiáltsa oda a főka­pitánynak : — Győztél, Kerecsényi László, tied a dicsőség! De vajon meddig? — Az enyém a gyalázat — felelte Kerecsényi szomorú­an, majd felment a szobájá­ba és új végrendeletet írt, amelyet még azon a napon odaadott Fekete Demeter­nek, hogy juttassa el felesé­gének. — Nem bízik, hogy talál­kozik még vele, főkapitány uram? — Nem, Kara fiam. Énrám török rabság vár, tudom .. . * * * Utószó: Hitszegő volt-e Ke­recsényi kapitány, vagy vér­tanú, egyértelműen nehéz felelni a kérdésre. Az tény, hogy alkuba bocsátkozott a tőrökkel, ahelyett, hogy ki­tartott volna úgy mint Zrí­nyi Szigetvárnál, de az Is tény, hogy ha nem adja fel a várat, úgy a magyar tör­ténelemben nem lett volna a bölcs fejedelem Bethlen Gábor, akinek az apja a vár védői között harcolt, és nem lennének magyar falvak sem e vidéken. Ezért volt vértanú is Kerecsényi kapi­tány. Azok pedig, akik vele együtt nyolc hétig védték a várat, s csontjaik ott por­ladnak a vár tövében, hősök voltak, névtelen hősök, akik­nek se házuk, se földjük nem volt, mégis életüket áldozták a haza megmaradásáért. (Vége) EPA van a busahúsban Fasírt, füstölt hal és marinád Új termékek Gyomaendrödröl Az elmúlt év közepe óta egyre gyakrabban hallha­tunk, olvashatunk arról, hogy a növényevő halak, így például a busa zsiradékéban található eikozap>entaénsav (EPA), a belőle képződő prosztanoidok révén lassít­ja a vérrögök képződését, sőt a halból nyert olajokkal a vérnyomás is csökkenthe­tő. Az MTA Szegedi Bioló­giai Központjának és a Szarvasi Haltenyésztő Kuta­tóintézet felkérésére Kiskun­félegyházán, a városi kórház belgyógyászati osztályán kí­sérletet végeztek a busa hú­sával. Száz önkéntes beteget három hétig busahúsdiétára fogtak, s már a negyedik na­pon végzett vizsgálatok meg­állapították, hogy a betegek vérében jelentősen csökkent a szívinfarktus veszélyét leg­inkább fokozó koleszterin­szint. Mindez még tavaly ősszel történt. Azóta a har­csát és a pontyot kedvelő, de leginkább a sertés- és a mar­hahúshoz szokott magyar polgár is egyre gyakrabban keresi a halpiacon a busát. A Gyomaendrődi Viharsa­rok Halászati Termelőszö­vetkezetnek is „kapóra jött" ez a busahúst népszerűsítő tudományos felfedezés. A gyomaendrődiek ugyanis már 1971-ben hozzákezdtek a növényevő halak telepíté­séhez és szaporításához. Ter­mészetes vizeikben akkor­tájt rendkívül kevés volt a busa és az amúr. Ennek az úgynevezett busaprogramnak köszönhetően 1986-ban a 927 ezer tonnás hal termelé­sükből 570 ezer tonnányi volt a növényevő hal, mely­nek java része busa. Ez az össztermelés. 61,5 százalékát jelenti. A program indulása­kor — 1971-ben — ez az arány még csak 16 százalék volt. A hetvenes évek elején a vásárlók nem igazán kap­kodtak a busahús után. Ele­inte naponta néhány mázsá- nyi tisztított, szeletelt és elő­hűtött busát sikerült csak értékesíteniük. Majd 1974- től a Magyar Hűtőipari Vál­lalat békéscsabai gyárának receptje alapján elkezdték gyártani az úgynevezett mélyhűtött Körösi halászle­vet, melyhez busaszeleteket mellékeltek. A hetvenes évek végén — 1978-ban — 482 ezer tonna busa került á hálókba, s az értékesítést igencsak megkönnyítette, Hogy a közel-keleti piac a nyolcvanas évek elejétől szinte korlátlan mennyiségű busára volt vevő. Azután 1983-tól „bedugult” a közel- keleti piac, s a gyomaendrő­di busatermést csak jóval alacsonyabb áron tudták ér­tékesíteni néhány kelet-eu­rópai országban. — Ez a változás a mi gaz­dálkodásunkra is hatással volt — mondja dr. Csorna Antal, a halászati tsz elnö­ke. — A ’80-as évék elején évente mintegy 2 ezer ton­nányi halat dolgoztunk fel, s erre a mennyiségre számít­Két recept A halételek hetente legalább kétszeri fogyasztása jelentősen csökkenti a vérszérum koleszterin- és triglicerid-szintjét, igy a szívinfarktus rizikója a minimálisra csökken. Az alábbiak­ban néhány receptet ajánlunk az olvasóknak: Részeges fcusa. Hozzávalók: 1 kg hal, i gerezd fokhagyma, 2 és fél dl fehér bor, másfél dl olaj, só, bors. A megtisztított halat megmossuk, megtöröljük, megsózzuk, és két óra hosszat állni hagyjuk. A megtisztított fokhagymát a hal hasába tesz- szük, a nyílást fogvájóval összetűzzük. A halat sózzuk, bor- sozzuk, olajjal bekenjük, végül olajjal kikent tepsibe, vagy tűzálló tálba helyezzük. Forró sütőben 20-30 percig sütjük, időről időre borral locsolgatjuk. Busa újvidéki módra. Hozzávalók: 1 kg busa, 10 dkg füstölt szalonna, piros paprika, 2 fej vöröshagyma, 1/2 kg burgonya, 5 dkg sárgarépa, 4 dl tejföl. A megtisztított halat keresztbe vagdaljuk mindkét oldalon. Minden vágásba tegyünk egy esik füstölt szalonnát. A halat kívül-belUl sózzuk meg, majd hint­sük meg paprikával. A kizsírozott tepsi aljába tegyünk apróra vágott hagymát, majd karikára vágott burgonyát, amelyre rá­reszeljük a sárgarépát. Tegyük a zöldségfélékre a halat, önt­sük le sózott tejföllel, és lassú tűzön sütőben süssük. Amikor a burgonya megpuhult, a hal is készen van. Szeleteljük fel a halat, és a burgonyával együtt tálaljuk. Busaszeleteket csomagolnak a gyomaendrődi halfcldolgozó­ban Fotó: Kovács Erzsébet va építettük fel 1981-ben — százmillió forintért — a halfeldolgozó üzemünket. Később, a közel-keleti vevők híján, Szovjetunióba és Ro­mániába szállítottuk a busa­termést, ám jóval kedvezőt­lenebb áron. A helyzetünket csak nehezítette, hogy idő­közben a költségek is nőt­tek. Már-már a létünket fe­nyegették a piaci problémák. Mivel a halfeldolgozás csak veszteséget produkált, ezért döntenünk kellett, hogy megtartjuk-e a halfeldolgo­zót, vagy pedig eladjuk, eset­leg valami mást csinálunk az üzemben. A Tszker segítsé­gével 1985-ben nyúlvágóhíd- dá alakítottuk át a halüze­met, s emellett minden es­hetőségre számítva, meg­hagytuk a halfeldolgozás le-, hetőségét is. Később a kelet­európai piacok is megszűn­tek, s a hazai vásárlók is egyre inkább a feldolgozott termékek iránt érdeklődtek. Az igazság az, hogy ebben a helyzetben igencsak kapóra jött a „busaláz”. Számítva a hazai vásárlók „rohamára”, igyekeztünk olyan busából készülő terméket keresni, amelyet rendszeresen lehet fogyasztani. A fejlesztés eredménye­ként ez év őszén két új ter­mékkel jelennek meg a pia­con a .gyomaendrődi halá­szok. A Ripp-ropp termékei­ről ismert Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat­tal közösen halvagdaltat, úgynevezett halkrokettet gyártanak busából. Gyoma- endrődön készül majd a hal­pép, a végtermék pedig Tö- rökszentmiklóson/ A másik új „halfalat” a füstölt busa lesz, melyet egy NDK-beli technológia alapján a gyo­maendrődi halfeldolgozóban gyártanak. Hogy mennyire lesznek kapósak e termékek, azt persze a vásárlók döntik majd el. Bár az árakat hall­va, úgy tűnik, meg kell fi­zetni az egészséges táplálko­zást. A halkrokett kilója ugyanis 200 forint, az ugyan­ilyen súlyú füstölt busa pe­dig 150 forint lesz. — Igyekszünk újabb és újabb termékeket piacra dobni. Egyféle termékből ugyanis nem lehet sokat ér­tékesíteni. Várhatóan jövőre kerül majd az üzletekbe a gyomaendrődi sült marinád, amely tulajdonképpen egy panírozott, sült halszelet, ecetes, hagymás lében. Ter­veink szerint évente 2 ezer tonna halat dolgozunk fel, s emellett folytatja munká­ját a njoilvágóhíd is. Ez biz­tos hátteret jelent ahhoz, hogy a halfeldolgozással, s új termékek kifejlesztésével kísérletezhessünk — mondta végül dr. Csorna Antal. Hornok Ernő FIGYELEM, Áramszünet: Értesítjük t. fogyasztóinkat, hogy hálózatépítési munkák miatt Áramszünetet TARTUNK Békéscsaba külterületén, a Csorvásl út mentén városhatártól Telekgerendásig (a Máté-I.iker-, Kvasz­áé Kolarovsziki-tanya trafóállomások ellátási területén). 1988. augusztus 18-án és 19-én 6.00—16.00 óráig. Hálózati berendezéseinket az áramszünet ideje alatt is feszültség alatt állónak kell tekinteni! Démász Üzemigazgatóság, békéscsabai kirendeltsége Békéscsaba, HIRDETMÉNY Értesítjük a lakosságot, hogy Békéscsabán, az István malom előtti parkolóban létesített kisfeszültségű és közvilágítási kábelhálózatot 1988. augusztus 19-én FESZÜLTSÉG ALA HELYEZZÜK. A létesítményeken elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes. Démász Üzemigazgatóság, hálózatszerelési osztály, Békéscsaba Az Orosházi Üj Élet Mgtsz felvételre kereS: — felsőfokú végzettséggel rendelkező főkönyvelőt — gépésztechnikust, vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező gépes szakembert szövetkezetünk keltetőüzemébe műszaki helyettes munkakör betöltésére. — növénytermesztési úgazatvezetőt, szakirányú főiskolai végzettséggel. Szakmai gyakorlattal rendelkezők előnyben részesülnek. Jelentkezni lehet: a személyzeti vezetőnél. Cím: Üj Élet Mgtsz, Orosháza, Alsótanyák 47. Figyelem, áramszünet! Értesítjük t. fogyasztóinkat, hogy középfeszültségű hálózatunk .karbantartása miatt ÁRAMSZÜNETET TARTUNK BÉKÉSCSABÁN 1988. augusztus 18-án 6.30-tól 16.00 óráig a Corvin u.—Ilosvai u.—Felső-Körös sor— Ábrahámffy u. .által határolt területen, az Árpád sor, zsilipen túli szakaszán, valamint a Tünde—Csongor—Kodály Z.— Hétvezér utcákban, a Dobozi úton, a Tünde utcától városhatárig, a Körgát soron. Nem lesz áram továbbá a Viandháti úton és a Csíki, Móricz Zsigmond utca onnan táplált hálózatán. Hálózati berendezéseinket a karbantartás ideje alatt is feszültség alatt állónak kell tekinteni. Démász Üzemigazgatóság békéscsabai kirendeltsége Újabb gyiimölcs- és zöldségporok Egyre változatosabb fel- használásra teszik alkalmas­sá a Központi Élelmiszeripa­ri Kutatóintézetben (KÉKI) azokat a gyümölcs- és zöld­ségporokat, amelyeknek elő­állítását három évvel ez­előtt szabadalmaztatták. Az intézetben kidolgozott kí­méletes szárítási módszerrel a termény biológiailag érté­kes anyagait nem veszíti el. Az úgynevezett vákuum alatti szárítás a hagyomá­nyos eljárásnál gyorsabb, kevesebb energiát igényel, és a termék minősége sem romlik. Ilyen módszerrel nagy­üzemiig eddig főként almát porítottak. Az utóbbi időben a kutatók a laboratóriumban a meggy, málna, bodza, pi­ros és fekete ribizke, vala­mint a cékla szárításánál is sikerrel hasznosították mód­szerüket. A régebbi és az újabb gyümölcs-zöldség po­rokat készételek előállításá­nál is kipróbálták. A kísér­letsorozatban az egyes po­rokat cukrászati termékek, bébiételek, fagylaltok, reg­geli italok, valamint csoko­ládé gyártásához is sikerrel használták.

Next

/
Thumbnails
Contents